Új Szó, 2010. július (63. évfolyam, 150-175. szám)
2010-07-19 / 164. szám, hétfő
8 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2010. JÚLIUS 19. www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Ősztől szlovák Forbes magazin Pozsony. A világ egyik legnívósabb gazdasági magazinja, a Forbes novembertől szlovák változatban is megjelenik - nyilatkozta Erik Conrad, a Business Consulting & Media kiadó igazgatója, aki szerint kezdetben 12 ezer példányban, havonta egyszer jelentetik meg a lapot, amely 60%-ban szlovákiai gazdasági hírekből, kommentárokból áll majd, kibővítve az amerikai magazin eredeti írásaival. A Forbes egy amerikai kiadóvállalat, melynek legjelentősebb publicisztikája a kéthetente megjelenő Forbes magazin, mely a legrégebbi nemzeti üzleti magazin Amerikában. 2007-ben ünnepelte fennállásának 90. évfordulóját. A magazint és nemzetközi kiadványait több mint 5 millió ember olvassa világszerte. (ČTK) Nem félünk Görögországtól Pozsony. A gazdasági válság, az országról szóló negatív hírek és a korábbi pesszimista előrejelzések ellenére a szlovák turisták érdeklődése idén sem lanyhult Görögország iránt - vallja Ivan Schwarz, a Szlovák Utazási Irodák és Ügynökségek Szövetségének (SACKA) a vezérigazgatója. Szerinte a szezon elején az utazási irodák ugyan enyhe csökkenést tapasztaltak Görögország esetében, mivel az országról szóló hírek elbizonyta- lanították az utazni kívánókat. Azt követően azonban, hogy az ügynökségek csökkentették az árakat, újra megnőtt az érdeklődés az ország iránt. Szlovákiából egyébként évente átlagosan nagyjából 100 ezren töltik a nyári szabadságukat Görögországban. (SITA) Spórolás helyett inkább kölcsön kell Pozsony. Az Első Lakás-takarékpénztár (PSS) ügyfelei az idei első félévben nagyobb érdeklődést mutattak a hitelfelvétel, mintsem a takarékoskodás iránt. A felvett hitelek száma elérte a 13,3 ezret, ami 89%-kal több a tavalyi első félévhez képest. Az ügyfeleknek összesen 229 millió eurónyi kölcsönt folyósítottak, ami csaknem 117%-os bővülésnek számít. A takarékoskodásról szóló szerződések száma ugyanekkor 23%-kal, 88,6 ezerre esett vissza. (SITA) Elbocsátások a bankszektorban Pozsony. A szlovákiai pénzintézetek a gazdasági válság miatt az elmúlt egy évben jelentős elbocsátásokba kezdtek. Március végén összesen 19,6 ezren dolgoztak a bankszektorban, 1764-gyel kevesebben, mint egy évvel korábban. A bankfiókok száma ugyanekkor nyolccal nőtt, elérve az 1238-at. A legtöbb fiókja, összesen 299, a Szlovák Takarékpénztárnak van, amit az Általános Hitelbank (252), a ČSOB (155) és a Tatra banka (152) követ. (SITA) Egyre több bedőlt cseh hitel Prága. Csehországban idén jelentős mértékben megugrott a bedőlt hitelek aránya. A legnagyobb problémák az áruhitelekkel vannak. Májusban az ilyen kölcsönök esetében a törlesztő részlet visszafizetésével több, mint 90 napot késők aránya elérte a 10 százalékot. A konkrét termékre nyújtott célirányos hitelek esetében még ennél is nagyobb, 15 százalékos a bedőlt kölcsönök aránya. Ezzel beigazolódtak a pénzügyi elemzők korábbi előrejelzései, amelyek szerint Csehországban a cégeknek idén ugyan már jobban megy majd a soruk, mint tavaly, a lakosságra azonban idén csap le teljes erejével a válság. (TASR) Magyarországi átlagkereset Budapest. 