Új Szó, 2010. július (63. évfolyam, 150-175. szám)
2010-07-03 / 152. szám, szombat
2 Közélet ÚJ SZÓ 2010. JÚLIUS 3. www.ujszo.com VILLÁMINTERJÚ Bugár Béla a Híd elnöke RfifcPS Miért szakították félbe a koalíciós mM'Z * 1 tárgyalásokat? Elsősorban azt kj\ '-jrj akarjuk elérni, S—iHüßll hogy a kisebbségi és emberjogi miniszterelnök-helyettes reális hatáskörökkel rendelkezzen. Jelenleg ebben nem tudunk megegyezni partnereinkkel. Valós kompetenciák nélkül ennek a tisztségnek nincs értelme. Eredetileg azt beszéltük meg, hogy a kormányalelnök reális hatásköröket kap a kultúra ésazoktatás területén. Ezviszont nem működhet úgy, hogy valamelyik kulturális kisebbségi intézmény a kormány alelnökéhez fordul valamilyen támogatás odaítélése miatt, és a miniszterelnök-helyettesnek nem lesz kompetenciája arra, hogy erről döntsön. Ha valaki a kormány alelnökénél akar pályázni valamelyik támogatásra, akkor neki kell döntenie erről és nem valamilyen hivatalnoknak. A feszültség a tárgyalásokon jelenleg azért van, mert mi azt állítjuk, valós hatáskörre van szükség. Nem fordulhat elő, hogy a kisebbségi intézmény ígéretet kap a támogatásra a kormány alánokétól, de fizikailag a hivatal dönt róla. Úgy érezzük, ezt a hatásköri vitát csak úgy lehet megoldani, ha egy hivatalt hozunk létre, koalíciós partnereink meg azt mondják, hogy nem. Most meg kell találni a módját annak, hogy reális és ne csakformális hatáskörök maradjanak. Egy olyan kormányalelnöki hivatalt, amely nem rendelkezik valós hatáskörökkel egyszerűen nem fogunk elfogadni. Most van lehetőség egy olyan kormányalelnöki funkció létrehozására, amely arról fog szólni hogy összefogja a kisebbségekkel összefüggő problémákat, és ezekhez megoldásokat is keres. Errőlszólavita. Miért olyan áthidalhatatlan ez a kérdés a koalíciós partnerek számára? Nem tudom. A KDH részéről például volt egy olyan felvetés, hogy akkor térjünk vissza ahhoz az elképzeléshez, hogy kapunk államtitkári posztot az oktatásügyi és a kulturális minisztériumnál. Minden államtitkárnak van sofőrje, autója, titkárnője. Ez még talán drágább megoldás lenne. Ha a hatáskörök bővítését hivatal kialakítása nélkül is meg lehet oldani, akkor mi ilyen megoldást is támogatni tudunk. De el akarjuk kerülni a jövőbeli esetleges nézeteltéréseket. Számos komoly probléma vár megoldásra, például az árvízkárok térítése. Nem lesz időnk a továbbiakban ezzelfoglalkozni. Ki ellenzi a leginkább a kompetenciák bővítését? Az SDKU, az SaS vagy a KDH? Úgy mondanám, hogy mindhárom partnerünk egyforma véleményen van. Nem emelnék ki egyetsem. Meglepte a három párt hozzáállása? Kicsit igen. Ezért is dolgoztuk ki korábban a hatáskörök kibővítésének konkrétformáját, s végül én javasoltam, hogytárgyaljunkmég erről részletesebben. Megéltük már két kormányban, hogy egyezség született valami elfogadásáról, de később nem sikerült megegyezni, mert tartalmi kérdésekben volt eltérő a partnerek véleménye. Ha most megegyezünk, a későbbiekben már nem kell erre visszatérni ésfoglalkozhatunkmással. Jelentheti ez a vita a koalíciós tárgyalások végét? Ha nem tudunk megegyezni a valós jogkörökről, akkor igen. Viszont meggyőződésem, hogy ha meglesz a jó szándék, akkor megoldhatjuk ezt a problémát is. Melyek azok a követelések, amelyekből nem engednek? Milyen feltételek