Új Szó, 2010. augusztus (63. évfolyam, 176-201. szám)

2010-08-10 / 183. szám, kedd

Vélemény És háttér 5 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. AUGUSZTUS 10. TALLÓZÓ NÉPSZABADSÁG Közel két évvel a kezdemé­nyezés elindítása után bezárt az első magyar adománybolt, ahol azokat a ruhákat, köny­veket árusították, amelyeket magánszemélyek vagy cégek adományoztak a boltot mű­ködtető alapítványnak - írta a Népszabadság. A Nyugat-Eu- rópában évtizedek óta sikere­sen működő adományboltok rendszerének lényege, hogy a vásárlók olcsón juthatnak hozzá használt, de jó minő­ségű tárgyakhoz, és vásárlása­ikkal jótékonykodnak is. A kü­lönböző nemzetközi segély- szervezetek képviselői több indokot is felsoroltak a lap­nak, amelyek nehézzé teszik ilyen bolt működtetését Ma­gyarországon. Az adományt sokszor ki kell tisztíttatni, nem biztosított a folyamatos­ság, gondot jelent az üzlethe­lyiségekre vonatkozó szabá­lyok betartása, és az eladott áru utáni adófizetési kötele­zettségek. (MTI)- A szocilális ügyi miniszter szerint csak a kövérek maradhatnak az országban. Nekünk, soványaknak kül­földre kell mennünk hízókúrára. (Peter Gossányi rajza) A tervekből inkább a közköltségvetések közepes és hosszabb távú fokozatos rendbetétele körvonalazódik Harmatgyenge Az új szlovák kormánykoa­líció mintha rezignált vol­na a hatalmas államháztar­tási hiány rövidtávú csök­kentésére. GÁLZSOLT A tűzoltással, vagyis az azonna­li gyors konszolidációval kapcso­latos lépések harmatgyengének tűnnek, úgy látszik, a határozott spórolás áldozatul esett a Radičová miniszterelnök asszony által előtérbe helyezett emberar­cú kapitalizmusos, szociálisan ér­zékeny és a standardokat megtar­tó jobboldal imidzsének (ebben szilárdan mögötte állni látszik minimum a KDH és az SDKÚ te­kintélyes része). A kormányprogramból hiá­nyoznak a rövidtávú konszolidá­ció nélkülözhetetlen elemei (pél­dául a karácsonyi nyugdíj eltörlé­se), a miniszterek (Mikloš, Mihál) által ötletszerűen megemlített terveket (például a gyógyszerekre és könyvekre a Fico-kormány által csökkentett forgalmi adó visszaál­lítása az eredeti egységes 19%-os szintre) pedig Radičová lesöpörte az asztalról. Arról már nem is be­szélve, hogy az olyan többletfor­rások bevezetése, mint az egyszer már létezett (szimbolikus össze­gű) díjak az egészségügyben vagy a felsőoktatási tandíj/hozzá- járulás valamüyen formája még csak komolyan fel sem merültek, a privatizáció szót pedig mintha alig merték volna kiejteni. Azon­nali jelentős megtakarítás jórészt csak a minisztériumok és intéz­ményeik bérköltségének Mikloš által elrendelt 10%-os csökkenté­se, többletbevételt a járulékok ki­vetési alapjának Mihál által terve­zett kiszélesítése jelentene. így egyre valószínűbb, hogy idén már nem fogjuk elkerülni az 5 milliárd eurót (vagy a nemzeti össztermék 8%-át) közelítő, netán meghaladó hatalmas államháztartási hiány kialakulását. A tervekből inkább a közkölt­ségvetések egy közepes és hosszabb távú fokozatos rendbe­tétele körvonalazódik, a kor­mányprogram óvatosan csak 2013-ra számol az államháztartá­si hiánynak az unió által megkö­vetelt bűvös 3%-os szint alá csök­kentésével. Ezt főleg úgy tudná elérni az új kabinet, hogy az álla­mot tartósan másként üzemeltet­né, mint a Fico-kormány: 1. Az olyan pénzfaló állami megaberuházások, mint a széles nyomtávú vasút, az apátszent- mihályi atomerőmű 2 új blokkja, a Zsolna és Eperjes között PPP- konstrukcióban tervezett autó­pálya ejtésével vagy jelentős át­értékelésével megakadályozha­tó, hogy a hiány a jelenlegi ma­gas szinten maradjon és az el­adósodás rohamtempóban foly­tatódjon. 