Új Szó, 2010. augusztus (63. évfolyam, 176-201. szám)
2010-08-13 / 186. szám, péntek
2 Közélet ÚJ SZÓ 2010. AUGUSZTUS 13. www.ujszo.com RÖVIDEN Késik a 2011-es állami költségvetés Pozsony. A kormány az utolsó pillanatra halasztotta a jövő évi állami költségvetés tervezetének elfogadását. A pénzügyminisztériumnak eredetileg augusztus 15-ig kellett volna kidolgoznia a javaslatot, Ivan Mikloš pénzügyminiszter szerint azonban az előző kormány semmittevése miatt ezt az időpontot, élve a törvény adta lehetőségekkel, kénytelenek szeptember 30-ra halasztani. „Az előző miniszter, Ján Počiatek még a költségvetés sarokszámait sem készítette elő, ami pedig törvényből adódó kötelessége lett volna” - nyilatkozta Mikloš. A költségvetés kidolgozását szabályozó törvény szerint a kormánynak szeptember 30-ig kellene döntenie a jövő évi büdzséről, és legkésőbb október 15-ig kell benyújtania a parlamentbe. (SITA) Máig Fico embere vezeti az SIS-t Pozsony. Karol Miniknek (SDKÚ) még hónapokba telhet, amíg a kormány kinevezi őt a szlovák titkosszolgálat (SIS) élére. At kell még ugyanis esnie a biztonsági átvilágításon. Erre azért is van szükség, mert Mitrík Eugen Čuňo volt kassai alpolgármester perében egyedüliként szolgáltatott alibit Čuňónak arra az időpontra, amikor átvette a 9 millió koronás kenőpénzt. Ivan Gašparovič köz- társasági elnök csak ezzel a feltétellel hajlandó őt kinevezni, Iveta Radičová ezt a feltételt elfogadta, annak ellenére, hogy az elnöknek nincs jogköre, amellyel megakadályozhatja a kinevezést. Az SIS élén így még mindig Jozef Magala, a Smer jelöltje van. (sme) Ján Počiatek nagyon költekező volt Pozsony. Több tízezer eurót költött Ján Počiatek előző pénzügy- miniszter kommunikációs tanfolyamokra - jelentette be tegnap utódja, Ivan Mikloš, hozzátéve: az összeg teljesen eltúlzott. A tanfolyamokon Počiatek államtitkára, Peter Kažimír és szóvivője, Miroslav Smál is részt vett. Az államtitkár tanfolyamára csak júniusban 3600 eurót költöttek, a teljes júniusi számla 14 565,60 euró volt. Mikloš a hónap végéig nyilvánosságra akaija hozni a tanfolyamokról szóló szerződéseket. Počiatek szerint az összeg nem eltúlzott, mivel a tanfolyam vezetője a nap 24 órájában a tárca rendelkezésére állt. (SITA) Szakmai vita a Híd és az MKP között Pozsony. Az MKP kifogásolja, hogy a Híd, illetve Rudolf Chmel miniszterelnök-helyettes nem élt vétójogával a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának alkalmazásáról szóló jelentésről való szavazáskor. A kormányhatározat ugyanis javasolja, hogy a jelentéssel összhangban csökkentsék a 20%-os küszöböt a kisebbségi nyelvek használata esetében. „Tenniük kellett volna ezt azért is, mivel Rudolf Chmel a kisebbségekért felelős miniszterelnök-helyettes augusztus 2-án és 3-án az Új Szónak adott nyilatkozatában célul tűzte ki a 10%-os határ elfogadását”-véli Berényi József, az MKP elnöke. Bugár Béla szerint ennek semmi értelme sem lett volna. „Nincs értelme vétózni ilyen esetben, meg kell egyeznünk a partnereinkkel - mondta lapunknak a Híd elnöke. - Ráadásul ez csak egy jelentés volt, nem törvény.” A koalíciós szerződés értelmében ugyan vétójoggal rendelkeznek a miniszterek, de a következő kormányülésig a vitás kérdésekben kompromisszumra kell jutniuk a feleknek, (lpj) A megszorítások áldozata lehet a 3. nyugdíjpillér Több mint 1 milliónak fájhat LAJOS P. JÁNOS Pozsony. A tervezett megszorítások egyik áldozata a harmadik nyugdíjpillér lehet, az Ivan Mikloš (SDKÚ) vezette pénzügyminisztérium elképzelése szerint ugyanis megszűnik az önkéntes nyugdíjbiztosítás részleges adókedvezménye. Jelenleg évente közel 400 euróval (12 ezer korona) csökkenthető az adóalap nagysága, ha az adózó tagja valamelyik önkéntes nyugdíjpénztárnak. A változást már jövőre bevezetnék, ezzel 