Új Szó, 2010. július (63. évfolyam, 150-175. szám)
2010-07-06 / 153. szám, kedd
f w wmmmmsmaamammm AGRÁRKÖRKÉP 2010. július 6., kedd 14. évfolyam 7. szám A hibridek átlagban 8-20 százalékkal magasabb hozamokra képesek 8. oldal Vonalas fajtát vagy hibridet? Tejpiaci ajánlások hét pontban EU szakértői javaslatokat fogalmaztak meg az uniós tejágazat hatékonyabbá tételéhez 10. oldal Arra kell törekedni, hogy alacsony nedvességtartalomnál takarítsuk be őket 9. oldal Szemes termények raktári kártevői Csaknem 300 ezer hektár mezőgazdasági földterület került valamilyen formában víz alá (A szerző illusztrációs felvétele) Akiknek van biztosításuk, a keletkezett és felmért károk 80-90 százalékának visszafizetésére számíthatnak Idén csak 1,2-1,3 millió tonna búzatermést várnak Kevesebb lesz a termés, bizonytalanok az árak TÁJÉKOZTATÓ Az előzetes felmérések szerint hozzávetőlegesen 15-20 százalékkal kevesebb búzát és csaknem 30 százalékkal kevesebb árpát takaríthatnak majd be az idei aratásban a hazai gazdák a Talajgazdálkodási Kutatóintézet előrejelzése szerint. Számszerűsítve ez annyit jelent, hogy az idei búzatermés hozzávetőlegesen csak 1,2-1,3 millió tonna lesz, az árpa pedig valószínűleg nem éri el a 450 ezer tonnát sem. A térségben pusztító természeti csapások - elsősorban az ár- és belvizek - következtében jelzett hozamkiesés ellenére a gabonafélék áraiban egyelőre nem tapasztalható különösebb mozgás. A belső piacokon érintettek sztoikus nyugalommal várják a betakarítás kezdetét, nyoma sincs a várható hiány miatti feszültségnek, nyomásnak. Bizonyos szempontból ez érthető, mivel a hazai szükségletek kielégítésére még az így megfogyatkozott előrejelzett termés- mennyiség is elegendő lehet, hiszen a malmok 500 ezer tonnás szükséglete mellett az állattenyésztésben az állományok radikális leépítése miatt ma már csak alig valamivel több mint 400 ezer tonna gabonára van szükség a takarmánygyártás céljaira, s ebbe ráadásul már a kukoricát is beleszámolják. A terménypiacon az élelmiszer- ipari búza ára az utóbbi hónapokban inkább stagnált, esetenként pedig csökkent, az agrárpiaci információs rendszer adatai alapján tonnánként 96,60 és 125,96 euró közötti szinten mozgott. Ez az előző év ugyanazon időszakában felmért adatokhoz képest több mint 12 százalékos csökkenést mutat. Kisebb mértékű, csupán 5-6 százalékos árcsökkenést mutat a rozs ára, amely azonban az utóbbi hónapokban folyamatosan felfelé emelkedik. Ellenkezőleg, a legjelentősebb mértékű árszintnövekedést a takarmányárpa produkálta, Úgyszintén pozitív irányba mozdult el, egyelőre csak 3 százalékkal növekedve a takarmánybúza is. (sz) Az olajnövényt 340-400 euró feletti áron is keresik Repceárak felmenőben Törvény már van, pénz még nincs Június 15-én lépett érvénybe az a jogszabály, amelynek alapján a kedvezőtlen időjárási viszonyok, vagyis elsősorban a pusztító ár- és belvizek miatt keletkezett erdő- és mezőgazdasági károk enyhítésére létesített alapból kártérítést igényelhetnek az agrárgazdálkodók. ÖSSZEFOGLALÓ A bevezetőben említett törvény szerint az erre vonatkozó igényeket a mezőgazdasági kifizető ügynökséghez és a KMEMI (ÚKSUP) területileg illetékes kirendeltségére is be kell jelenteni, lévén, hogy munkatársaik a károkat felmérő szakmai bizottságnak a tagjai. A törvény szerint kártérítés jár mindazon agrárvállalkozóknak, a- kiknek gazdaságaiban 2000 euró- nál nagyobb, illetve erdeiben 5000 eurót meghaladó kár keletkezett. A kártérítést mezőgazdasági termelővállalatok, halgazdaságok, erdőgazdaságok és faiskolák igényelhetik. A jogszabály kiköti azt is, hogy a kártérítésre elsősorban azok jogosultak, akiknek van ágazati biztosításuk, vagyis az éves mezőgazdasági termelési volumenüknek vagy az ebből származó bevételüknek legalább a felét biztosították. Akiknek van ilyen biztosításuk, a keletkezett és felmért károk 80-90 százalékának visszafizetésére számíthatnak. Azok, akik nem rendelkeznek üyen biztosítással, legfeljebb 50 százalékos kártérítést kaphatnak (ezt a még hivatalban