Új Szó, 2010. augusztus (63. évfolyam, 176-201. szám)
2010-08-24 / 195. szám, kedd
www.ujszo.com UJSZO 2010. AUGUSZTUS 24. Vélemény és háttér 5 FIGYELŐ Mecset a néhai Ikrek tövében Érzéketlenség - mondják az Ikertornyok háromezer halottjának hozzátartozói. Ideje, hogy megerősödjön a muszlim-keresztény párbeszéd, annak a muszlint többségnek a halk hangja, amelynek semmi köze a szélsőséges ideológiához - mondja egy muszlim vallási vezető. Áll a bál az Egyesült Államokban: épüljön-e vagy sem iszlám mecset és kultúrközpont a Ground Zero tőszomszédságában? A Cordoba Ház, egy iszlám alapítvány százmilliós projektje, egyelőre csak a politika felszínét habosítja, minekutána Barack Obama elnök először kiállt a terv mellett, hogy aztán visszakozzon, mert a szenátus demokrata többségének vezetője is kikelt a helyszín ellen. Nem véletlenül. Ä Fox News és a CNN felmérése szerint az amerikaiak több mint kétharmada elveti, és csak 30 százaléka helyesli a mecset megépítését oda, ahová elgondolták. (nol) Legyen édes, legyen magyar Magyarország kedvenc süteményére szavazhatnak az érdeklődők hétfőtől a ked- vencetel.hu oldalon. A két héten át tartó voksoláson negyven finomság közül választhatják ki az ínyencek Magyar- ország kedvenc süteményét. A listát Pataki János, a Magyar Cukrásziparosok Országos Ipartestületének elnöke szakmai útmutatásával állították össze. Az előfelmérésen közel hétezren írták meg, melyik a kedvenc süteményük, így kétszáz különféle édesség gyűlt össze. A legtöbben az olasz ti- ramisut mondták kedvencüknek, amelyet a somlói galuska és a dobostorta követ. A negyedik és ötödik helyen a krémeš és a feketeerdő-torta, a hatodiktól a tizedik helyig a túrótorta, a Sacher-torta, a Rákóczi-túrós, a csoki- és az Esterházy-torta állnak. Meglepően sok a nemzetközi édesség, a brownie-tól kezdve a baklaván át a profiterole-ig. A szavazás eredménye szeptember 9-én kerül nyüvános- ságra. (Hírszerző)- Nekem is ilyen horgonyra volna szükségem, ami megtartana a munkahelyemen... (Peter Gossónyi karikatúrája Miért nem szolgálhat állandó lakhelycímünkként Kossuth Lajos szülőháza? Nem lakhatunk Monokon Nem volt joga az egyszerűsített honosítási eljárás ügyében hozott döntéshez a monoki polgármesternek és képviselő-testületnek- mondta Wetzel Tamás miniszteri biztos. MTI-HÁTTÉR A monoki polgármester az egyszerűsített honosítási eljárásról szóló törvény életbelépésének napján, augusztus 20-án közölte az MTI-vel, hogy a település képviselő-testületének döntése alapján a kettős állampolgárságért folyamodó határon túli magyarok a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Monokon állandó lakcímet kérhetnek. A határozat szerint az igénylőket a község önkormányzata Kossuth Lajos szülőházába jelenti be. Wetzel Tamás leszögezte: a polgármesternek és a képviselő- testületnek a döntéshez nem volt joga, hiszen a személyi és lakcímnyilvántartásról szóló 1992. évi törvény a jegyző felelősségébe utalja a lakcímbejelentéssel kapcsolatos hatásköröket. A jegyző ebben az esetben tipikus állam- igazgatási hatáskört lát el, és kötelezettsége a lakcím valódiságának ellenőrzése - mondta. Hozzátette: a személyi és lakcímnyilvántartás alapnyilvántartás, ennek megfelelően nagyon fontos, hogy pontos adatokat tartalmazzon. Jogi szempontból tehát ez nonszensz, ahogyan a józan ész szempontjából is, hiszen a kezdeményezés azt jelenthetné, hogy egyik pillanatról a másikra Monok megyei jogú várossá válhatna, vagy ha az előrejelzések alapján sokan kapnak állampolgárságot a jövő évben, akár még a megye- székhelyi címért is bejelentkezhetne - fejtette ki. A miniszteri biztos rámutatott: a törvény elég egyértelműen azt mondja ki, hogy a polgár lakóhelye annak a lakásnak a címe, amelyben a polgár él. A lakcímbejelentés szempontjából lakásnak tekintendő az az egy vagy több lakóhelyiségből álló épület vagy épületrész, amelyet a polgár életvitelszerűen otthonául használ. Ezt a bejelentkezéskor és később is a jegyzőnek kell ellenőriznie. Önkormányzati választások előtt korábban voltak olyan hírek, hogy tömeges átjelentkezések történtek, és egy kis lakásban egyszer csak 150 fő „lakott”. Az üyen jogsértések kivizsgálása a jegyző feladata - hívta fel a figyelmet a miniszteri biztos. Wetzel