Új Szó, 2010. július (63. évfolyam, 150-175. szám)

2010-07-06 / 153. szám, kedd

10 Agrárkörkép ÚJ SZÓ 2010. JÚLIUS 6. www.ujszo.com Fokozza a talaj vízbefogadó képességét Megköti a hígtrágyát TÁJÉKOZTATÓ EU szakértői csoport javaslatokat fogalmazott meg az uniós tejágazat hatékonyabbá tételéhez Tejpiaci ajánlások hét pontban (Szilvássy Tímea illusztrációs felvétele) Az alginit fosszilis algabio­masszából és elmállott bazalttufá­ból álló, természetes eredetű, nagy ásványi- és szervesanyag­tartalommal rendelkező talajjaví­tó és kondicionáló anyag. Jelentős mértékű a humusz-, a nitrogén-, kálium-, kalcium-, magnézium- és mikroelem-, valamint kolloid­készlete. Emellett rendkívül jó ad- szorpciós, vízmegkötő képessége is közismert. Magyarországi vizs­gálat során például az előzőleg már hígtrágyával kezelt majd ki­száradt alginites trágyára újra 3000 liter sertés-hígtrágyát nyo­mattak, hogy megfigyeljék, mennyi idő szükséges a két hó­nappal azelőtt kezelt és kiszáradt közegnek, hogy újra megkösse a hígtrágya víz- és tápanyag tartal­mát. Egy hét múlva a hígtrágya csaknem 50 %-át már megkötötte az alginit, három hét alatt pedig teljesen komposztálódott. A takarmánygyártásban az egyik legnagyobb problémát a gombatoxinok (mikotoxinok) je­lentik, amit a gabonaszemekben és más takarmánynövényekben gyak­ran jelenlévő penészgombák ter­melnek. E gombák különösen az olyan meleg és nedves helyeken el­terjedtek, mint Ázsia és Dél-Ameri- ka, ahol a klimatikus viszonyok igencsak kedveznek a gombák nö­vekedésének, de újabban már ná­lunk is veszélyeztetik a kalászos gabonaféléket. Nem véletlen, hogy az uniós szabályozás is szigorúan megszabja a gabonában található toxinok szintjét. A mikotoxinok ugyanis külön­böző problémákat okoznak az álla­toknak, ha üyen szennyezett takar­mányt fogyasztanak. Hatásukra az állatok kevesebbet esznek, és nem megfelelően gyarapodnak. Az elfo­gyasztott mikotoxinok miatt az ál­latok fogékonyabbak lehetnek a betegségekre is, amelyek leggyak­rabban máj- és vesekárosodáshoz vezetnek. A mikotoxinok az emberi egészséget is veszélyeztetik, főleg az üyen takarmánnyal etetett szennyezett állati termékek, példá­ul hús, tej és tojás fogyasztása mi­att. Az előző időszakban a mikoto- xinok ellen különféle antibiotiku­mokat adagoltak alacsony dózi­sokban a takarmányhoz. Mivel az antibiotikumokkal szembeni mik- robiális rezisztencia veszélyének csökkenetése miatt az EU-ban A megfigyelés szerint az egy­szer már telítődött, majd kiszá­radt alginit második alkalommal is alkalmas a hígtrágya megköté­sére. Ehhez azonban közel kétszer annyi időre van szükség. Az alginit kiváló víz- és táp­anyagmegkötő képessége jelentős szállítási üzemanyagköltség-meg­takarítással jár együtt. Az alginites trágya olyan koncentrált, értékes anyag, amely a mezőgazdasági te­rületre kijuttatva fokozza a talaj vízbefogadó és megtartó képessé­gét, ezáltal csökkenti az aszályve­szélyt, javítja a talaj szerkezetét. Azokban a gazdaságokban ahol szalmástrágya is van, a betonozott trágyatárolóra kivitt szalmástrá­gyára ajánlott a hígtrágyát nyo­matni, és tetejére pedig az algini- tet szórni. Az almos trágya megfe­lelő kezelésekor olyan mértékű (60-80 C°) önmelegedés