lévő tárcavezető szerint az uniós jogszabályok írják elő). Sajnálatos, és a sors fura fintora, hogy emiatt várhatóan azok kapnak majd jóval kevesebb kártérítést, akiket legjobban sújtott az idei természeti csapás. Erre, még a parlamenti vitában Simon Zsolt képviselő is felhívta a figyelmet, lévén, hogy az ország számtalan termesztői térsége olyan kockázati tényezőkkel terhelt, amelyek miatt a biztosítók eleve elzárkóznak a termésbiztosítás lehetőségétől is. A májusi és júniusi esőzések következtében ugyanis csaknem 300 ezer hektár mezőgazdasági földterület került valamilyen formában víz alá, ebből több mint 225 ezer hektár szántóföld, csaknem 50 ezer hektár legelő és több mint 22 ezer hektár az erdőterület. Ezen kívül nagy területeken gyümölcsösök, szőlő- és zöldségültetvények is valamilyen formában kárt szenvedtek az árhullámtól. Az elárasztott térségekben csaknem 60 ezer hektárnyi búza, több mint 40 ezer hektár kukorica, 31 ezer hektár takarmánynövény, 28 ezer hektár árpa, 26 ezer hektár őszi repce és 15 ezer hektár napraforgó került víz alá. A termelők több mint 100 millió euró kárt jeleztek. Az agrárkamara előzetes felméréséből kiderült, hogy több mint 600 mező- gazdasági vállalat jelentette be, bizony „megfelelt” a jogszabály előírásának. Sőt, nagyon sok helyen a megszabottnál jóval komolyabb gazdasági károk keletkeztek - több mint tíz százalékuknál a kár mértéke meghaladja a 70 százalékot. S noha a fő vízhullám már levonult a folyókon, a nyomában maradt talajvíz viszont még mindig fogságában tartja a parcellák egy részét. A folyamatban levő kárfelmérés befejezése után vélhetően számszerűsíteni lehet majd a terméshozamokban keletkezett kieséseket, azt azonban egyelőre csak megjósolni lehet, hogy mekkora másodlagos és csak hosszabban orvosolható következményekkel jár majd e természeti csapás. Ott, ahol már hetek óta vízben áll a növényzet, nemcsak a termés semmissül meg, de a talaj szerkezetében is olyan változások következhetnek be, amelyek helyreállítására idén már aligha lesz lehetőség. Ezeken a területeken a gazdáknak már nem érdemes semmilyen helyettesítő, pótló növény vetésében gondolkodni, hiszen mire a talaj művel- hetővé válik, kifutnak az időből. Az viszont rövidesen elválik, hogy a már említett kárrendezési jogszabály gyakorlati alkalmazására akar-e, tud-e, és honnan fog pénzt szerezni az új kormányzat, illetve ezt müyen rendszerben fogja elosztani az érintettek között. A felálló új tárcavezetésnek meglehetősen szűk a mozgástere ezen a területen, kérdéses, hogy a kormányzati tartalékokban lesz-e elegendő pénz a gyors kifizetésekre, vagy a földalap rendelkezésre álló forrásaiból különítenek el erre a célra összegeket. Esetleg cseh mintára árvízi értékpapírok kibocsátásával is megpróbálkozhatnak. A természeti csapás okozta károk ellensúlyozására • jóváhagyott alap forrásai egyelőre ismeretlenek, bizonytalanok. Sem a pénzforrásokról, sem az időbeni rendezés menetéről még nincs információ. Ezért az egész folyamat lebonyolításának időtartamát és a kifizetések időpontját is egyelőre szintén homály fedi. (sz) ISMERTETŐ Azzal már a mi termelőink is tisztában vannak, hogy az egyes mezőgazdasági termények árait nem nálunk, hanem a jóval fejlettebb és versenyképesebb országok terméshozamai és meghatározó piaci készletei határozzák meg. Annak ellenére, hogy az idei rap- szodikus időjárás és az árvizek nálunk is nagyon sok helyen keresztülhúzták a mezőgazdasági termelők számításait, - s emiatt jelentős mértékű terméskieséssel számolhatnak - az árak területén egyelőre csend és nyugalom honol. Az előzetes hírek szerint a repcetermesztők már most jobb árakra számíthatnak, mint az előző esztendőben. Egyrészt a Franciaországban és Németországban jelzett hozamcsökkenésre hivatkozva az utóbbi napokban megindult felfelé a lejtőn a repce eddig stagnáló ára. A térségünkben eddig elfogadott 280-300 euró közötti árszinten értékesített repcét már most 340-400 euró feletti áron keresik tőlünk keletebbre, például Ukrajnában, (sz)
