Új Szó, 2010. július (63. évfolyam, 150-175. szám)
2010-07-07 / 154. szám, szerda
2 Közélet ÚJ SZÓ 2010. JÚLIUS 7. www.ujszo.com A községek nem tudnak mit kezdeni a törvénnyel A fiatalok büntetlenül ihatnak tovább ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A gyakorlatban csak nehezen kivitelezhető az alkoholizáló fiatalokat megregulázó törvény -jelentette ki tegnap Michal Sýkora, a Szlovákiai Falvak és Városok Szövetségének (ZMOS) al- elnöke. A törvény értelmében bírságot róhatnak ld azokra a fiatalkorú gyerekekre, akik részeges- kednek. Sýkora szerint viszont ez a törvény csak papíron érvényes, a gyakorlatban nem. A jogszabály szerint a 18 éven aluliaknak tilos alkoholt fogyasztaniuk. A 15 éven aluliaknak ráadásul este kilenc óra után tilos olyan helyen tartózkodniuk, ahol szeszes italokat szolgálnak fel. Étterembe vagy bárba kilenc után csak szülői felügyelettel léphetnek be. A paragrafus megszegéséért a községi hivatal 33 eurós (körülbelül 1000 korona) bírságot szabhat ki a szülőkre. Ha ez sem segítene, akkor az önkormányzat betilthatja a 18 évesnél fiatalabb személyeknek a kocsmák vagy éttermek látogatását. A pedagógusoknak, orvosoknak és községi, állami vagy vasüti rendőröknek kötelességük az ifjú alkoholfogyasztók„feljelentése”. „A városok és községek egyszerűen nem tudják betartani ezt a törvényt. Nincs hozzá elég ember és pénz” - mondta a SITA hírügynökségnek Sýkora. A Katarína Tóhtová és Ludmüa Mušková HZDS-es képviselők által előterjesztettjogszabályt még 2009 májusában hagyta jóvá a parlament. Sýkora szerint még évekig eltart, míg a gyakorlatban is kivitelezhető lesz - ha erre egyáltalán valamikor sor kerül. A községeknek jelenleg más gondjaik vannak, az önkormányzatok jelentős része a teljes anyagi csőd előtt áll. .Amikor embereket mentenek meg az árvíz elől, vagy mások házát, tulajdonát próbálják megóvni a víztől, aligha marad energiájuk arra, hogy figyeljék, isznak-e a fiatalok” - magyarázta, hozzátéve: a bírságokon kívül a megelőzésre is több energiát kellene fordítani, a fiatalok alkoholizálása ellen ugyanis csak így lehet megfelelően harcolni, (dem) Többségünk az alsó középréteghez sorolja magát A háztartások ötödé nem tud félretenni egy centet sem SÁNDOR RENÁTA Pozsony. A háztartások 25 százaléka kevesebb, mint 50 eurót takarít meg havonta, 21 százalék egyáltalán nem tud takarékoskodni. Ez derül ki az Infostat statisztikai intézmény idén áprilisban készített felméréséből. A háztartások 20 százaléka 51 és 100 euró közötti összeget takarít meg minden hónapban, 9 százaléka 101-150 eurót, 7 százalék 151-200 eurót. Ennél nagyobb összeget, 201 és 300 euró között csak a háztartások négy százaléka, 301-600 euróig szintén négy százaléka, 600 euró felett pedig mindössze a háztartások 2 százaléka képes félretenni havonta. Kevesebb, mint 50 eurót leginkább a nyugdíjasok, a besztercebányai régióban élők és a szakmunkásképzettséggel rendelkezők takarítanak meg. Azok közé, akik nem tudnak félretenni, leginkább a munkanélküliek, a gazdaságilag nem aktív személyek, az alapiskolai végzettségűek és a magyar nemzetiségűek tartoznak, mutat rá a felmérés. 101-150 eurót tudnak havonta megtakarítani a felsőfokú végzettséggel rendelkezők. A felmérés kitért arra is, szociális-gazdasági szempontból melyik társadalmi rétegbe sorolják magukat a megkérdezettek. Ennek alapján a háztartások nagy többsége, összesen 71 százaléka sorolja magát a középréteghez. Ebből 46 százalék a középréteg alsó szintjéhez, 25 százalék a felső szintjéhez tartozónak érzi magát anyagi helyzete alapján. Összesen 25 százalék sorolja magát az alsó, szegényréteghez, ebből 16 százalék ennek felső szintjéhez, 9 százalék a szegényréteg alsó csoportjához. A háztartásoknak mindössze 2 százaléka sorolja magát a felső társadalmi réteghez tartozónak szociális helyzete alapján, ennek alsóbb rétegéhez, viszont a felső réteg felső csoportjához, azaz a „felső tízezerhez” senki nem sorolta magát. Érdekes a felmérésnek az a része is, amely azt vizsgálta, hogyan tekintenek az emberek a gazdagokra, a jómódúakra. A megkérdezettek döntő többsége, 45 százaléka úgy véli, az ilyen személyek mások rovására gazdagodtak meg. Ilyen nézeteik leginkább a munkanélkülieknek, a képesítetlen munkaerőnek, a szakmunkás