Új Szó, 2010. augusztus (63. évfolyam, 176-201. szám)

2010-08-26 / 197. szám, csütörtök

4 Régió ÚJ SZÓ 2010. AUGUSZTUS 26. www.ujszo.com e-moil: regio@ujszo.com, fax: 02/59 233 469 Átlagbérük nettó 260 euró, emelést követelnek A tulajdonos autóval hajtott a sztrájkolok közé S1TA-HÍR Hencfalva (Hencovcej/Epeijes (Prešov). A varannói járásbeli te­lepülésen tovább éleződött a hely­zet a sztrájkoló varrónők és a Kali Agro, valamint az SLO.VI textil­gyár vezetősége között, tegnap a szakszervezet a rendőrséget is ri­asztotta. „Mirko Bernuzzi, a cég olasz tulajdonosa autójával a sztrájkolok közé hajtott, kis híján elgázolva Emil Machynát, az OZ KOVO szakszervezet elnökét. Az incidens során személyi sérülés nem történt, de azonnal a hely­színre hívtuk a rendőrséget” - mondta el Jozef Balica, az OZ KO­VO vezetőségi tagja. A sztrájkolok eltorlaszolták az üzem bejáratát, mivel információ­ik szerint a tulajdonos a félkész termékeket másik üzembe akarta átszállíttatni. A két textilüzemnek 390 alkal­mazottja van, a szakszervezet tá­jékoztatása szerint 98 százalékuk beszüntette a munkát. A munkások kedden délután léptek sztrájkba, amikor a munka-, szociális és családügyi minisztéri­um közvetítője is kudarcot vallott: a két üzemben az átlagbér nettó 260 (bruttó 320) euró, a dolgozók béremelést akartak kiharcolni, a menedzsment azonban ezt mere­ven elutasította. Most a szakszervezet minden alkalmazottnak 50 eurós emelést követel. RENDŐRSÉGI NAPLÓ Felmentették az orvosnőt Trencsén. A Trencséni Járásbíróság felmentette Alena L. men­tőorvost az emberölés vádja alól. A vád szerint az orvosnő 2008 márciusában nem volt elég körültekintő, és ez egy ember halálá­hoz vezetett. A jelzett időpontban a máriatölgyesi börtönbe hívták ki a mentőt, ahol egy rab magas lázzal feküdt. A vád szerint az or­vosnő nem biztosította a szükséges kivizsgálásokat, a beteg pedig másnap reggelre, vírus okozta tüdő- és szívproblémák miatt meg­halt. A bíró szerint nem lehet bizonyítani az összefüggést a beteg halála és az orvosnő eljárása között. Ugyanezt két orvosszakértői vélemény is megerősítette. (TASR) Kirabolták a szennyvíztisztítót Alsószeli. Fényes nappal, hétfő délután rabolták ki a szennyvíz- tisztító állomást a falu határában. Seres Lajostól, a község polgár- mesterétől megtudtuk, hogy az elkövető egy szivattyút vitt magá­val. Kedd délután meglett a falubeli tettes, és az ellopott eszközt is visszaszolgáltatták az önkormányzatnak, de a tisztítót még nem tudták elindítani. „Várjuk a szakembert, aki szakszerűen összerak­ja és újraindítja a berendezést, ekkor derül igazából, hogy mekko­ra a kár” - nyilatkozta Seres. Hozzátette, hogy az okozott kár ezer euró körül mozog, viszont ha a tisztítási folyamatot újra kell indí­tani, a költségek akár háromszorosukra is nőhetnek, (jéem) Kerékpárost gázoltak halálra Jósza. Halálos kimenetelű közlekedési baleset történt Jósza és Hanajna (Nagymihályi járás) községek között kedd este. Egy Alfa Romeo 18 éves sofőrje elütött egy 31 éves kerékpárost. A biciklis a helyszínen életét vesztette. A sofőr nem fogyasztott alkoholt. A baleset körülményeit a rendőrség vizsgálja. (SITA) Testvérgyilkosságért 20 év Besztercebánya. Húsz évi szabadságvesztésre ítélte a Beszter­cebányai Járásbíróság az 56 éves, herencsvölgyi Martin Š.