10%-kal nőttek a nettó magyar átlagbérek az idei első öt hónapban 2009 hasonló időszakához képest (a verseny- szférában 9,9, a költségvetési szervezeteknél 10,3%-os növekedés). A reálbér 4%-kal bővült. Az átlagos nettó kereset 133 500 forint volt az első öt hónapban, ezen belül a fizikai foglalkozásúak 96 600, a szellemi foglalkozásúak 171 800 forintot kerestek. A bruttó átlagkeresetek 3,4%-kal nőttek 2010 első öt hónapjában, a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 204 300 forint volt. (MF) MAI VALUTAARFOIYAMOK AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK Valuta t Árfolyam Valuta Árfolyam Angol font 0,8453 Lengyel zloty 4,0914 Cseh korona 25,428 Magyar forint 280,85 Horvát kuna 7,2276 Román lei 4,2658 Japán ien 112,54 Sváici frank 1,3543 Kanadai dollár 1,3586 USA-dollár 1,3000 VETEL - E LADAS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,33-1,26 26,23-24,70 294,52-269,15 OTP Bank 1,34-1,26 26,21-24,72 289,60-272,87 Postabank 1,34-1,25 26,35-24,56Szí. Takarékpénztár 1,34-1,25 26,15-24,70 295,23-269,81 Tatra banka 1,33-1,26 26,12-24,79 292,89-270,63 Dexia banka 1,33-1,27 26,09-24,77 288,15-273,55 Általános Hitelbank 1,33-1,26 26,19-24,74 294,52-269,15 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) A lakások bérlése iránt hagyományosan leginkább a 28 évnél fiatalabb korosztályhoz tartozók érdeklődnek Nem drágul tovább a lakásbérlés Pozsony. Az elkövetkező hónapokban már nem kell a lakások bérleti díjainak a további növekedésétől tartanunk. Az ingatlanpiaci szakemberek szerint a bérleti díjak, a tavalyi szeszélyes ármozgásokat követően, valószínűleg hosszabb időre befagytak, így idén minden valószínűség szerint a hagyományos őszi áremelkedés is elmarad. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ 'A lakások bérleti díjai az idei első félévben már nem változtak jelentősebb mértékben, mindez azonban nem minden városra érvényes, hiszen az egyes régiók között jelentős eltérések mutatkoznak. Besztercebányán és Tren- csénben például idén júliusban 20 százalékkal drágábban vehettünk bérbe egy lakást, mint egy évvel korábban. Nagyszombatban ugyanekkor 14, Nyitrán pedig 17 százalékkal estek vissza a bérleti díjak. Trencsénben az árakat a bérlakások hiánya és a tajvani AU Optronics befektető megjelenése hajtotta fel, hiszen a városban emiatt rendkívül gyorsan nőtt a lakások iránti kereslet. Besztercebányán a gyors drágulást az okozta, hogy a városban továbbra sem épül elég új lakás, a fiatalok így kénytelenek a bérlakás mellett dönteni. Nagyszombaton és Nyitrán ezzel szemben a gyors áresés azzal magyarázható, hogy korábA legtöbb lakást a fővárosban adják bérbe, ahol évente fiatalok ezrei telepednek le a jobb munka és magasabb fizetés reményében (Képarchívum) ban itt irreális mértékben növelték a bérleti díjakat, amikor nagyobb külföldi beruházók telepedtek le a városban, mára pedig kiderült, hogy a felfújt árakon képtelenek bérbe adni a lakásokat. Jelentős különbségek vannak azonban az egyes lakástípusok között is. ,A bérleti díjak legnagyobb esését a luxuslakások és drágább lakóingatlanok esetében mértük. A kisebb és olcsóbb lakások azonban mindig gyorsan elkelnek, így ezeknek a bérleti díjai sem változtak olyan gyorsan” - nyilatkozta Daniela Danihel Rážová, a Bond Reality társaság igazgatója. „Az árak nagyjából februárig csökkentek, mára