Új Szó, 2010. augusztus (63. évfolyam, 176-201. szám)
2010-08-12 / 185. szám, csütörtök
8 Kultúra UJSZO 2010. AUGUSZTUS 12. www.ujszo.com Magyar koprodukciós versenyfilm Velencében Egy afgán férfi szökése MTl-TU DÚSÍTÁS Róma. Jerzy Skolimowski lengyel filmrendező lengyel-ír-nor- vég-magyar koprodukcióban készült Essential Killing című alkotása is bekerült a szeptemberi, 67. Velencei Nemzetközi Filmfesztivál versenyprogramjába - jelentették be a hét elején a szervezők. A Skopia Film produkciójában készült provokatív thriller főszerepeit Vincent Gallo és Emmanu- elle Seigner - utóbbi Roman Polanski felesége - alakítják. A szinte teljesen dialógusok nélkül pergő film egy afgán férfiról szól (Gallo), aki Kabulban amerikai fogságba esik, majd egy meg nem nevezett európai országba szállítják. Sikerül ugyan megszöknie, de a téli hidegben bolyongva rákényszerül, hogy a túlélése érdekében bárkivel végezzen, aki az útjába kerül. A forgatókönyvet Skolimowski és Ewa Piaskowska jegyzi. A film lengyel, ír és norvég partnereihez a magyar Mythberg Films produkciós cég csatlakozott. A budapesti Mythberg Films játék- és televíziós filmeket gyárt. Korábbi Vincent Gallo (Képarchívum) Emmanuelle Seigner (ČTK-felvétel) munkáik között szerepel Gothár Péter Passzport és Magyar szépség című filmje, valamint Jancsó Miklós Oda az igazság! című történelmi drámája is. A magyar produkciókon kívül koprodukciós vállalkozásokban is részt vesznek. Jerzy Skolimowski több alkalommal is szerepelt munkáival a velencei filmfesztiválon. 2001-ben a filmmustra nemzetközi zsűrijébe is meghívták. Le Départ című filmjéért 1967-ben elnyerte a Berlinale Arany Medvedíját. Az 1982-es A nagy gázsi című fekete komédiáért pedig Cannes-ban kapta meg a legjobb forgatókönyv Arany Pálmáját. Két éve Négy éjszaka Annával című filmjével aratott sikert Cannes- ban. A szeptember 1. és 11. között megrendezésre kerülő velencei filmfesztiválon 24 versenyfilm indul az Arany Oroszlán-díjért. A fesztivál négy hivatalos versenyszekciójában összesen 84 filmet vetítenek le, ebből 80 világpremier lesz. A fesztivál honlapján megjelent statisztika szerint a mustra programját 102 ország 4251 alkotásából válogatták össze a szervezők. A megmérettetésre jelentkező produkciók között 2395 játékfilm volt. Jeruzsálemi útjuk után nyilatkoztak: Esterházy Péter, Spiró György és Konrád György közös könyve Három író és egy képeslap Marianna D. Birnbaum TJ -jp ir •ff r Tf*\\ k Tv g $ 1 %$ ffč Mk í8 g Cpföl'l . life •• •; JERUZSÁLEMBEN három beszélgetés ä MAGVETŐ Ismerős a hölgy. Marianna D. Birnbaum a kilencvenes évek legelején írta meg remek Esterházy-kalauzát, de készített már interjút Sipró Györggyel is, Konrád Györggyel pedig még a budapesti egyetemi évei alatt lettek egymás megbízható barátai. SZABÓ G. LÁSZLÓ Marianna D. Birnbaum azóta Amerikában él, a kortárs magyar irodalom e három jeles képviselőjével azonban így is szoros kapcsolatban áll. Esterházy, Konrád és Spiró írtak is neki egy közös képeslapot, amikor izraeli meghívásra négy napot töltöttek a jeruzsálemi könyvvásáron. A hölgy öröme azonban csak addig tartott, amíg rá nem döbbent: miből maradt ki, milyen jeles írói triumvirátussal válthatott volna eszmét a bibliai városban. S hogy ezt ettől függetlenül mégis megtette, igaz, nem ott és nem akkor, annak ékes bizonyítéka egy 