Új Szó, 2010. június (63. évfolyam, 124-149. szám)

2010-06-28 / 147. szám, hétfő

6 Kultúra ÚJ SZÓ 2010. JÚNIUS 28. www.ujszo.com A 32. Moszkvai Nemzetközi Filmfesztivál díjai Fődíjas lett a Fivér MTI-JELENTÉS Moszkva. Marcel Raskin vene­zuelai filmrendező Fivér (Herma­­no) című alkotása nyerte el a 32. Moszkvai Nemzetközi Filmfeszti­vál fődíját, az Arany Szent Györ­gyöt, amelyet a versenyzsűri el­nökétől, Luc Besson francia ren­dezőtől vehetett át szombaton Moszkvában. A legjobb rendezőnek járó díjat a nemzetközi zsűri a lengyel Jan Kidawa-Blonskinak ítélte Rózsács­­ka ((Rozyczka) című filmjéért. Különdíjjal tüntették ki a német Johannes Nabert, Az albán (Der Albaner) című alkotás első filmes rendezőjét. A legjobb férfi alakításért járó Ezüst Szent György szobrocskát az illegális bevándorlók életéről szóló Az albán című filmben nyúj­tott alakításáért Kreshnik Xhelilaj albán színész nyerte el. A legjobb női alakítás díjával a cseh Vilma Cibulkova színésznőt tüntette ki a zsűri az Akár a földi mennyország (Zemský ráj to na pohled) című, a hetvenes évek konszolidált Csehszlovákiájában játszódó filmben játszott szerepé­ért. A Perspektívák című verseny­ben a legjobb filmnek járó díjat a Rewers című film, Boris Lankosh lengyel rendező alkotása nyerte el. A fesztivál nyitó ünnepségén a francia Claude Lelouch rendező­nek életműdíjat adtak át. A fesztivál fő versenyében in­dult Mészáros Márta Kéthly An­náról szóló, Az utolsó jelentés An­náról című alkotása. Ezenkívül két magyar részvétellel készült koprodukció is szerepelt: a Láto­gatás című, osztrák-magyar-sváj­­ci film, amelynek rendezője Pejó Róbert, s amely elnyerte a leg­utóbbi filmszemle rendezői díját, továbbá a szerb-szlovén-fran­­cia-magyar koprodukcióban ké­szült Besa, amelyet Srdjan Kara­­novic rendezett. Vilma Cibulková az Akár a földi mennyország című film egyik je­lenetében (Képarchívum) KÖNYVESPOLC Mikola Anikó: Történelem a tűzhelyen Median, 2010 Mikola Anikó riportsorozata 1975-76-ban a Nő című hetilap hasábjain látott napvilágot. A kö­tet H. Mészáros Erzsébet váloga­tásában és összeállításában, M. Nagy László archív fotóival jelent meg. „Nem arra vállalkoztam, hogy pontos szociográfiai felmérést vé­gezzek az ország magyarlakta te­rületén. Ez szakember dolga len­ne. Inkább élménybeszámolónak szánom ezt a sorozatot. Egy-egy tájegység jellegzetes ételeiről, fő­zési, sütési szokásairól beszélget­tem a nagymamákkal és a déd­­mamákkal. E beszélgetések élmé­nyét szeretném megosztani az ol­vasókkal. És amennyire csak írás­ban lehetséges, visszaadni a táj­szólásukat is. Azt a kincset, amely szintén tűnőfélben van” - írta an­nak idején riportsorozata kapcsán az 1996-ban elhunyt költő. „Ezért a gyűjtésért Mikola Ani­kóé az érdem, de köszönet jár érte Gágyor Péternek is. (...) Nem Ani­kón múlott, hogy több helyszínre nem juthatott el. Amit össze­gyűjtött, így is ajándék. Ahogyan nyelvünk zenéjét, az egymásba fűzött szavak ritmusát ízlelgeti, s papírra veti, ott van benne az áhí­tat, amellyel az emberi lélek nagy­ságában, szépségében gyönyör­ködött” - e szavakkal ajánlja a kö­tetet az olvasók figyelmébe H. Mé­száros Erzsébet, (ú) Viharos sikert aratott a 67-es táncdalfesztiválon Elhunyt Kovács József MTI-JELENTÉS Budapest. Hosszantartó, sú­lyos betegség után szombaton hajnalban elhunyt Kovács József énekes. Az Interoperett alapító­vezetőjét életének 65. évében érte a halál. Kovács József 1967-ben tűnt föl a Táncdalfesztiválon, amelyen a Jöjj vissza hozzám kezdetű dallal viharos közönségsikert aratott. Ezután még két évben, 1968-ban és 1969-ben is megnyerte a feszti­vál közönségdíját. A Színház- és Filmművészeti Fő­iskola operett tanszakára 1971-ben jelentkezett. Három évvel később oklevelet szerzett olyan tanárok irányításával, mint Vályi Éva, dr. Sipos Jenő, Nádasdy Kálmán, Vá­mos László és Seregi László. A Budapesti Operettszínházhoz 1971-be került, itt a Mosoly or­szága című operett Szu-Csong hercegeként debütált. Ezután kül­földi szerződést kapott, a grazi színházhoz került, ahol egészen 1990-ig szerepelt. 