Új Szó, 2010. július (63. évfolyam, 150-175. szám)

2010-07-10 / 157. szám, szombat

8 Kultúra ÚJ SZÓ 2010. JÚLIUS 10. www.ujszo.com Prága temetője címmel új regényt írt Umberto Eco Kémek, uralkodók MTl-JELENTÉS Róma. Kémek, politikusok, uralkodók és összeesküvők a fő­szereplői Umberto Eco új regé­nyének, mely októberben jelenik meg, harminc évvel az egész vilá­gon bestsellerré vált A rózsa neve után. A XIX. századi Európában ját­szódik, a lázadás és a forradalmak évtizedeiben - ennél sokkal többet egyelőre nem tudni Umberto Eco új könyvéről. Nem árul el többet a mű címe sem: olaszul az II cimitero di Praga címet kapta a regény, mely magyarra Prága temetője- ként vagy A prágai temetőként is fordítható. Azt sem a szerző, sem a kiadó nem fedte fel, hogy a törté­net Prágában játszódik-e, mi a sze­repe az említett temetőnek, és Umberto Eco (Képarchívum) egyáltalán melyik prágai temető­ről van szó. Szokásához híven a bolognai egyetem nyugdíjas szemiotika professzora szereti a titokzatossá­got, és főleg az irodalmi játékot. A teljes csendben írt regény hírét sem maga Eco, hanem a könyvet megjelentető Bompiani kiadó kö­zölte. Az olasz könyvesboltokba októberben kerülő regény történe­tének megismerését azonban a mi­lánói kiadó néhány soros összefog­lalója se segíti, legfeljebb a kíván­csiságot csigázza: „Egy cinikus hamisító, aki az európai titkos- szolgálatok felének kémkedik, szá­lakat sző, cselszövést, összeeskü­vést, merényleteket tervez, azo­kat, melyek ténylegesen irányítot­ták kontinensünk történelmi és po­litikai útját. Egy regény az ezer- nyolcszázas politika legtitkosabb és meggyónhatatlan szegleteiről, aggasztó fényt vetve arra a korra is, melyben mi élünk.” Ennél többet Olaszországban sem tudni, de találgatni lehet. Eco műveit és szenvedélyét ismerve nem kizárt, hogy a főszereplő könyvhamisító. Azt is fel lehet téte­lezni, hogy a két évszázaddal ez­előtti politikai ármányok szálainak mozgatói között az olvasó a mos­tani európai és főleg az olasz poli­tika szereplőire is rátalál, közöttük a miniszterelnök Silvio Berlusco- nira, akinek 2008-as választási győzelmekor Eco professzor az Olaszországból való távozást is mérlegelte. AZ SZMÍT KÖZLEMÉNYE A Csehszlovák írószövetség Magyar Tagozatának 60., illetve a Szlovákiai Magyar írók Társasága megalakulásának 20. évfordulója alkalmából tartandó ünnepség és kiállítás, melyet a közelmúltban jelentett be a Társaság, új idő­pontban: 2010. november 19-én nemzetközi ünnepi konferencia keretében kerül megrendezésre. A későbbi időpont kijelölésére azon okból kifolyólag volt szük­ség, mert nyilvánvalóvá vált, hogy egy nívós rendezvény és kiállítás megszervezésére a hátralévő idő - elsősorban a nyári szabadságolá­sok miatt - kevésnek bizonyul. A Társaság szeretne megtenni min­dent annak érdekében, hogy a nagyszabású összejövetelen az egykori elnökök, titkárok, vezető­ségi tagok, s egyáltalán a tagság, hazai és külhoni írószervezetek képviselői, az SZMÍT társszerve­zői, támogatói jó szívvel és méltó­képpen emlékezzenek az eltelt hatvan esztendőről. A dunaszer- dahelyi Kortárs Magyar Galériá­ban - a Csallóközi Múzeum mun­katársainak hathatós közremű­ködésével - megvalósuló kiállítás anyagát, az írótársadalmat érintő, hozzá köthető dokumentációt, dedikált könyvet, jegyzőkönyvet, meghívót, fotót, hangfelvételt, képeslapot 2010. szeptember 10-ig kérjük elküldeni, melyet a kiállítás után természetszerűen visszaszolgáltatunk a tulajdono­soknak. Elérhetőség: Dom podnika­teľov, Kukučínova 459, 929 01 Dunajská Streda Tel.