Új Szó, 2010. július (63. évfolyam, 150-175. szám)

2010-07-09 / 156. szám, péntek

6 Külföld ÚJ SZÓ 2010. JÚLIUS 9. www.ujszo.com RÖVIDEN Elhunyt Páll Sándor Belgrad. Elhunyt Páll Sándor vajdasági magyar po­litikus, lektor és egyetemi ok­tató, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének (VMDK) elnöke. Ötvenhat éves volt. „Páll éles eszű par­lamenti képviselőként és a vajdasági magyar autonómia ügyének buzgó harcosaként marad meg emlékezetünk­ben, egyúttal olyan magyar­ként, aki jobban ismerte a szerb nyelvet, mint sok szerb” - méltatta az elhunytat az új­vidéki egyetem. (MTI) Emlékezés Srebrenicára Szarajevó. Több mint öt­ezer ember vágott neki tegnap Bosznia hegyvidéki ösvényein annak a 110 kilométeres gya­logúinak, amellyel a srebreni- cai mészárlás áldozataira em­lékeznek. A megemlékezők a Halottak menete - a béke útja vállalkozás keretében Nezuk faluból indultak el, és vasár­nap reggel érnek Srebrenicá- ba, ahol részt vesznek a véron­tás 15. évfordulója alkalmá­ból tartandó ceremónián. En­nek keretében a tragédia - tömegsírokból kiásott - 800 áldozatának az eltemetésére is sor kerül. (MTI) Vérfürdő Bagdadban Bagdad. Újabb síita zarán­dokok - 23-an - estek áldoza­tul robbantásos merényletek­nek tegnap az iraki főváros­ban. Szerdán 33 zarándok halt meg, 99 pedig megsérült. A tegnapi összesítés szerint az utóbbi bárom nap alatt 70 za­rándok halt meg Bagdadban és környékén erőszakos tá­madások következtében. Ugyanis hívők százezrei gyűl­tek össze az utóbbi napokban Músza al-Kázim imám, a síita iszlám egyik legfontosabb alakja mártírhalálának évfor­dulóján. Ő a hetedik a tizenkét imám közül, akiket a tizenket­tesek néven ismert irányzat­ban különleges tisztelet övez, őket ismerik el ugyanis Mo­hamed próféta jogos utódai­nak. Az iraki lakosság többsé­gét alkotó síitákat gyakran ve­szik célba szunnita fegyveres csoportok. (MTI) Gyilkosságot szervez Seselj Hága. Kivizsgálja a volt Jugoszlávia területén elköve­tett háborús bűnöket vizsgáló hágai törvényszék azokat az állításokat, amelyek szerint Vojiszlav Seselj radikális szerb politikus a börtönből szervezett volna merényletet egy rivális szerb politikus el­len. Az ellenzéki Szerb Hala­dó Párt (SNS) második számú vezetője, Aleksandar Vucsics június végén azt közölte, hogy merénylet készül a párt elnöke, TomiszlavNikolics el­len, és a gyilkosság előkészü­leteit Seselj börtöncellájából irányítják. (MTI) Ötvenkét politikai fogoly Spanyolországba távozhat - állítólag a családtagjaik is elhagyhatják Kubát EP-határozatok Gesztust tett a Castro-diktatúra SSi£sere Jaime Ortega bíboros, havannai érsek régóta tárgyalt a rezsimmel az elítéltek helyzetének javításáról. Gond­ban a nagy diktátor kisöccse, Ráül Castro. (TASR/AP-felvételek) Havanna/AAadrid/Brüsszel. Az­zal, hogy a kubai kormány bejelentette az 52 politikai fogoly szabadon engedését, új szakasz kezdődik a sziget- országban a politikai rabok ügyének végleges rendezé­sében. Ezt a Havannában tárgyaló spanyol külügymi­niszter állította. ÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Unió tegnap üdvö­zölte a politikai elítéltek szabadon bocsátását. Catherine Ashton kül­politikai főmegbízott reményét fe­jezte ki, hogy a döntést gyorsan végrehajtják. Miguel Angel Moratinos spanyol külügyminiszter helyi idő szerint hétfő éjszaka érkezett Kubába, hogy vendéglátóival a politikai fog­lyok kérdéséről, valamint az EU és Kuba elhidegült kapcsolatainak ja­vításáról tárgyaljon. Az 52 ellenzé­ki elengedését Raúl Castro elnök, Jaime Ortega bíboros, havannai ér­sek és Moratinos találkozóján je- lentettékbe. A kubai hatóságok közölték azt is, hogy öt foglyot néhány órán be­lül szabadon engednek, a többiek pedig az elkövetkező három-négy hónapban nyerhetik vissza sza­badságukat. A szabaduló foglyok családjukkal együtt elhagyhatják Kubát, és Spanyolországba utaz­hatnak. Moratinos tegnap közölte: Mad­rid biztosítékot kapott Havannától arra nézve, hogy a kubai politikai foglyokat követhetik a családtagja­ik is Spanyolországba, de mind­annyian bármikor hazatérhetnek, és nem kobozzák el szigetországi javaikat. Ez utóbbihoz azonban még meg kell változtatni a kubai törvényeket. Az 52 