17 év után visszatérve Magyarországra lét­rehozta az Interoperett Kft.-t, amelyet mostanáig igazgatott. Munkája során számos fiatal éne­kes tehetséget fedezett fel. Befejeződött a trencsénteplici Art Film Fest, Prikler Mátyás rövidfilmjét is díjazta a zsűri Oroszhonba száll a Kék Angyal Alekszej Popogrebszkij orosz filmrendező Hogyan végződött a nyaram című drámájának ítélte oda a trencsénteplici Árt Film Fest nemzetközi zsűrije az idei évfolyam fődíját, a Kék Angyalt, valamint az azzal járó 15 ezer eurót. ÖSSZEFOGLALÓ Popogrebszkij filmje szuggesz­­tív alkotása két férfi drámája: a Jeges-tenger egy távoli szigetén álló meteorológiai kutatóállomá­son ketten várnak a hazatérésre. Szergej tökéletesen alkalmazko­dott a szélsőséges életkörülmé­nyekhez, mégis tűkön ül, hogy évek után hazatérjen családjához. Az ifjú Pavel a nagy kalandot ke­resi, és az egy rádióüzenet formá­jában meg is érkezik, nyomában pedig a félelem és rettegés... A Hogyan végződött a nyaram az ide Berlinalén is jól szerepelt: megkapta a legjobb művészi hoz­zájárulásért odítélt Ezüst Medve Díjat, a két főszereplő, Grigorij Dobrigin és Szergej Puszkepalisz pedig a legjobb színésznek járó Ezüst Medvén osztozott. A legjobb rendezésért járó Kék Angyal, valamint 5000 euró az iz­raeli Sámuel Maozé lett, a Liba­non című filmért. (Az idei velen­cei filmfesztiválról az Arany Oroszlánt hozta el a rendező.) A legjobb színésznőnek kiosz­tott Kék Angyal az amerikai Jenni­fer Lawrence-é lett a Winter's Bo­ne című film főszerepéért, a leg­jobb férfialakítást pedig a zsűri szerint a román George Pisterea­­nu nyújtotta a Ha fütyülni akarok, fütyülök című román-svéd ko­­produkciós mozgóképben. A játékfilmek kategóriájában a zsűri két különdíjat is kiosztott: a svéd Sebastian Hiort af Omás a Sebbe című alkotásban nyújtott játékáért, az iráni Nader Takmil Gerard Depardieu volt az idei trencsénteplici fesztivál legnagyobb érdeklődést kiváltó sztárja (Somogyi Tibor felvétele) Homayoun pedig a Teherán című film rendezőjeként részesült az el­ismerésben. A rövidfilmek kate­góriájának győztese a brit Paul Wright Hit című munkája lett. A film egy olyan férfiről mesél, aki súlyos lelki krízisen megy keresz­tül, miután elveszíti az életében fontos szerepet játszó szeretett személyt. A rövidfilmek kategóri­ájában is két kjilöndíjat osztott ki a zsűri: az egyiket Fenar Ahmad dán rendező Megaheavy című filmje, a másikat a kanadai Anne Emond Születésnap című rende­zése mondhatja magáénak. A hazai rövidfilmek közül Prik­ler Mátyás Köszönöm, jól című, az idei cannes-i filmfesztiválra is meghívást kapott munkáját Film Europe díjjal jutalmazták. Tren­­csénteplic polgármesterének díját a román Florin Serban Ha fütyülni akarok, fütyülök című alkotása kapta. Trencsén város polgármes­terének díját a perui-kolum­­biai-francia-német koprodukció­ban készült Hullámverés című mozgógép nyerte el. A trencsénteplici fesztivál idei évfolyama naponta mintegy 3000 nézőt fogadott, így a nézők össz­­létszáma minden bizonnyal átlépi a 28 ezret, ami Peter Nágel feszti­váligazgató szerint rekordnak számít a seregszemle történeté­ben. A fesztivál 13 programszekci­ójában, valamint