Új Szó, 2010. augusztus (63. évfolyam, 176-201. szám)
2010-08-04 / 178. szám, szerda
6 Külföld ÚJ SZÓ 2010. AUGUSZTUS 4. www.ujszo.com RÖVIDEN Schmitt Pál máris tisztogat Budapest. Kumin Ferenc, a Köztársasági Elnöki Hivatal főosztályvezetője megerősítette az InfoRádió azon értesülését, amely szerint a pénteken hivatalba lépő Schmitt Pál a több mint ötvenfős elnöki iroda hat munkatársát tartaná csak meg. Az új garnitúra egyik vezetője szerint a változtatásokra azért van szükség, mert a hivatal más struktúrában fog tevékenykedni. Az MSZP felszólította a kormányt és Schmitt Pált, fejezze be a szakemberek, hivatalnokok „koncepciószerű, indoklás nélküli kirúgását”. A szocialisták szerint a szakmaiság távozik a hivatalból. (MTI, ú) Halálos ítélet a mocsarak miatt Bagdad. A megdöntött iraki diktatúra egykori vezetőinek perében halálra ítéltek egy politikust a déli országrészben lévő mocsarak kiszárítása miatt, amelyre azért volt szükség, hogy leverhessék az ott élő felkelőket. A tegnapi bejelentés szerint a bagdadi bíróság hétfőn hozott halálos ítéletet Mezbán Hider Hádi, a Forradalmi Parancsnokság Tanácsának tagja ellen, Abdel-Gani Gafur életfogytig tartó elzárást kapott, míg Vatbán Ibrahim al-Ha- szant, Szaddám Húszéin akkori elnök féltestvérét bizonyítékok hiányában felmentették. A mocsárlakó síiták felkelése az első öbölháború után, 1991-ben tört ki. A 15-20 ezer négyzetkilométer kiterjedésű lápvidék elpusztítását az ENSZ a világtörténelem egyik legsúlyosabb környezetkárosító bűncselek- ményénektartja. (MTI) Irán nemet mond Lula elnöknek Teherán. Irán visszautasította Luiz Inácio Lula Da Silva brazil elnök ajánlatát, miszerint Brazília politikai menedék- jogot adna egy halálra ítélt iráni asszonynak. Az iráni külügyi szóvivő szerint Lula elnök jólelkű, humanista ember, de nem elég tájékozott ebben az ügyben. A 43 éves Szakineh Mohammadi-Astianit, kétgyermekes anyát 2006-ban ítélték el, mert férje halála után két férfival is törvénytelen viszonyt folytatott, valamint - az ÍRNA hírügynökség szerint - gyilkosságot és egyéb bűn- cselekményeket követett el. A halálos ítéletet megkövezéssel hajtanákvégre. (MTI) Északír merénylet Dublin. ír terroristák pokolgépet robbantottak tegnap egy rendőrségi bázis mellett az észak-írországi Londonderry- ben, az épület megrongálódott, de áldozatok nincsenek. A rendőrség szerint az ír Köz- társasági Hadseregből (IRA) kivált szélsőségesek követték el a merényletet. (MTI) Az ENSZ kéksisakosai ígéretet tettek a nyugalom helyreállítására - építési engedélyek zsidóknak Jeruzsálem arab felében Rendkívül súlyos fegyveres incidens Izrael és Libanon között (TASR/AP-felvétel) ÖSSZEFOGLALÓ Bejrút/Jeruzsálem. Az izraeli hadsereg egy dél-libanoni határtelepülést lőtt tegnap, a tűzpárbajban legkevesebb három libanoni katona és egy libanoni újságíró meghalt. Ezt helyi biztonsági források és szemtanúk közölték. A szélsőséges síita Hezbollah televíziója, az al-Manár szerint egy magas rangú izraeli katona is életét vesztette. Egy libanoni forrás közölte: egy izraeli harckocsi libanoni területre hatolt be, a katonák egy fát akartak kivágni. Az eset Adaisze településénél történt. A libanoni hadsereg figyelmeztető lövéseket adott le az izraeliekre, amire azok ágyútűzzel válaszoltak. Tűzharc bontakozott ki, egy épületet izraeli harckocsilövedék talált el. A biztonsági forrás szerint egy izraeli helikopter két rakétát is kilőtt egy libanoni katonai állásra a falu közelében, eltalált egy páncélozott személyszállítót, az kigyulladt, s két libanoni katona a lángokban lelte halálát. Izraeli harcállás a libanoni határon A Libanonban állomásozó ENSZ- kéksisakosok felszólították a libanoni és az izraeli hadsereget, hogy tanúsítson maximális önmérsékletet a határincidenst követően. Andrea Tenenti, a világszervezet dél-libanoni békefenntartó missziójának (UNIFIL) szóvivője megerősítette a lövöldözés tényét, hozzátéve, hogy az UNIFIL legfőbb feladata most a nyugalom helyreállítása a térségben. Az izraeli külügy közleményében a libanoni kormányt