Új Szó, 2010. augusztus (63. évfolyam, 176-201. szám)

2010-08-18 / 190. szám, szerda

6 Külföld ÚJ SZÓ 2010. AUGUSZTUS 18. www.ujszo.com RÖVIDÉNEK Elmaradnak a kitüntetések Budapest. A stop.hu in­formációi szerint a kormány- váltás közelsége miatt nem adnak át kitüntetéseket idén augusztus 20-án, az állami ünnepen, a kitüntetéseket október 23-ára tolták át. Az elmúlt években ezen a napon rangos állami kitüntetéseket adtak át. (MTI) Megfenyegették a VMSZ aktivistáit Újvidék. Feljelentést tett a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) a szabadkai rendőr­ség ismeretlen munkatársai ellen, akik halálosan megfe­nyegették a párt aktivistáit - jelentette a Vajdaság Ma. A VMSZ két aktivistája a Szent István-napi ünnepség előtt ragasztott plakátokat Sza­badka belvárosában, amikor egy egyenruhás rendőr - meglátva a plakátokat rajta a magyar címerrel és a VMSZ lógójával - azt mondta: „eze­ket mind a falhoz kellene állí­tani, és lelőni”. (MTI) Meghalt a volt olasz államfő Róma. Nyolcvankét éves korában elhunyt Francesco Cossiga volt olasz államfő. A légzési nehézségekkel és szívbántalmakkal küzdő Cos- sigát egy hete ápolták a kór­házban. A kereszténydemok­rata politikust 1985-ben vá­lasztották elnökké, hét évig állt a dél-európai ország élén. A Vörös Brigádok terroristái 1978-ban, az ő belügyminisz- tersége idején rabolták el és ölték meg Aldo Moro minisz­terelnököt, a keresztényde­mokrata párt elnökét. Cossi­ga azok közé tartozott, akik elutasították a tárgyalást a szélsőségesekkel. (MTI) Ausztrália köztársaság lesz? Sydney. Julia Gillard ausztrál kormányfő - néhány nappal a szombati parlamenti választások előtt - úgy véle­kedett, itt az ideje, hogy Ausztrália köztársaság le­gyen, az államforma reform­jára II. Erzsébet brit uralkodó, ausztrál államfő halálakor kerülhetne sor. Az ausztrálok 1999-ben népszavazáson utasították el a köztársasági államformára való áttérést. Ausztrália 1901 óta függet­len, II. Erzsébetnek azonban államfői címe van. (MTI) Könnyebb lesz Kubába utazni Washington. Az Obama- kormányzat azt tervezi, hogy az amerikai tudomány, kul­túra és egyházak képviselői számára megkönnyíti a be­utazást Kubába - jelentette a The New York Times. Az amerikai kormányzat ugyan­akkor nem akarja megszün­tetni a szigetország elleni ke­reskedelmi tilalmat. (MTI) Volt amerikai ENSZ-nagykövet: 8 nap van még, hogy csapást mérjenek Iránra Háborúra biztatja Izraelt Washington/Teherán. Izra­elnek nyolc napja van még rá, hogy csapást mérjen a bu- sehri nukleáris létesítményre és ezzel megakadályozza, hogy Iránnak működő atomerőműve legyen - jelen­tette ki a Fox Business Net- worknek John Bolton, az Egyesült Államok volt ENSZ- nagykövete. MTl-HÍR Irán a tervek szerint augusztus 21-én indítja be orosz segítséggel felépített erőművét. Bolton szerint ez után már késő lesz katonai csa­pást intézni a létesítmény ellen, mert a támadás után keletkező su­gárzás megfertőzné az iráni polgá­ri lakosságot. „Ha az uránium, ha a fűtőrudak már nagyon közel ke­rülnek a reaktorhoz, vagy bent vannak a reaktorban, egy támadás elszabadítaná a sugárzást, ez nem kérdéses” - nyilatkozott Bolton. - „Ha Izrael tenni akar valamit Bu- sehr ellen, a következő nyolc na­pon belül kell cselekednie.” Ha