Új Szó, 2010. augusztus (63. évfolyam, 176-201. szám)
2010-08-23 / 194. szám, hétfő
2 Közélet ÚJ SZÓ 2010. AUGUSZTUS 23. www.ujszo.com Dzurinda a magyar-szlovák kapcsolatok javításáról Módosul a nyelvtörvény MTl-HÍR Becs. A szlovák-magyar kapcsolatok javításának Mikuláš Dzurinda külügyminiszter szerint az az alapja, hogy meglegyen az erre irányuló akarat. Dzurinda a Die Presse osztrák napilap tegnapi számában közölt interjújában így válaszolt arra a kérdésre, hogy milyen tervei vannak a szlovák-magyar viszonyjavítására. A külügyminiszter úgy vélte, nem tekinthető a jó szándék kifejezésének az, hogy Budapest bevezette a kettős állampolgárságot, és meg van győződve róla, hogy az erről szóló törvény ellentmond a nemzetközi jognak. A két ország közötti alapszerződés kimondja, hogy az ilyen ügyeket párbeszéddel kell megoldani. A lap kérdésére, hogy elvátja-e, hogy Magyarország ezt a törvényt visszavonja, Dzurinda így felelt: „Ismerem jó barátomat, Orbán Viktort, ezért el tudom képzelni, mi a reális és mi nem.” A tárcavezető szerint szlovák oldalon meg van a jó szándék. Emlékeztetett rá, hogy a kétoldalú viszony hasonlóan rossz volt, mielőtt 1998-ban miniszterelnök lett. Kormányfőként első hivatali teendője az volt akkor, hogy előmozdítsa a II. világháborúban lerombolt Duna-híd újjáépítését Párkány és Esztergom között. Dzurinda kijelentette, hogy most hasonló szándékai vannak, így az autópálya-kapcsolat lehető leggyorsabb kiépítése Miskolc és Kassa között. Nem provokálta-e Szlovákia is Magyarországot például a nyelvtörvénnyel - firtatta a Die Presse. Dzurinda válasza: „Nem volt jó lépés. A törvény szükségtelen volt.” A külügyminiszterkijelentette: megváltoztatják a törvényt, és azt a törvényt is, amelyet Szlovákia válasznak szánt a kettős állampolgárságról szóló törvényre. A Die Presse Koszovóval kapcsolatban is megkérdezte. „Ostobának tartom azokat, akik a koszovói helyzetet Szlovákiával akarják összehasonlítani. Inkább a spanyolországi baszkokra gondolok, vagy Katalóniára, Dél- Oszétiára vagy Abháziára. Az etnikai csoportok egyoldalú elszakadása nem szolgálja Európa érdekét. Nálam mindig az elvekről van szó” - mondta Dzurinda. RÖVIDEN Már nem fizetjük be a tévédíjat Pozsony. Bár a tévé- és a rádiódíj kötelező befizetésének eltörléséről csak szeptember 18-ra írták ki a népszavazást, sokan már most készpénznek veszik a díjtételek hatályon kívül helyezését. Legalábbis ez derül ki abból a tényből, hogy az utóbbi hetekben érezhetően visszaesett a befizetők száma. A havi 4,64 eurós összeget sokan azzal az indokkal nem postázzák, hogy rövidesen úgyis megszűnik. Éva Chudinová, a kulturális minisztérium szóvivője közölte: „Az érintettek nem számolhatnak azzal, hogy a tartozásukat utólag elengedik.” Peter Susko, a Szlovák Televízió szóvivője szerint 2010 első felében a tervezettnél 1 millió euróval kevesebb folyt be a koncessziós díjból, csak júliusban 343 ezer euróval maradtak adósok a polgárok. (Sme) 10 éves a kassai magyar főkonzulátus Pozsony. A múlt héten ünnepelte a kassai magyar főkonzulátus fennállásának 10. évfordulóját (a képviseletet 2000. augusztus 18-án avatták fel). A főkonzulátus megnyitásával a magyar diplomácia régi óhaja teljesült: a Magyarországgal leghosszabb határral rendelkező országban, ahol jelentős számú magyar kisebbség él, a politikai akarat és a gazdasági lehetőségek szerencsés találkozása folytán sikerült konzuli