Új Szó, 2010. június (63. évfolyam, 124-149. szám)
2010-06-28 / 147. szám, hétfő
2 Közélet ÚJ SZÓ 2010. JÚNIUS 28. www.ujszo.com RÖVIDEN Felfut a KIA autógyár termelése Zsolna. A Zsolna közelében működő KIA Motors autógyár a tavalyi 150 ezres termelését idén 200 ezer gépkocsira növeli - közölte In-Kyu Bae, a dél-koreai KIA Motors Slovakia elnöke. A KIA mától kezdi el a KIA Sportágé modell felújított, a márciusi genfi autószalonon bemutatott verziójának sorozatgyártását, az év végéig mintegy'35 ezer darab Sportágé értékesítésével számolnak. A társaság a tavalyi visszaesés idején sem építette le 2800 fős állományát, igaz, a mostani mérsékelt felfutás láttán sem hirdetett meg új munkahelyeket, ehelyett 1 órával meghosszabbította a műszakok idejét. A telephely futószalagjairól 2006 decembere óta több mint 580 ezer gépkocsi került le. Az autógyár napjainkban tovább bővül, 110 millió euró ráfordítással egy motorgyártó csarnok épül - ezt 2011 végén helyezik üzembe, s részben innen fogják kiszolgálni a Hyundai csehországi autógyárát is. (SITA, TASR) Az amerikaiaknak sem tetszik Pozsony. Az amerikai jogászoknak sem tetszik a meleg levegő eladása. A Skadden, Arps, Slate, Meagher 8t Flom LLP neves USA-beli ügyvédi iroda, mely egy másik ügyben képviseli Szlovákiát, gyanúsnak tartja a széndioxid-kvóták eladásáról szóló versenypályázatot, ezért elutasította a környezetvédelmi minisztérium ajánlatát. A tárca az amerikai céget kívánta felkérni, hogy képviselje az államot a kvótaeladással kapcsolatos esetleges perekben. Az iroda képviselője szerint ők 12 eurós tonnánkénti árat javasoltak a minisztériumnak, ám, mint ismeretes, a tárca ennek hozzávetőleg a feléért adott túl a „meleg levegőn”. Az ügyben a szlovák ügyészség mellett az amerikai és svájci szervek is nyomoznak, az eladás okozta botrány miatt kellett távoznia két SNS-s miniszternek is. A szálak viszont a nacionalista párt mellett Smerhez közeli vállalkozókhoz is vezetnek. (TASR) Az SaS-t illeti a házelnöki poszt Pozsony. A második legnagyobb kormányerőnek számító Szabadság és Szolidaritást (SaS) illeti a házelnöki poszt - véli két neves politológus, Michal Horský és Grigorij Mesežnikov. Horský szerint ugyanakkor parlamenti tapasztalattal nem rendelkező pártról van szó, és ténykedése e poszton nem feltétlenül vált majd ki pozitív visszhangot a társadalomban. Márpedig ez a párt számára is nagy kockázatot jelent - tette hozzá az elemző. Mesežnikov szerint Richard Suliknak, az SaS elnökének nincs parlamenti tapasztalata, de több éve a politikában mozgó személy, ezért akár kellemes meglepetést is szerezhet házelnöki minőségben. (TASR) Ján Figeľ: miniszter szeretnék lenni Pozsony. „A KDH-ban azt az elvet valljuk, hogy a csapatkapitány játsszon is, ne csak a partvonal mellől kommentáljon. Ezért pártom azt javasolja, hogy a gazdasági miniszter posztját én töltsem be” - nyilatkozta a Hospodárske noviny internetes kiadásának Ján Figeľ, a kereszténydemokraták elnöke. A párt elnökének felelős és fontos posztot kell betöltenie; ez nemcsak rám vonatkozik, hanem Iveta Radičovára, Richard Sulikra és Bugár Bélára is. (hn) Szlovákiának túl nagy teher az uniós mentőcsomag Nem bokázni, tárgyalni kell ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOG LALÓ Brüsszel/Pozsony. Az Európai Unió a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) együttműködve 750 milliárd eurós alapot szeretne összehozni, mellyel azokat az államokat szeretné támogatni, melyeknek komoly pénzügyi problémái vannak. Több európai ország küzd súlyos adósságokkal, Görögországnak, Portugáliának, Spanyolországnak is megszorító intézkedéseket kellett életbe léptetnie, sőt Németország és Nagy-Britannia is (ez utóbbi nem tagja az eurózónának) lenyesegeti a kiadásait. Az alakuló szlovákiai jobbközép koalíció három tagja, az SDKÚ, az SaS és a Híd azonban tartózkodóan viszonyult a mentőcsomaghoz, emellett elutasítottja a Görögországnak nyújtandó 110 milliárd eurós kölcsönt (ennek költségvonzata 816 millió euró Pozsony számára). A körvonalazódó koalícióból egyedül a KDH nyitottabb ebben a kérdésben. A pénzügyminiszteri poszt várományosa, Ivan Mikloš szerint Szlovákiának - gazdasági erejéhez viszonyítva - túl nagy összeggel kellene beszállnia a mentőcsomagba. Az országnak a 750 milliárdos csomagba 4,5 milliárd euróval kellene beszállnia. Míg Ján Počiatek pénzügyminiszter szerint Szlovákia hozzájárulásáról nem lehetett tárgyalni, addig Mikloš ellenkező véleményen volt. „Meggyőződésem, hogy lehetett volna tárgyalni a csökkentésről, ha egyáltalán tárgyaltak volna róla, ha nem csak a bokájukat csapták volna össze” - jelentette ki. Robert Fico kormányfő a múlt héten felszólította a négy jobbközép pártot, hogy tárgyaljanak vele a mentőcsomagról, mivel a döntés halogatása állítólag rosszul hathat az európai pénzpiacokra. A jobbközép koalíció képviselői azonban elutasították a felhívást, Fico pedig úgy döntött, elhalasztja a stabilizációs mechanizmusról szóló keretszerződés aláírását. Iveta Radičová leendő miniszterelnök pedig azzal érvelt, nem ismeri a szerződés szövegét, hiszen Fico nem volt erről a témáról hajlandó tárgyalni a parlamentben, de ha mandátumot kap, tárgyalni fog a témáról. A mostani kormányfő tegnap újra azzal érvelt, hogy ha nem kap biztosítékot arról, hogy a leendő kormánypártok megszavazzák a parlamentben a mechanizmus realizálását, addig ő az egyezséget nem írja alá. (sán, shz) Radičová szerint senki sem állította, hogy a Smer akarta lefizetni az SaS négy független képviselőjét Fico szerint átvertek minket Mindkettő mondja a magáét. Mikuláš Dzurinda és Robert Fico kormányfőként nem szívesen járt a vitaműsorokba, Iveta Radičová ígéri, másképp viselkedik majd. (Tomáš Benedikovič felvétele) Pozsony. A Smer vezetői még mindig panaszkodnak, a leendő kormányfő szerint az ország szempontjából legfontosabb témák belekerülnek a kormányprogamba. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Robert Fico szerint a leendő kormánykoalíció pártjai alaposan átverték választóikat. A leköszönő miniszterelnök a Szlovák Televízió Öt perc múlva tizenkettő című vasárnapi vitaműsorában rámutatott: a választások előtt ezek a pártok rengeteg mindent ígértek a választóiknak, a 100 százalékos anyasági segélytől kezdve a marihuána dekriminalizálásán át a homoszexuálisok regisztrált partnerségéig, de ezek nincsenek a programtézisek között. Iveta Radičová leendő miniszterelnök elutasította Fico állítását, mint mondta, az anyasági segély emelése szerepel a programban, a marihuána és a regisztrált partnerség kérdése pedig nem tartozik az ország legégetőbb problémái közé, tehát nem ezek megoldása az elsődleges. Ellenzéki segítség kell Fico azt is a szemére vetette az alakuló kormánynak, hogy olyan ígéreteket tesz, amelyek teljesítéséhez alkotmányos többség, azaz 90 parlamenti képviselő igen szavazata kell, vagyis szükség van az ellenzéki képviselőkre is. Konkrétan a képviselői mentelmi jog szűkítésére utalt a Smer elnöke. „Ilyet én még nem láttam, ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Rendcsinálás, személyi változások és reformok az igazságügyben - ez az alakuló jobboldali kormány egyik legfontosabb célkitűzése. Az SDKU, az SaS, a KDH és a Híd egyetért abban: a gyökeres reformok fő akadálya Stefan Harabin, a Legfelsőbb Bíróság elnöke. Robert Fico kabinetjének jóvoltából Harabin gyakorlatilag kirobbanthatatlan posztjáról, menesztéséhez az elhogy az új koalíció megígéijen valamit a nyilvánosságnak, majd az ellenzék támogatását kérje ehhez” - mondta Fico. Radičová szavaira, mely szerint tudja, hogy ehhez alkotmányos többség kell, s ezért kéri az ellenzéket, támogassák a javaslatot, Fico úgy reagált: ha ilyet kémek tőle a leendő kormánypártok, nem érti, miért nem támogatták az ő kormányát, amikor a Lisszaboni Szerződésről szavaztak, s melynek jóváhagyásához szintén 90 szavazat kellett. Radičová leszögezte, senki nem gyanúsította a Smert azzal, hogy a párt próbálta volna lefizetni Igor Matovičot, az SaS listáján függetlenként a parlamentbe jutott képlenzékbe vonuló Smer szavazataira is szükség lenne. A párt képviselői már jelezték, a leendő kormány néhány reformlépését támogatni fogják, de Harabin leváltását nem. Harabin tevékenységét az elmúlt négy évben