Új Szó, 2010. augusztus (63. évfolyam, 176-201. szám)

2010-08-09 / 182. szám, hétfő

2 Közélet ÚJ SZÓ 2010. AUGUSZTUS 9. www.ujszo.com A stratéga szerint szó se lehet Híd-MKP-közeledésről Amint lesz ideje, Gál Gábor beperli Duray Miklóst ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Gál Gábor, a Híd jo­gász végzettségű képviselője sza­badidejében szívesen foglalkozik majd a Duray Miklós (MKP) elleni feljelentések megfogalmazásával. „Ha lesz egy kis időm, szívesen fordítom Duray beperlésére, mert a nyilatkozatai alapján világos, hogy teljesen elvesztette ítélő­képességét” - reagált Duray Mik­lós kijelentésére, mely szerint a Híd számára csakis a gazdasági pozíciók fontosak. „A Híd tagságától kikerülő hí­rek alapján, hogy miről zajlanak a pártban a belső viták, veszekedé­sek, úgy gondolom, szóba se jöhet semmilyen közeledés, együttmű­ködés. Most már teljesen egy­értelmű, hogy a hidasokat csakis a pénz és a gazdasági előnyök érdeklik” - válaszolta az MKP volt stratégiai elnöke a TASR hírügy­nökség kérdésére, hogy az MKP­nak nem kellene-e tárgyalnia Bu- gár Béla pártjával az együtt­működésről. „A választók már kimondták: elég! Az embereknek elegük van az olyan politikusokból, mint Du­ray, aki csak a feszültséget tudja szítani” - reagált Gál Gábor Duray szavaira. Hozzátette, bár Duray kivonul a politikából, kiónjai ott vannak az MKP új vezetésében. „Mindig is a mestere volt annak, hogyan irányítson a háttérből, bábuként rángassa az embereket. Tudják ezt az MKP-ban is, mégis megengedték, hogy az ő emberei is ott maradjanak a párt vezetésé­ben. Őry Péter hosszú évekig kép­viselői asszisztense volt, Kvarda József pedig ugyanolyan politi­kus, mint Duray, mindig is támo­gatták egymást” - jelentette ki Gál. Hozzáfűzte, az MKP uszító, az emberek között ellentétet szító politikájának a választási leégés lett az eredménye. (TASR) . - ' A szobornál maroknyi aktivista tüntetett a neonácik ellen. Alojz Hlina civil aktivistát is őrizetbe vették, mert „ellopta" Kotlebáék egyik zászlóját. Szvatopluk várbeli lovas szobra nem egyesíti, hanem élesen megosztja a társadalmat Pozsony várát ostromolták Pozsony. Szakmai és törté­nészi viták mellett már tár­sadalmi feszültséget is ger­jeszt a pozsonyi vár udva­rán álló Szvatopluk fejede­lem lovas szobra. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A Fico-kormány utolsó heteiben felavatott, az „ószlovákok” törté­nelmi szerepét hangsúlyozó alko­tás, melyen a Hlinka-gárda kettős keresztjére megtévesztésig hason­lító szimbólum is található, szom­baton csetepatét szított. A Néppárt- Mi Szlovákiánk szélsőséges szerve­zet tagjai komolyan vették Robert Fico volt miniszterelnök óhaját, aki egyfajta zarándokhellyé szerette volna emelni a kardjával a Duna túloldala irányába mutató fejede­lem szobrát. A mozgalom szomba­ton nem engedélyezett „nemzeti zarándoklatot” szervezett a mű­höz, azonban Marian Kotleba „nemzetébresztő” beszédének ro­(Tomáš Benedikovič felvételei) hamrendőrök vetettek véget. Az egyik letartóztatott Alojz Hlina vál­lalkozó, aki éppen a szélsőségesek ellen akart fellépni, ám végül öt órát töltött rendőrségi fogdában. , ,A tíz előállított közül kettőt orvosi kivizsgálásra vittek” - mondta Ta­tiana Kurucová, a pozsonyi rendőr­ség szóvivője. A rendőrség tegnap közleményben tudatta, hogy a 10 előállítottat kihallgatták, majd szabadon engedték, és egyikük el- lensem indítanak eljárást. A szélsőségek, az erőszak ellen tiltakozó UM! civil szervezet tag­jai és hívei is gyülekeztek Szvatop­luk szobránál, akik vitát kezde­ményeztek a szobor szerepéről, jelentéséről, amelyre meghívták Ján Kulich szobrászt, a mű alkotó­ját, Robert Ficót, továbbá a par­lamenti