képviseletet létesíteni, amely a nehézségek ellenére azóta is betölti alapvető küldetését - mondta Szerencsés János főkonzul. A rendezvényen Hóvári János helyettes államtitkár kijelentette: Kassa városára napjainkban is jellemző a tolerancia, a nyelvi és etnikai sokszínűség tisztelete. A polgári kultúra és a polgári ethos nemcsak Márai életművében található meg, hanem napjainkban is ápolja a kassai polgár az elődeitől elsajátított „kaschauer” mentalitást. (ú) Árvízkárok: kormánybiztos kellene Pozsony. Iveta Radičová miniszterelnök azt javasolja, hogy az árvízkárok enyhítésének koordinálása, az újabb árvizek elleni intézkedések kidolgozása, az önkormányzatokkal való kapcsolattartás érdekében kormánybiztosi posztot kell kialakítani. Az erről szóló koncepció már tárcaközi egyeztetés tárgya, ideális esetben szeptember 1-jétől létezne e poszt. A kormánybiztos a belügy:, a pénzügy-, a környezetvédelmi és a földművelésügyi minisztériummal koordinálná tevékenységét. (SITA) Mégsem olvad a HZD a Smerbe Pozsony. Mégsem egyesül a Smerrel a HZD, amelynek Ivan Gašparovič államfő a tiszteletbeli elnöke - határozott a párt elnöksége. A Demokráciáért Mozgalom februári közgyűlése még olyan ajánlást fogalmazott meg, hogy a parlamenten kívüli politikai erő fokozatosan integrálódik Robert Fico akkori kormányfő pártjával. Jozef Grapa, a HZD elnöke szerint a Smer nem tartotta be ígéretét, és járási pártszervei nem tették lehetővé minden HZD-tagnak, hogy a Smerhez csatlakozzon. Grappa leszögezte, mindezek ellenére a Smer a HZD legközelebbi partnere, és helyes döntés volt Robert Fico pártját támogatni az idei parlamenti választáson, mert nem vesztek el a szociális irányultságú szavazók voksai. A HZD készül a novemberi önkormányzati választásra, és több párttal is tárgyal az együttműködésről. (SITA) Nehezményezik az érintett községek polgármesterei, hogy nem véleményezhették a módosítást Lázadnak az R7 új nyomvonala ellen Két év múlva kezdenék építeni az R7-est (SITA-felvétel) Pozsony. Hatalmas dugók, több ezer autó, elégedetlen lakosok - így fest naponta kétszer is a Pozsony-Dé- nesd közti rendkívül forgalmas útszakasz. A tarthatatlan helyzeten jelentősen javítana az R7-es gyorsforgalmi út, megépítése viszont még évekig eltart. DEMECS PÉTER A tárca korábbi vezetésének utasítására a Nemzeti Autópálya Társaság (NDS) már kiírta a versenyeljárást a projekt kivitelezésére, a minisztérium új vezetése viszont ezt leállította. Az érintett községek polgármesterei nehezményezik, hogy az új nyomvonalat nem véleményezhették. Két változat létezik, hogyan kapcsolódjon az R7-es a fővárosi útrendszerhez. Az A változat közvetlen Dénesd (Dunajská Lužná) előtt elvezetné a forgalmat és a Slovnaft mögött haladva rákötné a Dl-es autópályára, illetve a főváros még nem létező körgyűrűjére. A C változat szerint viszont az út Nové Košariská irányába terelné a forgalmat, itt összegyűj- tené a környező falvak forgalmát, és közvetlen Pozsonypüspöki előtt ismét rákapcsolódna a már így is túlzsúfol 1/63-as útra. A minisztérium korábban, még Ľubomír Vážny vezetése alatt ez utóbbit, a C változatot támogatta. A tárca jelenlegi vezetése viszont nemet mondott rá, mondván: ha ezt építenék meg, akkor Pozsonypüspökin még az eddiginél is nagyobb forgalmi dugók lennének. Az NDS-nek így az A változat megépítését kell fő célkitűzésként kezelnie. Ladislav Cingel, Dénesd polgármestere nehezményezi, hogy