Tamás egy konkrét példával érzékeltetve álláspontját. Mint mondta: „ha például valaki az V. kerületi önkormányzatnál megjelenik, hogy a Szent István-bazilika egyik kápolnájában szeretne lakni, vagy éppen a Parlament kupolatermében, meg fogják mosolyogni, de esetleg még a gondnokság alá helyezését is kezdeményezni fogják.” Magától értetődő, hogy 20 ezer ember nem lakhat egy múzeumi célra használt emlékházban - fogalmazott. Wetzel szerint további hasonló döntések nem várhatók, hiszen a jegyzők teljes mértékben tisztában vannak kötelezettségeikkel. Ezek megsértése fegyelmi eljárás, illetve a jogszabálysértés megszüntetése végett felügyeleti eljárás megindítását vonja maga után. Tekintettel arra, hogy a személyi adat- és lakcímnyüván- tartás közhiteles nyilvántartás, az abba tett bejegyzés és az annak alapján kiadott kivonat,- hatósági bizonyítvány és igazolvány közokiratnak minősül, figyelemmel kell lenni a közokirat-hamisítás bűn- cselekményre vonatkozó rendelkezésekre is - jegyezte meg Wetzel Tamás. KOMMENTÁR Radičová szociológus? GÁL ZSOLT A jobboldali kormánykoalíció (ha így haladunk, a jelzőt lassan idézőjelbe kell tenni) a költségvetési hiány csökkentése érdekében támadást indított saját választói ellen, miközben az áldozatvállalástól jórészt meg kívánja kímélni az ún. „átlagembereket”, a gyakorlatban jórészt Fico szavazótáborát. Mindez azért is nehezen érthető, mert a kormányfői székben egy szociológus ül, aki professzori (azaz a legmagasabb tudományos) fokozatot birtokol. Mindenekelőtt le kell szögezni, hogy a hatalmas államháztartási hiány csökkentésére irányuló igyekezet nélkülözhetetlen országunk fenntartható fejlődése szempontjából. Ehhez hozzákívánkozik az is, hogy most Robert Fico és kormánya négyéves dorbézolásának (felelőtlen túlköltekezésének) számláját fizetjük, ezért minden megszorítás és áldozat fő okozói ők, nem pedig a jelenleg tűzoltással foglalkozó új kormánytöbbség. Emellett azt is el kell ismerni, hogy a költségvetési hiányokat általában sem, meg jelenleg Szlovákiában sem lehet (legalábbis rövid távon) kizárólag a kiadások lefaragásával orvosolni. Ennek ellenére mégis több ponton is rossz a jelenleg kibontakozni látszó szlovákiai költségvetési konszolidáció. Először is a nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a hiánylefaragás jóval sikeresebb, ha döntően a kiadási oldalon valósul meg. A maihoz hasonló gazdasági helyzetben egyszerűen nehéz még több adó- és járulékbevételt kipréselni a lakosokból, ráadásul ez lassítja a kibontakozás legegészségesebb részét (munkahelyteremtés, beruházás). Ezzel szemben a kiadások megnyirbálása technikai szempontból (nem politikailag) sokkal egyszerűbb és biztosabb, míg a nagyobb bevételek nem garantáltak, azokban csak bizakodni lehet. A másik gond az, ahogyan sor került a keserű pirulák tálalására. Először a kormányfő lesepert az asztalról pár ötletként felvetett, de népszerűtlennek tűnő intézkedést, majd miután Horvátországba utazott nyaralni, a Mikloš-Mihál páros egy sajtótájékoztatón jelentette be a terveket. Ennek két oka lehet: 1. Azért „akcióztak” Radičová háta mögött, hogy kész tények elé állítsák és így nyomást gyakoroljanak rá, hogy végre lépések történjenek a tarthatatlan költségvetési helyzetet orvosolandó. 2. Vállalták a bűnbak szerepét, hogy a kormányfő hazatérve az átlagembereket megvédő szociálisan érzékeny jó tündérként tündökölhessen (erre a koreográfiára ilyen vagy hasonló szereposztásban már volt példa, és erős a gyanúm, hogy nem utoljára találkoztunk vele). Félreértés ne essék, nem a Mikloš-Mihál duót kívánom hibáztatni, ők csak teszik a dolgukat: megpróbálják rendbe tenni a közpénzügyeket, ill. előkészíteni a terepet a járulékbónusz bevezetésére. Ha számos területen megkötötték a kezüket, akkor ott próbálkoznak, ahol lehet. Inkább a kormányfőt (és vele partja nagy részét, meg a KDH-t) terheli a felelősség. A kérdés csak az, milyen logika alapján cselekednek-és itt el is jutottunk a harmadik, legfőbb problémához: a koalíciós pártok (főleg az SDKÚ) a tervezett lépésekkel törzsszavazóikat büntetik. A vállalkozókat, a dolgozó, adófizető állampolgárokat. Ráadásul ők azok, akik befizetéseikkel eltartják az országot. Eközben az „átlagembereket” kívánják