végzettséggel rendelkezőknek és az 50 éven felülieknek vannak. A megkérdezettek 11 százaléka egyszerűen elutasítja a gazdagokat, 13 százalék megpróbálja őket utánozni, 21 százalék pedig, a felmérés szerint „tisztelettel és csodálattal” adózik nekik, főleg az egyetemi végzettségűek, a 18-24 év közötti fiatalok, a vállalkozók, kisiparosok, a zsolnai régióban élők és természetesen a legjobban keresők. _________ RÖVIDEN Eljárást indítottak Szlovákia ellen Pozsony. Megindította az eljárást Szlovákia ellen az Európai Bíróság előtt a magyar külügyminisztérium kedden, amiért Szlovákia tavaly nem engedte be Sólyom László magyar államfőt az országba. Magyarország álláspontja továbbra is az, hogy Sólyom László beutazásának megtagadása összeegyeztethetetlen az Európai Unió normáival. (MTI) Úgy tűnik, legalább két elnökjelölt lesz a Magyar Koalíció Pártjának szombati kongresszusán Péntekig hallgatnak a jelöltek Valószínűleg ők csapnak össze szombaton az MKP elnöki posztjáért, de nem zárható ki, hogy végül más lesz a befutó (Somogyi Tibor felvételei) Pozsony. Bár az MKP rendkívüli kongresszusa már szombaton lesz, még mindig nem tudni biztosra, kik lesznek az elnökjelöltek. A párt kilenctagú ügyvezető testületé pénteken ülésezik, ekkorra várják a jelöléseket. Addig az esélyes képviselők sem akarnak többet elárulni, mondván: várják, mekkora támogatást kapnak a regionális szervezetektől. Értesüléseink szerint viszont legkevesebb két jelölt indul a választásokon, a korábban esélyesként emlegetett Farkas Iván nem lesz köztük. DEMECS PÉTER Az MKP július 10-én választja meg Csáky Pál utódját. Míg múlt héten úgy tűnt, több jelölt csak akkor indulna az elnöki posztért, ha nem akad ellenjelöltje, a kongresszus közeledtével egyre valószínűbb, hogy több jelölt is lesz. A politikusoktól nehéz konkrét választ kapni, többségük péntekig, az ügyvezető testület üléséig nem akar nyilatkozni. Ki mit tud helyett, ki mit mond Berényi az Új Szónak elmondta, jelölése továbbra is a régiókból érkezett támogatáson múlik. „Ha ez jelentős lesz, megfontolom a kérdést” - nyilatkozta. Kvarda József, a párt egykori képviselője és kulturális államtitkára - saját bevallása szerint - nap mint nap több támogató telefonhívást kap a régiókból, ám nem akarta elárulni, elnökjelöltként érkezik-e majd a szombati kongresszusra, vagy sem. „Ez nem ki mit tud, ide nem kell benevezni. Meg kell várni a régiók támogatását, meg kell várni, hogy jelölnek-e. Többen hívtak már, hogy jelölnének, ha vállalnám. Hát majd meglátom” - mondta lapunknak Kvarda. A pártelnöki poszt egyik várományosaként emlegetett Farkas Iván tegnap lapunknak elmondta: bár megvolt a támogatása a régiókból, mégis úgy döntött, a szombati kongresszuson a párt gazdasági alelnöki tisztségét fogja megpályázni. „Úgy gondolom, az elmúlt időszakban szerzett tapasztalataimat ebben a tisztségben tudnám a legjobban érvényesíteni. Az elnöki posztra nálam vannak esélyesebb jelöltek is” - fejtette ki. Azt hogy kit, vagy kiket látna szívesen a párt élén, már nem kívánta elárulni. „Szombaton titkos szavazás lesz, előtte nem akarok találgatni. S bár lesz még lehetőség arra, hogy a szombati kongresszuson a küldöttek egyéni jelölést is tegyenek, úgy gondolom, erre nem kerül soť’ - pontosított Farkas. Véleménye szerint a párt vezetését elsősorban szűkíteni és fiatalítani kell, hogy a lehető legrövidebb időn belül visszaszerezze a szavazópolgárok bizalmát. Ravasz Ábel politológus szerint az MKP-nak elsősorban azt kéne megértenie, hogy az MKP veresége a parlamenti választásokon nem pusztán a Híd hibája és nem azért történt, mert a Híd megerősödött és lenyomta őket, hanem mert nem voltak képesek megszólítani korábbi választói bázisukat. „Emiatt egy stratégiai változtatásra van szükség Az egyik ilyen a párt átláthatóságának növelése lenne. Nagyon rossz utalás és gesztus, hogy ezt a titkolódzást a választások után sem oldják fel. Úgy tűnik, az MKP vezetése meglehetősen ideges, igaz, erre minden okuk megvan” - véli Ravasz. Véleménye szerint az MKP politikusainak kijelentései aránylag ellentmondásosak. Példaként említette Király Zsoltot, az MKP ideiglenes elnökségének tagját, aki azt nyilatkozta, hogy az MKP egy ,jó márka”, még mindig van vonzereje, ehhez képest azóta már a párt átnevezését