Új Szó, 2010. július (63. évfolyam, 150-175. szám)
2010-07-28 / 172. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. JÚLIUS 28. Karrier - hirdetés 15 Nem könnyű meghatározni, mennyi idő után számít rendellenesnek, ha valaki nem tud előrébb lépni Gyakorinak számít az életkor szerinti diszkrimináció Ne ragadjunk be egy pozícióba A lecövekelés tekintetében vannak különösen veszélyeztetett munkakörök. Asszisztensi vagy recepciós munkakörből kitömi például igen nehéz. (Jón Krošlák felvétele) Régóta ugyanazt csinálja, elszállt a munkakedve és nem lát fejlődési lehetőséget? Ha ez így együtt fennáll, nagy az esélye, hogy szó szerint beragadt a pozíciójába. Ez pedig rontja álláspiaci értékét, egy leépítési hullám után pedig nehéz lesz állást találnia. Kik a leginkább veszélyeztetettek? Miként lehet kitörni ebből a helyzetből? ÖSSZEFOGLALÓ Lívia kommunikáció szakos bölcsész diplomával évek óta dolgozik érettségizettek által is betölthető feladatkörben egy kiadónál. Az újságírás - noha eredeti végzettsége alapján rendelkezne is a munkához szükséges szaktudással - egyelőre csupán álom számára. így jobbára kénytelen beérni számára unalmas rutinfeladatokkal és titkárnői munkával - ám amint lehet, állást változtat. Hasonló cipőben járt diplomázása után két éven át az építész végzettségű Dóra is. „A cégvezetés állandóan olyan feladatokat osztott rám, amelyeket sok más irodában egy ügyesebb, érettségizett technikusnak is simán betanítanak - építészdiploma nélkül. Nem volt a munkában semmi perspektíva, szerencsére nagy nehezen találtam új állást.” Nem elég jónak lenni Elsősorban a kisvállalkozásoknál fordulhat elő a lecövekelés. Az ok: lapos a struktúra, kevés a pozíció. Nagy cégeknél könnyebb váltani, több helyen karriertervet vázolnak fel a belépő munkatársnak. Ám itt sem automatikus az előrelépés. Egy-egy karrierállomáson akár évekre is leragadhatunk, a közhiedelemmel ellentétben nem csak néhány fős cégeknél fordulhat elő - bár itt azért nagyobb a megtorpanás veszélye. „Az indokolatlannak tűnő lemaradás - tetszik, nem tetszik - sokszor az alany felelőssége. Nem elég pusztán jónak lenni, annak is kell tudni látszani” - fogalmaz meg egy „karrierbölcsességet” Joó Zsuzsanna tanácsadó. A karrier-tanácsadó tapasztalatai szerint a lecövekelés tekintetében vannak különösen veszélyeztetett munkakörök. Asszisztensi vagy recepciós munkakörből kitörni például igen nehéz. A cégek e munkákat stabil, megbízható, de az elvégzendő munkával hosszú távon elégedett “emberekkel kívánják betölteni. Ami nem is okoz gondot, ha valaki otthonosan érzi magát ezek között a keretek között is. A baj akkor kezdődik, ha nem. A fiatal, diplomás nők ráadásul az átlagosnál jobban ki vannak téve mindennek. Különösen azok, akik az elhúzódó állástalanságtól félve, átgondolatlanul, majd csak történik valami alapon bólintottak rá az első, alkalmasnak tűnő munkalehetőségre. A férfiak a tapasztalatok szerint jobbak a karrierépítésben. „Nem csinálnak érzelmi kérdést az előrejutásból - ennek elmaradását sem fogják fel diszkriminációként vagy sérelemként. Nem érzik azt sem, hogy a főnök szándékosan mellőzi őket. Ha kételyeik merültek fel a helyzetük kapcsán, vagy kérdéseik vannak, azokat bátran fel is teszik. El is merik mondani az elképzeléseiket és nem várják el, hogy a felettesek intuitív alapon találják ki, ha fizetésemelésre vagy magasabb pozícióba vágynak. A főnökók többsége