tette felelőssé az események miatt, és hozzátette: következményei lesznek annak, ha az erőszak folytatódik. A zsidó állam szerint a lövöldözés a BT azon határozatának megsértése volt, amellyel lezárták a 2006-os izraeli-libanoni háborút. Az izraeli közlés szerint katonáik nem léptek át a libanoni határon. Michel Szulejman libanoni elnök és Szaad Haríri kormányfő arra kérte az ENSZ-t meg a nemzetközi közösséget, hogy „gyakoroljanak nyomást Izraelre az agresszió megfékezése érdekében”. Újabb negyven lakás felépítésére adtak ki engedélyt zsidóknak Jeruzsálem megszállt, arab felében - jelentette be egy városi tanácsnok. A lakásokat 180 másikkal együtt egy csoportban húzzák fel egy olyan negyedben (Piszgat Zeév), amelyet kiszemeltek a kolonizációra. Egy másik tanácsnok így fakadt ki: „mindent titokban csinálnak, mint a tolvajok. Pedig nem lehet hazudni az egész világnak.” Egy harmadik tanácsnok az időzítést bírálta. „Kritikus pillanatokban vagyunk a tárgyalások szempontjából, s az ilyesmi csak árthat.” A palesztinok a ke- let-jeruzsálemi zsidó építkezések leállítását követelik, mert a városrészre a leendő palesztin állam fővárosaként tekintenek. (MTI, ú) Már megkezdte az előkészületeket a brit BP olajvállalat a líbiai partoknál Fúrási moratóriumot szeretnének az európaiak London. Növekvő ellenállásba ütközik Európában a BP brit olajtársaságnak az a terve, hogy heteken belül fúrásokat kezd a líbiai partoknál. Európai politikusok ennek kapcsán fúrási moratóriumot szorgalmaznak. MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Stefánia Prestigiacomo olasz környezetvédelmi miniszter szerint a Deepwater Horizon mexikói- öbölbeli katasztrófáját követően a mélytengeri fúrásokra hirdetett moratórium lenne a megfelelő lépés. Az olasz tárcavezető véleményét a mediterrán térség 21 országa is osztja. Prestigiacomo a The Financial Timeshoz eljuttatott közleményében úgy fogalmazott, hogy a BP fúrási tervei csak fokozzák az aggodalmakat. Günther Oettinger uniós energiaügyi biztos korábbi javaslatára utalva az olasz politikus megjegyezte: a veszély lehetőségét magukban hordozó fúrások tekintetében a moratórium lehet a helyes döntés, hogy Európa időt nyeljen egy új stratégia kialakítására a Földközi-tengert érintően, különösen az amerikai olajkatasztrófa fényében. A BP megerősítette, Líbia partjainál megkezdte az előkészületeket a fúráshoz, amely200 méterrel mélyebbre hatol majd, mint a Mexikóiöbölben a Deepwater Horizon. A fúrások helyszínéül szolgáló öböl 500 km-re fekszik az olasz és máltai vizektől, az olajtársaság projektje így aggodalommal tölti el a térségbeli országokat. A BP szerint azonban szó sincs moratóriumról, Olaszország pedig maga is jóváhagyott feltárásokat, köztük mélytengeri fúrásokat is. Franco Frattini olasz külügyminiszter a múlt héten jelezte: a líbiai fúrásokkal a mediterrán uniónak kell foglalkoznia. Szakértők szerint egy esetleges katasztrófa esetén kérdéses lenne, hogy a mediterrán államok képe- sek-e megbirkózni a helyzettel. Az ENSZ tengerszennyezések kezelésével foglalkozó, és Máltán működő ügynöksége szerint Líbia jelenleg nem rendelkezik katasztrófa-elhárítási tervvel, de dolgozik rajta, és megvannak az elhárításhoz szükséges eszközeik. A térségben több országról azonban nem mondható el ez. Olaszországban is aggodalmak merültek fel, mert vélemények szerint a költségvetési megtakarítások rontottak Európa egykor legjobb elhárítási rendszerének minőségén. 