Új Szó, 2010. július (63. évfolyam, 150-175. szám)

2010-07-02 / 151. szám, péntek

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. JÚLIUS 2. Kultúra 9 Ma kezdődik Közép-Európa legnívósabb fesztiválja Karlovy Varyban, ahol 180 filmet láthat a közönség Csalóka napfény a fürdővárosban Hajdú Zoltán Miklós és Caroline Strubbe (Oláh Csaba felvétele) Július 7-én kezdődik a XI. Nemzetközi Művésztelep Szakrális művészetek Karlovy Vary évszázadok óta a gyógyfürdők, a gyógyvizek városa. Ilyen­korjúlius legelején azon­ban a világ filmgyártásáé is. Itt zajlik ugyanis Közép- Európa legrangosabb fesz­tiválja. A messze földön hí­res források gyógyító hatá­sa mellett pedig a film­művészet, a mozi is bizo­nyítani tudja erejét, sőt nem akármilyen hatalmát. SZABÓ G. LÁSZLÓ Karlsbadban most éppen negy- venötödször. Az idei seregszemle megfontolt döntésen alapul: ke­vesebb filmet bemutatni, hogy a várhatóan legnagyobb, érdeklő­dést kiváltó alkotásokat többször is levetíthessék a közönségnek. A „kevesebb” természetesen nem keveset jelent. Csak az elmúlt évekhez képest csökkent a meghí­vott filmek száma. A 180 bemuta­tásra váró opus közül ötvennek éppen itt, Karlovy Varyban lesz a nemzetközi vagy éppen világ- premierje. A versenyben is csupán 12 film szerepel, köztük két cseh produk­ció. Az Oscar-díjas Jan Svérák Ku- ky hazatalál és Tomáš Mašín re­meke, a 3 évad a pokolban. Mellet­tük Kína, Irán, Oroszország, Spa­nyolország, Franciaország, Anglia, Lengyelország, Horvátország, Bel­gium és Kanada képviselteti magát a versenyben. Magyarország idén nem lesz jelen ebben a szekcióban. Az a két alkotás, amelyért Karlovy Vary is beállt a sorba az idei Ma­gyar Filmszemlén, Berlinben és Cannes-ban futott köröket, így a cseh fürdőváros ugyancsak A-ka- tegóriás seregszemléje már nem kaphatta meg. Ha nem, hát nem, gondolták (sértődötten?) a feszti­vál szervezői, akkor idén nem lesz magyar film a mezőnyben. A Hori­zontok elnevezésű válogatásban viszont meghívást kapott Pejó Ró­bert Látogatás című, osztrák-ma- gyar-svájci koprodukcióban ké­szült munkája, amely a februári budapesti szemlén elnyerte a leg­jobb rendezés díját. A kamerás gyilkos című Glavinic-regény nyo­mán készült tóparti thriller női fő­szereplője, Gryllus Dorka Berlin­ből érkezik a fesztiválra. Lesz ma­gyar vonatkozása a belga film­művészet újdonságait felvonulta­tó különprogramnak is, amelyben Caroline Strubbe első játékfilmjét, a Hajdú Zoltán Miklós (Fehér te­nyér) főszereplésével készült Elve­szett személyek körzetét is mű­sorra tűzik. Két szakmai program keretében mutathat be részleteket most születő filmjéből Nemes Gyu­la és Miklauzic Bence. Előbbi a ne­gatív magyar filmtörténetről, utóbbi a magyar-lengyel összefo­gásban forgatott második játék­filmjéből, A zöld sárkány gyerme­keiről adhat hírt. Új szekció is indul idén. A film­archívumok kincsei sorozatban hat felújított kópiát láthatnak a nézők, köztük Fellini 1955-ös me­lodrámáját, a Szélhámosokat és Visconti remekét, A párducot. Hitler Hollywoodban címmel egy egészen friss amerikai alkotás is jön a fesztiválra, s vele együtt a film két főszereplője, a spanyol Maria de Medeiros (Henry és Ju­ne, Találkozás Vénusszal, Pulp Fiction) és az álomgyár legendás, lassan kilencvenéves színésznője, Micheliné Presle, aki egykor a franciák Tulipános Fanfanjának, Gérard Philipnek a partnere volt. A fénykorát élő román film­gyártás a Nyugatról Keletre szek­cióban Cristi Púi Aurora című rendezésével lesz jelen, amelynek hőse, a frissen elvált, negyvenkét éves férfi éppen ölni készül. Pat­rick Hughes az ausztrál filmesek élvonalából érkezik Red Hill című munkájával, amelyet a Más szemmel című programban vetí­tenek. Hughes stílusát a Coen fi­vérek és Robert Rodriguez kézje­gyéhez hasonlítja a nemzetközi kritika, így akciódús thrillerével (főhőse egy fiatal rendőr) máris a figyelem középpontjában áll. A Függetlenek fórumában láthatja majd a közönség a német Philip Koch Picco című börtöndrámáját és az angol Christopher Morris Négy oroszlánját (négy kezdő, de máris véres támadásra készülő terroristáról). Tom Ford, a világ egyik leghíre­sebb divatdiktátora először állt kamera mögé. Single Man című rendezésében két férfi (Colin Firth és Matthew Goode) szerel­méről mesél. Két rendezőt jutalmaz életmű­díjjal (az egyetemes filmmű­vészetben létrehozott értékeiért) az idei mustra. A cseh Juraj Her­zet és az orosz Nyikita Mihalko- vot. Mindketten elhozzák új mun­kájukat. Herz A Habermann-ma- lommal, Mihalkov pedig a Csaló­ka napfény folytatásával érkezik. A fesztivál elnökének, Jifi Bartoškának a díját az angol mozi sztáija, Jude Law kapja, aki olyan filmekkel tett szert népszerű­ségére, mint A tehetséges Mr. Rip­ley, a Gattaca, a Hideghegy, a Kö­zelebb, az Oscar Wild szerelmei vagy a Bűnös viszonyok. A nyitófilm Scott Cooper ren­dezése, az Őrült szív lesz, amely­nek főszereplője, Jeff Bridges az idén Oscart és Arany Glóbuszt is kapott kiváló alakításáért. John Malkovich, Karlovy Vary tavalyi nagy vendége ezúttal a fesztivál videoklip-sorozatában üdvözli a nézőket. Hogy mit eszelt ki az amúgy is eszelős ötleteiről híres amerikai színész, az ma este fog kiderülni. ELŐZETES Dunaszerdahely. A Kortárs Magyar Galériának otthont adó Vermes-villa ismét megnyitja ka­puit a felvidéki és határon túli kor­társ képzőművészek előtt. Nem csupán vendégül látja az alkotó­kat, hanem érdekes, tartalmas programokkal várja őket, név sze­rint Szalai Pált, Bardócz Lajost, Budahelyi Tibort, Dobó Biankát, Fűkő Bélát, Kőmíves Andort, Lu­kács József Jókát, Mayer Évát, Mózes Katalint, Seregi Józsefet, Turcsányi Antalt és Várnagy Ildi­kót. A nyilvánosság részére is szá­mos program kínálkozik: július 7-én, szerdán 15 órakor dr. Szabó Lilla művészettörténész mutatja be a Kortárs Magyar Galéria festé­MTl-jELENTÉS Budapest. Idén kissé módosult elnevezéssel és helyszínen, Nyár a Lánchi'dnál címmel a pesti rakpar­ton tartják meg a Budapesten már hagyományossá vált júliusi és au­gusztusi zenei hétvégéket. A Lánchidat idén nem zárják le, mivel a Margit-híd felújítása miatt amúgy is túlterheltek a bu­dapesti utak, átkelők. A Magyar Tudományos Akadémia székháza mellett, a Duna partján azonban találtak megfelelő teret a prog­ramsorozathoz, így idén ott ren­dezik meg július 3. és augusztus 15. között a zenei és színházi produkciókat felvonultató prog­ramsorozatot. A hét hétvégén gyerekek és fel­nőttek, budapestiek és vidékiek, magyarok és külföldiek egyaránt megtalálhatják az őket érdeklő, ingyenes programokat. A színházi előadások, a népek zenéje, a ko­molyzene és a világzene mellett teret kap a dzsessz, a folk és a könnyűzene is, de nem marad el a hagyományos kirakodóvásár sem, ahol népi mesterek és iparmű­vészek kínálják portékáikat. Az első hétvégén a színház ke­rül a középpontba. A vásári forga­tagban utcai mutatványosok, pan­tomimesek, gólyalábasok, a szín­padon pedig ismerős arcok, szeti gyűjteményét - ezzel hivata­losan is kezdetét veszi az idei művésztelep. 18 órai kezdettel már Almási Róbert festőművész nyitja meg az Art Ma Galériában Prekop Miloš kiállítását. Egy nappal később, 8-án szin­tén 18 órai kezdettel a Vermes-vil­lában a Kortárs Magyar Galéria sa­ját gyűjteményéből összeállított - „A nő” és a „Szakrális művé­szetek” témakörével foglalkozó - válogatást Almási Róbert festő­művész méltatja. A kiállítások sokrétűségéről árulkodik, hogy grafikák, festmények, szobrok egyaránt láthatók lesznek. Immár hagyományosan ugyancsak kiállí­tás keretében tekinthetik meg a látogatók azokat az alkotásokat, amelyet a művésztelep résztvevői ajándékoznak a galériának, (ml) népszerű produkciók, újdonsá­gok, színészzenekarok, improvi­zációs színházak, gyermekelő­adások varázsolnak a hétvége so­rán egy kis színházat a szabadtéri színpadokra. A Népek zenéje címet viselő jú­lius 10-11-i hétvégén zenei kara­vánnal utazhatják körbe a világot a látogatók. A koncertek betekin­tést kínálnak Európa, Afrika, Amerika és Ázsia számos orszá­gának zenei sokszínűségébe. Július 17-18-án ismert kamara- zenekarok és