Új Szó, 2010. augusztus (63. évfolyam, 176-201. szám)
2010-08-21 / 193. szám, szombat
www.ujszo.com UJSZO 2010. AUGUSZTUS 21. Közélet 3 Ha ilyen ütemben folytatódik a felmelegedés, akkor az évszázad végére Dél-Szlovákiában az észak-olasz Pó folyó mentére napjainkban jellemző idő lesz uralkodó Ami ma extrém időjárás, az a jövőben mindennapos lesz Az év eleji erőteljes havazást követően májusban, júniusban és augusztus első felében ránk szakadt az ég, zivatarok, jégesők, szélviharok okoztak hatalmas károkat, településeket öntött el a víz, házak dőltek romba. Az árvizek között viszont szinte elviselhetetlen volt a forróság. Mindez csak időjárási kilengés vagy már az éghajlatváltozásjele? ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Eddig 2005 volt a legmelegebb év a tudományos hőmérsékletmérés történetében. Ám az északi féltekén az idén júliusban mért hőmérséklet a legmagasabb az időjárási adatok rögzítése óta: 0,86 Celsius fokkal volt az átlagnál melegebb. A rekordmelegek miatt 2010 lehet a legforróbb év az időjárási feljegyzések kezdete óta - közölte az amerikai Goddard Intézet. Kelet-Európábán júliusban a megszokotthoz képest 5 fokkal többet mértek az intézet számításai alapján. Nálunk gyorsabb a felmelegedés. Néhány szokatlanul forró évből még nem lehet a klíma globális változására következtetni. Ám az utóbbi száz évben 0,6 fokkal lett melegebb a Föld légköre az ENSZ több mint ezer tudós munkáját koordináló klímaváltozási munka- csoportja (IPCC) szerint, ezen belül Közép-Európában 0,76 fokkal, sőt a nyári átlag 1 fokkal nőtt. Magyar kutatások szerint ha a globális hőmérséklet a jövőben 1 fokkal nő, akkor a Kárpát-medencében egyenesen 1,4 fokkal, a nyári időszakban pedig 1,7-tel. Kétségtelen, volt már ennél melegebb is. Most viszont egyre gyorsulni látszik a fel- melegedés: az évszázad legmelegebb éve 1998, legforróbb évtizede az 1990-es volt az északi féltekén. 1900-tól 1994-ig 0,45 fokkal nőtt az átlaghőmérséklet, 2000-ig viszont már 0,6 fokkal. Az utóbbi 40 évben 10%-kal csökkent a hó takaró, két héttel rövidült a vizek jégbo- rítottsága. Különösen aggasztó, hogy a felmelegedés nem egyenletes, egyre több a szélsőség, s ez folytatódhat. A klímaváltozással párhuzamosan 150 év alatt 31%-kal nőtt a légkör szén-dioxid-tartalma, metánból pedig 151%-kal van több a levegőben. E két üvegházhatású gáz fele, illetve egyharmada az emberi tevékenység során szabadul fel. A képhez hozzátartozik, hogy a felmelegedésről korántsem csak az ember tehet. Volt már melegebb is - trópusi malária Angliában Wolfgang Behringer történész írta A klíma kultúrtörténete c. könyvében, hogy az i. u. 100 és 400 közötti római korban volt a klímaoptimum. Róma a mai Angliában állomásozó légióinak idővel megszüntette a borszállítást, mert a szigeten a meleg lehetővé tette a szőlőtermesztést. Viszont az 1000 és 1300 közötti középkori meleg periódus idején magasabb volt az átlaghőmérséklet, mint most, a vikingek ekkor népesítették be és zöld szigetnek nevezték el a ma jég borította Grönlandot. Angliában ekkor a trópusokra jellemző malária pusztított, Dél-Skóciában szőlőt, Közép-Norvégiában búzát termesztettek. Ezzel szemben a füstölgő gyárkémények idején, az 1940-es évektől az 1970-es évekig globális, 0,3 fokos lehűlés következett be, s akkor új jégkorszakkal riogattak a tudósok. Mivel az időjárás átfogó és rendszeres mérése alig 150 évre tekint vissza, még számos meglepetés érhet bennünket, arról nem is szólva, hogy a Föld klímarendszere hallatlanul bonyolult. A szélsőséges kilengések különösen erőteljesen jelentkeznek a Kárpát-medencében. Nálunk 130 év alatt egyenesen 1,7 