- Fax: 00421/(0)31 552 79 6400421/(0)911239479 E-mail: szmit@mail.t-com.sk Maria de Medeiros, a varázsos egyéniségű portugál színésznő hat nyelven adott interjút Kalový Varyban Riporterként is lenyűgöző Egy híján tíz napig a mozit, a világ filmművészetének friss sikereit ünnepelte Karlovy Vary, s ha minden napra nem is jutott világra szóló alkotás,a mustra programjának összeállítóit csak elismerés illeti. SZABÓ G. LÁSZLÓ Családi drámából például egé­szen gazdag volt a kínálat. A Test­vérek című argentin-uruguayi mű két főhőse, Susana és Marcos érett fejjel sem kötöttek házasságot. A nő merő önzésből döntött a szabad élet mellett, öccse, akivel csak ve­szekedni és marakodni képes, igazi önfeláldozó típus. Anyjukról is ő gondoskodik, ám amikor az asszony meghal, Susana kirántja alóla a lakást. A zárkózott, befelé forduló férfi előtt azonban ezzel nyit kaput a világ - Buenos Airesből Uruguayba költözik, és tűi a hatva­non utat tapos magának az életbe. Hideg fészekből kerülnek bör­tönbe a Teréz anya macskái című lengyel film ifjú hősei, Artúr és Mar­tin, akik ugyancsak testvérek. Ap­juk katonai missziót teljesített Irakban, lelkileg s idegileg teljesen kikészülve jön haza, anyjuknak in­kább csak autista kishúgukra jut ideje, és a sok összegyűjtött kóbor macskára. A két fiúra alig. A hu­szonkét éves Artúr szeretet és oda­figyelés hiányában teljesen eldur­vul, s öccsét is eltéríti a helyes útról. Családi életük pokollá változik, a két szülő tehetetlen, a fiúk pedig a hirtelen fellobbanó gyűlölet jegyé­ben végeznek anyjukkal. Mateusz Kosciukiewicz játssza a nagyobb fi­út. Vad erővel, sodró szenvedéllyel, hátborzongató hitelességgel. Le­het, hogy új Cybulskija van a len­gyel filmnek? Börtönfilmből is volt újabb a programban. Philip Koch, a német független filmes még a dánok alko­tását, az R-t is lekörözte, pedig az sem volt habos torta. Külföldi kri­tikusai Haneke művéhez, a Funny gameshez hasonlítják a bizonyára a minden apró részletre kiterjedő kegyetlensége miatt. A valós tör­ténet alapján forgatott film egy négyfős cellába hívja a nézőt, ahol úgy teremt feszültséget a huszon­éves elítéltek között, hogy „a leg­gyöngébb láncszemet” szakítja ki a fiuk közül. Ebben a környezetben csak gyilkos vagy áldozat lehet, Maria de Medeiros mondja egyikük. A pszichológus­nő munkája nem sokat ér, az őrök a legritkább esetben avatkoznak közbe, a fizikai erőszaknak nincs, aki véget vessen. Férfiasán beval­lom: nem volt erőm végignézni a filmet. Leggyengébb társukkal ugyanis végeznek a fiúk. Nem aka­rom leírni, hogyan. Mindezek után a kölyökképű kanadai Xavier Dolan Képzeletbeli szerelmek című filmje teljes felüdü­lés és nem kis felfedezés. Dolan gyerekszínészként indult a pályán, amit csaklehetett, magába szívott a filmrendezés tudományából. Már tavaly Cannes-ban nagy feltűnést keltett első játékfilmjével (Megöl­tem anyámat), s nyert is vagy har­minc díjat vele a világ legjobb fesz­tiváljain. Új munkája egy poétikus szerelmi vígjáték - a „témaérzé­keny” nézőt azonban a keserű fel­hangok sem kerülik el. Egyébként a Képzeletbeli szerelmek is Cannes- ból jött Karlovy Varyba. Megmoso­lyogtató, ugyanakkor megejtő sze­relmi háromszög szemtanúi lehe­tünk. Francis és Monika barátok. Pechükre mindketten ugyanabba a fiúba szeretnekbele. De menthetet­lenül. Vagyis reménytelenül. Nico­las (Niels Schneider) úgy fest, mint egy megelevenedett antik szobor. Külsőleg tökéletes. Arcáról ódákat zengenének a görögök, de meg­énekelné még egy reneszánsz író­költő is, Thomas Mann pedig felka­varó kisregényt írna róla. Nicolas mellett mindenki a magasban száll, de a végén nagyot zuhan. Bár nem ígér semmit, szerelmet végképp, gesztusaival, öleléseivel, „aludjunk együtt, de én alszom középen” című érzéki játékával Francist is, Mónikát is a végsőkig magába bo- londítja. Amikor megérzi a ve­szélyt, mindkettőjüket lepattintja. Hogy közben ki milyen fokon sérül, az már nem foglalkoztatja. Onnan­tól fogva kezdődhet egy újabb já­ték. Egy még izgalmasabb, még több vágyat ébresztő. Xavier Dolan nemcsak rendezőként, színészként is jegyzi a filmet. Francis szerepé­ben pillanatok alatt meghódítja a közönséget; s mivel Kanadában is a legjobbak közé küzdötte fel magát, most forgatja harmadik filmjét - és még mindig csak21 éves. Rendkívül érdekes alkotással állt elő a belga Frédéric Sojcher, aki a párizsi Sorbonne-on tart előadá­sokat az európai filmről. Ez ugyanis a szívügye. Hitler Hollywoodban című misztifikációs dokumentum­játékfilmjével