Új Szó, 2010. július (63. évfolyam, 150-175. szám)
2010-07-20 / 165. szám, kedd
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2010. JÚLIUS 20. www.ujszo.com RÖVIDEN A CineFest versenyprogramjáról Miskolc. Formálódik a CineFest, azaz a Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál versenyprogramja; a szeptemberi mustra nagyjátékfilmes felhozatala a szervezők ígérete szerint a tavalyinál is erősebb lesz. Mint azt Muszatics Péter, a rendezvény kommunikációs igazgatója tegnap elmondta, a szervezők idén is „nagy dobásra” készülnek. Emlékeztetett arra, hogy tavaly a CineFesten debütált Magyarországon Duncan Jones Holdja és a legsikeresebb bolgár film, a Zift is. Hozzátette: a filmek döntő többsége hazai vagy európai premier lesz. A több mint 550 benevezett film közül pedig a legjobb animációs, dokumentum- és kisjátékfilmeket szeptember 10. és 19. között vetítik a helyi Művészetek Házában. „Ä fókusz változatlan, Miskolcon egyszerre ismerkedhetünk meg a fiatal filmesek legjobb munkáival, és világhírű magyar származású filmesek életművével” - mutatott rá Muszatics Péter. (mti) Elárverezik Hopper gyűjteményét New York. Elárverezik a közelmúltban elhunyt Dennis Hopper amerikai filmszínész művészeti gyűjteményét. Az aukciót szervező Christie's novemberben bocsátja licitre a világhírű színész és rendező festményeit és szobrait, amelyek között Andy Warhol, Claes Oldenburg és Jean-Michel Basquiat művei is szerepelnek. Hopper a pop-art irányzat sok képviselőjével ápolt baráti kapcsolatokat. Elsősorban fotográfiákat gyűjtött, de a későbbiekben festményeket, szobrokat és más művészeti alkotásokat is vásárolt. A színész maga is festett, több kiállítása is volt. A patinás árverési ház 10 millió dollárra becsüli a gyűjtemény értékét, (mti) Elhunyt Bemard Giraudeau színész Párizs. Hosszú betegség után 63 esztendős korában a hét végén elhunyt Bemard Giraudeau francia filmszínész, forgatókönyvíró, rendező. Nicolas Sarkozy francia kormányfő „lebilincselő, szeretett emberként és sokoldalú művészként” méltatta a színészt, aki olyan filmekben szerepelt, mint az Apám életére, a Házibuli, a Rizsporos intrikák vagy Francois Ozon 2000-ben a Berlinalén díjazott alkotása, a Vízcseppek a forró kövön. Többször jelölték a legrangosabb francia filmdíjra, a Césarra. (mti) Az Eredetben DiCaprio (középütt) szupertolvajt alakít, aki társaival az emberek titkait nyúlja le álmaikba férkőzve (Fotó: Continentalfilm) Nem értik, de szeretik Nolan új filmjét az amerikaiak Hétvégi filmsikerlista MTl-TUDÓSÍTÁS Los Angeles. A nézőket és a kritikusokat is zavarba hozta, hogy voltaképp miről is szól Christopher Nolan Eredet című filmje, de a hét végén bemutatott sci-fire több mint 60 millió dollárért fogytak el ajegyek Észak-Amerikában. „Ez egy okos film, és ha okosnak érzi magát, kösse be a biztonsági övét, és élvezze az utazást”-mondta David Fellman, a Warner Bros. amerikai forgalmazási főnöke. A sikerhez nemcsak a két jól csengő név- Nolan és a főszereplő Leonardo DiCaprio - járult hozzá, nyüván sokat számított, hogy a Warner százmillió dollárt költött a produkció marketingjére. A 60,4 millió dolláros hétvégi észak-amerikai bevételt a külföldi piacról befolyt 15,6 millió dollár is megfejelte. A sötét lovag című óriási kasszasikert hozó Batman-mozi rendezőjének 160 millióból készült sci-fi- jében DiCaprio szupertolvajt