Új Szó, 2010. június (63. évfolyam, 124-149. szám)

2010-06-26 / 146. szám, szombat

6 Külföld ÚJ SZÓ 2010. JÚNIUS 26. www.ujszo.com RÖVIDEN Botrány a konzulátuson Varsó. Szabálytalanságok történtek a lengyel elnökvá­lasztás első fordulójában Brüsszelben. A vasárnapi vok­solás után 98 szavazócédulá­val több volt az urnákban, mint amennyit eredetileg kiosztot­tak. A hírt a brüsszeli lengyel konzulátus választási bizott­ságának elnöke, Piotr Ladom­­irski is megerősítette. „A vá­lasztási bizottság a nap folya­mán végig gondosan felügyel­te a szavazást, de úgy tűnik, így is volt valaki, aki fénymásola­tot készített egy üres szavazó­lapról, majd alkalmat talált ar­ra, hogy azt is az urnába dobja” -mondta. (MTI) Meghívó az EU-nak Gázába Jeruzsálem. Gázai látoga­tásra hívta meg az EU külügy­minisztereit Avigdor Lieber­­man izraeli külügyminiszter. Egy izraeli kormányilletékes megerősítette, Lieberman ró­mailátogatása alkalmával adta át a meghívót olasz kollégájá­nak, Franco Frattininek. A kül­döttség ellátogatna a gázai ha­tárnál fekvő izraeli városokba is, amelyeket gyakorta érnek palesztin rakétatámadások. Az izraeli illetékes úgy tudja, az EU-küldöttség néhány hét múlva látogatna a palesztin te­rületre, de nem találkozna az övezetet uraló iszlamista Ha­­mász vezetőivel. Izrael általá­ban nem szokta engedélyezni külföldi diplomaták beutazá­­sátaGázai övezetbe. (MTI) Kínozza Salitot a Hamász Jeruzsálem. A Hamász megsértette a háborús jogot, amikor megtiltotta Gilád Sálit elrabolt izraeli katonának, hogy kapcsolatba lépjen a csa­ládjával és a Vöröskereszttel - áll a Human Rights Watch (HRW) jogvédő szervezet tegnapi közleményében. A HRW szerint a Hamász ke­­gyedenül és embertelenül bá­nik a 23 éves Salittal, s ez a bá­násmód kimeríti az ENSZ kín­zásfogalmát. Salitot pontosan négy évvel ezelőtt, egy izraeli határállomás elleni támadás során rabolták el szélsőséges palesztinok. (MTI) Kegyes halál Németországban Karlsruhe. Nem tekinthető bűncselekménynek, ha be­szüntetik az életfenntartó gyógykezelést, ha a haldokló erre kinyilvánította akaratát - döntött tegnap a német al­kotmánybíróság. Az ítélet hosszú évek eutanáziáról foly­tatott heves vitáinak végére tett pontot. A testület egyben felmentett egy ügyvédet, akit gondatlanságból elkövetett emberölés miatt ítéltek el ta­valy. Azt javasolta egy asszonynak, segítse a halálba kómába esett anyját, aki elő­zőleg már kinyilvánította, hogy nem akarja élete mester­séges fenntartását. (MTI) Elie Wiesel, a Nobel-békedíjas író kampányt indított Hodorkovszkijért Putyin politikai áldozata New York. Elie Wiesel, a holo­kauszttúlélő Nobel-békedíjas író nyíltan kiállt az Oroszországban adócsalás vádjával bebörtönzött Mihail Hodorkovszkij szabadon bocsátásáért egy általa összehí­vott New York-i rendezvényen. Wiesel - Dmitrij Medvegyev orosz elnök washingtoni látogatásához időzítve - ebéden látott vendégül neves amerikai személyiségeket, köztük a Fehér Ház két volt nem­zetbiztonsági tanácsadóját, s poli­tikai fogolynak nevezte Hodor­­kovszkijt. Emberi jogi kérdésként taglalta az orosz üzletember ügyét, és úgy vélekedett, hogy nemzetközi kampányt kell indíta­ni szabadon