Új Szó, 2010. július (63. évfolyam, 150-175. szám)
2010-07-15 / 161. szám, csütörtök
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2010. JÚLIUS 15. www.ujszo.com A Szamár, akit csalogat a nektár, s a csábító „édes mámortól" még Shrek se tudja visszatartani (Fotó: Bontonfilm) Mike Mitchell rendező és filmes csapata látványban igazi, vonzó mesevilágot teremtett, ráadásul három dimenzióban Itt van, megjött: Shrek a vége, fuss el véle Polanski újra forgatni készül Párizs. Roman Polanski egy francia vígjáték megrendezésével kezdi a munkát ki- szabadulása után. Yasmina Reza francia írónő tegnap jelentette be, hogy a svájci házi őrizetből hazatért francialengyel állampolgárságú filmes elsőként Le dieu du carnage (A vérontás istene) című színdarabját adaptálja a filmvászonra. A komédia már 2011-ben a mozikba kerülhet. Mint az írónő elmondta, az utóbbi hónapokban már együtt dolgoztak a produkció előkészítésén. Többször is ellátogatott a 76 éves rendező gstaadi üdülőjébe, ahol a svájci hatóságok fogva tartották. „Ugyanabban a helyzetben van, mint egy évvel ezelőtt. Szabadon utazgathat Svájcban, Franciaországban és Lengyelországban, valamint azokban az országokban, amelyeknek nincs kiadatási szerződésük az Egyesült Államokkal” - közölte Georges Kiejman, a filmrendező francia ügyvédje, (mti) Versenyben az Arany Leopárdért Budapest. A 63. locamói filmfesztivál versenyprogramjába Fliegauf Benedek legújabb, Womb (Anyaméh) című filmje, valamint a szintén magyar érdekeltségű Morgen című mozi is meghívást kapott. A svájci filmfesztivál szervezői tegnap tették közzé a 18 új alkotást felvonultató versenyprogramot, amelyben Fliegauf Benedek filmje, a német-magyar-fran- cia koprodukcióban készült Womb (Anyaméh), illetve a román Marian Crisan mozija, a román-magyar-ffancia Morgen is szerepel. A magyar rendező negyedik- egyben első angol nyelvű - játékfilmjének főszerepeit Eva Green és Matt Smith alakítja. A futurisztikus dráma egy szomor- kodó szép özvegyasszony történetét meséli el, aki elhatározza, hogy klónozással életre kelti elhunyt férjét. (mti) Ha már ezt a magyar címet kapta a film, játsszunk tovább a nyelvvel és a szavakkal, s toldjuk meg azzal, hogy: minden jó, ha a vége Shrek. S a tetralógiává növesztett mesefolyamnak ez az epizódja - azaz a Shrek a vége, fuss el véle - jó vég, jól zárta le a még jobb kezdetet (első részt), valamint az inkább elmarasztalással, mint hozsannával fogadott köztes részeket. TALLÓSl BÉLA A hazai mozikban mától hódító újabb (lezáró) Shrek-epizód elbűvölő látvány: s ez nemcsak a 3D-s technikának köszönhető, bár a háromdimenziós kiterjedés mindenképpen hozzáteszi a magáét az élményhez. Hogy annak idején, amikor először érkezett meg a zöld ogre a moziba, Shrek berobbanása legalább olyan erővel hatott, és legalább olyan terjedéssel foglalt magának helyet az emlékezetben, mint Süsü, a sárkány belépése a magyar mozgóképes mesevilágba, az bizonyos abból is, hogy Shreket - ha másképpen nem, hírből - mindenki ismeri. Tehát az is, aki nem látta, mint jómagam, aki ódzkodom mindenféle bombasztikus mozidarabtól, amely lehengerlőn vonul végig a nagy- közönségen a szenzáció erejével. Ogre hősünk zöld is volt, meg szörny is, s ez számomra túl sok volt ahhoz, hogy bevonzzon a moziba. S miután azt is megtudtam, hogy a zöld szörny nem is olyan szörnyeteg, ráadásul mostanra 3D-ben jött vissza, hogy ezzel a jelenésével végleg elbúcsúzzon, beültem a sajtóvetítésre. így reméltem felmentést amiatt, hogy annak idején negatív előítélettel éreztem Shrek szömyvolta iránt. S meg is állapítottam, hogy szörnyként valóban szörny volt szegény ogre. Ebben a részben ugyanis a mostanra békés családapává szelídült Shrek egy napra a Rumpelstiltskinnel kötött szerződés alapján ismét szörnyeteggé válik, s kiengedheti borzalmas hangját - egyetlen szömynapja körülményeiről szól az új rész, vagyis a Shrek a vége, fuss el véle. S e részt végignézve megtanultam egy életre: mégse legyek negatív a (mesebeli) szörnnyel szemben, merthogy egy szörny - különösen, ha az egy zöld ogre - már-már giccsesen szelídségesen szelíd emberséges emberi lénnyé tud válni, ha elvarázsolják a gyöngéd érzelmek és megérinti a szerelem. Ezt érzékelhetjük az új rész kezdő képsorain, s ezért nem is igazán csodálkozunk, hogy szeretné legalább egy napra visszaszerezni egykori mivoltát. Nem véletlen az sem, hogy Shrek ezekkel az átváltozásaival tömegesen vonz be a moziba gyereket, felnőttet egyaránt. S természetesen nemcsak ő, hanem az ő kis csapata is, amelyben minden figura telitalálat; még a minden gonosz eredeteként létező Rumpelstilt- skin is ámulatba ejtő. S itt van az a pont, amivel engem megfogott magának ez a film, s minden bizonnyal megfog másokat is. A sztori olyan, amilyen, kiszámítható, mint a mesék legtöbbje, úgy végződő, olyan megoldásokkal manipuláló, miként a mesék legtöbbje, ám a Shrek a vége, fuss el véle látvány- világa, a mesetér megformálása és megtöltése, valamint a figurák külalakjának pazar kivitelezése mindenképpen maradandó élményt jelent. Ehhez kétségtelenül a három dimenzió is hozzátesz. Olyasmit kínál és tálal a látványtér élő és élettelen környezetével együtt, amire azt szokták mondani nagy elismeréssel: ez meghatározza vagy megalapozza a gyerekkor vizuális ábécéjét. Nem kell azon siránkozni, hogy „bezzeg, anno, a mi időnkben képernyőre került szép népmesék, esti mesék és egyebek voltak a csúcs, de mit kap ehelyett a mai gyerek!”. Ez a 3D-s Shrek látványában olyan lenyűgöző varázslat sokat látott felnőtt szemmel is, ami vonzza a tekintetet, és nem engedi el; s az ember a vászonra meredve azon kezd morfondírozni, micsoda magas szintű technika az, amely ilyen mesevilágot megteremtett - s még mielőtt csak a technika előrehaladását emelném ki, hozzá kell tenni, a technika mögött a megalkotásban mindig az emberi fantázia és kreativitás áll. S itt - a látványt illetően - magasan szárnyal a kreativitás. Legalább olyan fenomenálisan, mint e mozgóképes mese söprűnyél'en közlekedő boszorkányai. Az az epizód például, amelyben Shreket csapdába csalja Rumpel- stiltskin, s a jószívű családapa ogre megsegíti a hintójával balesetet szenvedett gonosz manót, olyan élő-pulzáló, lélegző-működő jelenet, mintha nem is animációt, hanem hús-vér lényeket látnánk nem animált, hanem élő környezetben. Animált varázslat ez a helyzet, és ilyenből több is van ebben a Shrek- sztorit lezáró darabban. S e jelenetekben a figurák a főszereplők. Emeljünk ki kettőt: a Szamár, aki úgy nyalja a tiltott „gyümölcs” nektárját, mint a legeredetibb, hamisítatlan akácmézet, olyan társa Shreknek, akire a nyiladozó elme felépítheti a barátság-eszmét. A Csizmás Kandúr, illetve Pandúr pedig igéző tekintetével és túlhízott testével olyan „kéjenc”, akit cinkos cimboraként lehet követni minden kalandra. Nemcsak azokra, amelyeket Shrek a vége, fuss el véle című lezárásban láthatunk, hanem azokra is, amelyek a tervek és hírek szerint még csak készülnek egy új meséhez: amely épp róla, Csizmás Kandúrról szól majd, ha igaz. Soha rosszabb véget, mint a Shrek! Pécs, a határtalan város - kiállítás Marsaiké Péter fotóiból, amelyeken a művész szokatlan szemszögből mutatja be szülővárosát Kis utcácskákba, hátsó udvarokba és kertekbe csábítja a szemlélőt a fotóművész (Marsaiké Péter felvétele Letérés a turistaútvonalakról KIÁLLÍTÁS AJÁNLÓ Selmecbánya. Aki a hétvégén a festői szépségű városkába látogat, egyúttal Pécsett is körülnézhet. A Magyar Köztársaság Kulturális Intézetének sorozata, a Magyar képzőművészek az Art Ca- féban nyáron is folytatódik, ezúttal Marsalkó Péter fotóival. A művész szokatlan szemszögből mutatja be szülővárosát, Pécset, a turista-útvonalaktól távol eső kis utcácskákba, hátsó udvarokba és kertekbe csábítja a szemlélőt. Központi témát képez ezen belül a Zsolnay porcelán- gyár tarka kerámiaszobrokkal, színes csempékkel és rejtett kincsekkel gazdagon díszített belső udvara, amelyet az Európa Kulturális Fővárosa - Pécs 2010 projekt keretében eleven kulturális negyeddé alakítanak át. A hetvenes évek Magyarországán több fényképész-csoportosulás is megpróbált egy új formavilágon keresztül dinamikát vinni az egyre egyhangúbbá váló fotózásba. Ilyen irányadó alakulat volt a pécsi Focus Csoport is, amely a Mecsek Fotóklub keretein belül működött. Az 1977-ben alakult művészközösség, amelynek magjához tartozott Marsalkó Péter is, számos magyarországi és külföldi kiállításon kapott elismerést és figyelmet. Marsalkó Péter képei 1982 óta pécsi, bajai, budapesti és berlini egyéni kiállításokon is láthatóak voltak. Fotóművészeti munkásságát, amelyben a portréfotózás különös jelentőséggel bír, több díjjal is jutalmazták (1980-ban a pécs-lahti Nemzetközi Fotókiállítás fődíja, 1981-ben az esztergomi Fotóbiennále Nívódíja, 1982-ben a zadari Nemzetközi Fotókiállításon diploma és 1996-ban a Magyar Fotóbiennále fődíja, portré kategóriában). 2008-ban hosszabb szünet után újra egymásra talált a Focus Csoport öt tagja - közöttük Marsalkó Péter is -, hogy az Európa Kulturális Fővárosa - Pécs 2010 nagyprojekt számára egy új kollekciót állítsanak össze. Feladatként tűzték ki maguknak, hogy szeretett városuk hangulatát érzékeny és átgondolt módon fogják meg. A Pécs, a határtalan város című kiállítás Bécsből érkezik Selmecbányára, ahol e hét szombatján 19 órakor nyílik (Art Café, Akademická 2.), és augusztus 15-ig látható, (juk)