2. A közbeszerzési eljárások át­láthatóbbá tételével és az óriási korrupció visszaszorításával az erre irányuló állami kiadások 10-40%-a is megspórolható, ha ez csak részben sikerül, az további folyamatos kiadáscsökkenést hozhat. 3. A lassan beinduló gazdasági növekedés a tervezett járulék­csökkentéssel (és a gazdasági környezet javításával) párhuza­mosan többletbevételeket hoz. 4. Az uniós alapok jobb fel- használásából is számíthatunk je­lentős többletforrásokra. 5. Végül a nagyon óvatosan em­legetett privatizációból is remél- hetők bevételek, kérdés, az állami vagyon magánkézbe adása mi­lyen területeket fog érinteni. A közpénzügyek lassú, fokoza­tos konszolidációjával párhuza­mosan a kormány valószínűleg nem tervez jelentős reformokat az olyan nagy és drága, ráadásul hosszú távon fenntarthatatlan el­osztórendszerekben sem, mint az egészségügy vagy a nyugdíjrend­szer első pillére. Röviden össze­foglalva: ez a kabinet ennél sokkal többre lenne képes, de úgy látszik, csak félsebességgel akarnak futni. A teljesítményük alighanem meg sem közelíti a 2002 és 2006 kö­zötti reformkormányét, de persze még ez is elég ahhoz, hogy nagy­ságrendekkel jobb legyen annál, mintha Fico és csapata maradt volna Szlovákia élén. Az évek során összegyűjtött adatok, információk tették lehetővé a Tajba bezárását és az egyesület betiltását Mecsetbezárás Hamburgban MTl-HÁTTÉR Tegnap hajnalban a tartományi bűnügyi hivatal (LKA) nyomozói házkutatást tartottak egy ham­burgi mecsetben és a hozzá tarto­zó iszlám egyesület helyiségei­ben, aminek eredményeként az imaházat bezárták, az egyesületet pedig betiltották. Christoph Ahlhaus belügyi szená­tor (tartományi belügyminiszter) a Deutschlandfunk rádióban elmond­ta: a St. Georg városrészben találha­tó mecset évek óta iszlám radikáli­sok gyülekezőhelyeként volt ismert a hatóságok előtt. A Tajba mecset - korábbi nevén al-Kudsz, azaz Jeru­zsálem mecset - szoros kapcsolat­ban állt a Hanza-város cégbíróságán bejegyzett arab-német kulturális egyesülettel. Utóbbi vagyonát lefog­lalták a hatóságok. A 90-es évek végén többször is találkoztak az al-Kudsz mecset­ben azok az arab terroristák, akik 2001. szeptember 11-én több ezer halálos áldozatot követelő ön­gyilkos merényleteket hajtottak végre az Egyesült Államok nagy­városai ellen. Manfred Murk, a hamburgi al­kotmányvédő hivatal (belső elhá­rítás) helyettes vezetője a rádió­nak elmondta: a szóban forgó me­cset egyrészt 2001 után jelképes helyszínnek számított németor­szági és külföldi dzsihádisták szá­mára, mert élvezte a néhai me­rénylők nimbuszát. Másrészt a ra- dikalizálódás központjává is vált. A német hatóságok 2001 szep­tembere után minden, a belső el­hárítás számára megengedett esz­közt felhasználva folyamatosan megfigyelés alatt tartották a me­csetet. Az évek során összegyűjtött adatok, információk tették végül tegnap