Új Szó, 2010. augusztus (63. évfolyam, 176-201. szám)
2010-08-10 / 183. szám, kedd
2010. augusztus 10., kedd 11. oldal CSALIOKOZ ES MATYUSFOĽD Megtelepedtek, s jól érzik itt magukat - Kukučín utcai csendélet (Somogyi Tibor felvétele Nincs hivatalos kimutatás arról, hány távol-keleti üzletel országszerte, kitiltásuknak nincs jogi alapja Az ázsiai piac diszkrét bája Dunaszerdahely. Szlovákia geopolitikai helyzeténél fogva egyfajta ütközőzóna Kelet és Nyugat határán, s ez életünk szinte minden mozzanatára rányomja bélyegét. Térségünk felvevőpiaca például a nyugati és a keleti gyártók számára egyaránt vonzó - ennek diszkrét bájával nap mint nap szembesülünk. LŐR1NCZ ADRIÁN 2004 májusa előtt az euro- szkeptikusok fogalmazták meg azt a nézetet, hogy a közép-európai államokra elsősorban felvevőpiacuk végett van szüksége az Európai Uniónak. Hat év távlatából úgy tűnik, volt alapja e vélekedésnek; a hazai mezőgazdasági termelők, az élelmiszergyártók ma nem kis lépéshátrányban vannak nyugat-európai kollégáikkal szemben, míg a kiskereskedők egy részét az üzletláncok terjeszkedése lehetetlenítette el. Utóbbi csoportra újabb csapást mért az ázsiai árusok és árucikkek térhódítása, melyekkel árban nem lehet felvenni a versenyt. A helyzet az ország középső részén, Rimaszombatban és Tornaiján annyira elmérgesedett, hogy kereskedők egy csoportja petíciót fogalmazott meg, melyben a nevezett városok vezetésétől azt kérik: tütsák ki az ázsiai kereskedőket a városközpontból. Lássuk, mi a helyzet a Csallóközben. Árban lekörözhetetlenek A Dunaszerdahelyre látogatók ma már alig ütköznek meg, ha a városközpont és a buszmegálló között húzódó Kukučín utca butikjaiból kedves nyugdíjas nénik, eseüeg távol-keleti származású eladók ugrálnak eléjük „Tessék parancsolni, segíthetek?”, illetve „Nyessza pátyi!” megszólítással, így működött ez a rendszerváltás után Bécs jobb üzleteiben is; a tulajdonosok legalább három nyelven beszélő rikkancsokat alkalmaztak, hogy a szabadság - de főleg a szabad kereskedelem - szelétől pofon legyintett keletieket a boltokba csalogassák. A módszer sosem avul el, aki egyszer betér, aligha távozik üres kézzel. Az üzletelés konszolidáltabb módja folyik a város központjában, ahol a távol-keletiek legalább három, tornaterem nagyságú üzlethelyiséget tartanak fenn. Becslések szerint a konfekciópiac 70-80 százalékát uralják, konkurenciájuk gyakorlatilag nincs. „Egyetien módja van annak, hogy az ember fennmaradjon - véli a Bartók Bála sétányon található butikok egyikének elárusítója -, ha márkás árut, luxuscikkeket kínál. A vevők egy szűk rétege valamilyen márkára esküszik, erre még lehet butikot alapozni. Azoknak, akik középáras termékekkel próbálkoznak, nincs esélyük. Nem tudjuk, hogyan csinálják, de a távol-keletieket árban alullicitálni nem lehet.” Ki szólóban, ki csapatban Pázmány István, a Vámbéry téren működő Ars Mode - Pesti divat tulajdonosa úgy véli: a gazdasági helyzet mindenképpen a távol-keleti kereskedőknek kedvez. „Egyre bővül az a réteg, mely nem engedheti meg magának, hogy márkás ruhákat vásároljon - véli -, az ázsiai kereskedők valójában nekik köszönhetik sikerüket. Érdekes módon a náluk vásárlók tisztában vannak azzal, hogy a távol-keleti áru élettartama valószínűleg jóval rövidebb a márkásénál, mégis megveszik - mert egyszerre kevesebb pénzt kell kiadni érte. Ilyen körülmények között a ruházati üzleteket, butikokat fenntartóknak nincs más választásuk, mint bővíteni szolgáltatásaikat. Mi például kis szériában varrunk női ruhákat, s szavatoljuk termékeink ingyenes javítását, átalakítását is. Az évek során így sikerült kialakítani egy törzsvásárlói kört; emögött persze rengeteg munka van.” Egy másik