szabaduló rabot 2003- ban, az úgynevezett fekete tavasz idején tartóztatták le, és ítélték többéves szabadságvesztésre to­vábbi 23 személlyel egyetemben. Ez utóbbiakat már korábban sza­badon engedték. Ha az ötvenkét fogoly valóban kiszabadul, akkor a legnagyobb számban nyerik vissza szabadsá­gukat kubai politikai elítéltek az­óta, hogy Raúl Castro 2008 febru­árjában átvette a szigetország irá­nyítását nagybeteg bátyjától, Fi- deltől. Egyébként a kubai emberi jogi bizottság június 30-án 167 politi­kai foglyot tartott nyílván. A kubai vezetés úgy tekint az ellenzékiek­re, mint a kommunista rendszer megdöntésére törekvő, az USA- nak és más országoknak dolgozó zsoldosokra, (mti, ú) Hamarosan dönt az éhségsztrájkoló Havanna. A kubai katolikus egyház egyik vezetője helyi idő szerint szerda este meglátogatta a Santa Clara-i kórházban fekvő ellenzéki éhségsztrájkolót, hogy rávegye: vessen véget önpusztító tiltakozá­sának. A 48 éves Guillermo Farinas négy hónapja nem eszik, hogy éhségsztrájkjával elérje 25 betegeskedő politikai elítélt szabadon engedését. Farinas állapota már válságosra fordult, lényegében a halálán van. Arturo González Amador, Santa Clara püspöke tájé­koztatta Farinast az 52 ellenzéki szabadon engedéséről. Farinas azt mondta, megvárja, amíg tényleg visszanyeri szabadságát az első öt fogva tartott, és azután dönt a továbbiakról, (mti) Norvégiában is hasonló akciót terveztek, mint amilyet a New York-i metróhálózat ellen Merényletre készülő al-Kaida tagok őrizetben MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Oslo. Az al-Kaida terrorszerve­zet három feltételezett tagját vet­ték őrizetbe tegnap reggel Norvé­giában egy olyan összeesküvés ügyében, amely norvég és amerikai tisztségviselők szerint New York-i és angliai merénylettervekhez köt­hető. A három férfit, akiknek nevét nem közölték, több mint egy éve megfigyelés alatt tartották a két or­szághatóságai. Illetékesek szerint a gyanúsítottak olyan hordozható - azonban nagy hatóerejű - pokol­gépekkel készültek terrortámadást végrehajtani, mint amilyennel a ta­valy meghiúsított, a New York-i metróhálózat ellen tervezett ön­gyilkos merényletet követték volna el. Az amerikai államügyészség szerdán tárt a nyilvánosság elé egy hasonló angliai összeesküvést is. Az USA-ban még tavaly szep­temberben tartóztatták le az afgán származású Najibullah Zazit, aki februárban az ügyét tárgyaló bro­oklyni bíróságon beismerte, hogy az al-Kaida szervezte őt be és ké­pezte ki Pakisztánban. A 25 éves férfit azzal a vádolják, hogy két tár­sával együtt öngyilkos robbantásos merényleteket akart elkövetni a 2001. szeptember 11-i terrortáma­dások nyolcadik évfordulóját köve­tő napokban. Eric H. Holder ameri­kai igazságügy-miniszter akkor azt mondta, ez lett volna a 9/11-es tá­madások óta legsúlyosabb merény- letAmerikában. A biztonsági szervek meggyőző­dése szerintá norvégjai összeeskü­vést ugyanazok a csúcsszintű al-Ka- ida-vezetők szervezték, akik több, a világ más országaiban végrehaj­tandó támadást is előkészítettek. A norvég illetékesek tegnap délelőtt név nélkül nyilatkoztak. Egyelőre nem világos, hogy a gyanúsítottak milyen közel álltak céljuk megvaló­sításához, de annyi tudható, hogy megpróbáltak nagy erejű peroxi- dos bombákat házilag készíteni, ahogy azt New York-i és angliai tár­saik is tették. Strasbourg. Megszavazta teg­nap az Európai Parlament azt a megállapodást, amely a terroriz­mus elleni harc jegyében európai uniós banki adatok átadásáról ren­delkezik az USA számára. A képvi­selők négy hónappal ezelőtt eluta­sították az ún. SWIFT-megállapo- dás korábbi szövegét, mivel úgy vélték, az nem garantálja megfele­lően az európai polgárok adatainak védelmét. Az időközben a szövegbe került biztosítékok mellett a képvi­selők elérték azt, hogy a második félévben elkezdődik az európai adatfeldolgozó rendszer kiépítése, ami feleslegessé teszi majd, hogy szűrés nélkül, tömegesen adjanak át adatokat az amerikai hatósá­goknak. A megállapodás augusztus 1 -jén léphet hatályba ötéves időtar­tamra, ezt követően pedig évente lehet meghosszabbítani. Az EP teg­nap ugyancsak jóváhagyta az Eu­rópai Külügyi Szolgálat (EKSZ) fel­állításáról szóló első