780 millió liter olaj ömlött a tengerbe Washington. Közel 4,9 millió hordónyi, mintegy 780 millió liter kőolaj ömlött a Mexikói-öböl vizébe azóta, hogy április végén felrobbant és elsüllyedt a BP olajtársaság által üzemeltetett olajkitermelő platform. Az amerikai hatóságok hétfőn közölték: a kiömlött olaj - és a vele együtt a felszínre törő gáz - egy része nem szóródott szét a tengerben. Mintegy 800 ezer hordónyi olajat sikerült begyűjteni, még mielőtt július közepén elfojtották a szivárgást. Összehasonlításképpen: az Exxon Valdez tartályhajó 1989-es katasztrófájakor 41 millió liter kőolaj ömlött az óceánba Alaszka partjainál. (MTI) Moszkva nem ad magyarázatot a késedelemre Helyén marad a fakereszt MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Varsó. Egyelőre a helyén marad a varsói elnöki palota előtt álló nagy fakereszt, amelyet a Lech Ka- czynski néhai elnököt és kíséretét szállító gép áprilisi katasztrófája után cserkészek állítottak az áldozatok emlékére. Jacek Michalows- ki, az elnöki hivatal vezetője közölte: a tegnap kora délutánra tervezett áthelyezést a palota előtt összegyűlt tüntetők meghiúsították. A keresztet a lengyel hatóságok és a katolikus egyház megállapodása értelmében az óváros mellett álló Szent Anna-templomba vitték volna át. Kaczynski hívei ebben a volt elnök emlékének megsértésének szándékát látják. Donald Tusk kormányfő közölte: Varsó még mindig Moszkva magyarázatára vár azzal kapcsolatban, miért késnek az áprilisi szmo- lenszki légi katasztrófa okait feltáró vizsgálat írásos bizonyítékai. A tálibok jól tudják, az idő nekik dolgozik Zardari vereséget jósol MTl-HÍR Párizs. A nemzetközi közösség vesztésre áll a tálibok elleni harcban, mert alábecsülte az általuk okozott probléma méreteit - állapította meg Aszif Ali Zardari pakisztáni elnök a Le Monde-ban. Zardari hétfőn találkozott Nicolas Sarkö- zyvel elnökkel, s tegnap Párizsból Londonba utazott tovább. Zardari szerint „a csapaterősítés nem hatékony válasz a tálib mozgalomra. Ahhoz, hogy az afgán nép támogatását is élvezhessük, arra van szükség, hogy segítsük őket a gazdasági fejlődésben, valamint bebizonyítsuk, hogy nemcsak változtatni tudunk életükön, hanem jobbá is tudjuk azt tenni.” Úgy látja, az afgánok számára nem egyértelmű az összefüggés a katonai beavatkozás és a jobb jövő között. Zardari aláhúzta: hosszú távra kellene tervezni, mivel a felkelők sikere éppen abban rejlik, hogy kivárnak, hiszen jól tudják, az idő nekik dolgozik. Sarkozy és Zardari találkozójára azután került sor, hogy nemrég napvilágot láttak a Wikíleaks által kiszivárogtatott dokumentumok arról, hogy Pakisztán kettős játékot játszott: egyidejűleg támogatta a terrorizmus ellen harcoló szövetséges erőket és a tálib felkelőket Afganisztánban. Zardari azzal védekezett, hogy a közzétett dokumentumok még a 2008-as hatalomra kerülése előtti időkből valók. Pakisztánban egy indiai képviselő meggyilkolása miatt elszabadult a pokol, sokan meghaltak Etnikai zavargások MTl-HÍR Iszlámábád. Legalább 46 ember meghalt tegnapra virradóra Pakisztán legnagyobb városában, Kara- csiban azt követően, hogy pár órával korábban meggyilkoltak egy városi képviselőt. Raza Haider az Indiából érkezett bevándorlókat tömörítő Muttahida Kaumi Mozgalmat képviselte, amely a kormányzó Pakisztáni Néppárt (PPP) szövetségese a Szindh tartományt irányító koalícióban. A férfit két motorkerékpáros támadta meg egy mecsetnél. A gyilkosság pánikot váltott ki a 16 milliós városban. Raza Haider pártja tiltakozó megmozdulások megtartására szólított fel, a hatóságok ugyanakkor elrendelték az iskolák bezárását a városban, illetve a Karacsitól 174 kilométerre keletre fekvő Haidará- bádban. Bezárták a boltokat, az utcák pedig kiürültek, miközben több negyed fegyverropogástól volt hangos. Gyújtogatások kezdődtek, aminek következtében leégett egy bútorpiac. Kórházi adatok szerint a 37 halott mellett legalább 80-an sérültek meg lőfegyverektől. A hadseregnek csak órák múlva sikerült úgy-ahogy helyreállítania a nyugalmat. Estére a hadsereg ura lett a helyzetnek (TASR/AP-felvétel) Az ENSZ BT döntése Karcsúbb lett a feketelista New York. Negyvenöt személy és szervezet nevét törölte az ENSZ a tálibokról és az al-Kaida tagjairól készített feketelistáról. Thomas Mayr-Harting, az ENSZ szankcióbizottságának osztrák elnöke elmondta: tíz emberét a tálibok listájáról, 14 személyét és 21 cégét, szervezetét pedig az al-Kaida-listáról törölték. A feketelistát 1999-ben hozták létre a BT határozata alapján. Afganisztán öt tálib vezető nevének törlését kérte, hogy megkönnyítse a nemzeti megbékélésről folytatandó tárgyalásokat. (MTI)