követke­zik be, hogy szinte valamennyi fertőző betegség kórokozója el­pusztul. (Forrás: mm) 2006. január 1-jétől betiltották az antibiotikumok takarmányban va­ló használatát, ennek következté­ben szükség volt valamüyen alter­natív módra a mikotoxinok elleni védekezés terén.A francia szakem­berek már ismerték, hogy bizonyos természetes körülmények között előforduló agyagásványok, konkré­tan a montmorillonit, képesek szer­ves anyagokat - így a mérgező anyagokat is - megkötni felszínü­kön. Az agyagok körülbelül 1 nano­méter vastagságú rétegekből áll­nak. Az agyagrétegek közé algaki­vonatot építettek be. Ezzel a folya­mattal elkülönítették egymástól az agyagrétegeket és megnövelték a rétegek közötti teret. Ez olyan agyagot eredményezett, amely a tiszta agyaghoz képest tízszer több mikotoxint képes megkötni. Az agyag-algakivonat kombinációt már alkalmazzák arra, hogy szennytől, nehézfémektől vagy ra­dioaktív szennyeződéstől megtisz­títsák a vizet.A spanyolok tovább­fejlesztették ennek a módszernek a hasznosítását azzal, hogy megol­dották a takarmányban való fel- használását is. A kísérletek eredmé­nye két termék lett. Az első egy nö­vekedésserkentő termék, amely se­gít az emésztési folyamatban, és fenntartja a bél mikroflóráját. Az állatok gazdasági haszna nő a foko­zott emésztés és gyarapodás révén. A második a takarmányból megköti a veszélyes mikotoxinokat, és alkal­mazásával nő az állatok produktivi­tása. (Forrás: agrotimes.com) A tejágazat tavalyi nehéz pi­aci helyzetét követően az akkori biztos 2009 októbe­rében a tejágazattal foglal­kozó magas szintű sza­kértői csoportot hozott lét­re azzal a céllal, hogy a cso­port a tejkvótarendszer 2015. április 1-jére üteme­zett felszámolása következ­tében esedékes, közép- és hosszú távú intézkedésekre tegyen javaslatot. EU-TÁJÉKOZTATÓ A bizottság felkérte a szakértői csoportot, hogy a KAP állapotfel­mérésének eredményeit tisztelet­ben tartva vizsgáljon meg olyan szabályozási kérdéseket, ame­lyek hozzájárulhatnak a piac és a termelői bevételek stabilizálásá­hoz, valamint növelhetik a piac átláthatóságát. A szakértői cso­port 2009 októbere és 2010 júni­usa között tízszer ült össze. A megbeszélések eredményeit összefoglaló, ajánlásokat tartal­mazó jelentés tervezete május­ban készült el. A tagállamok képviselőiből álló és Jean-Luc Demarty, a Európai Bi­zottság mezőgazdasági és vidékfej­lesztési főigazgatójának elnöklete alatt ülésező szakértői csoport a kérdésben megvizsgálta a tejter­mékpálya fő európai érdekcsoport­jainak szóbeli és írásbeli hozzászó­lásait. Ezen kívül egyes konkrét kér­désekben meghívott tudományos szakértők, harmadüt országok kép­viselői, a Versenypolitikai Főigaz­gatóság, nemzeti versenyhatósá­gok, valamint a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság se­gítették hozzászólásaikkal a sza­kértői csoport munkáját. Meg keü említem a tejipari ágazat fő képvi­selőinek részvételével 2010. márci­us 26-án lezajlott konferenciát is, amelyen a termékpálya szereplői szintén hangot adhattak vélemé­nyüknek. A szakértői csoport végleges for­mába öntött összefoglaló jelentése tartalmazza a bizottságnak hét kérdésben tett ajánlásait is. A sza­kértői csoport felkéri például