védeni, de a valóságban a (legális) munkából származó jövedelemmel nein rendelkezőket oltalmazzák, akiknek a többsége Ficóra szavaz. Őket úgysem tudják átcsábítani holmi „szociális arculattal” meg a Fico által bevezetett „vívmányok” megtartásával. Kutyából nem lesz szalonna, aki a 2006-2010-es időszak után képes volt Ficóra (vagy Slotára, Mečiarra) szavazni, abból nem lesz jobboldali választó. Inkább a meglévő támogatókat kéne megtartani, mint a szociális demagógiában és populizmusban verhetetlen Ficóval versengeni, ráadásul ez a költségvetés konszolidálása (és így az ország fejlődése) szempontjából is jobb lenne. Csak az a döbbenetes, hogy Radičovának - a szociológia professzoraként - ezt mind tudnia kell. Ezért a cselekedetei nehezen magyarázhatók; érti ezt valaki...? JEGYZET TALLÓZÓ Sólyom visszatér TOKÁR GÉZA Kevés örömteli esemény történik manapság a politikában, de Sólyom László szimbolikus komáromi látogatása mindenképpen ebbe a kategóriába tartozik. Egy éve ilyenkor egy olyan szégyenletes húzásra került sor az államhatalom részéről, ami a legsötétebb kommunista pártállami időket idézi, s nem is létezik rá magyarázat, az akkori illetékesek legfeljebb csak mentegetőzhetnek. Címszavakban visszaidézve a tavalyi botrányt: a szlovák kormány két nap alatt jött rá, hogy Sólyom látogatása provokatív, hamisan kommunikálta, hogy korábban semmilyen módon nem értesítették az eseményről, majd a szélsőségesekkel való riogatás indokával eltanácsolta az államfőt az országba való belépéstől, s azonmód ki is rendelte Ján Packa rendőrfőkapitányt a határra. A biztonság kedvéért pedig rejtélyes körök ellentüntetést szerveztek a szoboravatás idejére. Az egyszerű szlovákiai magyar pedig már-már belefáradva vette tudomásul Fico újabb kirohanását és a magyar államfő kitiltását: egy olyan országban, ahol Maiina Hedviget nyilvánosan hurcolja mega rendőrfőkapitány és a belügyminiszter, bármi megtörténhet. Az incidens szépen lassan feledésbe merült, jöttek helyette más botrányok. Komárom például kapott a körforgalom mellé egy áthelyezett Cirill és Metód-szob- rot, egy Írországba utazó szlovákiai vendégmunkás villanyszerelő bombát, az ország pedig takaros kis költségvetési hiányt. Ennek egyenes következményeként Szlovákia is kapott valamit, méghozzá új kormányt, de a rengeteg frusztráció csak lassan múlik el. Sólyom László vasárnap tett arról, hogy egy kicsit jobban érez- hessük magunkat szlovákiai magyarként. Egy év múlva ismét eljött, nem államfőként, hanem magánemberként - de kisebb felhajtással. Testőrök nélkül érkezett, és érdekes módon nem volt szükség rohamosztagosokra, s a kormányszintű riogatás is elmaradt. Érdekes módon nem voltak ellentüntetők sem, sőt, Robert Fico rejtélyes módon semmilyen utalást nem tett arra, hogy Sólyomjelenléte felkorbácsolhatja az ellenséges indulatokat. Sólyom László vasárnap átgyalogolt a határon, és bepótolta azt, amit egy éve elmulasztott. Ez nem történelmi hőstett, nem lesz tőle olcsóbb a kenyér, nem szólnak vissza magyarul a vasútállomáson. Csak éppen mosolygunk egy kicsit, ha elolvassuk a hírt - de néha ez épp elég. NEPSZABADSAG Hajdúnánás csak találgat, mi vezethette a két tizenéves fiút, hogy kivégezzék barátjukat. Az áldozatot átvágott torokkal, a hátában késsel találták meg. A16 éves K. Árpádot a gyanú szerint a 15 éves K. Attila és a 14 éves N. Zsolt néhány napja gyilkolta meg Hajdúnánás határában, a Keleti-főcsatorna partján. A három tinédzser gyermekkora óta ismerte egymást, ugyanazon a környéken laktak. A su- hancokat az elmúlt nyári hónapokban sokat látták együtt, a helybéliek szerint sokszor pe- cáztak a Keleti-főcsatornában. A végzetes szerdai napon is együtt indultak ide, ahonnan Árpád azonban nem tért haza - így eltűnéséről édesanyja másnap értesítette a rendőrséget. A két fiatal a rendőrségen bevallotta: ők gyilkolták meg társukat. Emberölés megalapozott gyanúja miatt indítottak ellenük eljárást. Hajdúnánás polgármestere szerint a város közbiztonsága megfelelő, és az ügyben érintett családok tagjai is rendezett körülmények között élő, átlagos emberek. Hozzátette: a tragédia súlyos tanulsága az, hogy még egy nyugodt, csöndes kisvárosban is jobban oda kellene figyelni a nyári vakációjukat töltő fiatalokra. (nol)