-t. A bí­róság szerint a férfi felgyújtotta 61 éves testvérét. Az ítélet nem jogerős, mivel a vádlott fellebbezett. A testvérpár italozás közben összeszólalkozott, a vádlott ablakmosó folyadékot locsolt bátyjá­ra, majd felgyújtotta. A tárgyaláson azt állította, hogy csak lefröcs­költe őt a folyadékkal. A tűz véletlenül keletkezett, mikor a gyufát a hamutartóba dobta. Az áldozat egy autóbaleset miatt mozgás- korlátozott volt, ezért nem tudta elhagyni a szobát. (SITA) BMW-ket gyújtottak fel Kassán Kassa. Két autót gyújtottak fel tegnapra virradóra Kassán. Is­meretlen tettes gyúlékony anyaggal locsolt le két, egymás mellett parkoló BMW-t, majd felgyújtotta őket. Az egyikben 17 ezer, a másikban 30 ezer euró kár keletkezett. Az elkövetőt a rendőrség keresi. (SITA) Elkezdték az Oszmán Birodalom legészakibb erődítménye, a szabadkai török vár megtisztítását Régészeti feltárást is terveznek Lassan előbukkanak a romok Szabadkán (Szekeres Éva felvétele) Rimaszombat. Önkéntesek segítségével kezdődött meg Rimaszombatban a mára már szinte teljesen el­feledett Szabadka város­részben levő egykori török vár megtisztítása, a terüle­ten a Fundament Polgári Társulás archeopark létre­hozását tervezi. SZÁSZ1 ZOLTÁN Hosszas ügyintézés és az ille­tékes hatóságok engedélyeinek beszerzése után augusztusban si­került megkezdeni a munkát az európai jelentőségű szabadkai török vámál, a terület teljes meg­tisztítását szeptember közepéig, végéig szeretnék elvégezni a Fundement Polgári Társulás tag­jai és a vár megmentéséért dol­gozók. Hajdú István, a polgári társulás elnöke szerint Rima­szombatban még mindig elég sokan vannak olyanok, akikben van civil kurázsi és szabadidejü­ket, energiájukat feláldozva haj­landóak részt venni az önkéntes munkában. „Augusztus 14-én kezdtük el a vár megtisztását, a következő találkozónk pedig fo­lyó hó 28-án, szombaton lesz. Egyelőre a terep előkészítése fo­lyik a régészeti feltáráshoz, majd szeptemberben pár hétig a tény­leges feltárásba is bele szeret­nénk kezdeni. Távlati tervként egy olyan régészeti park létreho­zását tűztük ki, amely bemutatná Gömör történelmét a török kor­ban. Ez a későbbiekben olyan lát­ványosságként szolgálna a turis­ták számára, ahol rendezvénye­ket tarthatnánk, de ha bárki kul­turált kömyzetben szeretne pi­henni, művelődni, társasággal szórakozni, erre is lehetőség lesz” - mondta el Hajdú István. Rimaszombat török kori várát ma már csak a régész-történész szakma tartja számon, a helyiek közül csak nagyon kevesen tud­nak arról, hogy a város határában volt az Oszmán Birodalom leg­északibb erődítménye. Jelenleg gazos, illegális szemétlerakatok- kal elcsúfított az egykori vár terü­lete, még lesz mit eltakarítania az önkénteseknek. A most még alig látható, torzóiban megmaradt vár a város számára idegenforgalmi szempontból jelentőssé válhat, s remélhetőleg néhány éven belül igazi vendégváró archeoparkká növi ki magát. A legészakibb oszmán erődít­mény abban is különleges, hogy vízivárként épült a Rima folyó egykori árterében kialakított mes­terséges szigeten. Egyelőre még csak egy megközelítőleg hat mé­ternyi, lőréssel ellátott faldarab és egy még viszonylag jól megma­radt pince emlékeztet a várra. Ha még az idén elkezdik a régé­szeti feltárást, az eredmények alapján folytatni lehet az archeo­park további tervezését és kialakí­tását. A korábban, az 1968-ban és 1978-ban itt folytatott részleges régészeti feltárás eredményei alapján szinte biztos, hogy tekin­télyes várfalmaradványok rejtőz­nek a föld alatt. Az eddigi kutatá­sok szerint a török építkezés idejét 1555 és 1560 között feltételezik a szakemberek. Szabadka vára 1593-ig volt török kézen, a mel­lette levő kőhidat, amelyet az 1970-es években bontottak el, szintén török eredetűnek tudták a helyiek, a valóságban azonban csak a barokk korszak idején épült, bár az nem kizárt, hogy egy korábban ott álló kőhíd helyén. A rimaszombati civil szervező­dés a török kori építészeti emlé­kek feltárása és konzerválása mel­lett egy bronzkori telep és temet­kezési hely replikáját, valamint a középkori várakat kiszolgáló mes­terségek műhelyeinek kiépítését és működtetését is tervezi, első­sorban