képviselőket. A vita elma­radt, hiszen sem a szobrász, sem Fico nem jelent meg, a 150 par­lamenti képviselő közül is csak Ondrej Dostál (Híd-OKS), aki ki­emelte a hatóságok szakszerű közbeavatkozását. (SITA, TASR) RÖVIDEN Nyereményeső a lottón Pozsony/Budapest. Igazán kivételes dolog történt a tegnap esti szlovák lottósorsoláson, mindkét húzásban akadt telitalálatos szelvény. Az első húzás nyertes szelvénye 522 745 eurót (majd­nem 15 és fél millió korona) ér a szerencsés nyertesnek. A második húzással még jobban járt valaki, 915 319 eurót (több mint 27 és fél millió korona) nyert. Mi több, a magyar ötös lottón is volt telitalá­latos szelvény, egy szerencsés tippelő majdnem 400 millió forint­tal lett gazdagabb. (ú) A szakszervezeti miniszterelnök emlékműve Előkerült Fico szobra A felmérő körúttal ösztönözni szeretnék az önkormányzatokat, hogy biztosítsák a kétnyelvű ügyintézést Elszoktunk a magyar nyelvű ügyintézéstől ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Előkerült Robert Fico mellszobra, amely a Szakszerve­zetek Háza előtti talapzatról tűnt el augusztus 3-án. A szobor jelen­leg a Pozsonyi III. Járási Rendőr- kapitányságon van, alkotója, Da­libor Bača ma veheti át. Az emelvényen eredetileg František Zupko szakszervezeti funkcionárius szobra állt, melyet a rendszerváltás után eltávolí­tottak. Bača a leleplezéskor el­mondta, alkotásával arra szere­tett volna rávilágítani, hogy a szobrot, melynek helyére a Fico- mellszobor került, ugyanaz a szobrász készítette, aki a várban felállított Szvatopluk-szobrot: Ján Kulich, a kommunista rend­szer udvari szobrásza. Bača a szobor elhelyezésére írásos engedélyt kapott a szak- szervezetek szövetségétől. Ami­kor azonban kiderült, hogy egy Fico-büsztről van szó, a szak- szervezet letakarta az alkotást, amely rövidesen eltűnt a talap­zatról. Bačával nem közölték, hová lett a Doc. JUDr. ROBERT FICO, CSc. című alkotás, ő műkincslopás miatt tett feljelen­tést. A szobor értéke 12 ezer eu- róra tehető. A szakszervezet nem nyilatko­zott az üggyel kapcsolatban, szobra felállításának Fico nem örült. „Robert Fico pártelnök üdvözölné, ha a szobrot miha­marabb eltávolítanák” - mondta egy hete Silvia Glendová, a Smer szóvivője, s nem sokkal ezután el is tűnt. (ú, TASR) Amikor kiderült, hogy Fico elvtársat ábrázolja az alkotás, a szakszerve­zetiek sebtében lepedővel takarták le, majd el is tűnt a talapzatról. (Tomáš Benedikovič felvételei) VERES ISTVÁN Pozsony. Dél-Szlovákia azon részein, ahol tömbben él a ma­gyarság, a hivatali ügyintézés is inkább magyar nyelven folyik, még ha a legtöbb formanyomtat­vány szlovák nyelvű is. Azokban a falvakban, ahol a magyarság aránya már több évtizede ötven százalék alatt mozog, az emberek megszokták, hogy szlovák nyel­ven intézik hivatalos ügyeiket. Egyebek mellett erre a jelenségre is fényt derített a Kétnyelvűség Felmérő Körút. A Fórum Kisebb­ségkutató Intézet és a Diákháló­zat együttműködésével megvaló­sított projekt a szlovákiai magyar falvak kétnyelvűségi gyakorlatát vizsgálja. „A Bodrogközben és Nyugat- Szlovákiában átlagban nagyobb falvakat találunk, erős magyar többséggel. Gömör viszont régeb­ben is vegyesen lakott vidék volt, és a legtöbb falu lélekszáma nem éri el az ezer főt. Sok polgármester félállásban dolgozik, így pedig ne- • héz mindenre figyelni, főleg olyan dolgokra, mint a kétnyelvűség” - állítja Orosz Örs, a felmérő körút szervezője. A felméréssel ösztönözni sze­retnék az önkormányzatokat, hogy biztosítsák a kétnyelvű hiva­tali ügyintézés feltételeit. Nyitra környékén több olyan falu van, ahol már csak a lakosság kevesebb mint 10 százaléka vallja magát magyarnak. Az itt élőknek viszont több mint 