Új Szó, 2010. augusztus (63. évfolyam, 176-201. szám)

2010-08-31 / 201. szám, kedd

2 Közélet ÚJ SZÓ 2010. AUGUSZTUS 31. www.ujszo.com RÖVIDEN Közgyűlésen ünnepel a Híd Pozsony. Pénteken rendkívüli közgyűlésen értékeli a választá­sokon elért eredményét és a választási kampányt a Híd. „A válasz­tások kiértékelése mellett szó esik majd a párt struktúrának kiépí­téséről is” - tájékoztatta lapunkat Czuczor Nóra, a párt szóvivője. A közgyűlés egyben felkészülés a novemberi önkormányzati vá­lasztásokra. „A polgármesterjelöltekről egyelőre nem esik szó, vi­szont megvitatjuk a stratégiát a többi párttal kapcsolatban” - mondta lapunknak a szóvivő. Ebbe beletartozik az is, hogy az MKP-val szemben milyen stratégiát választanak. A viszonylag rö­vid, kétórásra tervezett közgyűlés Lagzi Lajcsi és a Kochansky együttes fellépésével zárul, (lpj) Naponta 100 katona segített Pozsony. A hadsereg 73 ezer eurót költött a Nyitrabányán (Handlová) és a környékbeli falvakban pusztító augusztusi árvíz­károk elhárítására. Augusztus 15-e és 24-e között minden nap leg­alább száz katona vett részt a mentésben és a károk elhárításában. Az első napokban 48 katonai rendőr őrizte Nyitrabánya víz alá ke­rült házait. A katonák több ideiglenes pontonhidat is felépítettek a víz által elmosott hidak helyébe. (TASR) Szlovák autonómia-emlékmű Zólyom. Több mint 330 ezer euróba kerül az úgynevezett Zó­lyomi kiáltvány emlékműve, amelyet jövőre akarnak felállítani a közép-szlovákiai városban. A mintegy 3 méter magas márvány- szobor elkészítésére a régiófejlesztési minisztérium előző, SNS-es vezetése adott támogatást, a szobor felállítását az SNS járási szer­vezete kezdeményezte. Az úgynevezett Zólyomi kiáltványt -amely teljes autonómiát követelt Szlovákiának - 1932-ben fogadták el Andrej Hlinka és Martin Rázus kezdeményezésére. (TASR) Sikeres volt a varrónők sztrájkja Hencfalva (Hencovce). Jelentős béremelést sikerült kiharcol­niuk a helyi textilüzem dolgozóinak a múlt héten kezdődött sztrájkkal: munkaadójuk beleegyezett a havi 50 eurós béremelés­be. „Ez rendkívüli siker, nem emlékszem olyan esetre, amikor 15 százalékos béremelést tudtunk volna elérni” - jelentette ki Jozef Balica, a KOVO szakszervezete egyik vezetője. Az alkalmazottak tegnap befejezték a hét napig tartó sztrájkot, és ma reggel már munkába álltak. (SITA) A házszabály nem rendelkezik ilyen esetről Megvitatja a bizottság Belousovová pofonját SITA-HÍR Pozsony. A parlament mentel­mi bizottsága csütörtökön foglal­kozik Anna Belousovová (SNS) ügyével, aki a parlamentben fel­pofozta Igor Matoviéot (SaS-Egy- szerű Emberek). Az SNS alelnöke azért ragadtatta magát erre, mert Matovič egyik írásában Ančának nevezte őt. Belousosová szerint a pofon azért járt Matovicňak, hogy tanulja meg, hogyan kell egy hölgyről beszélni. Az SaS listáján indult képviselő nem akart fogla­kozni az üggyel, de Natália Bla- hová (SaS) kezdeményezte a fe­gyelmi eljárás megindítását Be- lousovovával szemben a parla­menti bizottságban. Gál Gábor (Híd), a mentelmi bizottság elnö­ke szerint megvizsgálják, hogy a bizottságnak egyáltalán jogában áll-e szankcionálni Belousovovát emiatt az eset miatt, mivel a ház­szabályról szóló törvény elfoga­dásakor nem számítottak ilyen esetekre. A koalíciós pártok inkább az áfát emelnék, a jövedelemadót változatlanul hagynák Ma döntenek a megszorításokról Pozsony. Feltehetően maga­sabb lesz az általános for­galmi adó adókulcsa, vi­szont nem változik az egyéni vállalkozók adó-és járulékterhe. Várhatóan ebben állapodik meg ma este a Koalíciós Tanács. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Iveta Radičová kormánya jövő­re 2,5 százalékponttal, azaz mint­egy 1,7 milliárd euróval akarja csökkenteni az államháztartás hi­ányát. A tanács múlt heti ülésén arról döntött, hogy szakmai bi­zottság dolgoz ki átfogó javaslatot a jövő éves költségvetési hiány csökkentésére, amit egyrészt a be­vételek növelésével, másrészt pe­dig a kiadások csökkentésével akar elérni a kormány. Többé-kevésbé már a múlt héten világossá vált, hogy a bevételeket elsősorban az általános forgalmi adó növelésével akarják elérni. Újra egységessé tennék az áfát, vagyis a könyvekre és a gyógyszerekre kivetett adó emelkedne jelentősen, a jelenlegi 10 százalékról, valamint egyes élelmiszerek kedvezményes adója nőne. Az még nem dőlt el, hogy az áfakulcs a jelenlegi 19-ről 20 vagy 21 százalékra emelkedik-e. Simon Zsolt szerint ezt egysze­rűbb megmagyarázni az embe­reknek, mint a járulékok emelé­sét. „Ez az ára annak, hogy négy évig Robert Fico kormányzott, és kiürítette az éléskamrát” - ma­gyarázta lapunknak Simon. Az áfaemelés mellett csökkenteni kell az állami kiadásokat is. „Nemcsak az áfát kell emelni, ha­nem a kiadásokat is csökkenteni. De az adó- és járulékrendszerben lévő kivételeket is meg kell pró­bálni fokozatosan eltüntetni” - vé­li a Híd alelnöke. Ajándékok mértékét és kivetési alapját várhatóan nem változtat­ják meg, legalábbis az egyéni vál­lalkozók esetében. Várhatóan ma­rad a három sáv az úgynevezett átalánydíjas költségelszámolás esetében, vagyis jövőre is a bevé­teleik 25, 40 és 60 százalékát számolhatják majd el költségként azok az egyéni vállalkozók, akik nem vezetnek könyvelést. A pénzügyminisztérium eredeti el­képzelése szerint ezt is egységessé tették volna, 30 százalékos áta- lányköltség-elszámolás bevezeté­sével. Továbbra is tervben van azon­ban az adókedvezmény megszün­tetése harmadik nyugdíjpillér és az életbiztosítások esetében. Az önkéntes nyugdíjpénztári tagok jelenleg éves szinten mintegy 400 euróval csökkenthetik adóalapju­kat. Az adókedvezmény eltörlése mintegy 76 euróval növeli a pénz­tártagok éves adóterheit. Megma­rad azonban a munkaadó hozzá­járulására vonatkozó adóked­vezmény, így a harmadik pillér továbbra is vonzó marad az embe­rek számára. Korábban szó volt arról, hogy jelentősen emelik a kivetési ala­pok felső határát, ami elsősorban a havi bruttó 2000 euró felett ke­resők számára jelentene nagyobb megterhelést. Várhatóan emelke­dik a jövedéki adó mértéke is bi­zonyos termékek esetében. Elsőd­legesen az alkohol és a cigaretta jövedéki adójának emelését tar­tották elképzelhetőnek a kor­mánypárti politikusok, kérdés hogy hozzányúlnak-e az üzem­anyagok jövedéki adójához, (lpj) Alapos volt a gyanú, hogy Vladimír Mečiar akkori kormányfő a titkosszolgálattal raboltatta el az elnök fiát Tizenöt éve rabolták el ifjabb Michal Kováčot ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. 1995. augusztus 31-én rabolták el Michal Kováč akkori szlovák államfő fiát. Az ügy máig tisztázatlan, a nyomozás le­folytatását megakadályozták a mečiari amnesztiák - ezek eltörlé­sét a KDH ismételten javasolni akaija, ám elfogadásához ellen­zéki szavazatok is kellenének. Ifj. Michal Kováč autóját Po­zsony mellett állították meg is­meretlen tettesek, az elnök fiát erőszakkal részegre itatták, majd az ausztriai Hamburgba vitték. Az autót a rendőrőrs elé parkol­ták le, majd betelefonáltak a rendőrségre, hogy Kováč, akit az Interpol köröz, az épület előtt van egy autóban. Ifi. Michal Kováč ellen 1994 te­lén adott ki nemzetközi körözést az Interpol, az ún. Technopol- botrány miatt, amelyben 2 millió dolláros csalási ügybe kevere­dett. Az osztrák bíróság nem adta ki az Interpolnak Kováčot, fél év múlva visszaengedték Szlovákiá­ba. Alapos volt a gyanú, hogy Kováčot Vladimír Mečiar akkori miniszterelnök a titkosszolgálat­tal raboltatta el, így akarta le­mondásra kényszeríteni Michal Kováč köztársasági elnököt. Ifjabb Michal Kováč, amikor fél évvel elrablása után hazatérhetett Szlovákiába, és Ivan Lexa, a titkosszolgálat akkori főnöke. Lexa ellen az amnesztiák miatt nem lehetett lefojtatni az igazságügyi eljárást. (TASR-ésČTK-felv.) Amikor