a nyomvonal megváltoztatásáról nem kérték ki az érintett községek véleményét. Ezen véleményét Štefan Hajdúch, Csölle (Rovinka) polgármestere is osztja. „Nem tartom kizártnak, hogy bizonyos érdekcsoportok nyomása alatt döntött így a miniszter’ - mondta a TA3 hírtelevíziónak a polgármester. Értesüléseink szerint a minisztérium előző vezetése azért támogatta a C változatot, hogy az út megépítése után megugoijon az érintett községek környékén található telkek ára. Pozsonypüspöki polgármestere, Ožvald Erzsébet kezdetektől fogva ellenezte a C változatot. Személyesen is felkereste a minisztert, de nem járt nála sikerrel. „Pozsonypüspöki lakosai reggelente már nem tudnak kilépni a házukból, annyi az autó. Nem értem, miért támogatnak olyan megoldást, ami még nagyobb forgalmat eredményezne. A C változat nem csak a városrészünk lakosainak, hanem a Pozsony és Du- naszerdahely közti falvak lakóinak az életét is megnehezítené” - mondta lapunknak korábban Ožvald. A minisztérium továbbra is állítja, hogy a tender leállítása nem hátráltatja majd az R7-es megépítését, s továbbra is érvényben van, hogy az új versenyeljárás kiértékelése után 2012-ben kezdődhetnek majd meg a munkálatok, a forgalomnak 2015-ben adnák át. Egyelőre kérdéses, milyen tiltakozásba kezdenek majd az elégedetlen polgármesterek, akik első lépésként találkozni akarnak a tárca vezetésével. Egyébként arra, hogy az R7 Pozsonyt egészen Losonccal összekösse, 2020-ig kell majd várni. A miniszter egyik fő célja, hogy a főiskolákat a bennük folyó oktatás színvonala szerint támogassák Jurzyca: vége az egyetemi biznisznek VERES ISTVÁN Pozsony. Eugen Jurzyca oktatásügyi miniszter véget akar vetni a levelező tagozatosokkal folytatott üzletelésnek. A felsőoktatási intézmények folyamatosan emelik a levelező tagozatos oktatás tandíját, anélkül viszont, hogy az oktatás színvonalát emelnék. Az idei tanévben majdnem mindegyik főiskola vagy egyetem emeli az említett képzések tandíját, miközben köztudott, hogy ezek színvonalban elmaradnak a nappali tagozattól. A pozsonyi Komenský Egyetemen az utolsó tanévben 664-1460 eurót kellett fizetni egy évre a levelező tagozaton, az új tanévben ez az összeg 680-1525 euró. A nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemen 660-ról 700-ra emelték a képzés minimális tandíját, a besztercebányai Bél Mátyás Egyetemen a tavalyi 850 euró helyett az idei tanévben 1020 eurót is elkérhetnek. A legutolsó adatok szerint Szlovákiában 43 ezer hallgató tanul levelező tagozaton. Az eddigi szabályozás szerint a hazai egyetemek és főiskolák ezekre a szakokra csak annyi hallgatót vehettek fel, amennyi nappali tagozatos diákjuk volt. A májusban megváltoztatott alkotmánytörvény értelmében ez a korlátozás megszűnt, így minden iskola annyi hallgatót vehet fel a levelező tagozatra, amennyit akar. Mivel az oktatás színvonalának emelésére ez nem jelent garanciát, sokan a levelező tagozatok elüzletiesedésétől tartanak. „A levelező tagozatos képzés egyre inkább a diplomák vásárlásáról szól. Ez a hallgatókat sem zavarja, ugyanis őket leginkább az érdekli, hogy az oklevelet megkapják” - nyilatkozta Renáta Králiková, a Jól Működő Társadalomért intézet (SGI) munkatársa a Pravda napilapnak. Eugen Jurzyca egyik fő céljának tekinti, hogy a felsőoktatási intézmények a bennük folyó oktatás valódi színvonala szerint kapják az állami támogatást. Ezért az akkreditációs rendszer