150 oldalas, Esterházy, Konrád, Spiró Jeruzsálemben címen megjelent izgalmas interjúkötet. „A kötetben szereplő beszélgetésekből azt kívántam megtudni - írja előszavában a szerző -, hogyan látja a három magyar író Izraelt, és találnak-e hasonlóságokat az izraeli és a magyarországi élet között. Hogyan fonódik a magyarországi zsidók története az Izraelben élők életének szövetében? Mi a véleményük a nemzeti és vallási kisebbségek helyzetéről Magyarországon és Izraelben?” Marianna Daisy Birnbaum természetesen tudja: a kérdésekre nem könnyű és nem is lehetséges végleges válaszokat adni, hiszen a felvetett téma elég bonyolult ahhoz, hogy az is maradhasson. Mélyreható beszélgetései által azonban mégis közelebb jutunk lényeges megállapításokhoz, tisztábban látunk, s mindennek tetejében még olvasói élménnyel is gazdagodunk, elvégre „nagy me- sélőket” hallgatunk. Spiró (Az imposztor, Az Ikszek, Csirkefej, Prah, Fogság, Koccanás) arra a kérdésre, hogy mit tenne, ha ajándékba kapná az izraeli állampolgárságot, azt feleli: .Akkor kettős állampolgár lennék, ha erre van lehetőség. Ha lengyel állampolgárságot kapnék, akkor megköszönném és elfogadnám, miért ne, attól én még magyar maradok. Az állampolgárság nem dönt arról, hogy minek is érezzem magam.” De ha választhatna, nem lenne magyar író. Az ugyanis még egy szlovák vagy szlovén íróhoz képest is óriási hátrányban van, vélekedik, hiszen nem tartozik olyan nyelvcsoportba, amelynek világnyelv rokona van. ,A minket körülvevő szláv nyelvek alkotói többnyire ismerik a többi szláv nyelvű irodalmat, a magyart nem ismerik, és nem is akarják megismerni. Átugrálnak a fejünk fölött, aminek persze több mint száz éve politikai okai is vannak.” Spiró szerint magyarok és zsidók között a legnagyobb hasonlóság abban rejlik, hogy mindketten mindig az aktuális nagyhatalomhoz törleszkednek, és ennek fejében rosszban voltak a közvetlen szomszédaikkal... ,A magyarok ráadásul hajlamosak provokálni a szomszédokat akkor is, amikor nem kéne.” Esterházy izraeli élményeit felidézve jut el a 89-es kelet-európai változásokhoz, amikor „szétestünk önző, magányos országokra”. És felidézi pozsonyi élményeit. „Mentünk ott magyarok, és kicsit hangosabban beszélgettünk, nem gondolva arra, hogy egy idegen nyelv az hangosabban hallatszik, nem voltunk egészen szerények, és akkor találkoztunk egy farmeros, fiatal gyerekkel, csak nézett minket, s mi láthattuk szemében az évszázados gyűlölködést. Ő hirtelen csak szlovák lett, mi meg csak magyarok. Mint egy görög tragédiában, mentünk a sorsunk kijelölte úton.” A palesztin kérdés kapcsán a cigánykérdés is felvetődik a kötet második részében. „Nehéz ügy ez az integrálás, hogy ne beolvasztás legyen” - állapítja meg Esterházy, majd az interjú végén ő is feltesz egy kérdést: „Mi az, amit a cigányságnak megkellene oldani?” A legrövidebb fejezet a Konrád Györggyel folytatott beszélgetés, aki szerint az ember szövege elsősorban ahhoz a nyelvhez tartozik, amelyben íródott, amilyen élményforrások táplálják a könyvet. És Franz Kafka példáját hozza fel, aki a német irodalom ékszere és nem a csehé, hiszen „ott egy kakukktojás”. Az identitásáról pedig azt mondja Konrád: „Ha valamelyik identitásom miatt bántanak, visszavágok, de hogy fürödjek az identitásban, hetvenkedjem vele, meg magam köré tekerjem, mint egy palástot, azt