Új Szó, 2010. augusztus (63. évfolyam, 176-201. szám)

2010-08-18 / 190. szám, szerda

2 Közélet ÚJ SZÓ 2010. AUGUSZTUS 18. www.ujszo.com RÖVIDEN Galko szerint magyarázkodjon a Smer Pozsony. Az árvíz sújtotta területeken kellene megmagyaráznia a Smernek, hogy a korábban általa felügyelt védelmi minisztérium 2008-ban miért motor nélkül vett nyolc motorcsónakot a hadse­regnek - állítólag indokolatlanul drágán, közbeszerzési eljárás nélkül véli Ľubomír Galko védelmi miniszter. Szívesen látná Robert Fico volt miniszterelnököt, a Smer vezetőjét és az ellenzéki párt további politikusait, ahogyan az árvíz miatt nehéz helyzetbe került embereknek azt próbálják megmagyarázni, miért nem lehet hatékonyan igénybe venni a motorcsónakokat. Jaroslav Baska volt védelmi miniszter szerint Galko téved, ha azt hiszi, az árvízi téma előrángatásával el tudja terelni a figyelmet arról, hogy törvényel­lenesen nevezte ki a katonai hírszerzés új vezetőjét. (TASR) Nincs köze Ficónak a Gazprom céghez Pozsony/Moszkva. Gazprom s. r. o. névvel új céget jegyeztek be a szlovák cégjegyzékbe a múlt héten. Az orosz gázipari óriásvál­lalat névrokona 500 millió euró alaptőkével kezdte el tevékenysé­gét, amelynek a nyilvántartás adatai szerint nincs köze az energia­iparhoz. Közvélemény-kutatás, reklám, áruforgalmazás van meg­jelölve a tevékenységek között. A cég egyik alapítója, a Priemyselný Park Partizánske mögött a Kommerszant orosz napi­lap szerint Robert Fico volt kormányfő áll, bár ezt egyértelműen nem sikerült bebizonyítani. Az orosz Gazpromhoz hasonlóan Ro­bert Fico is tagadja, hogy bármi köze lenne a Gazprom s. r. o.-hoz. „Az összes ilyen információ teljes képtelenség” - mondta Silvia Glendová, a Smer szóvivője, (sme, TASR) Módosítanák az egyház finanszírozását Pozsony. Ismét napirendre tűzné az SaS az egyház finanszíro­zásának kérdését. Dániel Krajcer kulturális miniszter ugyanis teg­nap az osztrák APA ügynökségnek úgy nyilatkozott, hogy belátha­tó időn belül meg kell találni a módját az állam és az egyház szét­választásának. A miniszter olyan lehetőséget is kilátásba helye­zett, mely szerint az egyház finanszírozása önkéntes lenne - 19 százalékos adójából egy százalékot tehát az utalhatna át az egy­háznak, aki akarna. Krajcer szerint a katolikus egyház vezetése nyitott a kérdés megvitatására. (TASR) Több millió euróra rúgnak az árvíz- és a viharkárok Kimagaslóan sok a káreset ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az árvíz és szélvihar okozta károk miatt már több száz bejelentés érkezett a biztosítók­hoz, a károk több millió euróra rúgnak. „Feltételezzük, hogy öt­hatezer kárbejelentés érkezik hoz­zánk az egész ország területéről. Előzetes becslések szerint mintegy 1,5 millió euró kár érte ügyfeleinket” - mondta Lucia Muthová, az Allianz Biztosító szó­vivője. Eddig mintegy 600 bejelen­tés érkezett Nyitrabányáról és környékéről, és körülbelül 250 Privigyéről, tehát azokból a váro­sokból, ahol a legtragikusabb volt a helyzet. A Kooperatívához eddig mintegy 300 kárbejelentés érke­zett, félmillió euró értékben. A Ge­nerali Biztosító eddig 60 kárigényt kapott, 103 ezer euró értékben. A biztosítók szerint ha a va­gyonban olyan károk keletkeztek, amelyek biztonsági szempontból azonnali beavatkozást igényel­nek, akkor meg lehet kezdeni a helyreállítást, de mindenképpen érdemes előtte lefényképezni vagy más módon rögzíteni az ál­lapotukat. A kisebb összegű, né­hány száz eurós károknál a bizto­sító nem minden esetben megy ki a helyszínre, e nélkül is kifizeti a kárt a bejelentés alapján, de iga­zolni kell a megrongálódott tár­gyak értékét. Daniela Michaličová, a Kooperatíva szóvi­vője azt tanácsolja, hogy a kár­igényt az érintettek azonnal je­lentsék be. Tegnap a kormányfő mellett az árvíz sújtotta Felső-Nyitra menti településekre utazott Ivan Gašparovič államfő is, mégpedig Ľubomír Galko és Jozef Mihál mi­niszterek kíséretében, (sán, hn) Állami cégek kerülnek az egyes pártok irányítása alá Felporciózzák a posztokat ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. Az államigazgatási hi­vatalok mellett az állami vagy részben