lehetővé a Tajba bezárását és az egyesület betiltását. A hamburgi arab-német kultu­rális egyesület tevékenysége sérti a német alkotmányos rendet, ezért nem alapítható újra, sőt utódszervezeteire is betiltás vár - szögezte le a Deutschlandfunk rádióban Lothar Bergmann, Hamburg terrorellenes hivatalá­nak koordinátora. „Betiltandó az egyesület helyébe lépő bármely új szervezet, illetve minden olyan lé­tező egyesület, amely a Tajba te­vékenységét hivatott folytatni. Ezen egyesületek esetleges va­gyonát lefoglaljuk és Hamburg város javára elkobozzuk” - hang­súlyozta Bergmann. A belső elhárítás értesülése sze­rint a Hanza-városban mintegy 45 dzsihádista él. Közülük tavaly tí­zen utaztak Afganisztánba, illetve Pakisztánba - feltehetően katonai kiképzésre. A német ügyészség már megkezdte a nyomozást az úgynevezett „hamburgi turista- csoport” után. A csoport feltétele­zett vezetőjét, Rahmi M.-et június végén Pakisztánban őrizetbe vet­ték. A 25 éves férfi ellen a német szövetségi ügyészség is vizsgála­tot folytat terrorista szervezetben való tagság miatt. Hírek szerint az ő kedvenc tartózkodási helye is a Tajba mecset volt. KOMMENTÁR Három szobor, három sztori TOKÁRGÉZA Azt szokták mondani, hogy mindegyik szobornak megvan a maga története. A mondás különösen igaz lehet Szlovákiára, ahol az el­múlt két hónapban három műalkotásról is legalább egy novellára való anyagot össze lehetett volna gyűjteni. Mit lehet tenni egy szo­borral, amit az igazán érintettek akarata ellenére állítottak fel? El­vinni, szakemberekre hárítani a felelősséget, vagy egyszerűen a helyén hagyni - mindhárom esetre van példa. A közvélemény szemében a legnagyobb felzúdulást Szvatopluk szobrának felállítása váltotta ki a pozsonyi vár előtt. A kommunis­ta háziszobrász, Ján Kulich alkotását a választási kampány hajrá­jában leplezte le nagy egyetértésben három elnök, az akkori há­rom legfőbb közjogi méltóság: Pavol Paška házelnök, Robert Fico miniszterelnök, és Ivan Gašparovič köztársasági elnök. Az ötlet megszületésétől az engedélyek megadásáig alig hetek teltek el, a kapkodásra jellemző, hogy a szobrot állító polgári társulás még mindig gyűjti az alkotásra szánt pénzt. Könnyen lehet, hogy hiába, mert Szvatoplukot áthelyezik. Richard Sulik egymaga láthatóan nem mer dönteni - túlságosan nagy nyomás nehezedik rá. Jobban belegondolva, ki is akarna a nemzet ellenségének szerepében tet­szelegni a nagy Szvatopluk eldózerolásával? Aranyszabály, hogy sokkal egyszerűbb odarakni valahová egy szobrot, mint eltávolí­tani. A szakemberekből álló bizottság véleményére hagyatkozva már jóval könnyebb lesz a döntés, a kérdés csak az, mikorra szüle­tik meg az elhatározás. Jóval kevesebb erkölcsi dilemmája volt egy szobor eltávolításával a Szakszervezetek Háza dolgozóinak: egyszerűen leszerelték és a rendőrségre vitték Dalibor Bača augusztus harmadikén leleplezett műalkotását, Robert Fico mellszobrát. Az óriási mellszobrot egy polgári társulás leplezte le, névleg azért, hogy társadalmi vitát kezdeményezzen a köztéri szobrok elhelyezéséről és azok megin- doklásáról. A média figyelmét felkeltették, feszültséget is sikerült generálni, társadalmi párbeszédet viszont annál kevésbé. A vicc­ből felállított súlyos szobrot probléma