mellett hajlandóak folytatni a tárgyalásokat? Ezt nem a sajtón keresztül fogom megüzenni. Szombaton tovább tárgyalunk, de megismétlem, reális hatáskörökről kell beszélni, különben nincs értelme az egésznek. Minek kell egy olyan ember, akinek lesz ugyan egy hivatala, s kormányalelnökként szavazgathat, de ennyi, a kisebbségeknek pedig nem tud segíteni. Milyen esélyt lát a megegyezésre? Erre nem tudok választ adni. Ez attól függ, hogy partnereinek mennyire fogják megérteni, hogy Szlovákia lakosságának majdnem 15 százaléka nem szlovák nemzetiségű és ők megérdemlik, hogy végre egyszer megkezdődjön problémáik tisztességes rendezése. (dem) RÖVIDEN Villámcsapás végzett egy strandolóval Pozsony. Villámcsapás következtében éltét vesztette egy 50 éves nő. A nőt a pozsonyhidegkúti (Dúbravka) strandon érte villámcsapás. Egy órán keresztül próbálták újraéleszteni, ám kórházba szállítás közben meghalt. A vele lévő férfit ugyancsak villámcsapás érte, az ő állapota súlyos, de stabil. A két személy egy fa alatt állt a hirtelen kitört vihar idején, ekkor érte őket a villámcsapás. (TASR) Belousovová mint emberjogi harcos Pozsony. Anna Belousovová kerülhet a szlovák parlament emberjogi bizottságának élére. A posztot, amelyet eddig Berényi József (MKP) töltött be, biztosan az SNS kapja, személyi kérdésekben azonban még nem született meg a végső döntés, viszont a jelek szerint Belousovová a legesélyesebb. (TASR) Olvasóink figyelmébe! A hétfői államünnepre való tekintettel lapunk legközelebbi száma július 6-án, kedden jelenik meg. Tovább húzódnak a koalíciós tárgyalások: újabban kisebbségi kérdések miatt kaptak hajba a felek Továbbra sincs egyezség Minden mikrofon Bugár Bélára szegeződik (Tomáš Benedikovič felvétele) Pozsony. Napról napra újabb ellentétek merülnek fel a jobboldali kormány- koalíció képviselői között. A hét elején a vita tárgya az volt, hogy kinek milyen beleszólása lesz az uniós alapokból érkező pénz elosztásába, tegnap a kisebbségekért felelős miniszterelnök hatáskörei miatt akadtak meg a tárgyalások. Az SDKÚ, az SaS, a KDH és a Híd képviselői ma délután ülnek ismét tárgyalóasztalhoz. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A Híd ugyanis csak akkor hajlandó elfogadni a kormányalelnök posztját, ha annak hatásköreit kibővítik és lehetősége lesz dönteni a kisebbségi szervezeteknek és intézményeknek járó támogatásokról - jelenleg ilyen kompetenciája nincs. Magyarfóbiában szenvednek? A kisebbségi miniszterelnökhelyettes lapértesülések szerint Rudolf Chmel, a Híd alelnöke lehetne. Véleménye szerint azért nehéz keresni a jobboldali pártok között az egyezséget, mert a koalíciós partnerek nem akarják, hogy bővebb kompetenciákat kapjon a magyar kisebbségekért is felelős kormányalelnök. ,A többség azt gondolja, ha valamit a kisebbségnek ad, akkor azt a sajátjából nyújtja, tehát nem elég nagyvonalú. A többség nem tudatosítja, hogy történelmi helyzetben van, most megváltoztathatná a szlovák-magyar viszonyt” - mondta lapunknak Chmel. Samuel Abrahám politológus szerint az SDKÜ-nak soha nem volt egyértelműen definiált viszonya a magyar pártok irányába. „Sosem mondták ki egyértelműen, mit gondolnak róluk, megtanultak viszont együttműködni, a közös ellenség összekötötte őket” - mondta lapunknak a politológus. Hozzátette, nem