fokkal nőtt az éves átlag- hőmérséklet, ami megfelel Komárom és Zsolna átlaghőmérséklete közötti különbségnek-mondta Milan Lapin, a pozsonyi Komenský Egyetem klimatológusa. „A klíma- változásról kidolgozott, 2100-ig előretekintő forgatókönyv szerint az évszázad végére további 4 fokkal emelkedhet Szlovákia átlaghőmérséklete, Dél-Szlovákiában az észak-olasz Pó folyó mentére napjainkban jellemző időjárás lesz az uralkodó”-nyilatkozta Lapin. Nem véletlen tehát, hogy 1901 óta számítva a hét eddigi legforróbb nyár 1992 és 2009 közé esett. Másképpen szemléltetve: 1991 előtt 10 évenként átlagosan 20 hőhullámot éltünk meg, az utóbbi 10 évben ennek kétszeresét, s napjainkban az 1990-as évek elejével egybevetve hatszorosára ugrott a szélsőségesen meleg napok száma. „Emiatt több a heves esőzés, a lokális árvíz”- tette hozzá Peter Jurkovič meteorológus, azzal kiegészítve, hogy ezeketnehéz előrejelezni. Az eltűnő évszakok ' nyomában Szakértők szerint a növények te- nyészidőszakában egyre kevesebb csapadék fog esni, ráadásul eloszlása sem lesz megfelelő. „Ritkábban lesz csapadék, de ha esni fog, akkor a mainál intenzívebben. Lesznek időszakok, amikor a kiszáradás fenyeget, s lesz, amikor bőrig áznak az emberek” - ismertette Mika János magyar klímakutató. Az évszakok „eltűnése” kapcsán a szakértő elmondta: valószínűleg a nagyon meleg időszakok kicsit hosszabbak lesznek, a telek pedig enyhébbek. „Mindez azonban évtizedekre vonatkozó tendencia” - vélekedett Mika, hozzátéve: az évszakok eltolódása maximum egy hetes lehet. Szerinte a legfontosabb, hogy megtanuljuk: amit eddig extrém időjárásnak hittünk, az akár mindennapossá válhat. Hazai védekezés A tartós aszály, az egyre hosszabb hőhullám, és a gyakori lokális árvizek miatt Szlovákiának át kell gondolnia eddigi stratégiáját. Az építésügyi hatóságoknak szigorúan fel kellene lépniük az ártéri területek beépítése ellen, s azt se feledjük, minél jobb beépítjük, lebetonozzuk az országot, annál gyorsabb a párolgás, a vízlefolyása, s ezzel a légtömegek felhevülése. Közhely, de az erdő a legjobb klímaberendezés, mivel megfogja a vizet, vagyis a Szlovák Erdők állami vállalatot is be kell vonni a védekezésbe. Simon Zsolt földművelési miniszter a Szlovák Vízgazdálkodási Vállalattal megegyezett egy árvízvédelmi központ kialakításában Selmecbányán, amely országosan koordinálná a víztározók leengedését. ,A hatékony koordináció milliós károktól óvhatja meg a lakosságot” - véli Simon. A központtal a meteorológiai szolgálat is állandó kapcsolatban lenne. A miniszter szerint az utóbbi árvíz is igazolta, hogy rossz a kommunikáció az illetékes szervek között. A központba három embert jelölne a vízgazdálkodási vállalat, hármat a meteorológusok. „Ez a hat ember milliárdos károktól óvhatná meg az országod’ - mondta. A meteorológusoknak nem a községi hivatalba kellene küldeniük a riasztást, hanem telefonon értesíteni a polgár- mestert vagy helyettesét. A polgármesterek ugyan üdvözölnék az újításokat, ám ilyen hirtelen árvizek előtt nem sok mindent lehet fél óra alatt megmenteni. A krízisközpont néhány héten belül létrehozható lenne, (shz, dem, MTI, Hvg) A LEGÉGETŐBB PROBLÉMÁK RÖVID LISTÁJA 4 Csökkenő talajvíz: az aszályos időszak miatt jóval nagyobb területen kell öntözni. A szlovák vízgazdálkodási szakemberek szerint 2030-ig az öntözött termőföld területét 200 ezerről 400 ezer hektárra kell növelni. ♦ Változó mezőgazdaság: meg kell barátkozni a szárazságot jobban tűrő fajok termesztésével. A gazdáknak már nem kell megküzdeniük a szárazságot nehezen viselő konkollyal, de látványosan elszaporodott a pipacs, és olyan, száz éve eltűnt