tehetséges fiatal ze­nészek vállalkoznak arra, hogy a komolyzene vidámabb arcát is megmutassák. Július 24-25-én a dzsessz ra­jongói tölthetik a Lánchídnál ide­jüket, majd július 31-én és au­gusztus 1-jén a balkáni, cigány, orientális és latin dallamok, a dzsessz, valamint a magyar nép­zene színes kavalkádját adják a vi­lágzene legjelesebb hazai mű­vészei, zenekarai. Augusztus 7-8-án igazi buli hangulatra számíthatnak az arra járók, a legnépszerűbb könnyű­zenei irányzatok képviselőinek közreműködésével. Az utolsó lánchídi hétvégén folkparádét rendeznek, a táncház mozgalom emblematikus muzsikusaival bú­csúznak a szervezők a fesztivál közönségétől. Zenés hétvégék várják a közönséget a pesti rakparton Nyár a Lánchídnál Rémálom az Elm utcában - hiába írták tucatnyian a forgatókönyvet, a sablonkarakterek és a borzalmas szcénák lehúzzák, altatják, befedik a produkciót Szilfa utca utolsó utáni rémálma - Freddy Krueger visszatért KASZÁS DÁVID 1984. Misztikus (év)szám. Jó néhány sorsfordító történelmi esemény zajlott ekkortájt, ily címmel írt regényt George Orweü, s a filmművészetben is mérföld­kőhöz értünk... Megszületett pél­dául Freddy Krueger. A „perverz showman” karakte­re korábban fogant, Wes Craven munkája azonban csak a már em­lített esztendőben került mozik­ba. Robert Englund bújt a pizza arcú gyilkos bőrébe, s hét és fél részben mészárolta tucat számra a megrémült tiniket. A folytatások minőségingadozását eltussolnám, az azonban nyilvánvaló, hogy az egymást követő epizódok rajon­gók millióit édesgették maguk­hoz. A keménykalap, a csíkos pu­lóver, a borotvaéles késujjak, va­lamint a (kialakuló) feketehumor pedig az egyik legtökösebb go­nosz névjegyévé váltak. Legutóbb 1994-ben vérengzett, újra a Si­koly-széria dirigensével a kor- mányrúdnál. 2003-ban össze­eresztették kalpagos démonunkat Jason Voorhees barátunkkal, akit tavaly ismét előkapartak a Kris­tály-tavi táborból. Az aktuális bűntettet is Michael Bay (Bad Boys, A szikla, Armageddon, Transformers) produkciós cége, a Platinum Dunes követte el, mely sorra támasztja fel a régmúlt soro­zatgyilkosait. Freddy Krueger legfrissebb tör­ténetét egy videoklip-rendezőre bízták. Bárne tették volna! Samuel Bayer zenés kisfilmjeinek „gyors tempójú, zaklatott vágású, tömöri’ nyelvezetét próbálta idomítani a rémálmok világához, változtatva néhány alapkoncepción és átfor­málva a széria hangulatát. A pen­geujjú rém epés megjegyzéseit ki­gyomlálta, s bár néhány jelenet erejéig tiszteleg az eredeti alkotás előtt is, Nolan Batmanjének vér­frissítő gondolatát és a 007-es ügynök meg-megújuló eszméjét szem előtt tartva inkább egyfajta eredettörténetet próbált a vászon­ra mázolni. A siralmas forgató­könyv azonban jelentősen leszű­kítette mozgásterét. Hiába írták tucatnyian a forgatókönyvet, a sablonkarakterek és a borzalmas szcénák lehúzzák, altatják, befe­dik a produkciót. A kaszabolós horrorokkal szemben nem a gore-vonal került előtérbe, sokkal inkább a feszült­séggel terhelt, félelemkeltő képso­rokra építettek. Volna. Míg azon­ban a mintadarabban az álomké­pek és a valóság közötti pontok elmosódnak, többértelműséget kölcsönözve a szürreális soroknak, addig itt a kettéválasztható színté­ren zajló eseményektől csak lapos ijesztgetéseketvárhatunk. Rémfilmeknél másodlagos a színészek kvalitása, az „álmok urának” (silány) maszkja alatt mégis egy tehetséges aktor bújt meg. Jackie Earle Haley (Apró tit­kok). Gyerekszínészként lépett a porondra, majd az első Rém­álom... forgatása előtt ő is részt vett a meghallgatásokon. Az anek­dota szerint kísérője, bizonyos Johnny Depp nyerte el a szerepet... Rémisztőre kevert hangjával és show-tlan megjelenésével azon­ban csalódást okoz. A többiekre tintát is felesleges pazarolni. Po­csék alakítások tömkelegé. A modern filmtechnikai eszkö­zök sem adhatnak létjogosultsá­got jellegtelen remake-eknek. A bevételi adatok viszont folytatást ígérnek. De minek? Az ollókezű rém újra felbukkan (Képarchívum'

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents