Új Szó, 2010. július (63. évfolyam, 150-175. szám)

2010-07-08 / 155. szám, csütörtök

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. JÚLIUS 8.

Közélet 3

lvan Gašparovič az önkormányzati választások napjára is kihirdethette volna a referendumot, így kisebbek lettek volna a kiadások

Szeptemberre írta ki a népszavazást az elnök

A NÉPSZAVAZÁS KÉRDÉSÉI

© Támogatja a rádió és a tévé üzembentartási díjának eltörlését?

© Szűkítené a képviselők mentelmi jogát?

© 150-ről 100-ra csökkentené a parlamenti képviselők számát?

© Törvénybe iktatná, hogy az állami szervek 40 ezer eurónál többet nem költhetnek egy luxusautóra?

© Szeretné, hogy interneten is lehessen szavazni?

© Módosítaná a sajtótörvényt?

referendum

—

# Fotó: Pavol Funtál

Pozsony. Szeptember 18-án lesz az ország történetének hetedik népszavazása. Ivan Gašparovič államfő tegnap hirdette ki a népszavazást, melyet a Szabadság és Szolidaritás (SaS) kezdeményezett. Az SaS koalíciós partnerei nem tartanak attól, hogy a népszavazás bonyolítani fogja a kormány munkáját.

ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ

A polgárok szeptemberben hat kérdés válaszolhatnak, köztük például arra, hogy csökkenjen-e a parlamenti képviselők száma és szűküljön-e mentelmi joguk. Az SaS által leadott petíciós íveket 350 ezer ember írta alá.

Politológusok szerint nagy kérdés, hogy sikeres lesz-e a népszavazás, ugyanis ehhez legalább 50 százalékos részvételre van szükség. Az elmúlt hat népszavazásból csupán egy volt érvényes, mégpedig az, amelyben az ország lakosai jóváhagyták Szlovákia csatlakozását az Európai Unióhoz - a részvételi arány akkor is csak 52,15 százalékos volt.

„Kétlem, hogy az SaS-féle népszavazás eredményes lesz, hiszen a szükséges részvételi arányt az uniós csatlakozásról szóló népszavazásnál is alig sikerült túllépni. Rendkívül meglepő lenne 50 százalékosnál nagyobb részvétel” - nyilatkozta az aktualne.sk hírportálnak Ján Beránek politológus. Értesüléseink szerint az SaS komoly reklámkampányt indít a népszavazás előtt, hogy részvételre ösztönözzék a szavazókat. Richard Sulik pártelnök azt remélte, hogy az államfő az ön- kormányzati választások napjára, november 27-re hirdeti ki a népszavazást.

A siker sem garancia

Ha mégis sikeres lenne a népszavazás, felmerül a kérdés, hogyan kell végrehajtani a polgárok által jóváhagyott módosításokat. Az alkotmány ezzel nem

foglalkozik részletesen, csupán azt határozza meg, hogy a népszavazás során jóváhagyott kérdéseket a parlamentnek ugyanúgy meg kell szavaznia, mint a jogszabályokat.

Magyarán: a referendum

minden megszavazott kérdését jogszabály formájában kell a parlament elé terjeszteni, de a honatyákat senki sem kötelezheti arra, hogy ezekhez módosításokat szavazzanak meg. Az Alkotmánybíróság egykori elnöke, Ján Mazák korábban kijelentette, a népszavazás eredményének Szlovákiában nincs jogalapja, csupán egyfajta véleménynyilvánításról van szó. A jelenlegi törvények szerint ugyanis semmilyen következménye nincs, ha a parlament nem veszi figyelembe a népszavazás eredményét.

Másrészt az alkotmány azt is kimondja, hogy a népszavazás alapján elfogadott törvényt három évig nem lehet módosítani. „A hároméves határidő leteltével is kizárólag alkotmánytörvénnyel lehetne megváltoztatni” - véli Radoslav Procházka alkotmányjogász.

A hetedik

Szlovákiában eddig hat népszavazás volt, egy volt sikeres, egyet meghiúsítottak, négy pedig az alacsony részvétel miatt érvénytelen volt. A hat népszavazásra fordított kiadások elérték a 770 millió koronát.

