Új Szó, 2010. július (63. évfolyam, 150-175. szám)

2010-07-23 / 168. szám, péntek

2 Közélet ÚJ SZÓ 2010. JÚLIUS 23. www.ujszo.com RÖVIDEN Már nyilvános a kártérítés összege Pozsony. Pontosan tizennyolcezer euró kártérítést kapott Štefan Gonda poprádi villanyszerelő, aki január 2-án tudtán kívül szállított robbanószert a poggyászában a poprádi repülőtérről Dublinba. Az anyagot a reptéren gyakorlatozó rendőrök egyike felejtette a cso­magban. A férfi korábban kérte, hogy a kártérítés összegét Róbert Kaliňák akkori belügyminiszter ne tegye közzé. A sajtó érdeklődésé­re, vajon lesz-e újabb milliomos az országban, a tárcavezető csak annyit válaszolt: nem kell túlzásokba esni, de szerinte mindkét fél elégedett lesz a rendezéssel. Azt egyelőre nem tudni, hogy milyen kulcs alapján állapították meg a kártérítés összegét. (SITA) Nem távozik, de lemond fizetéséről Pozsony. Nem hajlandó távozni a Szociális Biztosító éléről Dušan Muňko, a Smer jelenlegi parlamenti képviselője, akit az előző kabi­net jelölt erre a tisztségre. A lemondásra Jozef Mihál szociálisügyi miniszter szólította fel. Egyrészt azért, mert sokallta, hogy két tiszt­séget tölt be, másrészt pedig azért, mert nem bízik meg benne. Muňko tegnap kijelentette: lemond képviselői fizetéséről és minden hónapban közzéteszi, melyik öregotthonnak vagy gyermekotthon­nak ajánlja fel az összeget. Ahhoz, hogy Muňkót meneszteni tudja a miniszter, törvénymódosítás elfogadására lenne szükség. (TASR) SDĽ: manipulálhatták a választást Pozsony. A Szlovák Statisztikai Hivatal visszautasítja a Demokra­tikus Baloldal Pártjának (SDĽ) azt a vádját, hogy a júniusi választás­kor manipulálták a szavazatszámlálást. A parlamenten kívüli politi­kai erő tegnap tett közzé ilyen értelmű állásfoglalást. A hivatal hang­súlyozza, számára a választás véget ért azzal, hogy a Központi Válasz­tási Bizottság aláírta az eredményekről szóló jegyzőkönyvet. (TASR) Tavaly nálunk nőtt a leginkább a bolti lopások száma Többet lopunk a válság miatt ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A kormányprogram szerint a hazai kisebbségek számára megteremtik az oktatásügy fejlesztésének feltételét Új alapokon a hazai magyar kultúra A komáromi Selye János Egyetem épülete. A jövőben módszertani köz­ponttal bővülhet. (Mózes Szabolcs felvétele) London. Szlovákiában és Cseh­országban nő a leggyorsabban a bolti lopások volumene; 2008-hoz képest tavaly nálunk 9,8 százalék­kal, Csehországban pedig 6,5%-kal ugrott meg az eltulajdo­nított termékek értéke - derül ki a brit Centre for Retail Research tár­saság összeurópai felméréséből. Az adatok szerűit Magyarországon kevésbé súlyos a helyzet, hiszen míg a magyar boltokból 2009-ben 401 millió euró értékű áru vagy know-how tűnt el, addig a hasonló lélekszámú Csehországban 418 millió euró a mutató, nálunk pe­ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. 