állami vállalatokat is saját befolyása alá vonja a kormány, il­letve a négy koalíciós párt. Ha a vállalatok felosztása teljesen a mi­nisztériumok szerinti felosztás alapján valósulna meg, akkor az SaS és a KDH felügyelné a legtöbb állami vagy részben állami céget. Az SaS-hez tartozna például az egyik legnagyobb állami cég, a Szlovák Villamosenergia-ipari Rendszerirányító (SEPS), amely a megtermelt villamos energia mennyiségét szabályozza, és a vil­lamosvezetékeket ellenőrzi. A párt által ellenőrzött gazdasági minisz­tériumhoz tartozik a Transpetrol is, és ez a tárca felügyeli a Szlovák Gázművek (SPP) állami kézben lévő részvénycsomagját. A Keresz­ténydemokrata Mozgalom is több állami vagy részben állami céget felügyelhetne, formálisan a közle­kedésügyi minisztériumhoz tarto­zik a Szlovák Posta, a Nemzeti Au­tópálya Társaság, a vasút, az egészségügyi minisztériumhoz pedig a nagy egyetemi kórházak és a legnagyobb egészségbiztosító, az Általános Egészségbiztosító. A Híd a mezőgazdasági és a környe­zetvédelmi minisztériumnak kö­szönhetően felügyelhetné az Ál­lami Erdőket, a Szlovák Vízgaz­dálkodási Vállalatot és a Vízgaz­dálkodási Építő Vállalatot. (lpj) Jozef Mihál szociális ügyi miniszter szerint napjainkban sokan visszaélnek a betegbiztosítás folyósításával Trükköknek ad táptalajt a táppénz Pozsony. Nem csak a bevéte­li oldal emelésével akarja mérsékelni a Szociális Biz­tosító hiányát Jozef Mihál szociális ügyi miniszter, a kiadási oldalon is spórolni akar. A tárcavezető szerint sokan visszaélnek a táp­pénzzel, és más, betegbiz­tosítással összefüggő jára­dékokkal. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Avisszaélésekmegakadályozása érdekében a miniszter 42 napról 7 napra csökkentené az úgynevezett védettségi időt, vagyis azt az idő­szakot, amikor még igénybe lehet venni a táppénzt a munkahely megszűnte vagy az elbocsátás után. A miniszter ugyancsak korlá­tozná az ápolási díj igénybe véte­lét, amelyre ma még joga van mindenkinek, akinek legalább egy napig volt betegbiztosítása. Az ápolási díjat közeli hozzátarto­zó - gyermek, házastárs, szülő - ápolása esetén vehetjük igénybe. Ugyanaz az előírás vonatkozik majd rá, mint jelenleg a táppénz­re, vagyis csak annak jár, áld leg­alább 270 napos biztosítási idővel rendelkezik az utóbbi két évben. ,A rendszernek ezt a deformáció­ját el kell távolítani, ugyanolyan szabályok lépnek majd életbe az ápolási díj esetén is, mint amilye­nek a táppénzre vagy az anyasági járadékra vonatkoznak” - jelen­tette ki a miniszter, aki szerint a mélyülő veszteséggel működő Szociális Biztosító helyzetének ja­vítása érdekében szükség van a nagyobb pénzügyi fegyelemre. Á táppénz és a nyugdíj folyósí­tásának feladatát is ellátó Szociá­lis Biztosító szerint ugyanis sokan visszaéltek ezzel a lehetőséggel. „Bejelentkeztek az önkéntes be­tegbiztosításra, egy-két nap után igényelték az ápolási díjat, majd az ápolási idő után kijelentkeztek a biztosítási rendszerből” - áll a biztosító jelentésében. A jogosult­ság megállapításakor azonban fi­gyelembe veszik majd az előző munkahelyet, illetve az ott szer­zett biztosítási időszakot is. Az egyéni vállalkozók sem szabadulhatnak meg a járulékfi­zetéstől a vállalkozás felszámolá­sával, majd újbóli bejelentésével. Az új vállalkozás esetében ugyan­is egy évig nem kell járulékot fi­zetni. „Az, aki megszünteti a vál­lalkozását, majd újat alapít, már nem fog járulékfizetési kedvez­ményt kapni” - jelentette ki Jozef Mihál. (lpj, sita) A mosoly ugyan gyógyít, azonban aki beteg, jobb, ha ágyban marad. Szigorodik az ellenőrzés, emellett jövőre szigorodhatnak a táppénz meg­ítélésének feltételei. (CTK-felvetel) A pénzügyminisztérium erőteljesen megnyirbálná több szaktárca, továbbá a parlament pénzügyi keretét Jövőre közel másfél milliárd euróval kisebb kiadás ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az állami költségve­tés kiadásainak az idei évhez ké­pest jövőre 1,447 milliárd euróval kellene csökkenniük - derül ki a pénzügyminisztérium által teg­nap közzétett előzetes javaslat­ból. Míg idén az egyes tárcák 16,277 milliárd eurót