Új Szó, 2010. június (63. évfolyam, 124-149. szám)

2010-06-04 / 127. szám, péntek

2 Közélet ÚJ SZÓ 2010. JÚNIUS 4. www.ujszo.com RÖVIDEN Félünk a görög nyaralástól Pozsony. A tüntetésekkel és utcai harcokkal fűszerezett görög vál­ság egyre több szlovákiai turistát riaszt el a görögországi utazástól. A Cestovanie.sk utazási portál 9 ezer ember megkérdezésén alapuló elemzéséből kiderül, hogy a korábban görögországi utat tervezők csaknem negyede mondott le erről a tervéről az ottani események miatt. Az utazási irodák szerint azonban a már megrendelt utakat emiatt nem mondják le az ügyfeleik. Juraj Vitko, a Tip Travel igazga­tója szerint idén egyébként áüagosan mintegy 3 százalékkal keve­sebben utaznak majd az irodájukkal Görögországba, mint tavaly. A hazai turisták körében a nyári szezonban idén is Horvátország, Gö­rögország és Törökország számítanak a legnépszerűbb üdülőhe­lyeknek. (SITA) Még mindig olcsóbbak vagyunk Pozsony. A gazdasági válság miatt tavaly lelassult a szlovákiai árak közelítése az eurózónás országok átlagához - derül ki a pénz­ügyminisztérium elemzéséből. Míg korábban nálunk az eurózóna átlagánál évente átlagosan 2,5 százalékponttal nagyobb inflációt regisztráltak, tavaly ez csak 0,6 százalékpont volt. Nálunk 0,9, az eurózónában 0,3%-os pénzromlást mértek. A szlovákiai árszint így tavaly az eurózónás áraknak a 67,5 százalékát tette ki. (SITA) Elfolyó milliók Szlovákiából Pozsony. Richard Ďurana, az INESS gazdaságkutató intézet igazgatója közölte, a napisajtóból, hivatalos dokumentumokból fo­lyamatosan figyelik a Fico-kormány döntéseit, melyekből kiszűrik a vitathatatlanul pazarló, felesleges döntéseket. Most összegezték a 2007januárja és 2010 márciusa közötti kormányzati döntések mér­legét. Az eredmény lehangoló. Az INESS szerint a pazarlás oltárán a vizsgált időszakban 491,85 millió eurót áldoztak fel, a kliensi rend­szer működtetésének ára 441,69 millió euró, végezetül a rossz dön­tések miatti perköltségek ára 4,411 millió euró. A közel 500 millió eurós pazarlás kivédhető lett volna, ha hatékonyan működött volna a közbeszerzés folyamata és a pályáztatás, a kliensi rendszer kate­góriában pedig nagy a gyanú, hogy az állami megbízatást sokkal ol­csóbban is el lehetett volna végezni. (SITA) Barroso kétoldalú párbeszédet vár Brüsszel. Tárgyalásokra szólította fel Szlovákiát és Magyaror­szágot csütörtökön Jósé Barroso, az Európai Bizottság elnöke. Ar­ra kérte a feleket, hogy az európai szellemiség jegyében, de kétol­dalú formában tárgyaljanak azokról a témákról, amelyek érzéke­nyen érintik viszonyukat. Orbán Viktor magyar kormányfővel tar­tott közös sajtótájékoztatóján a kettős állampolgársági törvényre vonatkozó szlovák újságírói kérdésre válaszolva Barroso kijelen­tette, hogy ez az üzenete minden hasonló típusú, az Európai Unión belüli konfliktus esetére. (MTI) Leleplezik Szvatopluk szobrát Pozsony. Leleplezi Szvatopluk szobrát vasárnap este a pozsonyi vár udvarában a három legfőbb közjogi méltóság, annak ellenére, hogy nem gyűlt össze az elkészítésére szánt 270 ezer euró, csak 123 ezer. A szobor Robert Fico ötlete volt, közadakozásból összegyűlt pénzből kívánta megfizetni az elkészítését. Ő maga, valamint az ál­lamfő és a parlament elnöke fejenként 1000 euróval járultak hozzá a szoborhoz, a fennmaradó részt leginkább a cégek adományaiból akarták összeszedni, ám mindössze egyetlen cég adott támogatást, a Felsőnyitrai Bányák, 16 600 eurót. A 7,8 méter bronz lovasszobron, amelyet Kulich szobrászművész ingyen készített el, a „Svätopluk”, alattapedigaz„ószlovákokkirálya” feliratlesz látható. (MTI) Hiányzik a brindza alapösszetevője, a juhsajt Hamisított brindza ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Tizenegy tesztelt brindzából csupán kettőben talál­tak 50 százaléknyi juhsajtot a Fo­gyasztók Szlovákiai Szövetségé­nek képviselői. A szlovák üzlethá­lózatokban árusított brindzák je­lentős részében nagyobb volt a tehéntejből készült sajt mennyi­sége - derül ki a szövetég által végzett felmérésből, melynek eredményeit tegnap ismertették. Két további brindzában a juhsajt mennyisége megközelítette az 50 