olyan előter­jesztést, amely az uniós intézmé­nyek közötti megegyezés alapján született. (MTI) Elnézést kért a CNN Kirúgták a szerkesztőt Washington. A CNN amerikai hírtelevízió elbocsátotta egy vezető szerkesztőjét, mert egy Twitter- üzenetében méltatta a minap el­hunyt Fadlallah libanoni nagyaja- tolláhot, a síita iszlám tekintélyes vezetőjét, a Hezbollah mentorát, akit azonban az USA terroristának tart. A húsz éve a CNN-nél dolgozó Octavia Nasr, a közel-keleti szekció vezetője ezt az üzenetet írta a kö­zösségi hálózaton fenntartott pro­filjába: „Szomorúan értesültem a Hezbollah egyik óriásának, Szajed Mohammed Húszéin Fadlallahnak a haláláról, akit nagyon tiszteltem. Néhány Twitter-felhasználó - Izra­el támogatója - azonnal olvasta a bejegyzést, és tiltakozott miatta. „A CNN szabályzata nem engedi meg szerkesztői számára ilyen tartalmú üzenet publikálását. Súlyos ügyről van szó, amelyet ennek megfelelő­en fogunk kezelni” - mondta a hír­tévé szóvivője. (MTI) Igor Szutyagint tegnap Bécsbe szállították, majd Londonba viszik tovább - mindkét kormánynak sürgős a rendez Villámgyorsan megkezdődött az amerikai-orosz kémcsere Igor Szutyagin bűne az volt, hogy nyilvános adatok alapján készített elemzéseket (TASR/AP-felvétel) ÖSSZEFOGLALÓ New York/Moszkva. Hivata­losan is vádat emelt szerdán a New York-i ügyészség a múlt hé­ten kirobbant kémbotrány 11 gyanúsítottja ellen: ez a bírósági eljárás első lépcsőfoka. Az ügyészség mind a tizenegy ember ellen „titkos ügynökként Oroszor­szág javára történő összeesküvés­ben való részvétel” miatt emelt vádat, kilencet közülük pénzmo­sással is vádolnak. Mind a tíz titkos ügynököt New Yorkba szállították a különböző bí­róságok által hozott szerdai dönté­sek alapján. Ami érdekes: bár az esetet kémügyként, kémbotrány­ként emlegetik, a gyanúsítottak egyikét sem vádolják kémkedéssel, amiért életfogytiglani börtönbün­tetés is kiszabható. Ugyanis az amerikai kormány a The New York Times értesülése szerint gyorsan le szeremé zárni az ügyet, ki akarja to­loncolni a Moszkvának dolgozó személyeket vagy olyan egyezségre törekszik, amely alapján az illetők Oroszországba távozhatnának. A kormány egyeztetéseket kez­dett a tíz személy ügyvédeivel egy gyors és átfogó megoldásról. Azaz Washington azt javasolja, hogy az állítólagos ügynökök vallják bűnösnek magukat némely kisebb büntetéssel járó vádpontokban, aminek nyomán aztán elhagyhat­nák az országot. A kormány a gyors eljárásokkal elkerülhetné az elhú­zódó pereket, amelyekben esetleg kényes hírszerzési módszerek is napvilágra kerülnének. Az amerikai-orosz kémcsere okait találgatta a tegnapi orosz saj­tó, amely Igor Szutyagin mellett újabb jelöltek nevét is tudni vélte. (A kémcsere valójában nem is kém­csere, mert orosz kémekért orosz hazaárulókat adnak cserébe.) A Kommerszant azt írta, hogy Szergej Szkripalt, az orosz katonai hírszer­zés volt ezredesét, Alekszandr Za- porozsszkijt, a felderítés volt mun­katársát és Alekszandr Szipacsov volt hírszerzőt is átadhatják a ter­vezett csere keretében. Igor Szutyagin neves fizikus-tör­ténészt 15 évre ítélték, az ellene fo­lyó pert anno az Amnesty Interna­tional politikai pernek minősítette, s az unió is tiltakozott az ítélet ellen. Szutyagin édesanyja elmondta, kedden este találkozhatott a moszkvai Lefortovo börtönben fiá­val. A találkozón az orosz elhárítás tábornoka mellett amerikai diplo­maták is jelen voltak. A magát ártatlannak valló Szu­tyagint előzőleg az orosz és az ame­rikai hírszerzés képviselői rávették, hogy írja alá a bűnösségét elismerő nyilatkozatot, mert csak így hajtha­tó végre a csere. Mutattak neki egy listát is, amelyen rajta kívül még tíz ember neve szerepelt. Orosz hírügynökségek közölték: Szutyagint tegnap délután Bécsbe szállították, ahol átadják a brit hír­szerzésnek. Atöbbiekről-Moszkva szerint hazaárulókról - nem tudni, hogy melyik ország fogadja be őket. Az amerikai és az orosz hatóságok egyelőre elutasították, hogy reagál­janak a hírekre. Az azonban bizo­nyos, hogy William Burns amerikai külügyminiszter-helyettes szerdán megbeszélést tartott Szergej Kiszl- jakkal, Oroszország washingtoni nagykövetével. (mti,ú)

Next

/
Thumbnails
Contents