költhetnek el, jövőre ez az összeg 14,830 mil- liárdra csökken. A legnagyobb pénzösszeget, 534 millió eurót, a közlekedési tárcán spórolják meg, az előzetes tervek szerint azonban az ideihez képest 288 millióval kevesebbet kapna a föld­művelésügyi, 262 millióval pedig az iskolaügyi tárca is. A pénzügy több mint 200-200 millió euróval kurtítaná meg a gazdasági és az egészségügyi minisztériumok költségvetését is. Néhány tárca azonban az idei évhez képest ja­vulásról számolhat be. A környe­zetvédelmi tárca az idei évhez ké­pest például 178 millió euróval, a munkaügyi 76, a kulturális pedig 59 millióval kap többet. A parla­ment költségvetését közel 50 szá­zalékkal kurtítanák meg, az idei 41,5 millióról jövőre 21,8 millió euróra szeretnék csökkenteni. Az államfő hivatalának pénzügyi ke­retéből pedig 600 ezer eurót csíp­nének le (3,4 millió euróra mér­séklődik). Simon Zsolt földművelésügyi és környezetvédelmi miniszter egyelőre nem akart reagálni arra, hogy tárcája költségvetése még az ideinél is jóval kisebb lenne. „Az biztos, hogy ez nagyon nagy mértékű csökkenés, sokkal na­gyobb, mint amennyiről előzete­sen szó esett. Az összeg nyilván összefügg az uniós alapok meríté­sével, azzal, hogy mennyit sike­rült az uniós pénzekből lehívni. Összevontak három tárcát, a kör­nyezetvédelmi hamarosan leválik a földművelésügyiről, ezek a té­nyek nagymértékben hatással lesznek a költségvetésre. Tehát hogy mire elegendő ez az összeg, s mire nem, arra csak azután tu­dunk válaszolni, miután szakértői szinten megvizsgáljuk a tételeket. Ezt követően eldöntjük, mire ele­gendő a tervezett összeg, mi az, amit még ki tudunk gazdálkodni belőle, és mi az, amit már nem”- nyilatkozta lapunknak Simon Zsolt miniszter. (TASR, sán) A jegyárak az elmúlt hat évben nem emelkedtek, pedig a vasúttársaság kiadásai folyamatosan növekedtek Még nincs sínen a vonatjegyek árának emelése DEMECS PÉTER Pozsony. Nem kizárt, hogyjövő januártól emelkedik a vonatje­gyek ára. Miloš Čikovský, a Szlo­vák Vasúttársaság (ZSSK) szóvi­vője tegnap leszögezte: a lehetsé­ges áremelésről ezekben a napok­ban tárgyalnak a közlekedésügyi tárcával. Ha ajegyek árát jövő ja­nuártól akarnák megemelni, ak­kor erről a szándékról legkésőbb három hónappal korábban kelle­ne tájékoztatni a tárcát - ebben az esetben szeptember 30-ig. Nem ez az első eset, hogy a ZS­SK megpróbálja megemelni a vo­natjegyek árát; az elmúlt másfél évben erre két kísérletet is tett, Ľubomír Vážny korábbi közleke­désügyi miniszter viszont ebbe - Robert Fico volt miniszterelnök nyomása miatt - nem egyezett be­le. Azt egyelőre nem tudni, milyen sikerrel járnak majd a minisztéri­um új vezetésénél, sőt, egyelőre az is titok, milyen mértékű áreme­lésről lenne szó. Martin Krajčovič, a közleke­désügyi minisztérium szóvivője csupán annyit mondott, hogy idén biztos nem emelik meg a jegyek árát. .Jelenleg az árak változtatá­sáról tárgyalunk, tekintettel va­gyunk a vasúttársaság valódi ki­adásaira, a lakosság vásárlóerejé­re, de a konkurens tömegközle­kedési eszközök jegyáraira is” - mondta a szóvivő. Mit mond a drágulásra a ZSSK? „Egyelőre sem igent, sem nemet nem mondunk. A kérdést nem­csak gazdasági, hanem politikai és szociális szempontból is meg kell vizsgálni. Figyelembe kell venni azt is, hogy a jegyárak az elmúlt hat évben nem emelked­tek, holott a kiadások folyamato­san növekedtek” - magyarázta Miloš Čikovský. A vasúttársaság 2010 első fél­évében 2009-cel egybevetve 2 százalékos utasforgalom-csökke­nést könyvelt el, mivel csökkent a Csehországban dolgozó szlovák állampolgárok száma. A ZSSK bí­zik benne, a gazdasági válság le­csillapodása után az utasok újra intenzívebben veszik igénybe a vonatközlekedést. Ajegyek árát a ZSSK bevétele, kiadása és veszte­sége is befolyásolja. Bár a társaság a tavalyi évet közel 30 mülió eu­rós plusszal zárta, a jelentős adós­ság miatt ez sem jelenti azt, hogy a jegyek olcsóbbak lehetnének. Épp ellenkezőleg, egyre való­színűbb a további drágulás. A Szlovák Vasúttársaság 2010 első félévében 2 százalékos utasforgalom­csökkenést könyvelt el (SITA-felvétel)

Next

/
Thumbnails
Contents