alakít, aki társaival az emberek titkait nyúlja le álmaikba férkőzve. A boxoffice-lista második helyét az előző hétvégi befutó, a Despicable Me című 3D-s animáció foglalta el 32,7 millió dollárral. A Universal első 3D-s meséje az eltelt tíz napban összesen 118,4 millió dollárt keresett Észak-Amerikában. Nicolas Cage akcióvígjátéka, a Disney stúdióban gyártott Varázs- lótanonc ugyanakkor jókora csalódást keltve került a harmadik helyre mindössze 17,4 millió dolláros hétvégi jegyeladással. A hétvégi box office negyedik és ötödik legjobb bevételi eredményét a Napfogyatkozás című vámpírrománc és a Toy Story 3 című 3D-s animáció érte el. Előbbi 13,5 millió dollárt, utóbbi 11,7 millió dollárt csengetett a mozikasszáknál. Az egy hónapja bemutatott Toy Story 3 a hétvégi jegyeladással elérte a 363 millió dolláros összbevételt, és ezzel az év eddigi legsikeresebb produkciója Észak-Amerikában. A Revue svetovej literatúry magyar számának bemutatója a pozsonyi Artfórum könyvesboltban Egy nyelv, amelyet mindenki ért Gabriela Magová, Renata Deáková és Grendel Lajos a folyóirat bemutatóján (Somogyi Tibor felvétele) A kortárs magyar irodalom legújabb irányzataiból ad ízelítőt a Revue svetovej literatúry című szlovák világirodalmi folyóirat legfrissebb, 2010/2-es száma, amelynek bemutatóját csütörtökön tartották Pozsonyban, a Kecskekapu utcai Artfórum könyvesboltban. MISLAY EDIT A lapszámot a mai magyar irodalom avatott tolmácsolója, a Hollý-díjas Renáta Deáková, valamint Gabriela Magová állította össze, és a fordítások egy részét is ők ketten jegyzik. Amint a bemutatón elmondták: olyan - elsősorban szövegközpontú - irodalmi alkotásokat válogattak ki, amelyek az ő tetszésüket is elnyerték, közel állnak hozzájuk, és amelyek nem voltak „könnyű falatok”, azaz egyfajta fordítói kihívást is jelentettek. Természetesen nem csupán ők ketten ültették át szlovák nyelvre a kiválasztott műveket - örvendetes módon a fordítók népes kis csapata vett részt a munkában: a rangidős Karol Wlachovský mellett Ma- csovszky Péter, Jitka Rožňová, Eva Andrejčáková, Ildikó Drugo- vá, Andrea Gálová, Vladimír Janéek és Jozef Tancer jegyzi a fordításokat. Az összeállítás egyik nagy pozitívuma, hogy olyan szerzők kaptak benne helyet, akik a mai magyar irodalom meghatározó alkotói közé tartoznak, és szlovák fordításban eddig még nem jelent meg kötetük: az olvasók Parti Nagy Lajos, Tandori Dezső, Ku- korelly Endre, Garaczi László, Tóth Krisztina, Bán Zsófia, Dunaj- csík Mátyás, Háy János, Térey János, Csalog Zsolt, Borbély Szilárd, Kovács András Ferenc, valamint a legfiatalabb költőnemzedék tagjaiból összeállt TELEP csoport (Kru- sovszky Dénes, Z. Nemes Márió, Bajtai András, Pollágh Péter, So- potnik Zoltán) írásművészetével ismerkedhetnek meg. Ez azonban még korántsem a teljes kínálat. A Revue svetovej literatúry magyar számának további jelentős hoza- déka, hogy hazai magyar szerzők műveiből is válogat. Grendel Lajos és Tőzsér Árpád neve jól ismert a szlovák irodalmi életben is, ám első ízben jelenik meg szlovák fordításban Németh Zoltán és Juhász Katalin, valamint Gazdag József és György Norbert. Amint az összeállító-fordítók megjegyezték, nagyobbat szerettek volna meríteni a szlovákiai magyar szerzőket illetően, helyszűke miatt azonban erre ezúttal nem volt lehetőségük. (Ami azonban késik, nem múlik, tehetjük hozzá