Az első referendumot 1994. október 22-én tartották Ján Ľupták, a Szlovák Munkásszövetség (ZRS) elnökének kezdeményezésére. A polgárok arra a kérdésre válaszolhattak, egyetér- tenek-e egy olyan jogszabály kidolgozásával, amely a privatizáció és az elárverezések során felhasznált pénzek eredetére világítana rá. A részvétel 19,96 százalék volt. Ezt követte 1997-ben a meghiúsított referendum az ország NATO-csatlakozásáról, illetve a közvetlen államfőválasztásról. A részvétel tíz százalék körül volt. 1998-ban, amikor egy ideig Vladimír Mečiar kormányfő gyakorolta az államfői jogköröket is, kihirdette az újabb referendumot, amelyen a stratégiai vállalatok privatizálásának megtiltásáról lehetett dönteni - a részvétel 44 százalékos volt. 2000 novemberében Rudolf Schuster államfő a Vladimír Mečiarral folytatott konzultációk után az előrehozott parlamenti választásokról hirdetett meg népszavazást, amely 20 százalékos részvétellel zárult. Ezt követte a sikeres, 2003 májusában tartott népszavazás az ország uniós csatlakozásáról. Az eddigi utolsó népszavazást 2004-ben hirdette ki Schuster, szintén az előrehozott parlamenti választásokról szólt, akkor a Smer kezdeményezésére - de a részvétel csupán 36 százalékos volt.

Értelmetlennek tartják a politológusok

Ivan Gašparovič államfő ugyan

tegnap kihirdette a népszavazást, ugyanakkor hozzáfűzte: fölöslegesnek tartja, mivel a referendum hat pontjából négy az alakuló jobbközép kormány programtézisei közé is bekerült. Konkrétan a koncessziós díjak eltörlése, a képviselői mentelmi jog szűkítése, az internetes szavazás lehetősége és a sajtótörvény módosítása.

Grigorij Mesežnikov politológus szerint az államfő a népszavazás időpontjának meghirdetésekor a Smer politikai megrendelését teljesítette; megpróbált olyan dátumot választani, hogy az megfeleljen a legerősebb kormánypártnak. ,A népszavazást nyugodtan meghirdethette volna a parlamenti választások napjára is. A polgárok így még azelőtt dönthettek volna ezekről a kérdésekről, mielőtt bekerültek a jobboldali

kormány programtéziseibe. Gašparovičot a Smer támogatásával választották meg, így befolyásolják a párt döntései” - mondta érdeklődésünkre a politológus. Azzal viszont ő is egyetért, hogy a népszavazásnak nincs sok értelme azután, hogy a hat kérdésből négy bekerült a kormányprogramba.

Hasonlóan vélekedik Miroslav Kusý politológus is. „Ezek után már nem lesz miről szavazni, legfeljebb a drága autókról, de túl nagy luxusnak tartom, hogy erről rendezzünk népszavazást” - mondta. Emlékeztetett, hogy az országban rossz tapasztalatok vannak a népszavazásokon való részvétellel, arról nem is beszélve, hogy idén még az önkormányzati választásokon való részvételt is elvárják a lakosoktól. „Ennyi szavazást a polgárok egyszerűen megunnak” - magyarázta Kusý.

SaS: van értelme

Richard Sulik szerint a népszavazás nem veszítette értelmét. ,A képviselői mentelmi jog szűkítéséhez 90 szavazat kellene a parlamentben, tehát a , Smemek is meg kellene szavaznia, ez pedig erősen kérdéses” - nyilatkozta korábban az SaS elnöke. Ezért tartja fontosnak, hogy a kérdésben az állampolgárok is kinyilvánítsák a véleményüket.

Bugár Béla, a Híd elnöke szerint a népszavazás nem fogja bonyolítani az új kormány munkáját. „A szavazók döntenek, s ezt mindenkinek tiszteletben kell tartania” - mondta Bugár. Azt nem tudta megmondani, hogy a kormány milyen álláspontra helyezkedik a népszavazás ügyében. A Híd egyébként támogatja a népszavazást, részvételre biztatja a polgárokat. Stanislav Janis SD- KÚ-képviselő szerint a referendumra fordított összeg fölöslegesen kidobott pénz. Még nem tudni, az SDKU milyen álláspontra helyezkedik a népszavazással kapcsolatban, és a KDH sem adott ki még egyértelmű állásfoglalást, (dem, sita)

Leváltott államtitkárok

Šipoš kerül Angyal helyére

Pozsony. Roman Šipošt jelölte a Közbeszerzési Hivatal (ÚVO) élére utolsó ülésén a kormány. Az ÚVO-t eddig Angyal Béla irányította, aki még az MKP jelöltjeként került a posztra. Angyal ötéves mandátuma idén márciusban járt le, a kormány azonban egy törvénymódosítással meghosszabbította azt. Angyal 2009 júliusában kilépett az MKP- ból, és a Híd tagja lett. Az MKP és az SDKÚ ezután azzal vádolta, hogy nem az ellenzéket képviseli, hanem a kormány érdekeit szolgálja. A Híd vezetése felszólította Angyalt, mondjon le, de erre nem volt hajlandó, ezért a Híd visszahívta a párt nyitrai kerületi elnök tisztségéből.