ráadásul nem is szándékosan hátráltat egyeseket: legfeljebb nem lát a dolgozó fejébe. A nőknek ezzel szemben meg kell tanulniuk kiállni magukéit” - fogalmaz Joó Zsuzsanna. Különböző tűréshatárok Természetesen nem mindig könnyű meghatározni, mennyi idő elteltével számít rendellenesnek, ha valaki nem tud előrébb lépni a diplomájának inkább megfelelő munkák irányába. Egyrészt mindenkinél máshol húzódik a tűréshatár. Fiatalként, frissdiplomásként ráadásul igenis lehet létjogosultsága annak, ha a munkavállaló behatóbban megismerkedik a munkájához kapcsolódó, de az érettségizett kolléga által végzett feladatokkal is. Pálfay Erzsébet karrier-tanácsadó úgy látja: érdemes még maradni, ha a munkák során széles betekintést nyerhetünk a cég működésébe. „Ebben a helyzetben szert tehetünk olyan szakmai háttértudásra is, amelyeket hatásosan beépítve az önéletrajzi elemek közé, nagyban megnövelhetjük munkaerő-piaci értékünket.” További érv lehet a maradás mellett a munka során megszerzett és későbbiekben kiválóan kamatoztatható kapcsolatrendszer is.“ Nem mindenkit nyugtatnak meg ezek a lehetőségek: a helyzetükkel elégededen munkavállalóknak előbb-utóbb azért hangot is kell adnia elképzeléseiknek. Be kell kalkulálni, hogy csak tudatos tervezéssel lehetséges az előrelépés. „Ha nagyobb cégnél dolgozunk, ahol rendszeresek a féléves-éves értékelések, akkor azokra sose spontán módon érkezzünk! Készüljünk fel konkrét, az előrelépést előmozdító érvekkel - például a munkánk során megnőtt bevételek, profit számszerű adataival, az ügyfelek vagy partnerek elégedett leveleivel, dicséreteivel. Aztán őszintén térjünk rá arra, mit szeretnénk. Kisebb cég esetén ugyanez a teendő. Ha nincs konkrét értékelési időpont, akkor egyeztessünk mi magunk egyet a felettessel a beszélgetésre” - ad tippet Joó Zsuzsanna. Magasabb pozíciónév Készüljünk.fel arra is, hogy válság esetén nem nagyon adnak helyt az előrelépéssel összekapcsolt, esetleges fizetésemelési kéréseknek. Ekkor javasolhatjuk, hogy ennek ellenére legalább új, tekintélyesebben hangzó beosztást vagy pozíciónevet kapjunk. Ezzel a főnök és a beosztott is jól jár. Előbbinek nem kell magyarázkodnia a béremelés elutasítása miatt, míg utóbbi jól csengő titulust kap. Ez jól mutat az önéletrajzban, és végső soron később, a karrierépítésénél is. Sajnos elképzelhető, hogy legjobb igyekezetünk ellenére semmilyen sikerrel nem járunk. „Sokan ilyenkor már a távozásukat tervezgetik. Ügyeljünk arra, ne rúgjuk össze a port a főnökkel véglegesen. Vagyis ebben a stádiumban ne kezdjünk a távozással fenyegetőzni” -javasolja Szirmay Ágnes munkapszichológus. „Árulkodó jel lehet a viszony a hét napjaihoz is. Aki nem szívesen dolgozik az adott helyen, az repesve vátja a pénteket, de már vasárnap este rosszul van a hétfőtől és a következő héttől. Ilyen körülmények együttállása esetén ideje váltani” - teszi hozzá Pálfay Erzsébet. (TK, HRport) Melyek azok az udvariatlan gesztusok, amelyek megnehezítik az egymás közötti munkahelyi beszélgetést? Öt kínos helyzet, amitől a kollégák zavarba jönnek ÖSSZEFOGLALÓ A kolléga, akivel beszélünk, nem mer a szemünkbe nézni? Esetleg csak mondja a magáét válaszra sem várva? Üdvariatlan gesztusok, amelyek nehezítik a beszélgetést. Amikor a másik nem tud befejezni egy mondatot. Kevés idegesítőbb dolog van annál, mint amikor éppen belelendülnénk a beszélgetésbe az egyik kollégával, ám az félbeszakít minket. Újabb