Új Szó, 2010. augusztus (63. évfolyam, 176-201. szám)

2010-08-30 / 200. szám, hétfő

4 Külföld ÚJ SZÓ 2010. AUGUSZTUS 30. www.ujszo.com RÖVIDEN Bojkottálnak az izraeli színészek Jeruzsálem. Vezető izraeli színészek bejelentették, hogy nem hajlandók fellépni a cisz- jordániai zsidó telepeken. Több mint 60 művész csatla­kozott eddig a bojkotthoz. A nemzetközi közösség által il­legálisnak minősített, a pa­lesztinok által hazájuknak te­kintett területen létesült te­lepek kérdését az teszi időszerűvé, hogy csütörtökön folytatódnak az Izrael és a pa­lesztinok közötti közvetlen, a telepek építése miatt félbe­szakadt tárgyalások. (MTI) Rendőrkézen a moszkvai zsaruk Moszkva. Őrizetbe vettek négy moszkvai rendőrt em­berrablás megalapozott gya­nújával: az illetők erőszakkal beültettek egy vállalkozót a kocsijukba, s amikor feltartóz­tatták őket, a férfit a csomag­tartóban találták meg. A tette­sek ellen büntetőeljárást indí­tottak emberrablás vádj ával, a belügyminiszter első helyet­tese általános vizsgálatot ren­deltei a testületnél. (MTI) Hazajár Rómába a líbiai államfő Róma. Rómába érkezett tegnap Moammer el-Kadhafi líbiai elnök, aki egy év alatt immár negyedszer jár Olasz­országban, miközben lendü­letesen javulnak az afrikai ország és korábbi gyarmat- tartója közötti gazdasági kapcsolatok. Kadhafi az olasz-líbiai barátsági szerző­dés aláírásának második év­fordulója alkalmából utazott ismét Rómába. (MTI) Kína válaszlépése élesre „hangolt” Peking. Éleslőszerrel vég­rehajtandó hadgyakorlatot tart a kínai haditengerészet egyik flottája a jövő héten a Sárga-tengeren - jelentette be tegnap a védelmi minisz­térium. Peking a múlt hó­napban elítélte az Egyesült Államok és Dél-Korea kö­zelmúltbeli és a jövő hónap elejére tervezett közös hadi­tengerészeti gyakorlatát, s a manőver ezekre adandó vá­lasznak is tekinthető. (MTI) Véres hétvége Afganisztánban Kabul. Hét amerikai kato­na vesztette életét a hét vé­gén Afganisztán déli és keleti részén - közölte tegnap a NATO. Két katona tegnap halt meg Dél-Afganisztánban történt robbantások során, két másik pedig egy pokol­gépes merényletben vesztet­te életét előző nap ugyaneb­ben a térségben. Három amerikai katona harcokban esett el az ország keleti ré­szén. Augusztus folyamán így már 42 amerikai katona vesztette életét az ázsiai or­szágban. (MTI) Egy nagyváros került a víz alá Pakisztán déli részében, milliók menekülnek a pusztító árvíz Víz az úr mindenütt. Augusztus eleje óta több mint hétmillióan hagy­ták el otthonukat Pakisztán déli tartományában. (TASR/AP-felvétel) Nicolas Sarkozyt bírálják a cseh politikusok Rasszistát lát Schwarzenberg MTl-HÍR Dühöng Karacsi/Thatta/lszlámábád. Elöntött az árvíz egy nagy­várost tegnap Pakisztán déli részén, tovább növel­ve a rombolást a térség­ben, ahol már milliók me­nekültek el otthonukból, és százezreknek van sür­gős szükségük élelemre és vízre. ÖSSZEFOGLALÓ Szudzsaval 250 ezres lakossá­gának csaknem egésze elhagyta a várost még az ár betörése előtt - közölte Hadi Baks Kalhoro ka­tasztrófavédelmi illetékes a déli Szindh tartományban. A hatósá­gok korlátozni próbálják a kárt, de a vízszint a belvárosban már más­fél méterre, a környező falvakban pedig 3 méterre emelkedett. Az ENSZ és a helyi hatóságok szerint augusztus eleje óta mát több mint hétmillióan hagyták el otthonukat Szindhben, közülük több mint egymillióan pénteken és szomba­ton. Továbbra is fenyegeti az ára­dás a műemlékeiről nevezetes, 300 ezer lakosú Thattát, amely a tartomány egyik legnagyobb váro­sa s a katasztrófával megbirkózni igyekvő hatóságok központja. A lakosság túlnyomó része, mintegy 95 százaléka elment, Thatta fan­tomváros lett. A víz „eddig megkí­mélte, de továbbra is csak két ki­lométerre van tőle” - mondta Kal­horo. Az ENSZ, a pakisztáni hadse­Santiago. Ma kezdődik a mélyben rekedt chilei bányászok mentése, a hatóságok a munkála­tok felgyorsítására törekszenek. Az augusztus 