Roman Šipoš a Kelet-szlovákiai Áramszolgáltató (VSE) igazgató- tanácsának alelnöke, az első Dzu- rinda-kormány idején az építésügyi minisztérium SDĽ-es államtitkára volt, 2005-től vállalkozóként az uniós alapokkal kapcsolatban vállal tanácsadói munkát. Fizetése a parlamenti képviselőkével lesz azonos, tehát 2009 eurót fog kapni, valamint a 11. fizetési osztály 121%-ának megfelelő átalányt, azaz 1132 eurót.

A Közbeszerzési Hivatal elnöki posztja a demokratikus hagyományok szerint a mindenkori ellenzéket illeti. Robert Fico tegnap telefonon érdeklődött Iveta Radičo- vánál, aki megerősítette, ez a következő négy évben is így lesz, így a kormány tegnap kinevezhette az ellenőrző szerv új elnökét. A Számvevőszék élére a másik leendő ellenzéki párt, az SNS szeretné jelöltjét ültetni, de a Smer is úgy nyilatkozott, erre a posztra is igényt tart.

A kormány tegnap visszahívta az államtitkárokat, a külügyből Olga Algayerovát és Diana Štrofovát, a belügyből Jozef Bučeket és Vladimír Cečotot, az igazságügyiből Anna Vittekovát, az egészségügyi minisztériumból Daniel Klačkót, az oktatásügyből Jozef Habánikot és Bibiána Obrimčákovát, a munkaügyi tárcától Emília Kršíkovát és Peter Sikát, a földművelésügyi minisztériumból Ján Slabýt és Vladimír Palšát, a kulturális tárcától Ivan Sečíket és Augustín Lángot, a védelmi minisztériumból Daniel Duchoňt, a gazdasági minisztériumból Peter Žigát és Ľuboš Halá- kot, a pénzügyből František Palkót és Peter Kažimírt. (sán, tasr, sita)

05.01 Pozsony

04.51 Besztercebánya

04.42 Kassa

20.51

20.45

20.37

Pozsony-Dévény 438 apad Komárom 404 árad Párkány 299 apad

Csütörtök

22°/27c

Péntek

24729°

Pozsony

Besztercebánya

Kassa

Derült idő, kevés felhővel.

Az orvosmeteorológia a Panoráma oldalon olvasható.

A térképen a legmagasabb nappali hőmérsékleteket tüntettük fel.

Enyhén felhős idő várható.

i Szél: i irányú,

15-20 km/h

Szombat BFBSTü 26732°

Enyhén felhős idő várható, keleten helyenként záporokkal.

VÁROSOK

MA

HOLNAP

HOLNAPUTÁN

Pozsony

derült

14'

27“

enyhe felhőzet

14"

29'

enyhe telhőzet

16'

32“

Nyílra

derült

14'

26'

változóan felhős

12'

28'

enyhe felhőzet

13'

32°

Dunaszerdahely

derült

14'

27'

enyhe felhőzet

13'

29'

enyhe felhőzet

15'

31'

Komárom

enyhe felhőzet

14'

26'

változóan telhős

14'

29"

enyhe felhőzet

15“

32'

Ipolyság

derült

14“

26'

enyhe felhőzet

12'

28'

enyhe telhőzet

13'

32'

Rimaszombal

enyhe felhőzet

10'

27°

enyhe telhőzet

11'

27°

enyhe felhőzet

13°

26“

Kassa

változóan telhős

14'

24'

enyhe felhőzet

12'

26'

változóan felhős

13°

29°

Királyhelmec

felhős

13'

25°

változóan felhős

13'

26“

változóan felhős

14°

29'

Besztercebánya

enyhe felhőzet

10“

26'

enyhe felhőzet

10'

27'

változóan felhős

11'

30'

Poprád

enyhe felhőzet

8'

22'

enyhe telhőzet

8°

24'

változóan telhős

10'

27°|

IDŐJÁRÁS a hegyekben

6"_3-221 -m

J1

Almeria nass Ciprus

Costa Brava is»» Hvar

700" Kairó

A víz és a levegő hőmérséklete egyes üdülőhelyeken

22-/33°

26730°

25733°

25727°

27734°

Kréta

Málta

Nápoly

Rimini

Várna

Szél: É,

5-20 km/h

Vasárnap

Derüli idő, kevés felhővel, keleten helyenként záporokkal.

27733°

25728°

24-/26°

25729°

24728°

24722°

Szél: irányú,

5-15 km/h

A hőmérsékletek Celsius-fokban vannak megadva

szél melegfront n ciklon

hidegfront ^ - okklúziós front v anticiklon

Készíti az SHMÚ