Új Szó, 2010. augusztus (63. évfolyam, 176-201. szám)
2010-08-19 / 191. szám, csütörtök
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2010. AUGUSZTUS 19. www.ujszo.com RÖVIDEN Nyári gitárest a Vermes-villában Dunaszerdahely. A Kortárs Magyar Galériának helyet adó Vermes-villából augusztus 17-én ismételten muzsika szó csalogatta a járókelőket, Bácsi Péter gitárkoncertjének tapsolhatott a nagyérdemű. Bácsi Péter, a győri Varga Tibor Zeneművészeti Intézet harmadéves gitár szakos hallgatója, Roth Ede növendéke. Gitártanulmányait Ve- reczkey Lászlónál kezdte Budapesten, 1999-ben, majd 2004-től Roth Edénél folytatta. Az est folyamán válogatás hangzott el Caspar Sainz, Johann Sebastian Bach, Mauro Giuliani, Fryderyk Chopin, Miguel Llobet és Mario Escudero klasszikus műveiből. Miután a lelkes közönség visszatapsolta az előadót, egy ütemes, remekbe szabott improvizált előadással hálálta mega tapsot, (ml) Bartusz György kiállításának megnyitója Pozsony. Ma 17 órakor nyitják meg a Szlovák Nemzeti Galériában (az Esterházy-palotában) Bartusz György retrospektív kiállítását. A kiállítás a galéria azon programjának a részeként valósul meg, mellyel az intézmény a huszadik század második felének jelentős hazai alkotóit mutatja be a nagyközönségnek. Bartusz a hatvanas években lépett be a szlovák képzőművészeti életbe, s azóta meghatározó személyiségeként folyamatosan jelen van - olvasható a galéria sajtóanyagában. A retrospektív kiállítás október 31-éig tart nyitva, (tb) Több mint 700 ezren a Picasso-tárlaton New York. Több mint 700 ezer ember volt kíváncsi a New York- i Metropolitan Művészeti Múzeum (Met) Pablo Picasso műveit felvonultató nagyszabású kiállítására, mely a napokban zárta kapuit. Az április 19. és augusztus 15. között nyitva tartó tárlaton a világhírű andalúz művész 300 alkotása - festmények, rajzok, szobrok és kerámiák - voltak láthatók. A Met közlése szerint a Pi- casso-kiállítás a hetedik leglátogatottabb tárlatuk azóta, hogy 50 évvel ezelőtt elkezdték vezetni a statisztikákat, s a leglátogatottabb 2001 óta. Naponta átlagosan 6700-an tekintették meg az 1973-ban elhunyt avantgárd művész alkotásait. (MTI) Michal Viewegh regénye alapján Tomáš Banna rendezte a Férfiregény című vígjátékot, amelynek szeptember 11-12-én tartják ünnepi bemutatóját - a film helyszínéhez igazítva - a Magas-Tátrában, a Csorba-tó környékén kialakított szabadtéri moziban. Az új cseh filmet a nagyközönség szeptember 23-ától láthatja. Képünkön a film két férfi főszereplője: Miroslav Donútil és Miroslav Vladyka. (Fotó: Garfield Film) Sárközi Mátyás Színház az egész világ című, most megjelent könyve Molnár Ferencről és öt asszonyáról szól Betűre fordított (kalandos) élet Öt évvel az első kiadás után ismét megjelent Sárközi Mátyás Molnár Ferencről, a magyar Moliére-ről írt életrajzi regénye (életének és pályájának olvasmányos összefoglalása), a Színház az egész világ. SZABÓ G. LÁSZLÓ Ráadásként pedig, a könyv második felében Liliom (vagyis Molnár) öt asszonyáról olvashatjuk más szerzők idevágó írásait is, gazdagon idézve ugyanazt, amit a korábbi oldalakon már megtudtunk. Sárközi Mátyás az unoka szemével megy végig Molnár Ferenc pályáján. Anyai nagyapja portréjának megrajzolásában irodalmi illusztrációkat ugyanúgy felhasznál, mint sokáig publikálatlan leveleket, adomákat, családi történeteket. A korszak jellegzetes írói és költői ugyanúgy megelevenednek a lapokon, mint maga Molnár, aki pályája legelején, a Budapesti Napló belső munkatársaként, az 1890-es évek vége felé még Ógyallán is járt, hogy meginterjúvolja Konkoly-Thege Miklóst, s a beszélgetésük állítólag olyan mély nyomokat hagyott benne, hogy majdnem pályát módosított. A csillagászattal akarta eljegyezni az életét. De ugyanígy volt a zenével is: tehetsége ezen a téren is olyan erősen megmutatkozott, hogy maga Kacsoh Pongrác, a