5-én az Atacama-si- vatagban lévő San José-i réz- és aranybányában, 700 méteres mélységben rekedt 33 bányász mentése akár 100 napig is eltart­hat, mivel kiszabadításukhoz egy 66 centiméter átmérőjű alagutat kell fúrni. A mentési munkálato­reg és egy sor helyi és nemzetközi segélyszervezet sietett az árvíz súj­totta pakisztáni térségbe segély­munkásokkal, gyógyszerrel, éle­lemmel és vízzel, de sok emberhez nem tudnak eljutni. Az Egyesült Államok szombaton közölte, hogy további 18 helikop­terrel támogatja az erőfeszítéseket a már működő 15 helikopteren és három C-130-as szállítógépen kí­vül - közölte az iszlámábádi ame­kat rendkívüli módon nehezíti, hogy a kőzet állaga nem stabil. A mentési munkálatokat irányító mérnök elmondta: ma kezdik az alagút fúrását egy különleges ausztrál fúróberendezéssel, ame­lyet egy Németországból érkező kiegészítő motorral erősítenek meg. Az egészségügyi miniszter bejelentette: a chilei kormány olyan terven dolgozik, amelynek célja, hogy a bányászokat jóval hamarabb felszínre hozzák. Jaime Manalich közölte: a tervet hama­rikai nagykövetség. A legújabb adatok szerint a katasztrófa halá­los áldozatainak száma legkeve­sebb 1643. Az infrastruktúrában és a mezőgazdaságban keletkezett kár sok milliárd dollár. Az ország északi és középső részén - ame­lyeket a természeti csapás jobban sújtott a katasztrófa egy hónappal ezelőtti kezdetén - már elkezdett visszavonulni az ár, de délen még nagy erőfeszítésekre van szükség. rosan a nyilvánosság elé tátják. A dpa német hírügynökség úgy tud­ja, hogy a három szűk, utánpótlás küldésére szolgáló vájat egyikét szélesítenék, hogy azon keresztül hozzák a felszínre a lent rekedte­ket. Állítólag ez a munka is mint­egy két hónapot vesz igénybe. Tegnap XVI. Benedek pápa bátor­ságot kívánt a vájároknak és hoz­zátartozóiknak. Árra intette őket, hogy „ne veszítsék reményeiket”. A bányászokkal egy héttel ezelőtt sikerült kapcsolatot létesíteni. Prága. Elítélte, és rasszista in­díttatásúnak nevezte a romák kite­lepítését Franciaországból Karel Schwarzenberg cseh külügymi­niszter a prágai Lidové Novinyban szombaton megjelent interjújá­ban. „Ellenkezik az EU szellemével és szabályaival az, hogy Sarkozy román állampolgárokat kiutasít. Finoman fogalmazva, az ügy isme­retében az ember kénytelen han­got adni annak a gyanújának, hogy rasszista indokok is szerepet ját­szanak benne” - fogalmazott az új­ságnak a politikus. Azzal kapcso­latban, hogy Párizsban szeptem­ber hatodikén csúcstalálkozót tar­tanak, amelyen a romakérdésről lesz szó, s amelyre se Romániát, se Bulgáriát, se Csehország nem hív­ták meg, Schwarzenberg azt Belgrád. Szerbia kész megvi­tatni bizonyos változtatásokat az ENSZ-ben Koszovó ügyében sza­vazásra bocsátandó határozatter­vezetben, de sosem fogja elismer­ni a tőle elszakadt Koszovó álla­miságát - közölte Borisz Tadics szerb államfő szombaton. Tadics két nappal az után mutatott kész­séget a lehetséges módosításnak az Európai Unióval és más nyugati hatalmakkal való megvitatására, hogy Guido Westerwelle német külügyminiszter belgrádi tárgya­lásain az EU nevében és az Egye­sült Államok támogatását élvezve figyelmeztette vendéglátóit: el­lenkező esetben megrekedhet Szerbia uniós integrációja. A kö­zeli napokban szerb tisztségvise­lők utaznak Brüsszelbe, hogy „tárgyaljanak a határozattervezet olyan módosításáról, amely egy­aránt elfogadható Szerbia és a nagyhatalmak számára” - jelen­tette ki Tadics újságíróknak, hoz­zátéve, hogy a lehetséges komp­romisszumot hamarosan Wa­shingtonban is megvitatják. Az ál­lamfő ugyanakkor leszögezte, hogy „Szerbia sohasem fogja el­ismerni Koszovói. Ez határvonal, amelyet sohasem fogunk átlépni. Ezt megmondtam Westerwellé­mondta: „Bizarr, rossz ötlet érte­kezletet tartani azon országok nélkül, amelyekben a probléma gyökere található”. Ezenkívül je­lenleg Csehország áll a Roma In­tegráció Évtizede Program nem­zetközi irányító