is az európai mozi jö­vőjéért küzd. Hitler, mint tudjuk, sosem járt Hollywoodban. De az előle menekülő zsidó filmesek kö­zül nagyon sokan ott lettek vi­lághírű alkotók. Sojcher bravúros ötlettel portréfilmet készíttet a harmincas évek nagy francia sztár­járól, Micheliné Presle-ről, aki A test ördögében Gerard Philip part­nere volt. A filmbeli riporternőt Maria de Medeiros játssza, ő fag­gatja kamera előtt a kilencven felé közeledő párizsi színésznőt holly­woodi találkozásairól. így jutunk el LuisAramcheck személyéhez (a va­lóságban ilyen nevű rendező nem létezett), aki 1939-ben dolgozott Micheline-nel - a filmet azonban a háború miatt sosem mutatták be. A rámenős riporternő pedig a fejébe veszi, hogy felkutatja az elveszett­nek hitt dokumentumot. Útja során Cannes-ban, Velencében, Berlin­ben, a brüsszeli filmarchívumban is megfordul, míg a véletlen egy­szer csak a rendezőhöz, Aram- checkhez is elviszi, Málta szigeté­re. Szép a film képi világa, ahogy a dokumentumfilm készítői és Mi­cheliné színesben, a többiek pedig „színezett” fekete-fehérben jelen­nek meg a vásznon. S miközben egyre több a talány az „eltűnt” Aramcheck személyét illetően, a néző nem is tudja, hol és mikor lép­te át a valóság és a képzelet hatá­rát. Izgalmas film, eredeti alkotás a Hitler Hollywoodban, igazi fil­mescsemege. S bár korábbi tudósításomban azt írtam: Jirí Menzel Dubrovnik- ban fesztiválozik, tegnap megtud­tam: mégis van ember, akinek a kedvéért fél napra elugrik Karlovy Varyba. Nyikita Mihalkovhoz, az Oscar-díjas orosz rendezőhöz régi barátság fűzi. A mustra utolsó vendége pedig ő. Életművéért ő kapja az egyik Kristályglóbuszt. A másikat Juraj Herz, A hullaégető rendezője. Szlovákia legnagyobb open air fesztiváljának idei kínálatában 196 program szerepel, a fellépők között ott van az Amadinda, valamint a hazai Rév zenekar is A Requiem nyitotta a Bažant Pohodát ÖSSZEFOGLALÓ Trencsén. Mozart Requiemje nyitotta meg hivatalosan csütör­tökön este Szlovákia legnangyobb open air fesztiválja, a Bažant Po­hoda 14. évfolyamát. Mozart re­meke a Kassai Állami Filharmónia és a Szent Erzsébet-dóm Szent Ce­cília Kórusának tolmácsolásában hangzott el a trencséni repülőté­ren, a fesztivál nagyszínpadán. A fesztivál kapuját 16 óra után tárták szélesre a látogatók előtt, és az első programok a Tesco sta- ge-en zajlottak: 20 órakor itt volt látható-hallható a trencséni un­derground formáció, a Chór vážs­kych muzikantov koncertje. Utánuk a legendás angol punk- rock zenekar, a The Stranglers lé­pett a pódiumra. A rock-klasszi­kusnak számító Golden Brown című dalt is jegyző együttes 1974-ben alakult, és zenei pálya­futásukat tizenhat album jelzi. A legutóbbit 2006-ban jelentették meg, és a Suite XVI címet kapta. Éjfélkor mutatták be a Pohoda 13 című dokumentumfilmet, amely a tavalyi (a szélsőséges idő­járás miatt tragikusan, halálos balesettel végződött) évfolyam történéseit térképezte fel. A Bažant Pohoda idei kínálatá­ban 196 program szerepel, a fel­lépők 27 országból érkeznek Trencsénbe. A programok közt túlsúlyban vannak a koncertek (110), néhány név a nagyágyúk közül: Ian Brown (GB), Klaxons (GB), Juliette Lewis (USA), Scis­sor Sisters (USA), The XX (GB), Leftfield (GB). Vannak színházi előadások is, mintegy két tucat, valamint filmvetítés. A Bažant Pohoda keretében számos vitaestet is rendeznek, amelyen időszerű társadalmi, szociális és kulturális gondokról cserélnek eszmét a meghívott vendégek - az egyik vitaest pél­dául a szlovák-magyar viszonnyal foglalkozik. További magyar vonatkozása is van a fesztiválnak: a fellépők kö­zött ott találjuk a világhírű Ama­dinda ütőegyüttest. Hazai magyar zenészeink, táncosaink is képvi­seltetik magukat, hiszen tegnap a Lakatos Róbert vezette komáromi Rév zenekar adott koncertet, Oláh Attila pedig néptáncokat oktatott a táncsátorban. Ma a dunaszer- dahelyi Moustache popkvintett is színpadra lép. (tasr, me) A nyitónapon a brit The Stranglers zenekar volt az egyik húzónév (SITA-felvétel)

Next

/
Thumbnails
Contents