pályázati pénzekből. Nagymihályban újabb, 25 méter hosszú betonfalat emeltek a romatelep és a Keleti-lakótelep között Már az ombudsman is vizsgálja az ügyet S1TA-HÍR Nagymihály. Már Pavel Kandráč emberjogi biztos is vizs­gálja a Nagymihályban emelt be­tonfalat. „Az ombudsman hivata­la a sajtóban napvilágot látott in­formációk alapján megkérte Nagymihály polgármesterét, küldjön írásbeli állásfoglalást a falról, és postázza a vonatkozó iratok fénymásolatát, különös te­kintettel arra, hogy betartották-e az építési törvényt” - közölte Henrieta Antalová, az emberjogi biztos hivatalánának vezetője. Nagymihályban a Keleti-lakó­telepen újabb betonfalat emeltek a lakók a tömbházak és az Angy- malom nevű romatelep közé. A fal két méter magas és 25 méter hosszú. Az építkezést a lakókö­zösség finanszírozta. A lakók azt állítják, hogy így akarták meg­akadályozni a teleplakók rend­bontásait a tömbházak tövében. A telepen mintegy 1800 roma él. Ők bírálták a falépítést, bár el­ismerték, egyesek rendbontó módon viselkednek a tömbházak körül. Iveta Palečková, a város szóvi­vője elmondta, a fal városi telken áll, melyet a lakók bérbe vettek, hogy oda növényzetet telepítse­nek és kerítést építsenek. A város álláspontja szerint nincs szó szegregációról, a fal nem a romá­kat záija ki a lakótelepről, hanem ellenkezőleg: megvédi őket a forgalom káros hatásaitól, a zaj­tól, és sportolásra - konkrétan squash-ra és kosárlabdázásra - is kiváló lehetőségeket teremt. Nagymihályban már tavaly is épült egy betonfal, mely a roma­telepet választja el a várostól, az három méter magas. Nagytárkányban az elmúlt években 30 új községi bérlakás épült, és további ingatlanokat is terveznek Hamarosan költözhetnek a lakók Folyamatosan van igény a bérlakásokra (Szabó Bernadett felvétele) LECZO ZOLTÁN Nagytárkány. A Tisza-parti te­lepülésen a jövő héten kerül sor azoknak a bérlakásoknak a műszaki átadására, melyeket a község a Fő utca és a Petőfi utca ke­reszteződésénél levő telken építte­tett, így a bérleményekbe, ha a szakemberek mindent rendben lé­vőnek találnak, a jövő hónapban már be is költözhetnek az új lakók. A hat darab kétszintes, egyen­ként 65 négyzetméter alapte­rületű lakóegység építését a múlt évben kezdték meg Nagytárkány­ban. Az önkormányzat által vásá­rolt parcellán zajló 324 970 eurós (kb. 9 790 000 korona) beruházás költségeinek 25 százalékát az épí­tésügyi és régiófejlesztési minisz­tériumtól elnyert támogatásból, a fönnmaradó 75 százalékot pedig az Állami Lakásfejlesztési Alaptól felvett, hosszú lejáratú kölcsönből fedezik. Ajelenleg hatályos szabá­lyozás szerint a községnek az inf­rastruktúra fejlesztésével kapcso­latos kiadásokat, valamint a te­reprendezési munkálatok költsé­geit is vállalnia kellett. Ezek az in- gadanok - melyek havi bérleti díja 140 euró (4217 korona) - egyéb­ként már gazdára találtak, a ti­zenöt igénylő közül a helyi ön- kormányzat választotta ki azokat, akik szeptember folyamán beköl­tözhetnek az új bérlakásokba. Kopasz József, Nagytárkány polgármestere lapunknak el­mondta, bár az újabb lakások épí­téséhez szükséges tervdokumen­tációval, építési telekkel és enge­déllyel is rendelkeznek, valamint megfelelő számú igénylést is nyil­vántartanak, a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben - az ön- kormányzat döntése szerint - eb­ben az évben további bérlakások építésének a költségeit nem tud­ták vállani. Nagytárkányban 2003-ban és 2005-ben is átadtak egy-egy kétszintes, tizenkét lakó­egységből álló bérházat, ezek a beruházások nagyban hozzájárul­tak ahhoz, hogy a falu lakosainak száma az elmúlt időszakban közel 150 fővel növekedjék, s hogy a he­lyi óvodában és iskolában is ál­landósuljon a gyereklétszám.

Next

/
Thumbnails
Contents