2010 első negyedévé­ben összesen 103 csődeljárást je­lentettek be, ami 68,9%-kal több, mint a 2009 hasonló időszakában bejelentett 61 csődeljárás. Ha a cé­gek pénzügyi gondjai az év végéig sem enyhülnek, akkor elvileg idén 400 csődöt jelenthetnek be - közöl­te tegnap Jana Marková, a Slovak Credit Bureau társaság elemzője, hozzátéve: ez a szám még maga­sabb lehet, ha elfogadják a csődtör­Pozsony. Bár az önkormányza­tok idei első negyedéves adóbevé­tele 19,29%-kal esett vissza 2009 hasonló időszakához viszonyítva, azonban összességében nem gaz­dálkodnak kevesebből, mint az el­múlt évben. Sőt, éppen ellenkező­leg, az elmúlt évhez képest 85%-kal megugró pénzügyi transzfereknek köszönhetően idei első 3 havi bevé­telük 1,6%-kalemelkedett-mond- ta Jana Marková, a Slovak Credit dig 161,5 millió euró. A jelentés kiemeli, hogy nem csupán a vevők lopnak, hanem sok esetben az üz­letek alkalmazottai is. Sőt, az utóbbiak követik el a lopások mintegy egyharmadát. A vagyon­védelemmel foglalkozó Special Service International társaság szerint a tavalyi erőteljes és szinte általános növekedés a világválság negatív hatásaira vezethető vissza. Térségünkben 2009-ben mindössze Ausztriában esett vissza a lopások volumene. A je­lentés kiemeli, hogy az árucikkek mellett a szellemi termékek, bi­zalmas üzleti információk eltulaj­donítása is nő. (MfD) vény módosítását. Abszolút szá­mokban a legtöbb csőd a kis- és’ nagykereskedelem ágazatát érin­tette, majd az ipari termelés és az építőipar következik. Az utóbbi ágazat termelése máig hányadik, legutóbb tegnap jelentette be a Vá- hostav építőipari vállalat, hogy 5 00 alkalmazottját elbocsátja, mivel akadozik a sztrádaépítés. Bár a leg­több csődöt Pozsony megyében je­lentették be, azonban arányaiban leginkább Zsolna megyét sújtja a cégekösszeomlása. (shz) Bureau társaság elemzője. A komp­lex adatbankkal rendelkező cég 2920 önkormányzat gazdálkodá­sát elemezte, Ebből kiderül, hogy Pozsony és Kassa gazdálkodása sincs veszélyben, Zsolna és Eperjes megyében átiagosan több mint 7%-kal nőttek az önkormányzati bevételek, viszont Kassa megyében 6,4%-kal estek vissza. A képhez hozzátartozik, hogy a falvak és vá­rosok idei kiadásai 11%-kal halad­ják meg az elmúlt évi mutatót, ami lerontja az összképet, (só) Pozsony. A készülő kormány- program szerint Iveta Radičová kabinetje szeretné megteremteni a feltételeket a hazai kisebbségek kultúrájá­nak megőrzésére és fejlesz­tésére. Támogatáshoz jut a Konstantin Filozófus és a Se­lye János Egyetem. Az előké­születeket a kiszélesített jogkörű kormányfő-helyet­tes és a kormányhivatal mel­lett működő Kisebbségügyi Tanács végzi majd. VERES ISTVÁN Az új kormány tervei szerint a ki­sebbségi oktatás fejlesztésére mód­szertani központokat hoznak létre a komáromi Selye János Egyete­men, a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemen, valamint az Eperjesi Egyetemen. Ezeket az egyetemeket a kormány (elsősorban a Selye Já­nos Egyetemet) szakmailag, anya­gilag és infrastruktúrájukban is tá­mogatni szeretné. Új magyar nyelvű szakok Az oktatási törvény megváltoz­tatásával új magyar nyelvű szako­kat hoznának létre Nyitrán és Ko­máromban. Komzsik Attila, a Konstantin Filozófus Egyetem Kö­zép-európai Tudományok Kará­nak dékánja szerint van igény a fej­lesztésre, konkrét tervekkel vi­szont még nem jelentkezett náluk a kormány. ,A módszertani köz­pont hiányára már régebben fel­hívtuk a figyelmet, ez a magyar tannyelvű alap- és középiskolák munkáját segítené. Az új szakokat ÖSSZEFOGLALÓ Ógyalla. Többen féltik életüket Bastemák László meggyükolása után, a rendőrség Ógyallán és környékén már mások lakását is őrzi. Megállás nélkül rendőrautó parkol az előtt a ház előtt, amely­ben Kecskés Miklós, a városi kép­viselő-testület MKP-s frakcióveze­tője lakik. Bastemákhoz hasonló­an a múltban őt is többször meg­fenyegették - tavaly