pedig már a legtöbb helyen stabilizálódtak” - vallja Andrej Churý, a RE/MAX - Elite ingatlanügynökség igazgatója. A lakásbérlés iránt leginkább a 28 évnél fiatalabb korosztályhoz tartozók érdeklődnek, akik - többnyire anyagi okokból - nem sietik el a lakásvásárlást. „Azok a fiatalok, akik számára nem jelent égető gondot a lakáskérdés, inkább a munkájukra, a karrierjükre összpontosítanak. Épp ezért sokkal gyakrabban döntenek a lakás bérlése mellett még akkor is, ha egyébként megengedhetnének maguknak az új lakás megvásárlását” - vallja Veronika Komorní- ková ingatlanpiaci elemző, aki szerint ennek köszönhetően a fiatalok sokkal könnyebben képesek munkát vállalni egy távolabbi városban is, hiszen nem köti őket az ingatlan. „A legtöbb lakást már hagyományosan a fővárosban adják bérbe, ahol évente fiatalok ezrei telepednek le a jobb munka és magasabb fizetés reményében” - nyilatkozta Dávid Dereník, az UniCredit Bank elemzője, aki szerint mindez nem csoda, hiszen a lakásárak Pozsonyban a dupláját is elérik a többi régióban kértnek. Mivel a fővárosban a bérek csak a felével nagyobbak, mint az országos átlag, a fiatalok képtelenek gyorsan összespórolni egy új lakásra. A szakemberek szerint nagyjából 28-30 év az a korhatár, ami alatt a fiatalok inkább a lakásbérlés, felette pedig inkább már - akár egy jelzáloghitel segítségével is - a lakásvásárlás mellett döntenek. (sita, mi, hn) Lakások bérleti díjai Város 2 szobás (55m*) 3 szobás (68m*) Pozsony 495 544 Nagyszombat 495 408 Trencsén 330 408 Zsolna 385 340 Besztercebánya 385 408 Nyitra 385 340 Eperjes 330 408 Kassa 385 476 Az adatok euró/hó lebontásban értendök (Forrás: HN) A munkaerő versenyképességét tekintve a kelet-közép-európai régió rövidesen akár a világ éllovasa is lehet Még mindig az alacsony bérköltség a fő vonzerő ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Bécs/Washington. Régiónk országaiban a fogyasztás 2011-ben várhatóan 1-2,5 százalékkal nő éves összehasonlításban. Az alacsony munkaerőköltség és a munkaerőpiacon várható reformok miatt a kelet-közép-európai régió a világ éllovasa lesz a munkaerő versenyképességét, tekintve - olvasható az Erste Group elemzésében. A fogyasztás szorosan a rendelkezésre álló jövedelem növekedésétől függ, s ez utóbbi év/év alapon 1-2,5%-kal bővül reáltérteken a régióban a következő esztendőben - véli Juraj Kotian, az Erste Group Közép-kelet-európai Elemzések Osztályának társvezetője. Az elemzés szerint a külkereskedelem 2008 végén és 2009 során bekövetkezett visszaesése az exportorientált országokat, így Szlovákiát, Magyarországot és Csehországot érintette leginkább. Miután elérte a mélypontot 2009 első negyedévében, számos kelet- közép-európai országban az export az elmúlt hónapok során kétszámjegyű éves növekedési ütemet tudott felmutatni, s ezzel pillanatnyilag a gazdasági talpra állás fő pillérének számít. A foglalkoztatás mintegy 1-4 százalékkal zsugorodott Kelet- Közép-Európában (kivéve Lengyelországot, ahol még növekedett is 2009-ben). A szezonális hatásoktól megtisztított foglalkoztatási adatok máris a stabilizálódás irányába mutatnak, azonban éves összevetésben a foglalkoztatottság visszaesése várható 2010-ben. A munkaerőköltség a kelet-közép-európai államokban jóval az EÜ-átlag alatt van, a foglalkoztatottsági ráta pedig növelhető