Új Szó, 2010. augusztus (63. évfolyam, 176-201. szám)
2010-08-21 / 193. szám, szombat
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2010. AUGUSZTUS 21. www.ujszo.com Holnap kezdődik a komolyzenei programsorozat Esztergomi Liszt Hét MTl-JELENTÉS Esztergom. Holnap kezdődik az Esztergomi Liszt Hét, amelyet harmadszor rendeznek meg. A jövő vasárnapig tartó komolyzenei programokhoz első ízben, hagyományteremtő céllal a Prímás Pince borvacsorákat, borkóstolókat ajánl. A programsorozat Liszt Ferenc Szekszárdi miséjével kezdődik, amelyet a Szent Efrém Férfikar és Fassang László orgonaművész adnak elő az esztergomi Szent Péter és Pál (Belvárosi) plébánia- templomban. A lemezbemutató koncert után a Szent Efrém Férfikar bordalokat ad elő a Dúzsi Tamás szekszárdi borász borkóstolójával egybekötött borvacsorához a Prímás Pincében, ahol a Szekszárdi Bor és Gasztronómiai Hetet rendezik. A fesztivál ötletgazdája, az Esztergomi Liszt Hét kuratóriuma által összeállított komolyzenei program egyben felkészülés a 2011-es Liszt-évre. Ennek jegyében az Esztergomi Szimfonikus Zenekar és a Balassa Bálint Vegyeskar annak a Christus című oratóriumnak részleteit adja elő, amely jövőre magyar kezdeményezésre világszerte számos helyen hangzik majd fel Liszt Ferenc 200. születésnapján. Ismét koncertet ad a Kossuth- díjas orgonaművész, Bogányi Gergely és Baróti István, az esztergomi bazilika 70. születésnapját ünneplő orgonaművésze. Újra Liszt Ferenc (Képarchívum) fellépnek a budapesti Zeneakadémia tanárai és fiatal művészei is, akik közül a helyi illetőségű Konyicska Renáta önálló koncertet ad Liszt Ferenc és az idén jubiláló Frédéric Chopin műveiből. Újdonság lesz az angliai professzor, Nicholas Clapton nemzetközi mesterkurzusa énekeseknek, és először lép fel a Liszt-zon- goratechnika egyik legkiválóbb ismerője, a francia Bemard Ott professzor, aki rövid zongora mesterkurzust is tart. A harmadik Esztergomi Liszt Hét a Koronázási misével zárni a budavári Mátyástemplom ének- és zenekara, szólistái, valamint a négy visegrádi ország énekeseiből alakult nemzetközi kórustábor résztvevőinek közreműködésével. Esztergomban 1856. augusztus 31-én csendült fel először az ottani bazilika felszentelésére komponált Esztergomi mise, melyet maga Liszt Ferenc vezényelt. Ma ünnepli 80. születésnapját Sajdik Ferenc Gombóc Artúr és Pom Pom megálmodója JUBILEUM Sajdik Ferenc Munkácsy Mi- hály-díjas grafikus, karikaturista, rajzfilmrendező, érdemes művész, a Pom Pom meséi, A nagy ho-ho horgász és más legendás figurák alkotója ma 80 éves. Németországban, Neuenha- genben született. Gyermekkorát nagyon vidám családban töltötte: apja híres zsoké, anyja balerina volt. 1948-49-ben az Ipar- rajziskolában tanult, majd a Szinyei Merse Pál utcai grafikai iskolában végzett. 1949-től egy nyomdában volt litográfus, s egy karikatúra kliséjén dolgozva jött a gondolat, hogy kipróbálja a műfajt. 1955-től a Rádió- és Televízió Újság tördelője és rajzolója volt, s Sajdik Ferencről készült karikatúra (Képarchívum) hamarosan megjelentek rajzai a Ludas Matyiban. 1965-ben lett a népszerű vicclap munkatársa, s harminc éven át hetente jelentek meg karikatúrái, vicces, esendő, nagyon kedves és szerethető figurái, sokan az ő rajzaiért vették a lapot. A Ludas Matyit 1990-től az Új Ludas követte, majd megszűnt a lap. 1993-tól az Úritök s a Pesti Vicc munkatársa volt. Könyvillusztrációkat is készített, de a rajzfilm tette még népszerűbbé, a Pom Pom meséi, A nagy ho-ho-horgász évtizedek óta gyerekek és felnőttek kedvencei. Nehéz eldönteni, hogy a gyerekek vagy szüleik kedvelték jobban az esendő, csokizabáló Gombóc Artúrt és társait. Az ő nevéhez fűződött az 1980-as években a nagyon humoros bontottcsirke- reklámfilm, s a televízióban az esti torna főcíme. Több száz könyvillusztrációja jelent meg, ifjúsági és tankönyvekhez is készített rajzokat, illusztrálta többek között Csukás István, Moravia, Kipling, Tabi László, Peterdi Pál, Békés Pál, Arany János és Petőfi Sándor írásait. Rajzainak témája volt a Tabán, a Víziváros és a Várnegyed is. Stílusa azonnal felismerhető könnyedségéről, humoráról. Néhány vonalból álló, számtalan alakot ölteni képes figuráit tarka színfoltok