a ISMERTETŐ A takarmány még higiénikus körülmények között is különböző mennyiségű gombával, élesztővel és baktériummal fertőződhet. A szerves savakkal kiegészített takarmányban csökkenthetjük a pH-t és megakadályozhatjuk a nemkívánatos mikrobák növeke­dését. Legjelentősebb hatásuk, hogy a takarmány és az emésztőrendszer savanyításával, valamint a patogén mikroorga­nizmusok szelektív gátlásával nö­velik a takarmány-értékesítést és javítják az egészségi állapotot. A szerves savaknak a legje­lentősebben érzékelhető hatása a választott malacoknál van, ame­lyek gyakran küzdenek hasme­nést okozó emésztési zavarokkal, amit az E. coli fertőzés okoz. Ta­Európai Bizottságot, hogy tegyen konkrét lépéseket a tejtermékpá­lyán belül az írásbeli szerződések szélesebb körű alkalmazásának ösztönzésére, valamint terjesszen elő javaslatokat a tejtermelők kol­lektív alkupozicójának erősítésére. Dacian Ciolos, mezőgazdasági és vidékfejlesztési biztos szerint a bizottság ennek alapján még az idén jogalkotási javaslatot tud be­nyújtani. A fő cél olyan közép- és hosszútávú intézkedések átgon­dolása, amelyek tekintetbe veszik a múlt évi válság tanulságait és le­hetővé teszik az ágazat egészének jobb strukturálását. A szakértői csoport a követ­kezőkre tett ajánlást a bizottság­nak: ♦ A tejtermelők és a tejfeldolgo­zók közötti szerződéses viszonyok keretében iránymutatás vagy jog­szabályjavaslat útján elősegíteni a nyers tej szállítására (ezen belül az árra, a mennyiségre, az időbeli ütemezésre és a szerződéses időtartamra) vonatkozóan az előre elkészített, hivatalos írásbeli szerződések fokozott használatát, ami lehetővé tenné a tagállamok számára, hogy az ilyen szerződé­seket akár kötelezővé is tegyék. ♦ A termelők koüektív alkupozíci­nulmányok igazolják, hogy közü­lük a hangyasav a leghatéko­nyabb a baktériumok és az élesztők ellen, ezzel szemben a propionsavnak a legjobb az anti- mikrobiális hatása a gram-nega- tív baktériumok és a penészek el­len. Lényege, hogy a szerves sa­vak nem disszociált lipofil formái be tudnak jutni a baktériumsejt­be, és megakadályozzák annak normális működését. A vizsgálatokban a propionsav 1%-os koncentrációban csökken­tette az E. coli számát a választott malacok emésztőrendszerében. Brojler esetében pedig 0,4% pro­pionsav hozzáadásával csökkent az E. coli szám a vékonybélben és a szalmonellák száma a vágott testekben. Nehéz megítélni, hogy a propionsav vagy az ecetsav ha­tékonyabb a patogének ellen, mi­ójának területén olyan rendelke­zésre irányuló esetleges jogsza­bály kidolgozását és elfogadását javasolja, amely lehetővé teszi a tejtermelőkből álló termelői cso­portok számára, hogy a szerződé­si feltételeket - többek között az árat - közösen tárgyalják meg a tejfeldolgozókkal. Az állandó -vagy ideiglenes jellegű - de min­denképpen megfelelően hosszú időtartamra alkalmazandó - ren­delkezést célszerű volna felülvizs­gálat tárgyává tenni. ♦ Az ágazatközi szervezeteknek a tejágazatban betöltött lehetséges szerepével kapcsolatban javasol­ja, hogy vizsgálják meg, vajon a gyümölcs- és zöldségágazat szak­maközi szervezeteire vonatkozó jelenlegi rendelkezések közül me­lyik lehetne alkalmazható a tej­ipari ágazatban is. ♦ A