idiótának találnám.” Három magyar író Jeruzsálemben, és egy képeslap: „Drága Daisy, véletlenül itt vagyunk...” Ennek eredménye ez a jó kis kötet, tele magvas gondolattal, színes történetekkel és értékes életrevalóval. A Cseh-Bereményi-dalokat emléklemezre feldolgozó magyar élmezőny teljes díszében fellépett, nem akármilyen monstre koncertet prezentálva Hol van már az üzenőtábla? - kényelem a köbön JUHÁSZ KATALIN Budapest. A legfrissebb adatok szerint 45 ezren voltunk a Kispál és a Borz búcsúkoncertjén. A külföldiek a hivatalos fesztiválkezdés előtt inkább a letáborozással és a kocsmák látogatásával voltak elfoglalva, a Cseh Tamás-emlék- koncert sem zavarta meg őket e tevékenységükben. „He is not playing, he is dead” - ezt a mondatot csíptem el a helyszín felé tartva, egy hazai lány mondta egy külföldi srácnak. A Cseh-Beremé- nyi-dalokat a nemrég megjelent emléklemezre feldolgozó magyar élmezőny teljes díszében fellépett, nem akármilyen monstre koncertet prezentálva. A közönség fele az idősebb korosztályt képviselte, a fiatalokat pedig főleg a Quimby, a PASO, a HS7 és a többiek vonzották oda. Erről a bizonyos lemezről majd később bővebben, most következzék pár fontos adalék, újítások, amelyek a fesztiválozók kénye- leniérzetét hivatottak fokozni. Ilyen lenyűgöző vécék, vizesblokSziget-hangulat az Afrika-színpadnál (A szerző felvétele) kok tán sosem voltak még a szigeten. A fő utcán félóránként jár a takarítóbrigád, szinte mindig van vécépapír, és nem kell annyit foglalkoznia az embernek a túléléssel, mint mondjuk tíz évvel ezelőtt, amikor fél délelőtt a zuhanyozó előtt állt sorba, majd kávéért, aztán a vécé előtt, végül pedig trappok a kinti közértbe, mert odabent alig lehetett normális ennivalót kapni. Ma már annyira komfortos és túlszervezetett a fesztivál, hogy luxusüdülésnek tekinthető. Talán ez az egyik lehetséges magyarázat arra, mit keresek még mindig itt. És hol van már az üzenőtábla, amelyet anno hosszú percekig kellett böngészni, ha az ember meg akarta találni a neki szóló cetlit? Ma már nemcsak internet-sátor működik, hanem wifi-szolgáltatás is. Ha netezni támad kedvünk, elég, ha van nálunk egy wifis mobil, és máris böngészhetjük a programokat, vagy megoszthatjuk a barátokkal, hol bulizunk éppen. Az ingyenes hozzáférés negyed óráig működik, utána megszakad a kapcsolat, de összesen hatvanszor lehet újraindítani a 15 perces ingyenes periódust. Akinek ez kevés, az 2500 forintért vásárolhat tízórányi hozzáférést is. A Sziget.hu és a Facebook.com oldalakat viszont korlátlanul lehet böngészni a fesztivál wifis hálózatán, tehát bármikor megnézhetjük, melyik színpadon játszik aktuális kedvencünk, és a Facebookra is kitehetjük a pár perce készült bulifotókat. További újítás a szigetkártyás fizetéses rendszer. Az ingyen kapott kártyára a fesztivál területén több ponton lehet pénzt feltölteni, aztán kb. száz helyen lehet fizetni vele. így vevő és eladó számára egyaránt egyszerűbb az élet, kevesebbet kell sorban állni, és nem kell a visszajáróval bíbelődni. A koncertek délután 3 óra környékén kezdődnek, a civil szervezeteknek, masszőröknek, hennafestőknek, artistáknak, utcaszínházaknak, mesterfodrászoknak, kézműveseknek köszönhetően azonban a délelőttök sem telnek haszontalanul. És persze ilyenkor, a pár órás csöndben lehet a legjobban aludni a szigeten.