augusztus­ban máig ismereden tettesek fel­Pozsony. A kormány való­színűleg megteszi azt a lépést, amit ellenzékiként a Fico-kor- mány ideje alatt még élesen bí­rált: csökkenti a nyugdíjrendszer második pillérébe irányuló járu­lékokat. Jozef Mihál munka-, szo­ciális- és családügyi miniszter a szerdai kormányülés után kijelen­tette, nem tartja kizártnak, hogy átmenetileg csökkentik a járulé­kokat. Magyarán, kevesebb pénz lesz a magán-nyugdíjszámlánkon. A kormány ezt azzal indokolja, hogy a nyugdíjakat kifizető Szoci­ális Biztosító anyagi helyzete ka­tasztrofális, az idén 1,5 milliárd eurót veszíthet egyrészt a gazda­illetően szeretnénk egy szlovák-magyar asszisztensi sza­kot nyitni. Itt a szlovákiai magyar intézményekbe képeznének ad­minisztrációs szakembereket. Emellett egy magyar nyelvű ide­genforgalmi szakot is indítanánk. Viszont ha ez lehetővé válik is, nem lesz egyszerű szakembereket találni, akik a képzések színvona­lát biztosítják. Ezekre a változtatá­sokra viszont mindnképpen szük­ség van” - magyarázta a helyzetet lapunknak Komzsik Attila. gyújtották az autóját, s több fe­nyegető levelet is kapott. Baster- nák polgármestersége idején Kecskés volt a helyettese. Az egyenruhások a helyi fut- ballklub elnökének, Roman Ostružlíknak a háza előtt is vált­ják egymást. Neve összefüggésbe került az MKP helyi és regionális politikusait gyalázó szórólapok terjesztésével, amelyeket a tava­lyi európai parlamenti választá­sok előtt dobáltak a postaládák­ba. Az elmúlt időszakban őt is sági válság, másrészt épp a máso­dik pülérbe irányuló járulékok miatt. Ha ezt a hiányt nem sikerül az állami költségvetésből rendez­ni, akkor a kormány kénytelen lesz a második pillér ügyfeleinek pénzéhez nyúli - vagyis csökken­teni a bérünkből oda irányuló já­rulékok arányát, ezáltal növelve a Szociális Biztosítóba befolyó összeget. A helyzetben viszont az a paradox, hogy ugyanezt a Fico- kormány is meg akarta tenni, az­zal indokolva, hogy egyre keve­sebb a pénz a nyugdíjak kifizeté­sére. Akkor ezt az elképzelést a volt ellenzéki, jelenlegi kormány­pártok rendkívül élesen bírálták, s hangosan tiltakoztak ellene, mondván, az állam nem teheti Változnak a fontos törvények A kormányhivatal mellett működő Kisebbségügyi Tanácsá­ban is változások lesznek. A taná­csot az egyes nemzeti kisebbségek képviselőivel szeretnék megtölte­ni. Ók fogják elbírálni, adott eset­ben előkészíteni a kisebbségek kul­túrájának és oktatásának finanszí­rozásával kapcsolatos törvényja­vaslatokat. A kormány azt szeret­né, ha ez a tanács a kisebbségi ügyek reprezentatív fórumaként is megfenyegették, az ügyben nem akart nyilatkozni. A Markíza té­vétársaság értesülései szerint Komárom polgármesterének, Bastmák Tibornak a házát is őrzi a rendőrség, a polgármester szin­tén nem akart nyilatkozni. And­rea Polaéiková, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője is szűkszavú volt, s közölte: a je­lenlegi stádiumban semmit sem fognak kommentálni. A rendőrségi védelemnek egyébként több formája van. El­meg, hogy az emberek magán­számlájáról döntsön. Jelenleg a bérünk 18 százaléka vándorol a Szociális Biztosítóba, ennek felét a biztosító átküldi a második pil­lérbe, erre törvény kötelezi. Az arány tehát jelenleg 9:9, ez vál­tozhatna például 12:6 arányban a második pillér kárára. Ilyen arány mellett a Szociális Biztosító több millió euró többletbevételhez