Új Szó, 2010. augusztus (63. évfolyam, 176-201. szám)
2010-08-07 / 181. szám, szombat
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2010. AUGUSZTUS 7. www.ujszo.com Filmfesztivál kezdődött Dzsenín városában Első lépés a helyi moziért John Hillcoat amerikai filmdrámája, Az út vitathatatlanul profi átirata az alapul szolgáló irodalmi műnek Gyermekhangok világvégével Apa és fia (Viggo Mortensen és Kodi Smit-McPhee) (Fotó: Palace Pictures) MT1-HÍR Dzsenín. Filmfesztivál kezdődött az észak-ciszjordániai Dzsenín városában, amely a 2000-ben kirobbant második palesztin felkelés idején a harcok egyik központi színtere volt. A város nemrég felújított mozijának épületében csütörtök este megnyílt film- fesztivál ötlete Marcus Vetter német filmrendezőtől és a palesztin Iszmáil Hatíbtól származik. Hatíb 2005-ben veszítette el 11 éves fiát, akit egy izraeli katona lőtt le a dzseníni menekülttáborban. Az apa úgy döntött, hogy izraeli gyermekek megmentésére ajánlja fel fia szerveit. Történetét a Dzsenín szíve című dokumentumfilm dolgozza fel, amely Vetter és Hatíb közös alkotása. Az új filmfesztiválnak otthont adó mozi az egyik első a térségben, amely megnyitotta kapuit az 1987-es első palesztin felkelés (intifáda) óta, amikor az izraeli megszállás miatti sztrájk idején minden mozi bezárt. Az eredetileg 1957-ben épített mozi ma 335 MT1-HÍR Los Angeles. 2012. november 16-án kerül az amerikai mozikba az Alkonyat című romantikus vámpírsága utolsó része - közölte a héten a Variety című amerikai lap. A gyártó Summit Entertainment stúdió júniusban jelentette be, hogy Stephenie Meyer regényfolyamának 900 oldalas negyedik részét, a Hajnalhasadást, Bili Condon két részben rendezi meg, mivel a történet túl összetett ahhoz, hogy egyetlen filmben vigyék vászonra. A főszereplők maradnak a régiek, vagyis Robert Pat- tinsont, Kristen Stewartot és Taylor Lautnert láthatja majd viszont embert tud befogadni, és további 700 néző fér el az épület kinti, nyitott-vetítője előtt. Tavaly nyáron egy másik mozi is nyílt Cisz- jordánia területén, méghozzá Náblusz városában. Vetter reményei szerint az új mozi lesz az első lépés a helyi filmipar kialakulása felé, ahol a palesztinok kitanulhatják majd a filmkészítés csínját-bínját és dokumentálhatják a megszállással kapcsolatos élményeiket. „Most a palesztinok is adhatnak majd valamit másoknak. Eddig ugyanis legtöbbször csak ők voltak azok, akik kaptak” - mondta a filmrendező az AFP hírügynökségnek. A háromnapos fesztiválon számtalan dokumentumfilm szól majd az összecsapásokról. Egyebek között a 2009-ben készült To Shoot an Elephant című, amely a 2009-es januári Gázai-háborút dolgozza fel, valamint a 2003-as Arna's Children, amely egy csapat palesztin életét követi végig a dzseníni menekülttáborban töltött gyermekévektől egészen a felkelés korai szakaszáig. a filmen a közönség. A forgatást idén ősszel kezdik meg a kanadai Vancouverben. Az első rész premierjét korábbi közlés szerint 2011. november 18-án tartják. A negyedik könyvben a szépséges diáklány, Bella végre feleségül mehet élete nagy szerelméhez, a vámpír Edwardhoz. A drámáról a pár félig ember, félig vámpír gyerekének, Renesmee-nek a születése gondoskodik. A Napfogyatkozás című harmadik, idén bemutatott Alkonyat- film menetelése a végéhez közeledik, összesen 289 millió dollárt hqzott a készítőknek. A sorozat első két epizódja több mint 1,1 milliárd dolláros jegybevételt jegyez. Helyzetben megélt állapot. Különleges helyzetben megélt különleges állapot. Képzelt helyzetben megélt - művészi kreativitással teremtett, de - elképzelhető állapot. Ez Az út: ettől eddig bontakoztatott lebilincselő cselekmény, fejlődésben látványos előrejutás nélküli