nélkül elvihették az önjelölt cenzorok. A harmadik műalkotással kapcsolatban nincs vita, csak néma csend. A választási kampányban, törvénysértések sorozatával át­helyezett Cirill és Metód-szoborcsoport zavartalanul vigyázza a körforgalmat (és ijesztgeti az oda betévedő, gyanútlan, kezdő so­főröket) . Az áthelyezési ünnepségen hangos tiltakozók vették kör­be, de a kormányváltás óta még csak a tiltakozásra sem vette senki a fáradságot. Igaz, ha Szvatopluk pozsonyi áthelyezése az idegenszívűség megnyilvánulása, akkor Cirill és Metód új komá­romi helyének megbolygatása minimum a nemzetárulással ér fel. De hol marad az igazság? TALLÓZÓ MAGYAR SZÓ A Vajdaságban évente három­ezer magyarral van kevesebb - ír­ta honlapján a Magyar Szó című vajdasági napilap. Vajdaságban számos olyan falu van, ahol a gyermeklétszám évről évre csök­ken. Doroszlón volt olyan év, hogy egyetlen keresztelőt sem tartottak, ugyanakkor 61 teme­tést jegyeznek a halotti anya­könyvek. A lap beszámolt arról, hogy Branislav Gúlán, a Szerbiai Gazdasági Kamara szakmunka­társa a szerbiai falvakat vizsgálta tanulmányában, s ebből kiderül, a falvak 86%-ában csökken a lé- lekszám, csak 12 %-ában emel­kedik. Az elmúlt 10 évben az aktív mezőgazdasági termelők száma 904127-ről 529 236-ra csökkent. A szakember szerint ennek oka, hogy a lakosság egy része megél­hetési okok miatt elhagyja a falut. Persze, ezzel párhuzamosan a vá­rosok túlnépesedése és nyomora növekszik. Aki nem nagygazda, annak a megélhetése rendkívül nehéz. Falun a fiatalok nem kap­nak munkát, mert falvainkban nincsenek munkahelyek. Akik maradnak, azok általában ala­csony képzettségűek, s számukra a kétkezi munka marad. Nap­számból pedig tisztességesen megélni nem lehet. A Secons civil szervezet kutatásai szerint a fal­vak 38%-ában a háztartások sze­gények. A lakosság 37,8%-a még alapvető szükségleteit sem tudja kielégíteni. Vajdaságban a falusi lakosság 22,1 százaléka nyomo­rog - számolt be a Magyar Szó írá­sa. A vajdasági magyar újság sze­rint számos bizonyíték van arra, hogy a társadalom nem törődik a falvakkal: sok helyütt még az ivó­víz-, a szennyvízhálózat, a tele­fon, arendes, járható útvagyjárda is luxusnak számít, a falusi iskolák féligüresenkonganak. (MTI) NÉPSZAVA Rongálás miatt indulhat sza­bálysértési eljárás azok ellen, akik tevőlegesen is kifejezték nemtet­szésüket a közhivatalokban ki­függesztett a nemzeti együttmű­ködésről szóló politikai nyilatko­zat miatt, de a bírónak nem feltét­lenül kell szankcionálnia az enge­detlenségi akciót - írta a Népsza­va. A napilap szerint eddig két fel­jelentésről tudni, amit közhivata­lok tettek, az intézményekben ki­függesztett nyilatkozat megron­gálása miatt. Július végén egy bu­dapesti ügyvéd a Vám És Pénz­ügyőrség nyomozó hivatalának óbudai székházában reggelijét a nyilatkozatra dobta, majd szét­kente rajta. A hivatal garázdaság miatt feljelentette és értesítette az ügyvédi kamarát is. A napokban Heindl Péter történelemtanár a pécsi adóhivatal épületében ki­függesztett nyilatkozatra egy paprikajancsit rajzolt. Áz okta­tót az adóhivatal szintén felje­lentette. Érden hasonló „táma­dás érte” a földhivatalban kihe­lyezett nyilatkozatot. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents