Új Szó, 2010. július (63. évfolyam, 150-175. szám)
2010-07-07 / 154. szám, szerda
2 Sport-labdarúgó-vb ÚJ SZÓ 2010. JÚLIUS 7. www.ujszo.com Van, aki berúgja, s van, aki kihagyja... „A tizenegyes annyira fontos dolog, hogy csak az államfőnek lenne szabad elvégeznie” - tartja egy brazil futballigazság. Az elnökök viszont a díszpáholy kényelméből nézik, ahogy a tizenegyesrúgók hősök vagy örökre átkozottak lesznek. Lukas Podolski (Németország) A németek tudnak tizenegyest rúgni - ezt az is bizonyítja, hogy a Nationalelf még nem vesztett világbajnokságon tizenegyespárbajt. Lukas Podolski azonban a D csoport második fordulójában Szerbia ellen nem tudott túljárni Sztojkovics kapus eszén. „Nem voltam elég határozott” - magyarázkodott utóbb Podolski. Az elmúlt 36 évben csak kétszer fordult elő, hogy német játékos vb-n büntetőt hibázott: 1974-ben Üli Hoeness Lengyelország ellen a rendes játékidőben rontott tizenegyest, az 1982-es elődöntő tizenegyespárbajában, Franciaország ellen pedig Üli Stielke hagyta ki a büntetőt, de a németek így is továbbjutottak. Asamoah Gyan (Ghána) Asamoah Gyan két tizenegyest magabiztosan értékesített a délafrikai vüágbajnokságon: az ausztrálok és a szerbek ellen is védhe- tetlenül lőtt a hálóba. Az Uruguay elleni negyeddöntő hosszabbításának utolsó percében azonban - miután Luis Suárez kézzel ütött ki egy gólba tartó labdát, s a ghánaiak büntetőhöz jutottak - a felső lécre bombázott. A szétlövésben (amely az első tizenegyespárbaj volt mind az uruguayi, mind a ghánai válogatott vb-törté- netében) ugyan nem hibázott, de mivel Mensah és Adiyiah lövését is védte az uruguayi Muslera, a ghánaiak búcsúztak a tornától. Xabi Alonso (Spanyolország) „Sosem hibáztam még olyan tizenegyest, amit megismételtetett a bíró. Most először” - árulta el a spanyol Xabi Alonso a paraguayi-spanyol negyeddöntő után, amelyen két tizenegyes után is 0:0 volt az állás, mivel a paraguayi Óscar Cardozo büntetőjét kivédte Iker Casillas, míg a másik oldalon Xabi Alonso első tizenegyese gól lett, de a guatemalai Batres újrarúgatta, s Villar másodszorra védeni tudott. A vb-történetben egyébként eddig a spanyolok javára ítéltek leggyakrabban büntetőt (16-szor), s egészen a dél-afrikai tornáig mindet be is lőtték, most azonban kétszer is hibáztak (Alonsón kívül Villa is Honduras ellen). A spanyolokon kívül csak Dél-Koreával esett meg, hogy egy világbajnokságon két büntetőt is kihagyott. Iker Casillas (Spanyolország) Tizenegyesölő Szent Iker - Casillast csak így emlegetik. Teljes joggal, a spanyol kapus a világbajnokságon is megmutatta remek reflexeit, s a paraguayi Cardozo büntetőjének hárításával illusztris társaságba került. Casülas mellett csak két olyan kapus van, aki két különböző vb-n is tizenegyest tudott védeni: az amerikai Brad Friedel és a lengyel Jan Tomaszevski. Casillas 2002-ben az ír lan Harte büntetőjét hárította. Sebastian Abreu (Uruguay) Bolondnak hívják, de istenítik - az uruguayi válogatott öntörvényű csatára sajátos, „panenkás” tizenegyessel fejezte be az Uru- guay-Ghána negyeddöntőt követő büntetőpárbajt. Timikor próbálkozását túl merésznek nevezték az újságírók, „El Loco” visszakérdezett: „Milyennek találták Zinedine Zidane tizenegyesét a 2006- os döntőben? Őrültnek? Nem, csodálatosnak. Hát akkor Abreu miért ne rúghatta volna így? A tizenegyesnél kell hozni egy döntést, és biztosnak kell lenni abban, hogy a labda a hálóban köt ki.” (Összeállította: bt, fotók: SITA/AP, ČTK/AP) Michel Piatini szerint a kulcs az eredményes utánpótlás-nevelés: a németek 2009-ben megnyerték az U21 -es Eb-t, a hollandok két évvel korábban győztek a tornán Európa visszavág: a negyeddöntőkben remekelt az öreg kontinens ÖSSZEÁLLÍTÁS Hiába a baljós előjelek, mégsem tört meg az európai dominancia a világbajnokságon - a torna négy legjobb csapata közül három is az öreg kontinensről jött. A csoportkörben villogó dél-amerikaiak leszerepeltek. Argentína és Brazília is kiesett a legjobb nyolc között, mindössze az esélytelennek tartott Uruguayinak sikerült bejutnia az elődöntőbe. Véget ért egy korszak az európai sztárcsapatok történetében, vagy csak a szerencsétlen sorsolás miatt csappant meg számuk a legjobbak között? A németek, spanyolok és hollandok példája mutatja az utat. Gyászos csoportkor után feltámadás Az európai válogatottak mérlege a csoportkor után gyászosan festett, a tizenhárom résztvevőből heten is kiestek, köztük olyan fo- cinagyhatalmak, mint Olaszország és Franciaország. 1950 óta nem volt példa ilyen rossz európai szereplésre. A hat játékban maradó válogatott ráadásul egymás ellen játszott a nyolcaddöntőben, a legjobb tizenhat között így Anglia, Portugália és Szlovákia is búcsúzott - azóta viszont az európai csapatok nem találtak legyőzőre, s rácáfoltak minden kritikusra. A csoportmeccseken villogó délamerikaiak ezzel szemben sorra kapták a pofonokat: Diego Maradona argentinjait az első komoly ellenfél, a német csapat lemosta a pályáról, Dunga Brazíliája pedig biztató kezdés után összeomlott a hollandok ellen. Uruguay egyedüli dél-amerikai csapatként van még játékban- Forlánék viszont tegnap estig a mélyponton levő franciákon kívül nem is játszottak más európai válogatottal. Piatini öröme 1962 óta négyévente váltják egymást az európai és a dél-amerikai csapatok a vb-trónon, s még soha nem volt rá példa, hogy európai gárda a kontinensen kívül nyerjen vb-címet. Egyelőre annyi biztos, hogy - a világbajnokságok történetében kilencedik alkalommal - ismét három európai csapat van a legjobb négyben. Igaz, a korábbi nyolc esetből háromszor is előfordult, hogy az Európán kívüli résztvevő nevetett a végén (1958-ban és 1994-ben Brazília, 1986-ban pedig Argentína). Miért megy jól az európai csapatoknak? Michel Piatini szerint a kulcs az eredményes utánpótlásnevelés. A németek például 2009-ben megnyerték az U21-es Eb-t, a hollandok két évvel korábban nyertek a tornán, a spanyolok pedig évről évre remek utánpótláscsapatokat állítanak ki. Mindhárom válogatottnak vannak fiatal sztárjai is. Thomas Müllert például egy éve még csak az elszánt Bundesliga-rajongók ismerték, a hollandoknál Elia és van der Wiel mutatja meg a képességeit, a spanyol csapat magvának pedig még legalább hat-hét jó éve van. „Csak szerencséjük lenne? Három fiatal, friss csapatról beszélünk, akik úgy játszanak, hogy teret hagyjanak a kreativitásnak is. Ez boldoggá tesz engem” - nyilatkozta a francia UEFA-elnök. A kulcsszó: fiatalítás Nem elég persze kinevelni a fiatalokat, hanem be is kell válogatni őket. Az olaszok, franciák és angolok ezt nem tették meg. Lippi tapasztalt, de színtelen, egyéniségek nélküli csapattal indult a tornán, Domenech kihagyta Nasrit és Ben- zemát, Capello pedig a harmincas éveik elején járó, kifacsart játékosokból alkotta meg csapata gerincét. A világbajnokság után mind a három válogatottnál a fiatalítást tekintik a fő prioritásnak. Az olasz ligában korlátozásokat vezettek be a fiatal, hazai focisták érdekében (a csapatok csak egy Európán kívüli játékost igazolhatnak), Capello pedig a népharagot megelőzve azonnal megnevezett három fiatal játékost, akivel mindenképpen számol a jövő válogatottjában - Kieran Gibbs, Joe Hart és Adam Johnson is biztosan egyre több szerephez jut majd. Az afrikai vb eleje ugyan Amerikáé volt, a vége viszont egyértelműen Európáé. Méghozzá a tehetséges focistákat kinevelő, és nekik lehetőséget adó európai válogatottaké. (reu, goal.com, fífa, tg)