János vitéz szerzője biztatta: folytasson zeneszerzői tanulmányokat. Molnár végül mégsem lett hűtlen az (újság)íráshoz. Sárközi Mátyás kutatómunkájának eredményeként arról is örömmel szerezhetünk tudomást, hogy a hírlapíró Molnár Ferenc a legtöbb vasútvonalon első osztályú szabadjeggyel utazhatott, így gyakran megtörtént, hogy pihenésképp a Budapest-Pozsony vonalat választotta. Felült a vonatra, s oda-vissza utazva, az ülésén elnyúlva aludta ki magát. Sárközi az író életének főbb (érdekesebb, színesebb) eseményeit ragadja meg, azokat a pontokat, amelyek a XX. század leghíresebb magyar drámaírójáról, a mindig fess és szerelmes, sziporkázóan szellemes férfiról a lehető legtöbbet próbálna elárulni. A(z) (arc)kép azonban így sem tud teljes (végképp nem tökéletes) lenni. Vannak kérdések, amelyekre - az idő távlatából - egyszerűen nincs pontos válasz, csupán halvány fel- tételezés. Molnár különös, de inkább bizarr természetű ember volt. Álarc című írásában utal finoman arra, amit saját karakteréből hősei jellemébe csepegtetett. „Ha modem pszichoanalízissel foglalkoznék, és - ne adj isten - egy hivatásos író lelkét kellene elemeznem, nem tennék fel hozzá kérdéseket, hanem megkérném, húzza alá műveiben azokat a bármennyire is álcázott részleteket, amelyeket önmagáról írt.” így derül ki róla, hogy kettős természetét (a rettenetig fajuló kegyetlenség és a szélsőséges gyengédség elegyét) környezete nehezen viselte. Tele volt kisebbségi érzésekkel, elbizonytalanodásait szadizmussal kompenzálta, amelyet aztán önkínzó lelkiismeretfurdalás követett. A szalondráma legnagyobb magyar mestere, akit G.B. Shaw is elismert, és A testőr londoni bemutatója alkalmából magától Puccinitól kapott „zenés ajándékot”, a szerelem és az agresszió, az arrogancia és a bűnbánat végletei között ingadozott, és nem látta be soha, hogy egocentrikus viselkedésével mekkora sebeket okozott másoknak. Neurotikus jellemét vizsgálva a pszichiátere azt a következtetést vontaié, hogy: „Aszadomazochista páciens brutalitása belső bizonytalanságának és meghasonlásának következménye.” Más megállapítás szerint olyan ember volt, akinek a háborúk, üldöztetések és személyes lelki hajlamok - elsősorban a szenvedni tudás és a szenvedés okozásának kettős képessége - ellenére mégis sikerült úgy leélnie az életét, ahogy kívánta. Kétségtelen: Sárközi Mátyás rengeteget tud nagyapjáról, s a könyv lapjain önti is ránk folyamatosan a kamaszként hallott adomákat, sziporkázóan humoros, elmés megjegyzéseket. Molnár - vagy ahogy Krúdy nevezi: Moliná- ry- élete azonban előtte is kiapadhatatlan kút marad, amelyből mindig tud meríteni, a mélyére azonban sosem fog lelátni. Molnár Ferenc életéről és pályájáról a legtöbbet mégis tőle tudjuk meg. Az író húga, Molnár Erzsébet Testvérek voltunk címmel írt nem különösebben izgalmas könyvet, még 1958-ban. New Yorkban George Halasz adott ki (angol nyelvű) művet Molnár Ferenc életéről és művészi fejlődéséről. Sárközi kötete mindegyiknél szórakoztatóbb, sőt mulatságosabb, bár a Liliom öt asszonyában (a könyv második részében) sok újat már nem tudunk meg az író feleségeiről, vállalt és titokban tartott szerelméről, érzelmi világáról. Molnár lenyűgözően termékeny alkotó volt, így Sárközi Mátyás különböző színfalak mögé kalauzolja el az olvasót. Az író dolgozószobája helyett a színházi világot választja, abból is inkább az utazást, a külföldi bemutatók mögötteseit. Esszék, karcolatok, kabarétréfák, humoreszkek, haditudósítások, novellák és nagyregények mellett több mint húsz színmű. Tipikus magyar sors: Bécstől és Berlintől Londonon át egészen New Yorkig mindenütt jelentős szakmai sikere van, kora egyik legünnepeltebb színpadi szerzője, művei nyomán több film készül Amerikában, a Liliom Jukkáját még Ingrid Bergman is eljátssza, itthoni irodalmi körök azonban sem a nemzetközi, sem az anyagi