apokalipszis utáni helyzetben megélt poszt-apokaliptikus állapot. John Hillcoat rendező helyzetben megélt állapotot vizualizált mozgóképes eszközökkel Cormac McCarthy Pulitzer-díjas irodalmi művéből. TALLÓSl BÉLA John Hillcoat drámai feszültségű, tragikus szituációkkal szaggatottan adagolt poszt-apokaliptikus képlírát teremtett a posztapokaliptikus helyzetben megélt szörnyűséges állapotról. Ez a képlíra csupa borzalom, csupa lehúzó energia, csupa lelket sanyargató nihil lenne, ha nem lenne benne, és nem ragyogna fel benne az ártatlan, szűziesen tiszta, érintetlenül hamvas gyermeki jóság és szeretet. S ha nem sejlene fel az ebből táplálkozó aprócska csíra, amelyről elhisszük, hogy kihajthat, bár a látvány - hovatovább haladunk előre - egyre csak kaszabolja a reményeinket, hogy van túlélés. Hogy van értelme annak a szinte erőn feletti küzdelemnek, amit látunk. Van értelme apa és fia súlyosan nehéz, megerőltető vándorlásának, előrehaladásának - ha ez a haladás egyáltalán előre irányú. „Több mint tíz év telt el azóta, hogy Amerikát elpusztította valamilyen rejtélyes kataklizma. Csak egy villanásra emlékeznek a túlélők, megszűnt az energiaellátás, kitört az éhínség, az emberi civilizáció végállapotba került. Egy férfi és egy kisfiú indul útnak rongyaikba burkolva az óceánpartra, összes vagyonuk - a takarók, palackok, rongyok - elfér egy rozoga bevásárlókosárban. Vándorlásuk során rejtőzködniük kell a túlélőkre vadászó bandák, tolvajok és más kétségbeesett lények elől” - vezeti fel a filmet az előzetes. S hovatovább haladunk előre a filmidőben, s haladunk a két túlélővel dél felé, a tengerpartra, annál lehangolóbb eséllyel bombázza a tudatot a kérdés: van-e értelme apa és fia súlyosan nehéz, megerőltető vándorlásának, előrehaladásának, ha ez a haladás egyáltalán előre irányú. De ennél is kegyetlenebb a kérdés, mely egy idő után bevillan, hogy: egymás felé haladásuk előre irá- nyú-e? Az apa a fiát akarja (félti, óvja, ápolgatja, még úgy is, hogy az öngyilkosságra is megtanítja), a fiú az apát akarja (támaszt, óvást, irányt keres benne), de a szeretetük kétféle szeretet, s főleg más, eltérő irányba megy és hat. A fiú a született jóság erejével csüng az apján, az apa a megtapasztalt keménység fegyverével küzd a fiáért. S ahogy közelednek (mind jobban feltárulnak egymásnak), úgy távolodnak egymástól, holott mindketten ugyanazt akarják. Túlélni, jól élni, egymáshoz tartozni, fény lenni a másik szemében. Ezt láttatja a film borzalma. Nem elsősorban a vászonról konkrét képekben ránk zúduló fizikai fájdalmat, bár az is nyomasztó, hanem a kiszolgáltatottság, a félelem, a rettegés kiváltotta belső kitárulkozásból kibomló jellemminőségeket, amelyek egyre kiábrándítóbbak az apa részéről. Bár a rossz, ami idővel kiderül róla, az erőhöz kell, amivel a fiát védelmezi. (Ebben a posztapokaliptikus helyzetben minden karaktervonást egy kicsit másként kell felfogni.) Az apának ugyanis egy a fontos, a gyereke, mindenáron - ezért tanítja őt, hogyan kell végső helyzetben a pisztolycsövet szájba venni! S vajon ki (melyik néző) ne szoron- gana egy idő után amiatt, hogy mi lesz a gyerekkel, ha az apja odavész (mert ott a veszélye ennek is). A teljes gyermeki kiszol- gáltatottság réme is ott van a filmben, és sok más, amiről nem mutat képet, és nem szól verbálisán. Mindaz, amit a felnőttek hozzátettek Cormac McCarthy irodalmi alapjának „mozgóképesítéséhez”, vitathatatlanul profi teljesítmény, legyen szó a látványépítésről és a fényképezésről, az építész munkájáról, vagy egyszerűen csak a stáblistán talán fel sem fedezhető, rekvizitu- mokért felelős munkatárséról. Az apát alakító Viggo Mortensen fizikai erőnléte is csodálatra méltó színészi megnyilvánulásain