százalékot. „A maradék, tehát hét brindza nem érte el ezt az értéket, egyben ráadásul csak három szá­zalék volt a juhsajt mennyisége” - nyilatkozta Miloš Lauko, a szövet­ség képviselője. A legjobb ered­ményeket a Tesco és a Slatina brindza érte el. Lauko szerint a fogyasztók többsége nem tud arról, hogy a gyártók jelentős része hamisítja az országban a brindzát. A tehén­tejből készült sajt ugyanis sokkal olcsóbb a juhsajtnál, amely az élelmiszeripari kódex szerint a brindza legfőbb adalékanyaga. „Szlovákiába lengyel, cseh és magyar brindzát hoznak be, ná­lunk csak csomagolják. Ezekben az országokban viszont nincs élelmiszeripari kódex, így nincs pontosan meghatározva a juhsajt mennyisége a termékben. Aki ilyen külföldi terméket vásárol, az szinte száz százalékra biztos lehet benne, hogy nem valódi brindzát kap” - közölte Lauko. Ezáltal szerinte a juhtenyész­­tők is veszélybe kerülnek, hiszen a juhsajt iránt évről évre kisebb az érdeklődés. Az országban je­lenleg 350 ezer juhot tenyészte­nek. Az élelmiszeripari kódex csak a hazai termelőkre vonatko­zik. (dem, s) Sok a bizonytalansági tényező, kérdéses, hogyan teljesítenek az új pártok Óvatosan a felmérésekkel A nagy hajrák embere (Somogyi Tibor felvétele) Pozsony. Sokan a közvéle­mény-kutató ügynöksége­ket hibáztatják, ha a vá­lasztások előtt publikált népszerűségi mutatók nem egyeznek a választá­sok eredményeivel. Teljes egyezésre nagyon ritkán van példa, és szociológu­sok szerint az is inkább csak a véletlen eredménye. LAJOS P. JÁNOS A négy évvel ezelőtti választá­sok esetében az utolsó felmérések közül a Focusé volt a legponto­sabb, de az is jelentősen különbö­zött a valós eredményektől. Közvetlenül a választások előtt publikált felmérések alapjául szol­gáló adatgyűjtés ugyanis legalább két héttel korábban történik, vagy­is az utolsó két hét történéseit nem tükrözi. „Nem szabad megfeledkezni a bizonytalan választókról sem, akik csak az utolsó pillanatban döntik el, hogy kire adják szavazatukat” - mondta lapunk­nak Martin Slosiarik, a Focus ügynökség szociológusa. A nagyobb minta sem segítene Természetesen a felmérés eredményeiben is jelentkezik bi­zonyos statisztikai hiba. „Ez mu­tatkozott meg négy éve a Szabad Fórum és a kommunisták eredmé­nyén, akik a felmérésekben 5 szá­zalék körül mozogtak - mondta a szociológus. - Ez olyan zóna, amely esetében nagyon nehéz megjósolni, hogy bejutnak-e a parlamentbe.” A két párt a parla­menti küszöb alatt maradt. Nagyot tévedtek a felmérések az SDKÚ esetében, amelynek a Polis is csak 13,7 százalékot mért, viszont a vá­lasztásokon a párt 18,35 százalék­kal szerezte meg a második helyet. A Focus utolsó felmérése a többi párt esetében viszonylag nagy egyezést mutatott az eredmé­nyekkel. Slosiarik szerint nem hoznának sokkal pontosabb eredményt a nagyobb mintán vég­zett felmérések sem. A szlovák ügynökségek hozzávetőlegesen 1000 - 1100 fős mintán mérik a pártok népszerűségét. „A három­ezres minta is csak kicsit szűkítené a megbízhatósági intervallumot, nem lehet azt mondani, hogy há­romszor olyan pontos lenne, mint az ezres mintán végzett felmérés, viszont a felmérés sokkal drágább lenne” - magyarázta a szakértő. Nagy a bizonytalanság A jelenlegi helyzetben az is nö­veli a bizonytalanságot, hogy két új párt is a parlamentbe juthat a felmérések alapján, ám ezeknek a pártoknak a szavazóbázisa még meglehetősen ingatag. „Egyes pártoknál lehet eltérés a felméré­sekhez képest, nehéz megjósolni például, hogy az SaS választói hogyan fognak viselkedni” - fej­tegette Slosiarik. Kérdés az is, hogy a korábbi évek trendje ismétlődik-e meg, amikor az új pártok általában rosszabbul szerepeltek, mint a felmérésekben, vagy pedig a cseh példa lesz „ragadós”, ahol a TOP 09 több szavazatot kapott, mint amennyit a felmérések mutattak. Szerinte nehéz megjósolni a Híd eredményét is. A legnagyobb ve­szélyben a HZDS van a bejutásra esélyes pártok közül. Slosiarik at­tól azonban nem tart, hogy a vá­lasztásokon például a nyolc esé­lyes párt mellett vagy helyett a kevésbé esélyesnek tartott pártok valamelyike szerezne mandátu­mot. „Azt nem tudom elképzelni, hogy az SDĽ vagy az AZEN bejut­na a parlamentbe” - mondta Slo­siarik. Úgy véli azonban, hogy a Smer bizonyára rosszabb ered­ményt ér el, mivel a nagyobb pár­tok általában veszítenek a felmé­résekhez képest, az SDKÚ pontos eredménye viszont jelenleg is ne­hezen megjósolható. Előrejelzések és eredmények - í 1006 Smer SDKÚ SNS MKP HZDS KDH SF KSS Polis 26,6 13,7 10,6 11,3 11,3 11,6 3,8 4,5' Focus 28,9 10,3 12,5 11,2 9,5 6,9 6,3 6,7 MVK 31,0 11,4 8,1 8,6 10,7 10,1 6,8 4,3 ÚWM 28,5 12,7 9,7 10,3 12,9 8,9 4,6 5,1 Választási eredmények 29,14 18,35 11,73 11,68 ...8,79... 