jut­na. Vladimír Baláž, a Szlovák Tu­dományos Akadémia munkatársa szerint minden egyes százalékkal 85-90 millió euróhoz, 12:6-os aránynál tehát közel 300 millió euróhoz jutna a biztosító. Peter Goliáš, az INEKO gazda­ságkutató intézet elemzője szerint nem kellene változtatni az ará­működne. A kisebbségi törvényben eszközölt változtatásokon kívül a TASR hírügynökség információi szerint egy új törvényt is megal­kotnak, hogy a nemzeti kisebbsé­gek kultúrájának megőrzését és ál­lami támogatását hosszú távra biz­tosítsák. A törvénymódosításokkal a kisebbségi kultúra és oktatás főbb szegmenseinek irányítása a kultu­rális és az oktatási tárcától a ki­sebbségekért felelős kormányfő­helyetteshez kerül, akinek állandó kapcsolatban kell majd lennie a ki­sebbségek képviselőivel. Kiiktatják a szankciókat Az emberi és kisebbségi jogok tiszteletben tartása végett a kor­mány továbbá kötelezi magát, hogy változtatásokat eszközöl a sajtótörvényben, az államnyelv­törvényben, az állami szimbólu­mokról szóló törvényben és az ál­lampolgársági törvényben. Az ál­lamnyelvtörvényből a jelek szerint kiiktatják a szankciókat, a kisebb­ségi nyelvhasználat kiszélesítésé­nek érdekében megváltoztatják például a kisebbségek nyelvhasz­nálatáról szóló törvényt és a hely­ségnevekről szóló törvényt. A kulturális tárca egyébként ar­ra is kötelezi magát, hogy az ál­lamnyelv védelme és megerősíté­se nem történik majd a kisebbségi nyelvhasználat rovására. „Kidolgozzuk a szlovákiai ki­sebbségi kultúra és oktatás működési mechanizmusának hosszú távú tervezetét, beleértve a hozzá szükséges anyagi és intéz­ményes hátteret is” - olvasható a kormányprogram készülő szöve­gében, amelyet tegnap a SITA hír- ügynökség hozott nyilvánosságra. rendelhetik a teljes, 24 órás vé­delmet, amely az illető személyes szabadságát és hétköznapi életét is erőteljesen befolyásolhatja, de nincs kizárva a teljes identitásvál­toztatás szem. Ilyenkor az illető kénytelen elköltözni, megváltoz­tatni életét, hétköznapi szokása­it, kinézetét. Természetesen a védelemnek vannak ennél eny­hébb formái is, például amikor csak folyamatosan megfigyelik a megfenyegetett személyt, vagy őrzik a házát, (dem) nyon. Úgy véli, rövid távon ugyan javítana a helyzeten, ám hosszú távon rontana. Ugyanis így az ál­lampolgárok kevesebbet takarít­hatnának meg a második pillérbe­li nyugdíjszámlájukon. S figye­lembe véve azt, hogy az ország la­kossága elöregszik, egyre keve­sebben lesznek, akik a Szociális Biztosítóba járulékokat fizetnek, vagyis a 20-30 év múlva nyugdíj­ba vonulók az első, állami pillér­ből, azaz a Szociális Biztosítóból legfeljebb minimális nyugdíjra számíthatnak. Épp ennek kom­penzálására szolgál a második pil­lér, ám ha az állam csökkenti az ide irányuló befizetéseket, akkor ilyen módon sem tudunk eleget megtakarítani, (sán, sm) Az év végéig akár 400 hazai cég is csődöt mondhat Szenved a kiskereskedelem Mégsem annyira rossz az önkormányzatok helyzete Nem fojtogató a pénzhiány ÚJ SZÓ-HÍR Basternák László meggyilkolása után mások élete is veszélybe kerülhet; egyre többen félnek Ógyallán A rendőrség védi a veszélyeztetett személyeket A Radičová-kormány fontolgatja, hogy a nagy hiány miatt átalakítja a nyugdíjfolyósítás finanszírozását Kevesebb lehet a második pillérben levő pénzünk ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ

Next

/
Thumbnails
Contents