és újabb témát hoz fel, de mondandónkra már nem kíváncsi, mert mihelyst arra kerül a sor, hogy kifejtsük nézetünket, már egy másik téma van terítéken. Akad, akinek csak az a fontos, hogy hallassa a hangját: ilyenkor nincs mit tenni, érdemes rövidre zárni a beszélgetést. Ha mindenképpen félbe kell szakítanunk a másikat - mert szorít az idő - udvariasan vázoljuk a helyzetet, a lényeges kérdéseket vitassuk meg, a csevegést pedig halasszuk későbbre, amikor van pár nyugodt percünk. Amikor a másik nem tud szóhoz jutni. Van, aki minden helyzetben szükségét érzi annak, hogy gondolatait megossza a körülötte tartózkodókkal. Kérdezés nélkül elmondja, mi bántja, milyen betegségei vannak, mire vágyik, vagy éppen mitől retteg, miközben nem veszi észre, hogy beszélgetőtársa feszeng, és csak udvariasságból szól közbe néha-néha. A beszédkényszeres munkatárstól nehezen lehet szabadulni, pár udvarias közbevetéssel (pl. telefonhívást várunk) ritkán lehet leszerelni. A leghatékonyabb stratégia üyen helyzetben, ha határozottan - de nem udvariatlanul - közöljük vele, hogy nincs több időnk, vár a munka. Amikor a másik kerüli a szem- kontaktust. Kellemetlen, amikor olyan kollégával beszélgetünk, aki nem mer a szemünkbe nézni, inkább elnéz a vállunk fölött, a cipője orrát bámulja vagy a szemközti falat. Ebben a helyzetben nehéz rávenni a másikat, hogy figyeljen ránk, tartsa a szemkontaktust, ám néhány közvetlen, személyesebb - de nem tolakodó - kérdéssel elérhetjük, hogy ránk nézzen. Amikor a másik dekoncentrált és csak bólogat. Minden kérdésünkre csak igennel vagy nemmel felel a másik? Folyamatosan bólogat, ám nyilvánvaló, hogy lélekben máshol jár és teljesen mindegy neki, hogy éppen miről folyik a szó? Ebben az esetben, ha jó a viszonyunk vele, érdemes megkérdezni, bántja-e valami, van-e ideje ránk. Ha csak felszínes, kollegiális kapcsolatról van szó, a másik reakcióját látva célszerű rövidre zárni a beszélgetést és csak a lényegre koncentrálni. Amikor a harmadik csak kapkodja a fejét. Elvárás, hogy az ember tudja, kivel beszélget, még akkor is, ha nem ismeri az illetőt. Ha két kolléga közül az egyik bevon a beszélgetésbe egy harmadikat, akit csak ő ismer, az az alap, hogy bemutatja egymásnak a másik két résztvevőt is, különben feszengés lesz a társalgásból. Ha ez elmarad, a beszélgetésre kényszerített felek csak méregetni fogják egymást, (hv, ú) Vesztésre álló 50 év felettiek ÖSSZEFOGLALÓ Az ötvenes álláskeresők munkaerő-piaci karanténba kerülnek: a nyugdíjhoz még túl fiatalok, az álláskereséshez már túl idősek. A korosztállyal kapcsolatos előítéletek, valamint az önértékelési problémák tovább nehezítik az helyzetüket. Nem véletlenül tartja magát a közhiedelem, hogy ötven felett állástalanná válni egyenlő a teljes reménytelenséggel. Áz érettebb korosztály egyre inkább kiszorul az álláspiacról, egy-egy állásin- tetjún nem annyira végzettségüket és munkatapasztalatukat mérlegelik, hanem születési évüket. Demeter Judit, az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) elnöke állítja, a különböző felmérések szerint Magyarországon a megkérdezettek eíső helyen említik az életkort, mint a hátrányos megkülönbözte- ' tés alapját. E tekintetben Európában évek óta az első helyet foglalja el, 2006-ban például a válaszadók 66%-a nyilatkozott így - az uniós átlag 46 százalék volt. Az EBH tapasztalatai szerint Magyarországon a leggyakoribb negatív előítélet az