túl (is). Ám amit a fiút megszemélyesítő Kodi Smit-McPhee produkál ebben a filmben, pontosabban él meg Viggo Mortensen és bizonyára a rendező pártfogásában, az nem színészet, nem is játék, az egy telibe talált érzés: az állapot és helyzet lehető legpontosabb megértése és átélése gyerekfejjel. Gyerekből ilyen helyzetbe beleélési készséget ritkán hoz elő a tehetség. Es nem akkor tűnik fel ez minden kétséget kizáróan, amikor szöveget adnak a szájába, hanem amikor érzéshangokkal kommunikál. Amikor elakad a szava, s csak egy félelmetesen tiszta hanggal adja tudtára a világnak a kiegyezését és azt, amit éppen megsejt az életről, a lehetőségeiről vagy a sorsszerűségről. Ilyen hangok képesek mozgóképpé varázsolni az írott szót. Ez esetben nyomasztó, de szép filmmé. A Csak Van visszalépett a Megasztártól A dunaszerdahelyi Csak Van együttes befejezte a versenyzést a Megasztárban anélkül, hogy részt vett volna az elődöntőben, ahová még a májusi válogatón jutott be. A zenekar nem fogadta el a folytatással járó feltételeket, és nem írta alá az erről szóló szerződést. Koncerten legközelebb ma és augusztus 22-én Dunaszerdahelyen, 27-én pedig Párkányban lesz látható és halltó a csapat, (ú) Sokat kell várni az utolsó Alkonyat-filmre Bella végre feleségül mehet A kiállítás, melyet hazai múzeumok gyűjteményének- főleg a 16. és 17. századi - török leleteiből állítottak össze, a 150 éves török hódoltság éveiről vázol képet A bemutatón a harci eszközök mellett a békeidőhöz kötődő használati tárgyak is helyet kaptak (Fotó: SNM) Szeptemberig látható a török tárlat AJÁNLÓ Pozsony. A Törökök Szlovákiában című vándorkiállítás - amely Komárom és Fülek után most Pozsonyban állomásozik - meghosszabbított időtartással egészen szeptember 5-éig látogatható a Szlovák Nemzeti Múzeum Vajanský rakparti épületében. A kiállítás, amelyet több hazai múzeum gyűjteményének - főleg a 16. és 17. századi - török leleteiből állítottak össze, a százötven éves török hódoltság éveiről vázol képet. A tárlat írott, tárgyi és fotóanyaga révén annak a 150 évnek a hatását követheti nyomon a látogató, amely kitörölhetetlen nyomokat hagyott a mai Szlovákia területén is. A tárlatcím is összefoglalja, hogy a vándorkiállítás ezeket a „szlovákiai vonatkozású nyomokat” prezentálja a hazai gyűjtemények nagy értékű leletei, emlékei, értékes, ritkaságszámba menő darabjai révén. Ezek egymás mellé rendezése azt érzékelteti, hogy a törökök nemcsak kiváló harcosok, hanem művészek is voltak: ezt bizonyítják például a fegyverek és harci eszközök díszítései. De erről tanúskodnak - a harci eszközök mellett - mindennapi használati tárgyaik is, a különféle edények, pl. füles agyag kávéscsésze, vagyis a findzsa, fajansztányérok, ezüst pénzérmék, gyertya- és tintatartó vagy agyagpipák - mivelhogy a törökök a dohányzást és annak kellékeit is magukkal hozták. A leírtakból bizonyára kiderült, hogy a kiállításon a harci eszközök, a háború tárgyai mellett (seshane típusú puskák, jatagánok, szablyák, ördögfejes sisak arab felirattal) a békeidőhöz kötődő használati tárgyak is helyet kaptak. A kiállítás nagyszabású tárgyi különlegessége a betléri múzeum tulajdonában lévő eredeti török sátor, de lenyűgöző látványt kínál a koránidézeteket tartalmazó, kézi szövésű és díszítésű lenvászonból készült orientális függöny is. A múzeumok gyűjteményében azonban vannak olyan leletek is, amelyeket háromdimenziós kiterjedésében nem lehetett szerepeltetni a kiállításon, ezek némelyikét fotók szemléltetik. A panelekon található írott szövegekben egyebek között időrendi áttekintést találhat a látogató a mai Szlovákia területével kapcsolatos tötök vonatkozású adatokról, kezdve az 1526-os mohácsi csatával, (tébé)