kísérik. A karakterek és a kapcsolódó szövegek szellemesek, időnként abszurdak. Néhány évvel ezelőtt táblaképeket- kezdett festeni, továbbá művészeket ábrázoló portrékat, applikációkat készít, ezekből a művekből állandó kiállítása van Vácott. (MTI) Az Insita 2010 című naiv művészeti triennále szeptember 26-áig látható a Szlovák Nemzeti Galériában A varázs abszolút szabadsága Pozsony. Háromévente nyári „csemegeként” olyan nagyszabású kiállítást kínál a Szlovák Nemzeti Galéria, amely szélesebb közönségréteg érdeklődésére tarthat számot: naiv művészeti alkotóktól válogat olyan anyagot, amely a lehetőségekhez mérten átfogja a naiv kifejezésmód műfaji skáláját. TALLÓSl BÉLA Egyszerű, egyszeri ránézésre teljességében felfogható, motívumokban gazdag, motívumaiban részletesen, aprólékosan kidolgozott, inkább elbeszélő, mint mélységekbe vezetően bölcselke- dő, színeivel, formavilágában szemet gyönyörködtető - természettől adódóan a naiv, vagyis a nem (akadémikusán) kiművelt, képzetlen képesség-tehetség vetü- letei, az elképzelt idillikus, (meg) álmodott, óhajtott világkép és a megélt tapasztalatok leképezései a tárlat darabjai. A leleményes, kreatív és érzékeny lélek tükrei. Ahogy a tárlatot bemutató sajtótájékoztatón elhangzott: varázslatos és mitikus világ a kifejezés abszolút szabadságával, az alkotás játékos örömével és könnyedségével közvetítve. A kezdetek A hazai naiv művészet nagyközönség előtti bemutatásának hagyományát 1966-ban teremtették meg. Huszonkét országból összegyűjtött hatszáz naiv művészeti alkotást mutattak be akkor a pozsonyi Művészetek Házában. A kiállításhoz kapcsolódva, nemzetközi szimpóziumot is tartottak. Itt fogadtál el a naiv művészet Gad-Salama-Cad: Szenvedély. 2007 megjelölésére szlovák terminológiaként az „insnitné umenie” (in- sit művészet) elnevezést - innen a triennále címe, az Insita. A következő triennálét, 1969-ben már a pozsonyi várban rendezték meg: abban az évben Afrikából, valamint Észak- és Dél-Amerikából is érkeztek alkotások. A harmadik triermáléval, 1972-ben aztán megszakadt a hagyomány - pedig abban az esztendőben ugyancsak érdekes kísérőprogrammal társult a kiállítás, a naiv művészettel foglalkozó filmek fesztiváljával. 1994-ben aztán a Szlovák Nemzeti Galéria Visszatérés az insit művészethez című kiállításával visszaállította a tradíciót. Az idei, vagyis a kilencedik nemzetközi triennále anyagát nyolcvanhat naiv alkotó munkái közül válogatva állították össze, több szekcióba, összefoglalóbb Helga Sophia Goetze: Természet anyánk. Játékmezők. 2000 Ray Materson: Francesca és barátai, Milánó 1909. 2009 nagyobb egységekbe, valamint kisebb kamaratárlatokba sorolva az egyes műveket. Mivel a triennále nemcsak bemutató, hanem ver- senyjellegű is, a fő szekciója a kortárs naiv művészeti alkotások versenye, melybe húsz országból ötvenhat naiv művész méretik meg: a fődíjról nemzetközi zsűri dönt. Az előző, vagyis a 2007-ben rendezett triennále versenyszekciójában Grand Prix-vel díjazott lengyel Justyna Matysiak rajzait idén önálló kiállításon ismerheti meg a közönség. Gazdag, látványos anyag A versenyszekció mellett ugyancsak gazdag és nagyon látványos anyagot állított össze naiv textilművészeti munkákból Laurent Danchin francia kurátor, mintegy történelmi képet mutatva a műfajról. A textilművészek között magyar alkotó is szerepel, Kricsfalussy György (1924-1996), akiről a világháló annyit árul el, hogy „a tűhímzést tanulta meg, alkotásai hol ezzel a technikával, hol a tűfestés eszközével születnek”. A minigaléria szekcióban is kamaratárlatokra bontható az anyag: ezek közül az egyiken a horvát naiv művészet klasszikusától, Ivan Rabuzintól (1921-2008) található válogatás, egy másikon pedig egy német névtelen festőtől látható hat festmény, melyeket egy londoni gyűjtő kölcsönzött a pozsonyi kiállításra. Ahogy az angol Roger Cardinal, a nemzetközi zsűri tagja a sajtótájékoztatón abszolút elismeréssel elmondta: Pozsony az insit, vagyis a naiv művészet fővárosa. S e mostani, a kilencedik naiv művészeti triennále anyagával olyan kiváló táplálékot kínál a nagyközönségnek, amelyet jó étvággyal kell elfogyasztani, és szép lassú emésztéssel kell a nézőnek magáévá tennie.