megváltoztatását tervezi. „Azt akarjuk, hogy az emberek tudják, melyek az igazán nívós iskolák, és melyek nem azok. A jelenlegi helyzetben sem a felvételizőknek, sem a végzősök leendő munkaadóinak nincs áttekintésük arról, mennyit ér valóban az adott egyetem diplomája” - magyarázta Jurzyca. Nyugaton, ha egy hallgató egy közismerten nívós egyetemen végez, az későbbi munkaadójának is garanciát jelent képességeit illetően. Jurzyca jelenleg a felsőoktatás egész költségvetését elemzi. Nem záija ki, hogy eltörli a második egyetem végzéséért járó kötelező tandíjat. „Ha valaki egyszerre több főiskolán tanul, az egyáltalán nem jelenti azt, hogy gyengébb, vagy rosszabb, mint a többiek. Véleményem szerint a második diploma megszerzésébe is érdemes az államnak invesztálnia” - magyarázta Jurzyca a szlovák köz- szolgálati rádiónak. Jövő évtől kötelező lesz a világhálón nyilvánosságra hozni az egyetemi záródolgozatokat Internetre kerülnek a diplomamunkák ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Jövő év májusától az összes egyetemi zárószakdolgozat kötelezően felkerül az internetre. Az oktatásügyi minisztérium így próbálja elejét venni a szakdolgozat-csalásoknak, annak, hogy a diákok lemásolnak egy másik diplomamunkát, és azt adják le sajátjukként. Eugen Jurzyca oktatásügyi miniszter szerint a diplomamunka közzétételéhez való hozzájárulás feltétele lesz a munka megvédésének, vagyis az egyetemi oklevél és az akadémiai cím megszerzésének is. Az internetes fórumozók hozzászólásaiban felmerülnek azonban olyan kérdések: mi van, ha valaki egy magáncégnél írja a munkáját, s az nem járul hozzá a róla szóló adatok közzétételéhez. Előfordulhat olyan is, hogy valaki egy ipari fejlesztést, találmányt ismertet szakdolgozatában, fennáll a veszélye tehát, hogy ha ezt közzéteszi az interneten, az ötletét, kutatását ellophatják. Miroslav Beblavý (SDKU-DS), a törvénymódosító javaslatot beterjesztő parlamenti képviselő szerint ez azonban nem lehet probléma. „A jelenlegi jogi szabályozás szerint is a szakdolgozat megvédése nyilvános, és ma is törvény- sértésnek számít a titkos adatok vagy a kereskedelmi titkok nyilvánosságra hozatala” - mondta a képviselő. Elutasítja, hogy ez a rendelkezés zsarolná a diákokat. Mint mondta, tárgyalt a szerzői jogról szóló törvény kidolgozóival is. Ha a parlament elfogadja, a törvénymódosítás már az új akadémiai évtől érvényes lesz, azaz a 2010/2011-es évtől írt szakdolgozatok kerülnek fel a világhálóra. A módosítás az összes szak- dolgozatra vonatkozik, tehát a bakkalaureátusitól kezdve a magiszteri/mémöki diploma- munkán és a doktori disszertáción keresztül a docensi habilitációs munkákig bezárólag. A képviselő szerint mivel már most is létezik az ún. antiplagiátor-rendszer, a szakdolgozatok kötelező internetes közzététele nem fog jelentős többletköltséggel j ámi. A rendszer egyébként, amelyet a diplomamunka-másolás visszaszorításra indítottak néhány hónapja, meghozta a kívánt hatást: a diákok kevesebbet másolnak, ollóznak össze más munkákból és jobban odafigyelnek a források feltüntetésére is. A védelmi rendszer összehasonlítja a leadásra szánt diplomamunkákat a korábban regisztrált anyagokkal, jelenleg 26 felsőoktatási intézmény használja a 33-ból. Mint ismeretes, a diplomamunkákkal való visszaéléssel kapcsolatban tavaly a trencséni egyetemen robbant ki nagy botrány, a rendszert azóta indították be. (sán, SITA, ČTK)