tényező, mely az ázsiai kereskedők malmára hajtja a vizet, az üzlethelyiségek bérleti díja. A „szólóban” dolgozó hazai kereskedőnek akkor van esélyük, ha saját helyiségét használja vállalkozói célokra, míg a csapatban játszó távol-keletiek bátran vállalják a magas bérleti díjakat is. Dunaszerdahely központjában egy- egy üzlethelyiség'bérlete ma havi 700 és 1000 euró között van, alapterülettől függően. Nem szempont a tartósság íme, a Dunaszerdahelyen végzett rögtönzött, nem reprezentatív felmérés eredménye arról, miért szeretjük a köznyelven „csincsung”-nak nevezett árucikkeket. Idősebb hölgy: „Nyugdíjas csak ezt engedheti meg magának, két- száz-valahány eurós nyugdíjból elképzelhetetlennek tartom, hogy teszem azt télire valódi bőrcsizmát vegyek. Meg aztán arra a kis időre...” Fiatal lányok: „A divat ma olyan gyorsan változik, hogy akár két-három havonta le kellene cserélnünk a teljes ruhatárunkat, ha követni akarnánk. A kínai piac gyorsan, s ami a legfontosabb: olcsón reagál erre. Nincs is értelme márkás cuccot vásárolni, amikor néhány hónap múlva már nem trendi.” Középkorú hölgy: „Nem kell elítélni mindent, ami Ázsiából származik. Onnan is jönnek be olyan árucikkek, melyek minőségben felveszik a versenyt a jóval drágább, márkás ruházattal. Tudni kell, kinél mit érdemes vásárolni, meg kell vizsgálni minden egyes darabot - tehát ennek is megvannak a maga fortélyai.” Huszonéves fiatalember: „Nem vagyok elég gazdag ahhoz, hogy az ázsiaiaknál vásároljak, ezért maradok a hosszú élettartamú, márkás termékeknél.” Az üzlet az üzlet Nincs ma olyan hivatalos szerv az országban, mely megmondaná, hány távol-keleti folytat üzleti tevékenységet Szlovákiában; ilyen nyilvántartást sem az ön- kormányzatok, sem az állami szervek nem vezetnek. Az ázsiai származású kereskedők így szinte „láthatatlanul” veszik át a piacot a hazaiaktól. Reflektorfénybe olyankor kerülnek, ha a vámőrség egy-egy zsíros szállítmányra bukkan. Csupán a nagyszombati kerületben idén mintegy 2700 darab hamisított Hello Kitty, Ed Hardy és Hannah Montana márkajeggyel ellátott ruházati cikket foglaltak le, mintegy 63 ezer euró értékben; ezen felül száz darab Adidas edzőruha is fennakadt a rostán. Valószínűleg valamennyi az ázsiaiak által üzemeltetett piacon kötött volna ki. Érdemes átböngészni a Szlovák Kereskedelmi Felügyelet honlapját, ahol a Veszélyes termékek menüpont alatt tételes felsorolását találjuk az egészségre ártalmas, illetve balesetveszélyes árucikkeknek. A prímet egyértelműen a Kínából származó játékok, sportcikkek viszik. Mindez persze nem ok arra, hogy a távol-keleti üzleteseket kitiltsák bármely város központjából; ez - azon kívül, hogy diszkriminatív -, ésszerűtlen is lenne. Legalábbis addig, míg a hazai termékek jól fogynak Kína egymil- liárd fős, illetve más ázsiai országok nemkülönben vonzó felvevőpiacán. A városközpont beépítése ellen tiltakoztak a lakosok Újabb petíció Szencen JUHOS MELINDA Szene. A májusi petíciót követően a közelmúltban ismét aláírásokat gyűjtöttek a városban. Most a városközpontba tervezett építkezések ellen tiltakoztak, egyebek között a hőcserélő állomások épületének tetejére tervezett szociális lakások építése ellen. Renáta Maczeáková, a petíciós bizottság elnöke úgy tájékoztatott, reméli, az aláírásgyűjtéssel sikerül megakadályozniuk a városközpontban tervezett építkezéseket. „Tele van a városközpont, nincsenek parkolók, minden zöldterületet elvettek. Ha kinézünk az erkélyről, kizárólag betont látunk. A szociális lakásokkal nincs gondunk, de építsék fel ezeket a város más területén. Egyszerűen már nem lehet levegőt venni a központban” - osztotta meg velünk véleményét a petíció kezdeményezője. A város távlati tervei közt