gyomnövényeket is felfedeztek, mint a Szicíliában őshonos vetési margit (Chrysan- temum segetum). A szélsőséges időjárásra vezethető vissza egyes kártevők tömeges támadása is. Mindez veszélyeztetheti az élelmiszer-biztonságot, minden 1 Celsius-foknyi plusz átlagosan 4%-kal csökkenti a termést. Egyre jobban rászorulunk majd az élelmiszerimportra. ♦ Elsivatagosodás: az aszályos nyarak miatt elsztyeppesedik a Csallóköz, a magyar Álföldet pedig elsivatagosodás fenyegeti; az őshonos fafajok helyét átveszik a füvek és bozótok. A jelenség már megfigyelhető a dél-alföldi Homokhátságon. ♦ Ár- és belvizek: aszályos nyár, csapadékos tél, gyakoribb és intenzívebb árvizek. Ez az év annyi-, ból atipikus, hogy a nyár is szokatlanul gazdag csapadékban. Például májusban Délnyugat-Szlovákiában a szokásos 50 mm helyett 150-200hullott. ♦ Változó állatvilág: tartós téli fagyok nélkül bizonyos károkozók nem pusztulnak el, és hatalmas károkat okoznak. Nem őshonos fajok jelenhetnek meg, amelyekre a hazai állat- és növényvilág nem tud reagálni. Ilyen például a gyapjas pille várható inváziója, amely egyes fafajtákra veszélyes. A jövevények sokszor agresszívabbak, fel kell készülni a mediterrán élővilág okozta károkra. ♦ Egészségi hatások: nagyobb veszélynek lesznek kitéve a szívbetegek, az idősek és a 4 éven aluli gyerekek, mert szervezetük nehezebben viseli a hőingadozást és a forróságot. Változik a pollenek mennyisége, elhúzódik az allergiás időszak, emellett olyan baktériumok is megjelenhetnek, amelyek korábban nem voltak jellemzők mifelénk. ♦ Gazdasági hatások: a forró napokon csökken a munkabírás, a visszaeső termelékenység miatt kisebb nemzeti össztermékkel (GDP) kell számolni, a szélsőséges időjárás okozta károkról nem is szólva. Csak a májusi és júniusi árvizek több mint 600 millió euró kárt okoztak, ez megközelíti az éves össztermék 1%-át. A biztosítók újraértékelhetik tarifáikat, egyes régiókban nem lehet majd biztosítást kötni árvízkárokra. A leginkább sújtott térségekben zuhanhat a lakások, házak ára. 2010. augusztus 21., 12:00 Szombat Vasárnap Derült idő, reggel elszórtan köd Derült idő, reggel elszórtan köd. Moskva Derült idő, reggel elszórtan köd. Az orvosmeteorológia a Panoráma oldalon olvasható. A térképen a legmagasabb nappali hőmérsékleteket tüntettük fel. Bratislava Szél: DK, 15-30 km/h Zurich Derült idS. nyugaton délután viharok lehelnek. Szél: DK, 15-30 km/h egyes Almeria Split Thesszaloniki A hőmérsékletek Celsius-fokban vannak megadva ^ szél jk. melegfront n ciklon .a. hidegfront » a. okklúziós front * v anticiklon Pozsony 05.54 Pozsony Besztercebánya 05.45 Besztercebánya Kassa 05.36 Kassa 19.54 Pozsony-Dévény 315 változatlan 19.47 Komárom 380 apad 19.39 Párkány 320 apad Mallorca Készíti az SHMÚ Velence VÁROSOK MA HOLNAP HOLNAPUTÁN Pozsony enyhén felhős 17° 28° enyhén felhős 17“ 29° enyhén felhős 17° 31° Nyitra enyhén felhős 16° 27° enyhén felhős 17° 29° enyhén felhős 17° 31° Dunaszerdahely változóan felhős 17° 27° enyhén felhős 17° 28° enyhén felhős 17° 30° Komárom változóan felhős 17° 29° enyhén felhős 17° 29” derült 17° 31° Ipolyság túlnyomóan derült 16° 26° enyhén felhős 16° 29° enyhén felhős 16° 31° Rimaszombat változóan felhős 14° 25° derüli 15° 29° derült 15° 31° Kassa változóan felhős 14° 27° derült 15° 28° derült 15° 30° Királyhelmec változóan felhős 14° 27° enyhén felhős 15° 29° enyhén felhős 15° 31° Besztercebánya változóan felhős 14° 27° enyhén felhős 14° 27° enyhén felhős 14° 29° Poprád változóan felhős 11° 23° derült 12° 24° derült 12° 26° A klímakutatók szerint egyre aszályosabb nyarak jönnek, s ha esni fog, akkor nagyon (TASR/EPA-felvétel)