sikert nem képesek megbocsátani neki. Rosszmájú kollégái, kritikusai Csekkszpírnek csúfolják és bojkottálják. Molnárból így lesz világpolgár, kozmopolita, majd 1947-től 1952-ben bekövetkezett haláláig amerikai állampolgár. Élete nagyregényét nem írta meg. Műveit kell elolvasnia annak, aki a legtöbbet akarja tudni róla. De ami a leglényegesebb: egy egész korszaknak, a magyar irodalom aranykorának volt vezető alakja, s ahogy írótársa, s nem mindig jó barátja, Lengyel Menyhért állítja: Magyarország irodalmát és művészetét Molnár színdarabjai publicizálták a világban. Matthew Vaughn, a színvak rendező napestig sorolható védjegyei garantálják a laktató szórakozást, persze nem mindenkinek tetszik e sablonfacsaró vérbalett HA/VER (Kick-Ass) - képregény-paródia mesteri kivitelezésben KASZÁS DÁVID Búvárruhás harcos irtja az ellent, egy jelmezes megtorló lett az internet legújabb jelensége. A mozi pénztárait is ostrom alá vette, s nyaktörő mutatványainak szemtanúit meg is hódította. Legalábbis többségüket. Természetesen akadnak fanyalgók, nem mindenkinek tetszik e sablonfacsaró vérbalett. A képregényből celluloidra másolt, anime stílusjegyekkel koszolt zúzda forgatásait Matthew Vaughn irányította. Claudia Schiffer félje (és Guy Ritchie pajtása) nem híve a megmerevedett műfaji határoknak. A Torta és a Csillagpor című munkái erősítenék meg a fenti kijelentésemet. Hál’ Istennek, nem is a CGI-trük- kök élharcosa, olyan keveset használ belőlük, amennyit csak lehet, ugyanakkor imádja az ütős zenéket, hisz’ jóféle szerzeményekkel a film hatásának felét már biztosíthatja. A színvak rendező napestig sorolható védjegyei garantálják a laktató szórakozást. Mark Millar és John Romita Jr. sztorija pedig „a tiszta kép gyorsan sápadó vérmezejét”. Az alapötlettel a titánstúdiók sorra zavarták el a társaságot, irritálta őket a parttalan mészárlás, a trágár beszéd és Hit- Girl karaktere. Gyomlálás helyett azonban függetlenségi akciók következtek, s pár apróbb filmgyártó cég segítségével el is készült az egyik legbetyárabb képregényadaptáció, a HA/VER (Kick-Ass). Bolondok lettek volna az alkotók, ha mellőzték volna a nyers erőszakot, s kompromisszumok mentén írták volna át a figurák jellemvonásait! Szerényebb költA zöld óvszerre hasonlító bajnok szerepében: Aaron Johnson (Képarchívum) ségvetésből ugyan, de a megszokott társaság, a bejáratott operatőr, a vágó és a zeneszerző mellett a már jól bevált színészek, valamint a feltörekvő ifjúság is a teljességre törekedett. A főhőst alakító Aaron Johnson az amcsi tinédzserek valamennyi frusztráltságát felvonultatja. A tanintézetben láthatatlanságra van ítélve, míg odahaza legfeljebb az önkielégítés, az ábrándozás és a világháló között váO-lógathat. Megelégeli a semmittevést, s szuperhősnek áll. High-tech felszerelés és szuperképességek nélkül azonban e tevékenység megárt az egészségének. Alaposan helyben hagyja az utca söpredéke, a beépített fémlemezeivel és az elcseszett idegvégződéseivel mégis hatalmas karriert fut be. Váratlan segítőtársai is akadnak. Big Daddy és Hit- Girl, apuka és kicsi lánya, akik vállvetve küzdenek a helyi bűnszövetkezet csápjaival. A polipfej azonban téglát küld az álarcos igazságosztók klubjába... Mark Strong, a hétpróbás gazember alakítja a hitvány vezért. Gyakorlott zsiványként (Csillagpor, Spíler, Sherlock Holmes) alázza hőseinket. A zsenge színészeket sem érheti reklamáció, az igazi telitalálat azonban Nicolas Cage. A közelmúltban elkövetett kiállásai miatt már eltemettem volna. Idén másodszor cáfol rám, kár, hogy a Mocskos zsaru rema- ke-je nem jutott el hozzánk! Meglepően összetett figurája igazi ínyencség még e mesterien kivitelezett örömmoziban is. A nyitott vég folytatást ígér. Az arisztokrata származású rendező bevállal előbb egy X-Men falatot, aztán jöhet az újabb téboly! Kick- Ass 2: Balls to the Wall.
