Új Szó, 2010. július (63. évfolyam, 150-175. szám)
2010-07-10 / 157. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. JÚLIUS 10. Szalon - Srebrenica 1995-2010 13 TIZENÖT EVVEL EZELŐTT ZAJLOTT A SREBRENICA! NÉPIRTÁS Július 11-én lesz a srebrenical népirtás 15. évfordulója: 1995-ben a Ratko Mladics vezette Boszniai Szerb Hadsereg (Vojska Republike Srpske) katonái néhány nap leforgása alatt mintegy 8000 muszlim férfit és fiút végeztek ki Srebrenicában és környékén. Ez volt a legvéresebb etnikai tisztogatás Európában a második világháború óta. m VRS - Boszniai Szerb Hadsereg ARBiH - Bosznia & Hercegovina Hadserege ŕľ| Holland békefenntartók Határvonalak ENSZ^ megfigyelői bázisok Holland védelmi állások Csata Az ARBiH által felügyelt terület, 1995 júliusában Szerb offenzíva 1995 július 8-án A szerb katonaság 1995. július 11-én offenzívába kezdett ---------A szerb katonák előrenyomulása Šušnjariban a bosnyák fegyveresek és a srebrenicai bosnyák civilek menetoszlopba rendeződtek, és gyalogszerrel próbáltak eljutni a hegyvidéken át a biztonságos területre. A menekülők nagy részét (több ezer személyt) a szerbek elfogták és kivégezték. Bratunac Muszlimok által irányított boszniai kormány A mészárlás 1995 júliusában a Boszniai Szerb Hadsereg végső offenzívát indított Srebrenica ellen, ahol egy 450 katonát számláló holland békefenntartó kontingens feladata lett volna megvédeni mintegy 35 000 bosnyákot, beleértve azt a 25 000 személyt, akik Potočariban a holland katonai támaszponton kerestek menedéket. Július 5. Szerb tüzérségi támadás Srebrenica déli része ellen. Július 6-9. A holland békefenntartók nem adják ki a korábban beszolgáltatott fegyvereket a helyi muszlim férfiaknak, akik a várost védenék. A szerbek elfoglalják az UNPROFOR egyik előőrsét, mintegy kéttucatnyi holland katonát túszul ejtenek. Július 10. Hatalmas a tülekedés a hollandok fő támaszpontja körül, minden civil az ENSZ-bázistól remél oltalmat. Július 11. A Boszniai Szerb Hadsereg Drina Hadteste Ratko Mladics tábornokkal az élen bevonul Srebrenicába. Július 12. A szerbek több ezer muszlimot szállíttatnak el Srebrenicából, de a fiúkat és a férfiakat különválasztják a többiektől. Közben elfogják és kivégzik azokat a bosnyákokat, akik az erdőkön keresztül menekülnének. Július 13. Ekkor még mintegy 5000 menekült tartózkodik az ENSZ-bázison, de a holland békefenntartók őket is kiszolgáltatják a szerbeknek, a túszul ejtett holland katonákért cserébe. Július 16. Azok a srebrenicai menekültek, akik az erdőkön és a hegyeken át elérték a bosnyák fennhatóság alatt álló területeket, beszámolnak a világnak a szerbek által elkövetett mészárlásokról és tömeges kivégzésekről. Az áldozatok identifikációja nehéz, mert a szerbek - a nyomozást megnehezítendő - kihantolták őket a tömegsírokból, és a maradványokat ún. másodlagos tömegsírba szállították át. Előfordult, hogy 12 különböző, egymástól akár 30 kilométer távolságban lévő tömegsírban találták meg egyazon holttest különböző részeit. A srebrenicai körzetben található tömegsírokból azóta több ezer holttestet hántolták ki. Azonosításukat jelentősen megnehezítette, hogy a szerbek-el akarván tüntetni a tömeggyilkosságok bizonyítékait - több tömegsírból átszállították a holttesteket ún. másodlagos tömegsírba, és az áthelyezés során a holttestek több darabra estek szét. |—Q Forrás: Gendercide Watch, pbs.org A budapesti OSA Archívum (Open Society Archives), ahol a délszláv háborús események dokumentumai is a kutatók rendelkezésére állnak. bek nőket erőszakolnak meg és férfiakat kínoznak halálra. Sokan öngyilkosok lettek, mert nem akartak a szerbek kezére kerülni, vagy pedig megtébolyodtak a félelemtől. Ratko Mladics szerb tábornok alkut kötött a holland kéksisakosokkal, s ennek értelmében a szerbek megkezdték a civil lakosság evakuálását a srebrenicai enklávéból. ígéretüket azonban megszegték: a bosnyák férfiakat nem engedték felszállni a buszokra, hanem helyi raktárakba, tornatermekbe, iskolaépületekbe gyűjtötték össze őket, majd hozzáláttak módszeres kivégzésükhöz. Voltak olyanok, akikkel előbb megásatták a sírjukat, s úgy lőtték halomra őket. Voltak, akiket sorba állítottak, és úgy „kaszálták le” őket géppisztolysorozattal. Voltak, akiket tarkón lőttek egy mezőn. Kivégzések zajlottak a Jadar folyó partján, a Cerska völgyében, a Sandiči melletti földeken vagy Kravica határában, ahol a helyi szerb lakosság is részt vett a gyilkolásban. A holttesteket kotró- és földmunkagépekkel dózerolták a tömegsírokba. Jean-René Ruez, az egykori Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűncselekményeket vizsgáló Hágai Nemzetközi Törvényszék (ICTY - International Criminal Tribunal for the former Yugoslavia) francia főnyomozója szerint bizonyíték van arra, hogy egyeseket élve temettek el. Hogy miért nem menekültek a fogva tartott bosnyákok? A túlélők szerint mindenki abban bízott, hogy a 20. század végén az ENSZ és a Vöröskereszt nem hagyhatja, hogy civileket végezzenek ki Európában. Csupán a pilicei kultúrházban fogva tartott mintegy 500 bosnyák próbált meg kitörni - a gránátsorozatok után egyetlen túlélő sem maradt közülük. Nem jártak jobban azok sem, aki a szerb offenzíva első napjaiban menetoszlopot alkotva indultak a bosnyák területek felé. Őket a hegyekben cirkáló szerb „Arra gondoltam, hogy gyorsan fogok meghalni, nem fogok szenvedni Aztán arra gondoltam, hogy az anyám soha nem fogja megtudni, hol végeztem. Ilyeneket gondoltam, ahogy szálltam le a teherautóról. Amikor odaértünk a kijelölt helyre, valaki azt mondta: hasra! És ahogy lehasaltunk, elkezdtek lőni Szenvedtem, de nem kiabáltam. Nem tudtam, mennyire súlyos a sérülésem. Vártam, hogy eltaláljon még egy golyó. Vártam a halált. ” (Egy srebrenicai túlélő hágai tanúvallomása) egységek vadászták le, akik a hollandoktól zsákmányolt kék sisakokkal tévesztették meg áldozataikat, ezzel csalogatva elő az étlen-szomjan menekülő bosnyákokat az erdő mélyéről. A hágai bíróság utóbb népirtásnak minősítette a srebrenicai mészárlásokat, melyek során mintegy 8000 muszlim fiú és férfi vesztette életét. A délszláv háborús válságnak végül az 1995 novemberében megkötött daytoni egyezmény vetett véget, de máig nincs konszenzus abban, hogy a boszniai szerb katonai vezetőkön kívül kiket terhel még a felelősség a Srebrenicában történtekért. Radovan Karadzsicsot, a boszniai szerbek egykori politikai vezetőjét, a srebrenicai népirtás kiterve- lőjét tizenhárom évnyi bujkálás után, 2008 nyarán tartóztatták le Belgrádban, ahol Drágán Dabics álnéven, megváltoztatott külsővel (szemüveg, hosszú haj, szakáll) természetgyógyászként dolgozott, és tudományos cikkeket írt az Egészséges Élet című lapba. Jelenleg Hágában tartják fogva, valószínűsíthetően életfogytig tartó büntetés vár rá. A másik fő bűnös, Ratko Mladics tábornok tartózkodási helye ismeretlen. Az OSA Archívum (Open Society Archives) júniusban a budapesti Centrális Galériában a „Srebrenica - Feltárás” című kiállítással emlékezett a kelet-boszniai népirtásra, katonai térképek, fényképek, dokumentumfilmek és kémműholdak által készített felvételek alapján rekonstruálva az eseményeket. Radiszlav Krsztics boszniai szerb parancsnok. A hágai bíróság 46 év bör- tönbüntetésre ítélte a srebrenicai népirtásban való részvételéért. Radovan Karadzsics, a boszniai szer- bek egykori politikai vezetője, a srebrenicai népirtás kitervelője. Karadzsicsot tizenhárom évnyi bujkálás után fogták el Belgrádban, ahol álnéven és megváltoztatott külsővel élt. Jelenleg Hágában tartják fogva. Ratko Mladics, a boszniai szer- bek katonai vezetője, a srebrenicai népirtás végrehajtója. Őt vádolják Szarajevó ostromának elrendelésével is. Ismeretlen helyen bujkál. Drágán Obrenovics egykori boszniai szerb katonatiszt. A hágai bíróság 17 év letöl- tendő börtönbüntetésre ítélte. Momir Nikolics a srebrenicai mészárlás előkészítésében vett részt. Eredetileg 27 évet kapott, amit a bíróság 20 évre csökkentett. Naser Oric a srebrenicai en- klávétvédő bosnyák fegyveresek vezére volt. Őt a Srebrenica közelében lévő szerb falvak megtámadásával vádolták Hágában, de utóbb minden vádpont alól felmentették. Vujadin Popovics, a boszniai szerb hadsereg (VRS) egykori alezredese. A hágai bíróság népirtás, háborús bűnök és emberiesség elleni bűncselekmények vádjával idén júniusban életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte. Ljubisa Beara egykori boszniai szerb katonai parancsnok a VFtS biztonsági főnöke volt a délszláv háborúk idején. Életfogytiglani börtönbüntetést kapott. Tom Karremans holland ezredes, a srebrenicai en- klávéban állomásozó béke- fenntartók parancsnoka. Sokak szerint gyáván, katonához méltatlanul viselkedett, amikor puskalövés nélkül átengedte Srebrenicát a szerbeknek, és némán asszisztált a mészárlás előkészületeihez. Eddig mintegy 80 tömegsírt tártak fel a srebrenicai térségben az utóbbi másfél évtizedben, és több mint 6000 áldozatot azonosítottak. Fotók: SITA, TASR és AP-orchívum, valamint Somogyi Tibor (reprofotó) (Ezúton mondunk köszönetét a kiállítás kurátorának, Szilágyi Csabának, valamint az OSA munkatársainak, Kövecsi Anikónak és Bertalan Nórának a tematikus összeállításunkhoz nyújtott segítségükért.)