8,31 3,47 3,88 Forrás: markiza.sk ANKÉT Miért megy el választani? László Béla egyetemi ta-Azért megyek választani, mert nekem nem mindegy, ki kerül be a parlamentbe, ki fogja irányí­tani a mindennapi sorsun­kat. Mint szlovákiai magyar, olyan politikusokra, pártok­ra adom a szavazatomat, akik elsősorban a szlovákiai magyarság érdekekeit képvi­selik belföldön és külföldön egyaránt, nemzeti viszony­latban is. nar, Nyitra: Antal Ágota vállalkozó, Dunaszerdahely: Ez az egy le­hetőségünk van arra, hogy kifejezzük a véleményün­ket arról, ami folyik az or­szágban, ez az a döntés, ami igazán rajtunk múlik. Szívem szerint akár kötelezővé ten­ném a választásokon való részvételt, mert szeretjük szidni a politikai helyzetet a választások után, de sokan nem veszik a fáradságot, hogy ezen változtassanak, holott azzal, ha elmegyünk választani, épp az áhított vál­tozásnak adunk esélyt. Érti Péter boltvezető, Komárom: Van vélemé­nyem a politi­kai történé­sekről, ami­nek ilyen mó­don is érvényt szeretnék sze­rezni. Családommal kirán­dulni készülünk, de a válasz­tás miatt egy-két nappal csúsztatjuk az indulást, mert nekem fontos, hogy részt ve­gyek rajta. Számomra elfo­gadhatatlan ugyanis, ha va­laki nem megy el szavazni, aztán négy éven keresztül szidja a választott képviselő­ket. Ilyenkor van mindenki­nek lehetősége beleszólni, ki­fejezni akaratát és befolyá­solni a választások kimenete­lét. (sán, vkm) A bíróság az egészségügyi minisztériumnak adott igazat, a panaszosok szerint győzött az arrogancia Pert vesztettek a mentőállomások működtetői ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Rendben volt a men­tőállomások üzemeltetési jogára kiírt versenypályázat. Ilyen dön­tést hozott tegnap a pozsonyi Ke­rületi Bíróság. A panaszt a versenypályázaton induló vesztes pályázók nyújtot­ták be az egészségügyi miniszté­rium ellen, azzal vádolva a tár­cát, hogy jogtalanságok történtek a tender kiírásánál és elbírálásá­nál, a lebonyolítás nem volt össz­hangban a törvényekkel. A bíróság tegnapi határozatá­val azonban elutasította a pa­naszt. Az indoklás szerint a ten­der kiírása rendben, a törvé­nyeknek megfelelően zajlott, a pályázati feltételek ugyancsak összhangban voltak a törvénnyel, nem történt diszkrimináció, a tender átlátható volt. A döntés ellen 15 napon belül fellebbezni lehet. A Mentőállo­másokat Működtetők Társulásá­nak elnöke, Michal Bahelka sze­rint a bíróság döntése „az állam­­hatalom arroganciájának meg­nyilvánulása.” Richard Raši (Smer) egészségügyi miniszter szerint viszont „beigazolódott, hogy a közbeszerzés a hatályos jogrenddel összhangban zajlott”. A mentőállomás-botrány múlt év nyarától borzolja a kedélye­ket. A mentőállomásokat működtetők egy csoportja akkor kért magyarázatot arra, miért nem feleltek meg a pályázaton. A tendert a tárca tavaly májusban írta ki a mentőállomások működ­tetésre, mivel lejártak az üzemel­tetésekre kiadott engedélyek. A három körben 270 állomás pályázott, a legsikeresebbek a kassai Fáik Záchranná Rt., amely 90 állomást működtetésére nyert jogosultságot, a Pozsonyi Mentő­­állomás 53 állomást működ­tethet, további sikeres pályázók a limpaki (Limbách) Life Star Emergency, kft., amely 20 a és a komáromi ZaMED kft, amely 19 mentőállomás működtetésre ka­pott engedélyt. Az ügy az ellenzéki pártok sze­rint a lenyúlás egyik mintapéldá­nya, mivel a koalíciós vállalkozói csoportokhoz közel álló cégek jöttek ki győztesen a pályázatok­ból. (sán, tasr, sita) Ők valamit tudtak. A kassai Falck a legsikeresebb pályázók kö­zött volt. (TASR-felvétel)

Next

/
Thumbnails
Contents