50 százaléka folyéko­nyan beszél magyarul, például Nyitraegerszegen és Vicsápapáti- ban. „Az iskoláikat a hatvanas években bezárták, intézményes háttér híján lassan kiveszett belő­lük a nemzeti identitás. Egy lehet­séges megoldás lenne, ha a vegyes összetételű falvak az államtól kétnyelvűségi pótlékot kapnának. Szlovéniában ez nagyon jól működik. Ha egy hivatalnok az ál­lamnyelven kívül más nyelven is el tudja látni feladatát, a fizetése mellé plusz pénzt kap. így a ki­sebbséghez tartozóknak nemcsak az anyanyelvi ügyintézéshez való jogot biztosítják, hanem azt is, hogy ezzel élni tudjanak” - nyilat­kozta Orosz Örs. Az adatgyűjtésben eddig 27 di­ák vett részt, már majdnem 20 ezer kilométert tettek meg Dél- Szlovákiában. Az összegyűjtött anyagot fiatal pozsonyi szocioló­gusok dolgozzák fel, és egy nyil­vános adatbázisban teszik közzé. 10 százalékos bércsökkentés vagy elbocsátás vár az állami alkalmazottakra Valóban elküldenek 20 ezer állami hivatalnokot? ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Akár 20 ezer állami hivatalnok is elveszítheti állását, ha a minisztériumok és egyéb ál­lami hivatalok elbocsátással hajt­ják végre Ivan Mikloš (SDKU) pénzügyminiszter jövő évre vo­natkozó utasítását. A pénzügy- miniszter már tájékoztatta a hi­vatalokat, hogy jövőre 10 száza­lékos bértömegcsökkenéssel számítsanak, vagyis 10 százalék­kal kevesebbet kapnak bérekre. Ha ezt elbocsátásokkal akaiják megoldani, akár 23 ezer hivatal­nok is búcsút inthet állásának, mivel most hozzávetőleg 230 ezer hivatalnok „intézi” az ál­lampolgárok ügyeit. Közvetlenül az államigazgatásban mintegy 140 ezer ember dolgozik, a többi a helyi és regionális önkormány­zatok alkalmazásában. Nem biztos, hogy pusztán a hi­vatalnokok elbocsátásával érik el az egyes minisztériumok a 10 százalékos megtakarítást, elkép­zelhető a bérek csökkentése is. „Várhatóan mindkét módszert alkalmazni fogjuk, lesznek elbo­csátások, a jelenlegi bérszínvona­lat igyekszünk megőrizni” - mondta lapunknak Simon Zsolt földművelésügyi miniszter. Úgy látja, tárcájánál vannak osztá­lyok, ahol túlfoglalkoztatottság van, és teljesen felesleges részle­gek is vannak. „Az euró bevezeté­se miatti ármozgást négy ember figyeli, ez a kötelezettség azon­ban januártól megszűnik, vagyis ez az osztály feleslegessé válik” - mondta lapunknak Simon. Mikloš is inkább a létszám- csökkentést szorgalmazza, mert úgy véli, az államapparátusban nagy a túlfoglalkoztatottság. Az előző kormány azt ígérte, 20 szá­zalékkal csökkenti a hivatalno­kok számát, ehhez képest a ciklus végén többen dolgoztak a hivata­lokban, mint a Fico-kormány hi­vatalba lépésekor. A 10 százalé­kos létszámleépítés mintegy 1 százalékponttal emelné a jelen­leg mintegy 15 százalékos mun­kanélküliséget, a képzettebb hi­vatalnokok azonban még a jelen­legi körülmények között is könnyebben el tudnak helyez­kedni a munkaerőpiacon. A bércsökkentés egyébként nem az alapbér csökkenésében nyilvánulna meg, elég lenne csökkenteni a prémiumokat. „Meglehetősen nagyok a tartalé­kaik, hiszen például a rendkívüli jutalmakra is bőséges kerettel rendelkeznek” - jelentette ki Ľubomír Piai, a köztisztviselői hivatal korábbi elnöke. A pénzügyminisztérium egy év alatt összesen 300 millió eu­ró megtakarítást remél a bér­tömeg 10 százalékos csökkenté­sétől, további 80 müliót pedig a működési költségek lefaragásá­tól, ugyanis a szolgáltatásokra és a tárgyi kiadásokra fordított költségeket is 10 százalékkal csökkenti. Az a bökkenő, hogy mindez még távolról sem elég a jövő évi hiánycél betartásához, a pénzügy ugyanis 1,7 milliárd euróval csökkentené az állami költségvetés jövő éves hiányát. Opj. P)

Next

/
Thumbnails
Contents