el­marad az izraeli támadás, akkor „Irán olyan dolgot ér el, amit Izrael egyetlen ellenfele és az Egyesült Államok egyetlen közel-keleti el­lensége sem, ez pedig egy működő nukleáris reaktor” - mondta a volt ENSZ-nagykövet. Bolton ugyanakkor szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy Izrael tényleg végrehajt-e egy ilyen tá­madást. „Nem hiszem. Attól tar­tok, hogy elszalasztották az esélyt” - vélekedett a volt diplomata, aki élesen bírálta Oroszországot az erőmű építésében Iránnak nyúj­tott támogatás miatt. Ramin Mehmanparaszt iráni külügyi szóvivő valószínűtlennek ítélte egy Busehr elleni támadás lehetőségét. „Ezek az állandóan ismétlődő fenyegetések elvesztet­ték értelmüket” - mondta a szóvi­vő. Hozzátette ugyanakkor, hogy Irán komoly ellencsapással fog vá­laszolni, ha az erőművet támadás éri. A szóvivő emlékeztetett arra, hogy a humanitárius következmé­nyek miatt a nemzetközi jog tiltja a nukleáris fűtőanyagot tartalmazó létesítmények elleni támadást. Ali Akbar Szalehi, az iráni atomenergia-ügynökség vezetője kijelentette: „nemzetközi bűntett” lenne egy atomerőmű elleni csa­pás, mert a támadás nemcsak a célba vett országra, hanem az egész világra is hatással lenne. „Mindeddig Busehr egy egyszerű létesítmény volt, de amint a fűtőanyag belekerül, atomerő­műről beszélhetünk, és egy telje­sen új szakaszba lépünk” - tette hozzá. A sanghaji világkiállítás látogatói is ki vannak téve az időjárás viszontagságainak (ČT K/A P-f e I véte I) Tornádó Magyarországon, esőzés Andalúziában, kánikula Görögországban Szélsőséges az európai időjárás MTl-HÍREK Budapest/Madrid/Athén/To- kió. Nem csak Európában, az egész világon gondokat okoz a szélsősé­ges időjárás. Kisebb tornádókat idézett elő a vihar Magyarország több területén. A nagy károkat okozó hétvégi viharok után hétfő délután újabb zivatarvonal érte el Magyarországot, amelyet - kelet felé haladva - heves zivatarok, fel­hőszakadások és jégesők is kísér­tek. 830 esetben kellett kivonulni­uk a tűzoltóknak a vihar miatt. Három halálos áldozatot is kö­veteltek a viharos esőzések a dél­spanyolországi Andalúziában. Córdoba körzetének csendőrsége szerint egy férfi és egy nő vesztette életét Aguilar de la Frontera tele­pülésen, ahol a felhőszakadás mi­att megáradt víz több autót is elso­dort. Egy férfi egy leomló fal alatt lelte halálát. Miközben a várható további heves esők miatt számos dél-spanyolországi nagyvárosra adtak ki riasztást, Görögországban az év legforróbb kánikulai napját élte meg a lakosság. Az előrejelzé­sek szerint Athénban, az ország középső részein' és Peloponné- szosz félszigetén délután 41 Celsi- us-fokos csúcshőmérséklet is lehe­tett árnyékban, a hatóságok dél­után „csak” 38 fokot erősítettek meg. Valamelyes „enyhülés” vár­ható mától, a hét végére 35 fokot jeleznek előre. A nyár eleje óta tomboló hőség eddig 132 halálos áldozatot sze­dett Japánban, több mint 30 ezren kerültek kórházba. Május 31-e és augusztus 15-e között közel 32 ezer ember került kórházba a ká­nikula következtében, legtöbbjük 65 év feletti idős ember. Az egész­ségügyi intézményekbe legkeve­sebb 132 embert szállítottak be, akiken már nem lehetett segíteni. Az utóbbi napokban 37 fokig kú­szott fel a hőmérő higanyszála To­kióban és a