tartja valószínűnek, hogy az SDKÚ, vagy bármelyik párt kifelé kacsingatna a koalícióból. „E közül a négy párt közül senki sem fog a Smerrel szövetkezni. Az SDKÚ megpróbál minél többet kicsikarni a tárgyalásokból, már idáig is ők szerezték meg a legfontosabb posztokat. Bugámak is harcolnia kell a követeléseiért. A pártok hazardíroznak, ez a politika természetes velejárója” - magyarázta Abrahám. Folytatják az egyeztetést S ha egyezség születik is a kor- mányalelnökről, a pártokra még egy komoly feladat fog várni: megegyezni abban, kinek lesz nagyobb beleszólása a regionális fejlesztést célzó uniós alapok elosztásába. A SDKÚ azt akarja, hogy a támogatásról a kormányhivatal döntsön, a KDH viszont ezt a kompetenciát átruházná a közlekedésügyi minisztériumra, melynek élére minden bizonnyal a párt elnöke, Ján Figeľ kerül. A koalíciós szerződés aláírását a pártokjövő keddre tervezték. Ez a dátum viszont veszélybe kerülhet, ha ma nem sikerül egyezségre jutni. Ilyen esetben ugyanis a tisztségek elosztásáról való tárgyalásokat is újra kezdhetik, módosíthatják a jelenlegi 5:4:3:3-as elosztást, (dem, vps) A kisebbségekért felelős miniszterelnök-helyettes jelenleg semmiről sem dönthet, bővítenék hatásköreit Nem akar kirakatfunkciót a Híd VERES ISTVÁN Pozsony. A jelenlegi emberi jogokért és a kisebbségi ügyekért felelős miniszterelnök-helyettes gyakorlatilag semmilyen jogkörökkel nem bír. A Híd a koalíciós tárgyalásokon két változatot kínált a helyzet orvoslására. Az egyik szerint a kormányfőhelyettes jogkörei kibővülnének, a másik szerint a miniszterelnök-helyettes felügyelete alatt létrejönne egy egész hivatal. Hégli Dusán, a Híd kulturális bizottságának vezetője szerint nagyon fontos, hogy ez a hivatal, vagy a kormányfőhelyettes saját pénzeszközökkel gazdálkodhasson. „Ha a törvények megváltoztatásának értelmében létrejönne egy kisebbségügyi hivatal, ennek része lehetne egy tanács, amely a kisebbségek képviselőiből állna, s ez osztaná szét részarányosán minden kisebbségnek a támogatásokat. Ez kapná azokat a jogköröket, amelyek eddig az egyes minisztériumokban - elsősorban a kulturálisban és az oktatásiban - voltak. Lehetetlen, hogy a kormányfőhelyettes hivatalában ne legyen például gazdasági vagy jogi osztály, amely lehetővé tenné a jelenlegi állapotoknak nemcsak a konzerválását, hanem a fejlesztését is. Ez a megoldás nem róna nagy anyagi terhet a költségvetésre, mert itt csak pénzek átcsoportosításáról van szó, ami a kisebbségeknek nem ajándék, hanem állampolgári jogon jár. Ez egy jó kiindulási alap lehet ahhoz, hogy a közeljövőben egyszer s mindenkorra megoldjuk a kisebbségi kultúrák finanszírozását egy erről szóló törvénnyel” - mondta lapunknak Hégli Dusán. Hégli véleménye szerint, ha nem jön létre a hivatal, és a miniszterelnök-helyettes sem kap ilyen jogköröket, posztja ugyanolyan kirakatfunkció marad, mint eddig volt, a kisebbségek pedig semmi garanciát nem kapnának arra, hogy ügyeikre kellőképpen figyeljenek. Martin Bútora szociológus, egykori washingtoni nagykövet szerint Bugárék követelései jogosak: ,fez én értelmezésemben a koalíciós egyeztetések megkezdése előtt manifesztált célok nemcsak a Fico- kormány által okozott deformációk helyreigazítását jelentik, hanem bizonyos előrelépést is, többek között a kisebbségi