Kováč hivatali ideje 1998 márciusában lejárt, Mečiar egy ideig bizonyos elnöki jogköröket is gyakorolt, ezt kihasználva am­nesztiát hirdetett az emberrablá- si ügyben, ezért a nyomozást leál­lították. „Ha én terveltem volna ki az emberrablást, nem lett vol­na így elpackázva. De nem én ta­láltam ki, nem is én szerveztem. Kár” - mondta Mečiar egy televí­ziós talkshow-ban 1999-ben az esetről. Iveta Radičová kormánya al­kotmánytörvénnyel akarja eltö­rölni Mečiar amnesztiáját. „A ja­vaslatot ebben a kormányciklus­ban csak egyszer fogjuk beter­jeszteni, mégpedig jövőre” - mondta Ján Figel, a KDH elnö­ke. Pártja a múltban többször is próbát tett az említett amnesztia eltörlésére, a parlamentben vi­szont ez soha nem kapott kellő támogatást. Az alkotmánytörvény elfoga­dásához a kormánykoalíciónak a parlamentben az ellenzék együttműködésére is szüksége lesz. (ČTK, vps) Egy bizonyos határnál magasabb bér után a szülő nem lenne jogosult a támogatásra A jól keresőktől talán elveszik a családi pótlékot SÁNDOR RENÁTA Pozsony. Az állam az általános takarékoskodás keretében felte­hetően hozzányúl a családi pót­lékhoz is. Egyelőre azonban nem tudni, müyen formában. A kor­mány megalakulása óta többféle variációról lehetett hallani. Egye­lőre ez tűnik a legvalószínűbbnek, hogy a családi pótlék nem fog mindenkinek alanyi jogon járni, hanem a család bevételeinek függ­vényében. Vagyis egy bizonyos ha­tárnál magasabb bér után a szülő nem lenne jogosult a családi pót­lékra. Arról egyelőre semmilyen információt nem közöltek, mekko­ra bevétel felett nem kapna a szülő családi pótlékot. A családi pótlék rendszere a Dzurinda-kormány idején külön­bözött a jelenlegitől, nem volt minden család számára egyfor­ma, az összeg a gyermek életkorá­tól függött. 6 éves korig 480, 6-15 éves korig 590, 15 év felett 620 korona volt havonta. A családi pótlékhoz járt még kiegészítő tá­mogatás is, erre azonban csak azok a családok voltak jogosultak, ahol a család összbevétele nem haladta meg a létminimum 1,37-szeresét. Gazdasági elemzők szerint ha a legmagasabb jövedelműek nem kapnának családi póüékot, jelen­tős összeget lehetne megspórolni. A szociális minisztérium adatai szerint jelenleg mintegy 1,2 millió gyermek után kapnak a szülők családi pótlékot. Évente ez nagy­jából 320 millió eurót jelent, az adóbónusz további 200 milliót. Számítások szerint ha a leggazda­gabb réteghez tartozók gyermekei után nem járna családi pótlék, az mintegy 100 millió euró megtaka­rítást jelentene az állami költség- vetésben. Jozef Mihál munka-, szociális- és családügyi miniszter további feltételeket szabna a családi pót­lék-jogosultsághoz. Csak azok a szülők kaphatnák, akiknek gyer­mekei rendszeresen járnak isko­lába. Ha a gyerek iskolakerülő, igazolatlan hiányzása van, a szo­ciális hivatal megvonná a támoga­tást. Ez a rendszer ugyan ma is így működik, ám a miniszter szerint nem eléggé hatékony - előfordul, hogy a gyerek csak ebédelni jár be az iskolába, a pedagógusok gyak­ran nem merik jelenteni az esete­ket, fejtette ki a miniszter a TASR hírügynökségnek. A tárcavezető tehát szigorítaná az ellenőrzést, de részleteket még nem árult el. A családi pótlék jelenleg egy gyermek után 21,99 euró. A jövő évtől észrevehetetlen mértékben emelkedne, mindössze két cent­tel, 22,01 euróra. A Fico-kormány által elfogadott törvény alapján ugyanis a családi pótlék annyival emelkedik, amennyivel a létmi­nimum. Ez pedig idén júliustól mindössze 0,1 centtel lett maga­sabb. Ennek függvényében ugyan­ennyivel lesz magasabb a nyugdí­jas, de még gyermeket nevelő szü­lőknek a családi pótlék mellé jutta­tott kiegészítés is, jövőre 10,32 eu­róra nő. Hasonlóképpen emelke­dik januártól több állami család­támogatásijuttatás, ám mindegyik csak néhány centtel. (Tomáš Benedikovič felvétele) ..Will Anna Belousovová, az SNS alelnöke

Next

/
Thumbnails
Contents