a lakosság bizonyos csoportjait a munkaképes rétegből kizáró korlátok felszámolásával. Az amerikai székhelyű Világbank is optimistán tekint a térségünkre. Visszatér a gazdasági növekedési pályára az EU keleti, új tagországainak csoportja - állapította meg friss jelentésében a Világbank. A 2004-ben, illetve 2007-ben EU-taggá vált, úgynevezett EU-10 országcsoport - a három balti ország, a visegrádi négyek, továbbá Szlovénia, Románia és Bulgária - gazdasága 2009 első negyedévében még 2,1%-os visszaesést volt kénytelen elkönyvelni az előző év azonos időszakához képest, az idei első negyedév azonban már 0,8%-os növekedést mutatott. Az EU-10-en belüli növekedés egyenetlen. A legnagyobb mértékű fellendülés Szlovákiában és Lengyelországban mutatkozik; nálunk a tévé- és autógyártók húzzák az ipart, északi szomszédunknál pedig tavaly eleve nem is volt visszaesés. (Pb, MTI) A politikai és gazdasági unió évtizedek óta jól működik, ám a pénzügyi már tízéves fennállás után töredezik Nem mindenki felel meg az euró kívánalmainak HORBULÁK ZSOLT Pozsony. Annak ellenére, hogy a görög pénzügyi segély kérdésében hivatalos uniós állásfoglalás született, többen vitatják (pl. Szlovákia) ennek helyességét. A probléma jól demonstrálja azt a tényt, hogy amíg a politikai-gazdasági unió évtizedek óta sikeresen működik, addig a pénzügyi tízéves fennállás után töredezik, szakadozik. Az 1957-ben életre hívott Európai Gazdasági Közösség létrejöttében politikai és gazdasági okok játszották a főszerepet. Az első világháború tanulsága alapján nem kívánták megalázni a legyőzőiteket. Mivel akkoriban még a hagyományos nehézipar volt a meghatározó ágazat, így az első szövetség az Európai Szén-és Acél Közösség volt. Ehhez nem sokára társult az atomenergia közös fel- használásáról szóló egyezmény. A gazdasági intézményrendszer a 60-as években tovább bővült, és sikerült lebontani valamennyi, a szabad kereskedelmet gátló akadályt. Ehhez elégséges volt, hogy valamennyi tagország demokratikus legyen, és liberális gazdaságpolitikát folytasson. A 80-as években merült fel a gondolat, hogy az integrációt tovább kellene mélyíteni egy valutaunióvá. Ma már látszik, hogy ez sokkal nagyobb kihívás. Amíg Európa szinte minden országa képes szabad piacgazdaságot működtetni és garantálni az emberi jogokat, addig a költségvetési fegyelem biztosítása már szinte teljesíthetetlen feladat. A közös valuta nem használható hatékonyan az Európai Unió összes országában. Az euró stabilitását csak a „mag” képes garantálni, ahová Németország, Hollandia, Luxemburg, Finnország, Ausztria és Szlovénia tartozik. A balti országok továbbá az Egyesült Királyság erre képesek lennének, de történelmi-politikai okokból ezt mégsem teszik (leszámítva a jövőre eurózónás Észtországot). Az ún. „latin” országok, bár önmagukban fejlettek, hagyományosan nem alkalmasak szigorú pénzpolitikára. Néhány szakember szerint Belgiumnak, Franciaországnak, Spanyolországnak, Portugáliának, Olaszországnak, illetve Írországnak önálló valutaövezetet kellene kialakítania. További kultúrkör, amely pénzügyek területén is hasonlóságot mutat, Közép-Európa. Ezért, illetve az ár-bér szint egyezése okán a visegrádi országok számára egy saját valuta sokkal hasznosabb lenne, ám a valóságban előbb vagy utóbb a többi visegrádi tag is helép az eurózónába.