politikában. A kisebbségekért felelős miniszterelnök-helyettes jogköreinek kiszélesítése lehetővé tenné a kisebbségek számára, hogy bizonyos mértékig saját maguk döntsenek az ügyeikről. Az egyetlen elfogadható döntés ezen a téren csak olyan lehet, amelyre Bugárék is rábólintanak” - véli Bútora. Sokan már nem is emlékeznek rá, hogy tartoznak Behajtja a régi adósságokat a Szociális Biztosító Az államfő gratulált Schmitt megválasztásához Gašparovič Szlovákiába hívta Schmitt Pált ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Évekkel ezelőtti tartozásaik megfizetésére felszólító levelet kaphatnak többen a Szociális Biztosítótól. A Markíza Televízió információi szerint már több személynek kézbesítettek ilyen jellegű felszólítást, köztük olyanoknak, akiknek sejtelmük sem volt róla, hogy elmaradásiak lennének a biztosítóval szemben. Arra a kérdésre, miért csak most küld ki a biztosító például egy nyolc évvel ezelőtti tartozás megfizetésére szóló felszólítást, Peter Višváder, az intézmény szóvivője a televíziónak elmondta: 2004-ben vette át Szociális Biztosító az akkor megszűnt Nemzeti Munkahivatal kinnlevőségeit, időbe tellett, amíg ezeket feldolgozta, s a törvény értelmében ezeket most behajtja. Višváder szerint tehát szó sincs arról, hogy megemelték volna a járulékokat, s emiatt kell az ügyfélnek fizetnie. A szóvivő szerint előfordulhat, hogy olyanok is kapnak felszólítást, akik a tartozásukról már rég elfeledkeztek, vagy nem is tudnak róla. Kifejtette: „az, hogy valakinek, mint magánszemélynek nincs elmaradása, nem jelenti azt, hogy nem lehet adóssága mint egyéni vállalkozónak vagy munkáltatónak. ” A szóvivő szerint az ügyfélnek érdemes igazolást kérnie a biztosítótól, hogy nincs tartozása. A Szociális Biztosító honlapján (www.socpoist.sk) egyébként megtalálható az adósok listája, névvel, címmel és az elmaradás összegével, (sán) ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Ivan Gašparovič államfő hivatalos látogatásra hívta újonnan megválasztott magyar kollégáját, Schmitt Pált. Az államfő gratulált Schmitt Pál magyar és Christian Wulff német köztársasági elnök megválasztásához. A magyar államfőt egyben hivatalos látogatásra is invitálta. „Kihasználom ezt az alkalmat, hogy megerősítsem, a Szlovák Köztársaság továbbra is kész nyílt politikai párbeszédet folytatni a Magyar Köztársasággal, államfői szinten is. Mély meggyőződésem, hogy a konstruktív, baráti párbeszéd minden téren közös érdekünk, és állampolgáraink érdeke is, melyeket az értékrend szintjén összeköt az EU-s és a NA- TO-tagság is“ - írta Schmitt Pálnak küldött levelében Ivan Gašparovič. A szlovák államfő leszögezte: mindkét ország állampolgárainak érdeke, hogy „teljes értékű szomszédi párbeszédet folytassunk, amely a kölcsönös tiszteleten alapul, illetve minden olyan pozitívumnak a támogatásán, amely kétoldalú kapcsolatainkat és regionális együttműködésünket alakítja.” A magyar és a szlovák köztársasági elnök évek óta nem találkozott kétoldalú hivatalos tárgyaláson. A találkozók a visegrádi négyek találkozóin való tárgyalásokra korlátozódtak. A kapcsolatok tavaly augusztusban romlottak meg végképp, amikor a Fico-kormány kitiltotta Sólyom László államfőt Szlovákiából, mikor ő Komáromban a Szent István-szobor avatásán akart részt venni, (sán, TASR)