75,68 euróval is nőhet az adóterhe annak, aki teljes mértékben élt az adókedvezmény adta lehetőséggel. Az adókedvezmény megszüntetése érintené a szélesebb értelemben vett harmadik pillért, tehát mindazokat a pénzügyi szolgáltatásokat, például az életbiztosítást is, amelyek jelenleg teljesítik az adókedvezmény igénybevételéhez szükséges követelményeket: minimálisan 10 év takarékosság és a pénzt csak az 55. életév betöltése után lehet felhasználni. Az intézkedés akár 1,3 millió ember is vonatkozhat. Az intézkedéstől a pénzügyminisztérium 60 millió euró megtakarítást vár. Ez ugyan csak egy nagyon kis részét adja ki a jövő évre tervezett hiánylefaragásnak, de a minisztérium szerint valahol el kell kezdeni. Ivan Mikloš az idei, közel 8%-os állam- háztartási hiányt jövőre 1,7 milliárd euróval szeretné csökkenteni, vagyis a hiány 5-5,5% lehetne. A hiány csökkentését kétharmad részben a kiadások lefaragásával, egyharmad részben pedig a bevételek növelésével szeretné elérni. Az adókedvezmény megszüntetésével azonban várhatóan kevesebben kapcsolódnak majd be a harmadik pillérbe, ami kihatással lesz öregkori bevételeikre. Egyes koalíciós pártok csak ideiglenes megoldásként tartják elképzelhetőnek a kedvezmény eltörlését, az SaS viszont úgy véli, hogy meg kell szüntetni a lehető legtöbb kivételt az adórendszerben. „Az államháztartási hiány konszolidációja nagyon sürgető feladat” - magyarázta Anton Marcinčin, a KDH parlamenti képviselője. Úgy véli azonban, hogy a konszolidáció után a kedvezményt vissza kellene állítani. Hasonlóan vélekediklvan Švejna, a Híd alelnöke is, aki szerint legalább szimbolikus összegű adókedvezményt meg kellene őrizni, hogy a lakosság érezze: az állam támogatja a megtakarításokat. „Az egészségesebb államháztartás esetén visszatérhetnénk a jelenlegi szabályozáshoz” -jelentette ki Švejna. Olli Rehn uniós pénzügyi biztos szerint Szlovákia megszegte az eurózóna országai közötti szolidaritás elvét Állítólag a jövőben bűnhődni fogunk Olli Rehn uniós biztos máris neheztel Pozsonyra (SITA/AP-felvétel) Pozsony/Brüsszel. A parlament szerdai döntésének, amely szerint az eurót használó országok közül egyedüliként nem nyújtunk segítséget a bajbajutott Görögországnak, negatív politikai következményei lehetnek Szlovákia számára. Brüsszel máris neheztel Pozsonyra. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az eurózóna által Görögországnak nyújtandó, összesen 110 milliárd eurós nemzetközi hitelből Szlovákiának 817 millió eurót kellett volna állnia, szerdán azonban a 150 tagú parlament jelen lévő 84 képviselőjéből csak egy támogatta a hitelnyújtást. Olli Rehn, az Európai Bizottság gazdasági ügyekért felelős biztosa még aznap kifejezte nemtetszését, arra figyelmeztetve Szlovákiát, hogy az előző kormány már előzetesen jóváhagyta a hitelt. „Csak sajnálhatom, hogy megszegték az eurózóna országai közötti szolidaritást. Elvárom, hogy az eurózóna pénzügyminiszterei, valamint az uniós pénzügyi és gazdasági tanács képviselői legközelebbi ülésükön visszatérnek erre a témára” - nyilatkozta Rehn. „A szlovák elutasításnak természetesen meglesznek a politikai következményei. Valószínűleg nem lesznek közvedenek, de a jövőben biztosan számíthatunk rájuk” - vallja Piotr Kaczynski, a brüsszeli Európai Uniós Politikai Tanulmányok Központjának elemzője, aki azonban egyelőre képtelen felmérni, hogy milyen közvetett szankciókra számíthatunk. Amiben biztos, hogy a jövőben kevésbé bíznak majd bennünk, ami ronthat Szlovákia érdekérvényesítő képességén az Európai Unó döntéshozó szerveiben. Amadeu Altafaj, Olli Rehn szóvivője szerint a szlovák elutasítás következményeiről az EU pénzügyminisztereinek kellene meghozniuk a végső döntést, hogy ezzel kapcsolatban mire számíthatunk, azt egyelőre nem hajlandó részletezni. Azonban megjegyezte: Szlovákiának nem kell félnie attól, hogy a parlament döntése miatt az EU elutasítaná az árvízkárok enyhítésére kért szlovák segítséget. „Nem gondolom, hogy az Európai Unió ilyen módon működne” - jegyezte meg Altafaj. Ivan Mikloš pénzügyminiszter szerint a szlovák parlament döntése teljesen jogszerű lépés volt, amiről ráadásul az EU képviselőit is előre tájékoztatták. „A görögöknek nyújtott hitelt mi nem tartjuk szolidáris lépésnek” - vallja a pénzügy- miniszter, hozzátéve, hogy a jelenlegi kormánypártoknak ez a véleménye már régen ismert. Olli Rehn azon felvetésével kapcsolatban, hogy a parlament megszegte az előző kormány által az EU-nak tett ígéreteit, Mikloš elmondta: a végső döntést - a többi országhoz hasonlóan - nálunk is a parlament hozza meg, az ígéretek megszegéséről így szó sem lehet. Az ellenzéknek egészen más volt a véleménye. Peter Kažimír, a Smer parlamenti képviselője eredetileg azt ajánlotta, hogy halasszák őszre a szavazást, addigra ugyanis tudni fogjuk, Görögország hogyan teljesíti a hitel felvételéhez szükséges feltételeket. A tegnapi információk szerint Athén egyre jobban vergődik a szigorú feltételek terhe alatt: a második negyedévben felgyorsult a gazdaság visszaesése és a munka- nélküliek aránya túllépte a 12 százalékot, júliusban az infláció 13 éves csúcsot döntött. Tegnap az euró árfolyama 3 heti mélypontjára esett a rossz görög gazdasági hírek hatására. (mi, ČTK, SITA) A bíróság nem vizsgálja a válás okának igazi hátterét Enyhébb bírság az útdíj szabályainak megsértéséért Segíthet az új szabályozás Eddig rosszul teljesít a SkyToll ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Egyre több szociálisan nehéz helyzetben lévő házaspár válik el amiatt, hogy az egyik fél munkavállalása esetén ne essen el a szociális támogatásoktól. A válást Európa országaiban a törvény a család magánügyének tekinti, egy esetleges feljelentéssel sem akadályozható meg, hogy egy házaspár a válással növelje bevételeit, kihasználva ezzel a szociális támogató rendszert. „A bíróság feladata az is, hogy egy békítő eljárással a válás kimondása előtt megpróbálja rábírni a feleket, hogy együtt maradjanak” - magyarázta Csirik Zsolt. Az egyik szülő munkába állása esetén ugyanis a legtöbb esetben a család elesik a teljes szociális segélytől, vagy legalábbis csökken az összege. A válás erre megoldás, mivel ebben az esetben két önálló családként kezeli a törvény a korábbi házaspárt. Ezen az sem változtat, ha továbbra is egy fedél alatt élnek. A helyzeten segíthet a Jozef Mihál által tervezett köztes munkaerőpiac. „Ez azt jelenti, hogy az, aki nagyon alacsony fizetésért helyezkedik el, a fizetése mellé kapná a szociális segély egy részét is - magyarázta a miniszter. Ó is jól jár, mivel magasabb nettó jövedelme lenne, mintha csak szociális segélyen élne, a munkaadó pedig alkalmazottat talál magának. (lpj,vps) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Nem kizárt, rövidesen módosulnak azok a bírságok, amelyeket a 12 tonnánál nehezebb gépjárművek sofőrjeire róhatnak ki, ha nem fizetik ki az elektronikus útdíjat. Ezt Dániel Lipšic belügyminiszter jelentette be tegnap azután, hogy tárgyalt az útdíjjal elégedetlen Szlovákiai Fuvarozók Uniójának (UNAS) képviselőivel. A miniszter szerint a szándékos kihágásokért szigorúbb, a figyelmetlenségből elkövetett szabálysértésekért pedig enyhébb bírságok járnak majd. Jelenleg 160-tól 1655 euróig terjedő büntetésre számíthatnak azok a sofőrök, akik nem fizetik ki az útdíjat, vagy akik rosszul állítják be a rendszer használatához szükséges fedélzeti egységet. Az enyhítésről Lipšic Ján Fige! közlekedési miniszterrel is tárgyalni akar. Tegnap egyébként arra is fény derült, hogy az elektronikus útdíj rendszerét üzemeltető SkyToll társaság nem egészen teljesíti azokat a feltételeket, amelyek a Nemzeti Autópálya Társasággal (NDS) aláírt szerződésben szerepelnek. Az útdíj behajtása ugyanis 98,91% helyett 98,81 százalékon van. Ha 14 napon belül nem hozzák helyre a hiányosságot, az NDS 10 százalékos árengedményt követelhet a SkyTollszolgáltatásaira. (SITA, ú) Titkolja a költségvetést, de bőkezű fizetéseket osztogatott magának és a hozzá lojális munkatársaknak Folytatódik a harc, Mikloš is bepereli Harabint ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Folytatódik a végtelen történetnek tűnő harc Ivan Mikloš pénzügyminiszter és Štefan Hara- bin, a Legfelsőbb Bíróság elnöke közt. A vita tárgya továbbra is a bíróság gazdálkodásának ellenőrzése, amit a pénzügyminisztérium Harabin ellenzése miatt már több mint két hete nem tud elvégezni. Míg Harabin a minisztert már beperelte az instancia lejáratása miatt, addig Mikloš még csak készíti a hivatali jogkörrel való visszaélés gyanúja miatti bűnvádi feljelentést. A pénzügyminiszter tegnapi sajtótájékoztatóján leszögezte, már aláírta a könyvvizsgálat meghiúsításáért a bíróságnak járó 33 ezer eurós bírságot, illetve azt az 1000 eurós bírságot, amit Hara- binnak adott ugyanazért. Harabin azt állítja, hogy a hetek óta húzódó vita egy személye ellen irányuló lejárató kampány része, s hogy a minisztérium még akkor sem jogosult ellenőrizni hivatala gazdálkodását, ha az közpénzekből finanszírozza tevékenységét. „Mitől fél? Ha minden rendben van a gazdálkodással, akkor miért nem engedélyezi az ellenőrzést?” - kérdezte Mikloš. Harabin tegnapi reakciójában elmondta, hogy Mikloš és emberei számára örökre zárva maradnak az ajtók. Megismételte: a számvevőszék akár egy órán belül is megkezdheti a vizsgálódást, de „Mikloš úr és az ő emberei számára örökre zárva maradnak az ajtók”. A pénzügyminiszter szerint egy, a bíróság és egy újságíró közti, e- mailben folytatott kommunikáció is igazolja, hogy Harabin saját magának is ellentmond. Az újságíró idén májusban kért bizonyos információkat a bíróság gazdálkodásával kapcsolatban. A legfelsőbb instanciától azt a választ kapta, a bíróság költségvetését kizárólag a Számvevőszék (NKÚ) és a pénzügyminisztérium jogosult ellenőrizni. „Ezt a választ a bíróság akkor küldte el, amikor annak élén már néhány hónapja Harabin állt. Akkor miről beszél most? Ez is igazolja, hogy szándékosan el akar valamit titkolni” - mondta Mikloš. A parlament által közzétett va- gyonbevallásokból az is kiderül, hogy Harabin 2009-ben nemcsak magát, hanem a hozzá hűséges munkatársakat is bőkezűen jutalmazta. Eddig Ivan Gašparovič államfő volt a legjobban kereső közjogi méltóság, tavalytól viszont ez nem érvényes. Harabin jobb keze, a legfelsőbb instancia alelnöke keresett a legjobban, egy év alatt több mint 150 ezer eurót vághatott zsebre - írja a Pravda. Gašparovič éves keresete 96 432 euró volt, közvetlenül utána Harabin áll 94 779 euróval. Ilyen fizetésről más politikusok csak álmodhatnak, az Alkotmánybíróság elnöke, Ivetta Macej- ková (37 835 euró), Dobroslav Trnka főügyész (44 191), sőt Robert Fico is kevesebbet keres, utóbbi miniszterelnökként tavaly „csak” 45124eurótkeresett. (dem) Štefan Harabin folytatja a tisztogatást Pozsony. Újabb bíróról venné le a talárt Štefan Harabin, a legfelsőbb bíróság elnöke - ismét olyan bíróról lehet szó, aki a múltban nyíltan bírálta a legfelsőbb bíróság elnökét. Miroslav Gavalec ellen azért kezdeményezett Harabin fegyelmi eljárást, mert az szerinte nem volt hajlandó részt venni egy továbbképzésen. Az eredetileg javasolt büntetést a legszigorúbbra módosította - kivetkőztetné a talárból. Katarína Javorčíková, a Nyílt Igazságszolgáltatásért kezdeményezés képviselője mindezt botrányosnak nevezte. (SITA)