is kilátásba helyezték. „Ez is egy felemás kommunikáció” - mondta Ravasz. Csáky hallgatása Az MKP elnöke továbbra sem árulta el, harcba száll-e az elnöki posztért, s bár véleményét néhány napja megpróbáltuk kikérni, nem jártunk sikerrel, nem veszi fel a telefonját. „Nem tartom Csáky Pál megválasztását reális lehetőségnek. Ha ez mégis így történne, amit nem tudok elképzelni, ez az MKP teljes végét jelentené” - árulta el Ravasz, hozzátéve: épp Csáky Pál és Duray Miklós politikájának eredménye az, hogy a Híd a parlamentbe került az MKP pedig nem. Szigeti László, az MKP érsekújvári járási elnöke csupán megismételte korábbi álláspontját, mely szerint vannak nála alkalmasabb emberek is. Korábban Be- rényit és Farkast nevezte esélyesnek erre a posztra. Lesz új vezetője a pártnak? Ravasz Ábel szerint két egymást kizáró irány képzelhető el a párt jövőjének szempontjából. „Az egyik a mostani stratégiának a folytatása, a másik pedig a teljes és valós megújulás, a konfrontativ hangnem elhagyása. Nehéz megmondani, mit választanak a küldöttek” - vélekedik a politológus. Abban egyetért Farkas Ivánnal, hogy a pártnak egy teljesen új vezető egyéniségre van szüksége ahhoz, hogy visszaszerezze a szavazók bizalmát, viszont hozzáteszi: ehhez új emberekre van szükség. Meggyőződése, hogy az MKP- nak olyan ember vezetésére van szüksége, akiben nemcsak azok bíznak, akik most az MKP-ra szavaztak, hanem aki azok számára is elfogadható lenne, akik a Hidra voksoltak. „Előfordulhat, hogy az MKP legitimen meg tudja jeleníteni a belső változást a régi garnitúra valamelyik tagjával is, de nagyobb esélye lenne akkor, ha egy olyan ember kerülne a párt élére, aki kevésbé elhasználódott, aki kevésbé hozható összefüggésbe a Csáky- vagy a Duray-féle diskurzussal” - zárta Ravasz. Az MKP elnöksége a választási vereség másnapján mondott le, az új vezetőséget szombaton választja a párt rendkívüli kongresszusa. Marek Maďarič vagy Robert Fico lehet a parlament egyik alelnöke, Belousovová emberi jogokat véd majd Elosztották a parlamenti bizottságok posztjait ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A kormánykoalíció és az ellenzék 10:9 arányban osztotta szét a parlamenti bizottságok elnöki posztjait. A Híd a külügyi és a mentelmi bizottságba jelölhet elnököt, valamint négy alelnököt a többi bizottság valamelyikébe. A külügyi bizottságot az OKS-es František Šebej, a mentelmi bizottságot pedig Gál Gábor vezeti majd, a négy alelnök személyéről és elhelyezéséről még nem született döntés. A KDH tegnap hozta nyilvánosságra a parlamenti bizottságokba delegált személyek neveit. A parlament egyik alelnöke Pavol Hrušovský lesz, az alkotmányjogi bizottság élére pedig Radoslav Procházka kerül. Ä szociális bizottság elnöki tisztségét Július Brocka, a mezőgazdasági és környezetvédelmi bizottság elnöki tisztségét pedig Mária Sabolová fogja betölteni. A parlament egyik alelnökét a Smer jelölheti, nem hivatalos információk szerint Robert Fico is pályázik erre a posztra, más források Marek Maďaričot említik, de szinte biztos, hogy a párt valamelyik alelnöke fogja megkapni a funkciót. A Smer a választások győzteseként a parlament elnöki posztját akarta megszerezni, sikertelenül. A parlament alelnökei lesznek Hrušovskýn és a Smer jelöltjén kívül Bugár Béla és Milan Hort (SDKÚ), a múltban az említettek mindegyike volt már ezen a poszton. A Smer a kilenc ellenzéki vezetésű bizottság közül nyolcban elnökölhet. Az emberjogi bizottság elnökét az az SNS jelöli, legesélyesebb a posztra Anna Belousovová, a párt alelnöke. Az SNS a Smerrel folytatott tárgyalások értelmében további három alelnököt is jelölhet majd a bizottságokba. A Smer nevezheti ki az iskolaügyi, a sajtóügyi, a közigazgatási, az összeférhetetlenségi, az NBÚ (nemzetbiztonsági hivatal) döntéseit felülbíráló bizottság és a titkosszolgálati hivatalt, valamint a katonai hírszerzést ellenőrző bizottságok elnökeit is. A fent említett bizottságok mellett a kormánykoalíció pártjai, konkrétan az SDKÚ és az SaS jelölik ki a költségvetési, gazdasági, honvédelmi, az európai ügyek bizottságának és a képviselői immunitás bizottságának elnökeit. Erre holnapig van idejük, az egyes bizottságok vezetőit ugyanis a parlament alakuló ülésén választják meg a képviselők, (vps)