bizakodva. Jó néhány olyan szerzőnk van, aki méltán tarthat igényt a szlovák olvasóközönség előtti bemutatkozásra.) Két nagyinteijú is helyet kapott a folyóiratban: Parti Nagy Lajossal Görözdi Judit, Grendel Lajossal Renáta Deáková beszélgetett. A kortárs magyar irodalomban való tájékozódást két kitűnő tanulmány segíti Görözdi Judit és Németh Zoltán tollából. Megemlékezik a folyóirat a magyar irodalom kiváló tolmácsolójárói, a tavaly elhunyt Szolnoki Julianna műfordítóról is.. A válogatásban helyet kapott szerzők közül Grendel Lajos, Tőzsér Árpád, Juhász Katalin és Németh Zoltán vett részt az esten. Grendel Lajos készülő regényéről nagyon szűkszavúan nyilatkozott, mint megindokolta, addig, nemszívesen beszél róla, amíg nem fejezi be. A Revue svetovej literatúry magyar száma kapcsán azonban megjegyezte: húsz-harminc évvel ezelőtt a hazai magyar irodalom nem volt túl érdekfeszítő, ám az utóbbi két évtizedben sok minden változott, lerázta magáról a provincializmust, és teljes joggal van jelen a kortárs magyar irodalom egészében. Jarmila Samcová, a folyóirat főszerkesztője elmondta: a nemzeti irodalmakat bemutató sorozatuk tizenöt évvel ezelőtt indult, s ez alatt az idő alatt két alkalommal (1998, 2004) jelentettek meg magyar számot. Örül annak, hogy a legújabb, 2010-es válogatásban több fordítói generáció is képviselteti magát. Úgy véli, egy nagyon friss, üde, olvasmányos folyóiratszámot adtak olvasóik kezébe, akik érdeklődéssel merülhetnek bele, hiszen, idézte a főszerkesztő asszony a szerb Mi- hael Panticsot: „Az irodalom az egyetlen nyelv, amelyet mindenki ért”. Nyáron is megtekinthető a Magyarok a sztálinista Csehszlovákiában 1948-1963 című kiállítás Tanulságos időutazás a Brámer-kúriában TÁRLATAJÁNLÓ Pozsony. Nyáron is érdemes betérni egy-egy kiállításra, különösen, ha az olyan érdekes és értékes anyagot tár a nagyközönség elé, mint a Szlovák Nemzeti Múzeum - a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma a Magyarok a sztálinista Csehszlovákiában 1948-1963 címűkiállításával. Ahogy korábbi tárlatismertetőnkben Bukovszky Lászlónak, a prágai Állambiztonsági Szolgálatok Levéltára igazgatójának szavait idézve írtuk is, a kiállítás mérföldkőnek nevezhető a szlovákiai magyarság kultúr- és társadalom- történetében. Ahogy az igazgató elmondta: „Húsz évvel a rendszerváltás után ez az első komplex próbálkozás arra, hogy vizuálisan is közelebb hozzuk az elmúlt rendszer meghatározó időszakának, a sztálinizmus időszakának történelmét, mindennapjait, szlovákiai magyar vonatkozásban. A kiállítás megálmodóinak eredeti célja az volt, hogy a lehetőségekhez mérten egy globális képet tárjanak elénk a sztálinista Csehszlovákián belül a magyar kisebbség szerepéről.” A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma egyik alapvető feladatának tartja, és a maga eszközeivel igyekszik hozzájárulni ahhoz, hogy kisebbségünk történelméről alapos, objektív képet adjon. S mivel az 1918-tól 1948-ig terjedő történelmi időszakról állandó tárlat látható a Brámer-kúriában, az 1968-as, valamint a 1989-es eseményekről pedig a közelmúltban, a kerek évfordulók kapcsán készítettek kiállítást, Hus- hegyi Gábor, a mostani tárlat főkurátora szerint logikusnak tűnt, hogy tovább kell lépni, és fel kell dolgozni az ún. hosszú ötvenes évek évtizedét, (ú) Szembenézés az ötvenes évekkel (Somogyi Tibor felvétele)