nemcsak az ellenzék, hanem több tucat bíró is folyamatosan kritizálta. Sokak szerint igazságügyi miniszterként, később a legfelsőbb instancia elnökeként hozzájárult ahhoz, hogy az igazságszolgáltatásban előtérviselőt azért, hogy akadályozza meg az új kormány létrejöttét, s ezzel idő előtti választások kiírására legyen lehetőség. A leendő miniszterelnök szerint feljelentés született az ügyben, hogy igaz-e Matovič állítása arról, 20 millió euróval meg akarta őt valaki vesztegetni, s ha igen, ki volt ez a személy. Nem lesz smeres a parlament elnöke „Az eddigi gyakorlat alapján sem magától értetődő, hogy a kormánykoalíció második legnagyobb pártja kapja a házelnöki posztot” - mondta Iveta Radičová be került a megfélemlítés, a bírók befolyásolása. Hírnevén nem javítottak azok a napvilágra került információk sem, melyek szerint személyesen ismeri a drogbáróként emlegetett Baki Sadikit. Harabin menesztése viszont nem lesz egyszerű. Leváltását kizárólag az Igazságszolgáltatási Tanács kezdeményezheti, tagjai viszont már többször bizonyították, hogy a végsőkig kiállnak elnökük mellett. A jobboldali kormány a 17 tagú tanácsban legfeljebb hat személyt cserélhet ki. Az új igazságügyi miniszternek tehát nem lesz módja Harabin leváltására. A hatályos jogszabályok szerint ugyanis az igazságügyi miniszter csak abban az esetben válthatná le, ha valamilyen súlyos vétséget követne el. A kormánynak tehát úgy kellene módosítania az alkotmányt, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnökét más okokból is meneszteni lehessen. Tehát az új kabinetnek alkotmányos többségre, 90 szavazatra lenne szüksége egy ilyen módosítás elfogadásához. Annak pedig, hogy a Smer vagy az SNS képviselői ezt megszavaznák, szinte nulla az esélye. Viszont Jana Laššáková, a Smer képviselője elárulta, bizonyos módosításokról hajlandóak tárgyalni. „Mindenki egyetért abban, hogy a bíróságok nem tisztulhatnak meg önmagukról, jogszabályok módosítására van szükség” - mondta a képviselő a Pravda napilapnak, (dem) a Markíza televízió Testre szabva vitaműsorában. Leszögezte: a posztról további tárgyalások alapján kell dönteni. Marek Maďarič, a Smer alelnöke azt tartaná teljesen normálisnak, ha a június 12-i választáson legtöbb voksot gyűjtő Smeré lenne a parlamenti elnök tisztsége. Radičová ez ellen is a korábbi gyakorlattal érvelt: bár a HZDS 1998-ban és 2002-ben is a legtöbb szavazatot szerezte, nem Vladimír Mečiarék embere került a parlament élére. Nyolc éve a Smer sem tiltakozott, hogy nem a HZDS adja a házelnököt, 1998-ban pedig Fico a parlament elnökét jelölő koalíciós SDĽ tagja volt. (sán) Tanácskozott a HZDS Mečiar előbújt, de hallgat Gyetva. A parlamenti választási kudarc után tovább bujkál Vladimír Mečiar, a HZDS elnöke. Pártja szombati gyetvai találkozóján az eseménynek otthont adó szállodába is csak a hátsó bejáraton surrant be. A sajtó képviselői hiába vártak rá órákon át, hogy nyilatkozzon a választási eredményről. Soňa Jantoľáková, a HZDS szóvivője folyamatosan őrizte a bejáratot, azzal indokolva, hogy zártkörű rendezvény van a szállodában, így tilos oda bemenni. Az egyedüli, aki nyilatkozott az újságíróknak, Jozef Habánik, a mozgalom alelnöke volt, aki elmondta, hogy nem hivatalos összejövetelről van szó, ezért a választási vereségről sem tárgyalnak. „Előkészítjük a párt országos tanácsának ülését, továbbá a helyhatósági választások stratégiáját. A választási vereség mélyebb elemzést igényel” - mondta Habánik. Miroslav Jureňa volt agrárminiszter bevallotta, hogy a mozgalomban szóba került a személycserék kérdése: „Az elnök már 68 éves, másrészt alapítóként egybeforrt a párttal.” Habánik szerint Mečiar a párt teljes támogatását élvezi. A gyetvai ülésen egy személyi változást jelentettek be: lemondott posztjáról Diana Štrofová, a HZDS pozsonyi kerületi elnöke. A HZDS csupán 4,32 százalékos eredményt ért el a június 12-i parlamenti választásokon, ezzel nem jutott be az újonnan alakuló parlamentbe. (S, P, ú) Harabin tevékenységét több tucat bíró is kritizálta (TASR-felvétel) Az új kormány leváltaná a Legfelsőbb Bíróság elnökét, ha tehetné Mi lesz Harabin sorsa?