szerepel, hogy a központban található két hőcserélő állomás épületének tetejére nyolcnyolc szociális bérlakást épít. A petíciós bizottság tagjai, akik a közelmúltban ötszáz aláírást adtak le a városházán, a múlt héten találkoztak a városi hivatal munkatársaival. „Sikerült megegyeznünk abban, hogy a városközpontban nem lesz további építkezés, vagyis az elkövetkező néhány évben nem fognak lakásokat építeni a hőcserélő állomások tetejére. Egyrészt, mert pillanatnyilag nincs erre pénze a városnak, tmásrészt figyelembe veszik, a lakosok véleményét is” - tájékoztatott Maczeáková, -aki elmondta, örül annak, hogy kérésük meghallgatásra talált. Mint mondta, három évvel ezelőtt is indítottak aláírásgyűjtést - akkor eredménytelenül - annak érdekében, hogy megállítsák a központban elindult építkezési hullámot. Répássy Jarmila, a szenei városi hivatal vezetője elmondta, erre az évre 99 581 eurót (hárommillió korona) különítettek el a szociális lakások felépítésére, ebbe már nem fémek bele a hőcserélő állomások épülete fölé tervezett lakások. „A válság miatt erre az építkezésre jövőre sem lesz pénz” - vázolta a helyzetet Répássy Jarmila. Májusban a Sólyom utca környékén élők nyújtottak be petíciót a városi hivatalba. Ők az utcájukba tervezett konténerlakások ellen tiltakoztak. A városi hivatal vezetője úgy tájékoztatott, egyelőre kérdéses a konténerlakások sorsa. Előfordulhat ugyanis, hogy a konténerek helyett más megoldást keresnek a szociálisan rászoruló családok lakásgondjainak megoldására. RENDŐRSÉGI NAPLÓ Tetten ért tolvaj Dunaszerdahely. Rongálás és tulajdon elleni bűncselekmény miatt indított eljárást a rendőrség egy 20 éves dunaszerdahelyi férfi ellen. A gyanúsított betörte egy étterem üvegajtaját, 300 euró kárt okozva tulajdonosának, majd nekilátott a helyiségek átkutatásának, ám közben tetten érték. Kétévszabadságvesztésreítélhetik. (la) Olajrepcét, napraforgót lopott Ekecs. Eljárást indított a rendőrség egy 51 éves ekecsi nő ellen, aki májusban egy cég csilizradványi raktárából 26,6 tonna olajrepcét, majd 24,1 tonna napraforgót lopott el, összesen 18 673, 48 euró értékben. Hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztésre számíthat, (la) Betörők akadtak horogra Hegyéte. Tulajdon elleni bűncselekményért és magánlaksértésért kell felelnie annak a 22 éves malackai férfinak, aki júliusban egy hegyétei családi házba hatolt be. Az ablak betörésével 60, a különféle szerszámok eltulajdonításával további 600 euró kárt okozott a tulajdonosnak. A tettes két évre rács mögé kerülhet, (la) Saját udvarán fenyegették meg Nagymagyar. Magánlaksértés, életveszélyes fenyegetés és rongálás bűncselekményének elkövetésében vétkes az a 22 éves férfi, illetve 27 és 31 éves nő, akik Nagymagyaron behatoltak egy családi ház udvarába, és életveszélyesen megfenyegették a tulajdonost. Szavaiknak azzal adtak nyomatékot, hogy kővel betörték az udvarban parkoló Mercedes személygépkocsi hátsó szélvédőjét, 411 euró kárt okozva tulajdonosának. A tettesek egytől öt évig terjedő szabadságvesztésre számíthatnak, (la) Korábbi tetteikért kell felelniük Hegyéte/Dunaszerdahely. A rendőrségnek sikerült lezárnia azt a nyomozást, melyet egy 2008 februárjában Hegyétén elkövetett lopás ügyében folytatott. Egy 24 éves férfi akkor az öntözőállomás épületéből nyolc villanymotort, huzalokat, biztosítékokat és egyéb elektromos szereléket tulajdonított el, 56 430 euró értékben. Az ügy gyanúsítottja jelenleg egy másik bűncselekmény miatt kirótt büntetését tölti. Horogra akadt az a 29 éves férfi is, aki Dunaszerdahelyen 2009 októberében betört a Malom utcai presszóba, ahonnan 816 euró készpénzt vitt el. A bíróság két év szabadságvesztést róhat ki rá. (la)