csendes-óceáni sziget- csoport több más városában. Robbanás történt egy bukaresti nőgyógyászati és szülészeti kórházban Négy csecsemő vesztette életét MTl-HÍR Bukarest. Négy csecsemő halt meg a bukaresti Giulesti nőgyó­gyászati és szülészeti kórházban történt robbanás következtében. Két további csecsemő állapota válságos az összesen tizenegy megsérült újszülött közül. Az első feltételezések szerint a hétfő esti robbanást okozó tűz a légkondici­onáló berendezésben történt rö­vidzárlat nyomán keletkezett. Cseke Attila romániai egészség- ügyi miniszter nem kívánt feltéte­lezésekbe bocsátkozni a tűz okai­ról, amíg nem ér véget az illetékes állami intézmények vizsgálódása. Az ügyészség ismeretlen tettes el­len bűnvádi eljárást indított. A tárcavezető szerint a mostani baleset a román egészségügyi rendszer történetének egyik „leg­sötétebb tragédiája”. A miniszter szerint a baleset pillanatában a kórházban tartózkodó 113 sze­mély kimenekítése gyorsan és ki­fogástalanul történt. A tárcaveze­tő a tragédiáért felelősök meg­büntetését helyezte kilátásba. Több mint hatvanan haltak meg Irakban Véres merénylet Bagdadban MTl-HÍR Bagdad. Több mint hatvan em­ber vesztette életét Bagdadban egy öngyilkos merénylő által elköve­tett robbantásban. A merénylet az iraki hadsereg 11. hadosztályának parancsnokságánál történt, amely előtt több száz katonának jelent­kező fiatal férfi várakozott. Sokan már hajnal előtt a helyszínre ér­keztek, hogy minél előbb be tudják adni jelentkezésüket a hadsereg­hez. Szemtanúk szerint a robban­tást elkövető férfi egy - a jelentke­zőktől személyigazolványokat be­gyűjtő - tisztviselő közelében megállt, majd működésbe hozta a testére erősített robbanóeszközt. A terrorakció helyszínén jelen lé­vők közül néhányan azt állították, egy kocsiba rejtett pokolgép is fel­robbant, ami tovább növelte a ha­lálos áldozatok és sérültek számát. Kórházi tisztviselők összesen 61 halottról és 125 sérültről számol­tak be. Hírügynökségi jelentések sze­rint a merénylet helyszínét, az iraki főváros középső részén ta­lálható egyik teret vér és emberi maradványok borították. A hely­színt, ahol megjelentek a hozzá­tartozóik után kutatók, az iraki hadsereg lezárta, fölötte amerikai helikopterek járőröztek. Irakban a katonai és rendőrségi toborzóirodák elleni támadások gyakoriak, ennek ellenére a bag­dadi parancsnokságot nem védte biztonsági szolgálat. „Nehéz volt ellenőrizni a területet, egyrészt mert nyitott, másrészt pedig mert rengeteg újonc volt jelen” - ma­gyarázta Kászim al-Muszavi, az iraki hadsereg szóvivője, hozzáté­ve, más helyszín nem is állt ren­delkezésükre az újoncok fogadá­sára. A katonai szóvivő az al-Kai- dát tette felelőssé a történtekért. Az eset, amely az elmúlt hóna­pok egyik legvéresebb támadása volt Bagdadban, további aggályo­kat vet fel azzal kapcsolatban, hogy az iraki hadsereg a jövőben képes lesz-e ellátni az eddig az amerikai erők által biztosított nemzetvédelmi feladatokat. A megkérdezettek fele nem lát benne kivetnivalót Fizetnek a csehek az egészségügyi ellátásért KOKES JÁNOS Prága. Egyre nagyobb összege­ket fizetnek ki a csehek az orvosi rendelőkben és a gyógyszertárak­ban, az emberek több mint fele azonban nem lát semmi kivetniva­lót a betegellátási költségek önré­szének növelésében, s természe­tesnek tartja azt. Az elmúlt évek­ben az önrész 3,8 százalékkal emelkedett. Míg 2005-ben a cse­hek összesen 27,5 milliárd koronát költöttek erre a célra, tavaly már 47 milliárd koronát - közölte az egészségügyi információk és sta­tisztikák intézete (UZIS). Bár az önrész az egészségügyben folya­matosan emelkedik, összeurópai méretben a csehek még mindig az utolsók között kullognak. Tavaly a cseh egészségügy összkiadásai 286 milliárd koronára rúgtak, s ennek 16,3 százalékát tette ki az önrész. A következő években ez az ön­rész azonban érezhetően meg­emelkedik. Petr Nečas jobbközép kormányának egyik kiemelt célja az egészségügyi reform megvaló­sítása. Az elképzelések az önrész terén is többé-kevésbé ismertek. Minden 50 koronánál, azaz mint­egy 2 eurónál olcsóbb gyógyszer teljes egészében fizetős lesz. A kórházi napi illeték a jelenlegi 2-ről legalább 4 euróra emelkedik. Az 1,2 eurós orvosi vizitdíj megvál­toztatása nincs tervben. Ä szakor­vosok felkeresése háziorvosi aján­lat nélkül 8 euróba kerülne. A mai állapothoz képest jelentő­sen megdrágul a speciális, kiemelt szintű egészségügyi ellátás. A biz­tosító megfizeti ugyan a standard kezelés árát, de a különbséget a páciensnek kell állnia. A GFK Czech társaság felmérése nemré­giben kimutatta, hogy a csehek a fizetést ezekért a magasabb szín­vonalú szolgáltatásokért termé­szetesnek tartják. A megkérdezet­tek 49 százaléka vallotta azt, hogy hajlandó fizetni ilyen esetekben. Problémát jelent azonban, hogy a cseh egészségügyi rendszerben egyelőre nincsenek pontos nor­mák, nincs meghatározva, mi számít standard kezelésnek, s e nélkül nehéz meghatározni, mi a szokványos, színvonalon felüli ke­zelés. „Ez komoly probléma. E nél­kül azt sem lehet meghatározni, mi az, amit a biztosítónak valóban fizetnie kell” - mondta Milan Ku- bek, a Cseh Orvosi Kamara elnöke. Kutatók szerint lódít az amerikai kormány Nem tűnt el az olaj az öbölből MTl-HÍR Washington. A BP-olajkataszt- rófa során a Mexikói-öbölbe öm­lött olajmennyiség mintegy 80 százaléka még mindig a vízben van - állítják a Georgiái Egyetem kutatói, cáfolva amerikai kor­mányzati szakértők két héttel ez­előtti bejelentését. Augusztus 4-én amerikai kormányhivataloknak dolgozó szakértők jelentésükben azt állították, hogy a kiömlött olaj­nak már csak egynegyede van a tengerben, a többit részben sike­rült begyűjteni, elégetni, részben pedig elpárolgott vagy lebomlott. A georgiai kutatócsapat kor­mányzati becslésekből kiindulva ezzel szemben azt állítja, az olaj nem kevesebb mint 80 százaléka még mindig a vízfelszín alatt rejtő­zik. Hangsúlyozza, a feloldódott vagy felbomlasztott olajat nem lé­tezőnek nevezni az adatok téves értelmezését jelenti. „Vajon hová lett az a sok olaj? Nem tűnt el. Még mindig ott rejtőzik a mélyben... Semmi sincs a jelentésben, ami alátámasztaná a 26 százalékot” - fogalmazott Chuck Hopkinson, a Georgiai Egyetem tengerkutatója. A héten mindenesetre megkez­dődött az őszi garnélarákszezon Louisiana partjainál. A nyarat olaj­lefölözéssel töltő halászok most azon aggódnak, megveszi-e majd tőlük bárki is a garnélát, még ha az tiszta is. Az első jelentések bőséges és tiszta fogásokról szóltak.

Next

/
Thumbnails
Contents