életkori feltételt meghatározó álláshirdetés, az alkalmazás megtagadása, mert az idősebb álláskereső nem tudna beilleszkedni a „fiatalos” csapatba, az idősebb vagy nyugdíjas foglalkoztatottnak ugyanolyan munkakörben alacsonyabb bér és juttatások nyújtása, és a létszámleépítés esetén az idősebbek jogviszonyának megszüntetése. Demeter Judit szerint a legtöbb munkáltató nem ismeri el az életkori diszkriminációt, az alkalmatlanság különböző indokait hozza fel, holott nem léteznek reális előítéletek, csak a konkrét foglalkoztatással összefüggő tények számítanak egy ügy megítélésében. A szenior korosztálynak a foglalkoztatásból kizárását munkáltatói oldalról rendszerint valamilyen elkoptatott sztereotípiával magyarázzák. Ezek között gyakori indok a rugalmatlanság, a nyelvi és számítástechnikai ismeretek hiánya, az elavult szaktudás, a fiatalabb korosztályhoz képest alacsonyabb terhelhetőség. Azonban egyik' korosztályról sem lehet általánosságban véleményt alkotni: az érettebb álláskeresők között is találunk jól képzett, aktív, dinamikus, nyelveket beszélő, szakmájukban kiváló szakembereket, akik felveszik a versenyt a fiatalabbakkal. A negatív előítéletek mellett pozitív sztereotípiák is jellemzik őket: stabü, meghízható munkaerők, akik életük olyan fázisában vannak, hogy teljes mértékben a munkájukra tudnak koncentrálni, s nagy rutinnal és látókörrel rendelkeznek. Egyes szakértők a fő problémának a változások gyorsaságát látják: az elmúlt évtizedek átalakulása leginkább az ötvenen túlikat terheli. Szakmák tűntek el, gyökeresen megváltoztak a munkáltatói igények, megszűnt a régebben jellemző stabil munkahelybiztonság. A fokozatosan öregedő népesség, s a nyugdíjkorhatár kitolása pedig a válságba kerülő réteget szélesíti ki. Ugyanakkor 50 évesen is lehet új életet és karriert kezdeni, de ez az átlag számára legtöbbször nehezen valósítható meg. Nem könnyű a feladat: a rendszer kilöki magából azt, aki nem elég erős. (VJ, Népsz.) ALLASAJANLAT ♦ Tapasztalt henteseket keresünk sertéshús-csontozásra, Angliába és Franciaországba. Telefon: 0907/082 835, hé.-pé.: 8-17. RR1010201 ♦ Havi 1000 euró (+ túlóra) angliai BMW gyárban, angolnyelv-tu- dással. Tel: +36/13740 710, e-mail: info@kgi.hu MR915001 ♦ Dunaszerdahely környékéről felveszünk tapasztalt kamionsofőrt. Telefonszám: 0903/013 341, 031/590 2765. MR915132 ♦ Induló nemzetközi hálózat igazgatókat keres Dél-Szlovákiá- ban. Telefon: 0915/076 474, trendavit@gmail.com MR915178 ♦ Kőműveseket és segédmunkásokat keresek. Telefon: 0905/486 577, Albár. MR915103 ♦ Dunaszerdahelyre felveszünk pincért, brigádost is. Telefon: 0911/457 301. MR915181 A gútai ”Magyar Tannyelvű Magán Szakközépiskola 2010. szeptember 1-jei belépéssel felvesz: grafikus-dizájn szakos szakoktatót Érdeklődni lehet a 035/777 50 80, illetve a 0907/743 332-es telefonszámon. A jelentkezéseket a schola.privata@stonline.sk címre várjuk. MP910977 A Kecskeméti Főiskola Kertészeti Főiskolai Kara a révkomáromi kihelyezett levelező tagozaton kertészmérnök BSc. képzést hirdet 2010. őszi félévétől. Ajelentkezési lapok kitöltése július 30-án 9.00 órai kezdettel lesz. Helye: a Konferenčné centrum Univerzity J. Selyeho v Komárne, Hradná č. 2, - a komáromi vár bejárata előtt található - a K7. számú teremben. Minden érdeklődőt szeretettelvárunk. További információ: Telefon: +36/76/517-612 E-mail: noel.gaborne@kfk.kefo.hu __ Honlap: www.kfk.hu __ MP910997