két speciális szekciójában (Színészmisszió, Aranykamera) mintegy 240 filmet vetítettek le június 18-tól26-áig. Természetesen a legnagyobb érdeklődést a francia színészle­­genda, Gerard Depardieu látoga­tása váltotta ki: a művészt, aki szombaton a Színészmisszió Díj átvételére érkezett a fürdőváros­ba, hatalmas tömeg fogadta. (Ge­rard Depardieu trencsénteplici lá­togatásáról holnapi számunkban olvashatnak részletesebben.) A Színészmisszió Díjat idén Josef Abrhám és Milan Kňažko is átve­hette a fesztiválon, (sme, port) Flétszázötven szerző ötven országból az idei edinburgh-i könyvfesztiválon, amely augusztusban kezdődik Hogyan tükrözik a szavak világunkat MTI-JELENTÉS Edinburgh. Megújult vezető­séggel és a világ 50 országából ér­kező legkevesebb 750 szerzővel váija az érdeklődőket az idei Edinburgh-i Nemzetközi Könyv­­fesztivál, amely augusztus köze­pétől egészen a hónap végéig ke­resi majd a választ arra a kérdés­re, milyen irányba is halad a vüág. Nick Barley, aki tavaly október­ben vette át a világ egyik legna­gyobb könyvfesztiváljának igazga­tói posztját kilenc év után Catheri­ne Lockerbietől, idén egy kis filo­zófiai és tematikus fűszerezést is adott az augusztus 14-étől 30-áig tartó rendezvénynek. A könyves ünnep a zenei, szín­házi és táncprodukciókat felvo­nultató Edinburgh-i Nemzetközi Fesztivállal, az alternatív Fringe fesztivállal, valamint a hatalmas népszerűségnek örvendő katonai parádéval együtt a világ legna­gyobb kulturális művészeti prog­ramsorozatát kínálja évente több százezer látogatónak. A könyvfesztivál vendégei kö­zött idén négy Nobel-díjas híres­ség is szerepel, ott lesz például Seamus Heaney ír költő és Joseph Stiglitz amerikai közgazdász. Az augusztusi rendezvényen alapo­san szemügyre veszik az Egyesült Államok idei könyvtermését is. „Egy seregnyi amerikai szerzőnk van. Olyanok is, akik Amerikából származnak és olyanok is, akik Amerikáról írnak” - mondta Bar­ley a Reuters hírügynökségnek. „Úgy vélem, ez rendkívül jó al­kalom arra, hogy feltegyük ma­gunknak a kérdést: most vajon az amerikai álom végét éljük, vagy éppen belépünk egy új korszakba. George W. Bush elnöksége után, és most, hogy az iraki és az afganisz­táni háború lassan a vége felé köze­ledik, hogyan tud Amerika tovább létezni az új globális környezet­ben?” - sorolta a könyvfesztiválon is felvetődő aktuális kérdéseket Barley. Hozzátette: regényírók, fi­lozófusok, közgazdászok és újság­írók foglalkoznak a mai Amerika témájával, valamint itt lesznek a legfelkapottabb ifjú amerikai író­tehetségek is. A fesztivál közönségcsalogató vendégei között szerepel a Doo­­nesbury képregények készítője, Garry Trudeau, valamint a brit ka­rikaturista, Steve Bell is. A résztve­vők köre meglehetősen széles: a hazájában elkövetett „becsület­gyilkosságok” kérdésével foglalko­zó jordániai szerzőtől, Rana Husse­­intől egy dél-afrikai írócsoporton és Chritos Tsiolkas többszörös díj­nyertes ausztrál írón át a pakisztáni Fatima Bhuttóig, aki politikuscsa­ládjának történetét írta meg. Nick Barley kiemelte: egyik cél­ja az volt, hogy megvizsgálják, hogyan tükrözik a szavak a körü­löttünk lévő világot, így tematikus módon közelítenek a könyvekhez, megpróbálják a különböző szer­zők műveit témák köré csoporto­sítani. nagy kérdés, amelyet fel akarunk tenni, valójában az, hogy egy új vüágrend szélén állunk-e. Ha igen, szükség van arra, hogy ezt valahogy körülírjuk... köny­vekben, amelyeket írunk . és olvasunk” - fogalmazott az Edin­­burgh-i Nemzetközi Könyvfeszti­vál igazgatója. A fesztivál vendége lesz Seamus Heaney ír költő is (Képarchívum)

Next

/
Thumbnails
Contents