tejtermékpálya átláthatósága érdekében az európai élelmisze­rár-megfigyelési eszköz továbbfej­lesztését jvasolja, valamint annak megvizsgálását, hogy az EURO­STAT és a nemzeti statisztikai in­tézetek hogyan nyújthatnak bővebb tájékoztatást (például a tejtermékek mennyiségéről). ♦ A piaci intézkedések és hatá­ridős piacok területén a bevétel­vei kevés irodalom van az ecetsav hatásairól, de kémiai szempont­ból a propionsav pH- értéke ma­gasabb. A citromsav-tartalomnak ebből a szempontból gyakorlatilag nincs jelentősége. Különböző ta­nulmányok alapján, például ha 2% citromsavat adunk a takar­mányhoz, azt eredményezi, hogy a coliform baktériumok száma nem csökken, hanem megnő a vé­konybélben. A tejsavat sok baktériumfaj elő tudja állítani (Lactobacillus, Bifi- dobactrium, Pedicoccus), anti- mikrobiális hatása direkt a káros baktérium ellen hat. Néhány ku­tatás kimutatta, hogy 0,8% tejsav hozzáadása a választott malacok tápjához csökkenti az E. coli szá­mát a vékonybélben. Ezért a tej­sav meghatározó eszköz a válasz­ingadozás csökkentése érdekében a 2013 utáni KAP keretében a WTO „zöld dobozával” összhang­ban lévő új eszközök megfontolá­sára, többek között a határidős pi­acok igénybevételének lehetséges megkönnyítésére tesz javaslatot, különösen a célzott képzési prog­ramok segítségével. ♦ A forgalmazási előírások és ere­detmegjelölés keretében a sza­kértői csoport javasolja, hogy a tejtermékek esetében a bizottság a címkézéssel kapcsolatos folya­matban lévő munkája keretében vizsgálja meg a termelés helyére utaló címke használatára irányuló különböző lehetőségek megvaló­síthatóságát. Ugyanakkor töre­kedjen az utánzatok megkülön­böztetésére alkalmas címkézés bevezetésére is. ♦ Az innováció és kutatás terüle­tén a jelenlegi lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás javítása a fő cél, természetesen a meglévő vidékfejlesztési és kutatási keret- programok keretében. Kívánatos, hogy az érdekelt felek világos tej­ágazati prioritásokat határozza­nak meg, amelyek lehetővé teszik a nemzeti és az uniós kutatási programok jobb összehangolását, (eu-press) tás utáni hasmenés kivédésében is. Néhány kimutatás szerint a vá­lasztott malactáp 2,5% tejsavas kiegészítése megnövelte a has­nyál mennyiségét és fehérjetar­talmát, valamint a tripszin és ki- motripszin mennyiségét is. Az emésztőenzimek mennyiségének foltozásával a vékonybélben a fe­hérjék emésztése is fokozódik. A szervetlen savak, így a fosz­forsav hatása az állatok teljesít­ményére kérdéses. Nem antibak- teriális hatásúak, csak csökkentik a környezet pH-ját. A takarmány 3%-os foszforsav kiegészítése nem mutatott semmi pozitív ha­tást az állatok teljesítményére. A magas foszforsavtartalom maga­sabb korrozivitáshoz is vezethet, amely bonyolultabb alkalmazást, szállítást, raktározást igényel. (Forrás: Biomin) (Képarchívum) Tízszer több mikotoxint képes megkötni Speciális algakivonat ÖSSZEFOGLALÓ A mikroorganizmusok szelektív gátlásával növelik a takarmány-értékesítést és javítják az egészségi állapotot Savak szerepe a takarmányokban A mellékletet szerkeszti: T. Szilvássy László Levélcím: Agrárkörkép, Petit Press Rt., Lazaretská 12, 811 08 Bratislava 1

Next

/
Thumbnails
Contents