bizottságának az élén is. Michael Kocáb cseh emberi jogi biztos kijelentette a Lidové Novinynak, hogy az említett há­rom országról nem lenne szabad nélkülük tárgyalni Párizsban, s az 1938-as, Csehszlovákia feldarabo­lását elindító müncheni egyez­ményt említette történelmi párhu­zamként. „Az Európán belüli hatá­rok lebontásához ragaszkodó eu­rópaiakként az európai egység eszméjével összeegyeztethetet­lennek kell ezt tartanunk” - mond­ta a tervezett párizsi találkozóról Roman Joch, a cseh kormányfő emberi jogi tanácsadója. nek, Clintonnak, Sarkozynak, Merkelnek, de mindenki másnak is megmondom” - hangoztatta. Belgrád azt követően nyújtotta be a szóban forgó határozatterveze­tet az ENSZ Közgyűléséhez, hogy a hágai Nemzetközi Bíróság (ICJ) július 22-én - nem kötelező erejű döntésében - úgy foglalt állást, hogy az albán többségű Koszovó elszakadását kikiáltó, 2008. feb­ruári függetlenségi nyilatkozat nem sérti a nemzetközi jogot. A 27-ek korábban azt javasolták Belgrádnak, hogy Szerbia és az EU közösen dolgozzon ki határo­zati javaslatot Koszovó ügyében. A szerb vezetés azonban előresza­ladt, és mindössze hat nappal az ICJ állásfoglalása után közzétette önállóan elkészített határozatter­vezetét, amelynek módosítására most mégis rákényszerülhet. A je­lenlegi szerb dokumentum szerint az ENSZ Közgyűlése felhívná a fe­leket, hogy párbeszéd útján talál­janak kölcsönösen elfogadható megoldást „minden nyitott kérdésre”. Koszovó és szövetsége­sei azonban elutasítják ezt a meg­fogalmazást, mert ebben alig bur­koltan benne van az a szerb köve­telés, hogy ismét tárgyaljanak a volt szerbiai tartomány jogállásá­ról is, amely pedig Pristina szerint már eldöntött tény. Az új tervek szerint a bányászokat jóval hamarabb hoznák a felszínre Mától mentik a chilei vájárokat MTl-HÍR Borisz Tadics: sohasem fogjuk elismerni Koszovót Szerbia nyitottnak mutatkozik MTl-HÍR Dagesztánban puskaporos maradt a légkör Likvidálandó szélsőségesek MTl-HÍR Moszkva. Az Észak-Kaukázus- ban augusztusban 30 iszlám-szél­sőségest, köztük vezető személyi­séget semmisítették meg és nagy mennyiségű fegyvert és robbanó­anyagot koboztak el - közölte a hétvégén Alekszandr Bortnyikov, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) igazgatója, de a térségben továbbra is mindennapiak a kisebb- nagyobb terrorcselekmények. Dmitrij Medvegyev elnöknek be­számolva Bortnyikov elmondta: pénteken és szombaton a helyi bel­ügyi erők Dagesztánban további öt szélsőségest semmisítettek meg, augusztus 23-án Ingusföldön egy­szerre öt szélsőséges csoport veze­tőit ölték meg, s a napokban Ka- bard-Balkárföldön likvidáltak egy csoportot. Ramzan Kadirov cse- csenföldi elnök pedig tegnap közöl­te, hogy szülőfaluja közelében 12 szélsőségest öltek meg, a harcok­ban elesett Kadirov biztonsági szolgálatának két embere, négy ci­vil - köztük két kiskorú - pedig megsebesült. Tegnap reggelre vir­radó éjszaka Dagesztán Haszayjurt kerületében likvidáltak négy szél­sőségest. Egyikük, Nariman Szatyi- jev, a thai box háromszoros világ­bajnoka, akit már régebben köröz­tek. Előzőleg a Karabulahkent ke­rületben öt iszlám harcost öltek meg. Tegnap a dagesztáni Ma- hacskala Szovjet nevű kerületében két nagy lőszerraktárt talált a rendőrség. A hatóságok sikerei ellenére péntek óta számtalan merénylet történt Dagesztánban: Kiziljurtban ismeretlenek automata fegyverből tüzet nyitottak civilekre, két sze­mély életét vesztette, a tetteseket keresik. Pénteken későn este isme­retlenek behatoltak Novolak kerü­let választási bizottsági elnöke há­zába, és több lövést adta le a házi­gazdára, aki kórházba került. Politikai teadélután. Több mint százezren tüntettek szombaton Washingtonban Barack Obama elnök politi­kája ellen. A megmozdulásra a Tea Party elnevezésű konzervatív mozgalom felhívására került sor. A tünte­tés résztvevői elítélték Obama „szocialista" politikáját. (ČTK/AP-felvétel)

Next

/
Thumbnails
Contents