engedéséért. Többen tanácsolták Wieselnek, kérje meg Barack Obama elnököt: tegyen eleget korábbi ígéreteinek, és jár­jon közbe Hodorkovszkij szaba­don engedése érdekében. (MTI) HOPE: iJ Elie Wiesel gyakran megszólal emberi jogi ügyekben. Egyetért azokkal, akik szerint Hodorkovszkij, a Jukosz olajkonszem tulajdonosa azért ke­rült rács mögé, mert a 2003-as parlamenti választások előtt ellenzéki pártoknak nyújtott pénzügyi támogatást, ami felbőszítette Vlagyimir Putyin akkori orosz elnököt. (TASR/AP-felvétel) Az Egyesült Államok már nem képes világgazdasági növekedést generálni Globális lett a borúlátás is Toronto. Elemezők szerint a G20 hétvégi konferenciá­ján a gazdasági fellendü­lést finanszírozó expanzív pénzpolitikát a zászlójára tűző Egyesült Államok, il­letve a költségvetési meg­szorítások szükségességét képviselő európai erők kö­zött alakul ki a frontvonal. ÖSSZEFOGLALÓ Három napra Kanada lett a vi­lágpolitika központja. Először, már tegnap a G8 - a világ hét legfejlet­tebb ipari hatalma és Oroszország - vezetői ültek össze, majd ezt a ta­nácskozást a G20 értekezlet követi, vagyis kibővültek a legerőteljeseb­ben feltörekvő országok vezetői­vel. A gazdasági csúcsértekezlete­ken részt vesznek az EU és több más nemzetközi szervezet vezetői is. Kanada több ezer rendőrt mozgósí­tott, hogy megvédjék a résztvevő­ket az antiglobalisták és egyéb cso­portok ilyenkor szokásos tiltakozó akcióitól. Több állam- és kormány­fő már csütörtökön megérkezett Torontóba. A G8 országok koráb­ban jelentős segítséget ígértek a legszegényebb országok megsegí­tése érdekében, a teljesítés azon­banakadozik. Barack Obama amerikai elnök a múlt héten arra figyelmeztette a legfejlettebb és a vezető feltörekvő országokat, hogy az államadóssá­gok túl gyors mérséklése veszélybe sodorhatja a gazdasági kilábalást. Timothy Geithner amerikai pénz­ügyminiszter tegnapi, a csúcstalál­kozó előtti nyilatkozatában arról beszélt, hogy az USA már nem olyan húzógazdaság a világban, mint korábban, már nem képes vi­lággazdasági növekedést generál­ni. Hozzátette: a többi vezető gaz­daságnak a jövőben nagyobb mér­tékben kell növekednie a globális prosperitás érdekében. Geithner úgy vélte, nincs lénye­ges különbség az amerikai és az eu­rópai megközelítés között a költ­ségvetési hiány csökkentését ille­tően. „Az USA és Európa között sokkal több a hasonlóság, mint az eltérés.” Kifejtette: a kanadai egyeztetéseken a résztvevők annak érdekében fognak dolgozni, hogy növekedést lehessen elérni, és bi­zalmat lehessen teremteni a pénz­ügyi piacokon. „Az Egyesült Álla­mok és Európa legfeljebb más utat és ütemet választana ehhez” - tette hozzá. Az Ipsos piackutató cég a G20- csúcs kapcsán felmérést végzett májusban a világ GDP-jének 75 százalékát képviselő 24 ország kö­zel 19 ezer felnőtt lakosának meg­kérdezésével. E szerint a világ pol­gárainak 61 százaléka véli úgy, hogy országa rossz úton halad, és csak harmaduk elégedett azzal, } ahogy a dolgok manapság mennek hazájukban. A gazdasági növeke­dést és a személyes pénzügyi kilá­tásokat is borúlátóan ítéli meg a többség. A felmérés összegzése szerint a fogyasztói bizalmat építő tényezők mit sem javultak: nincs kézzel fog­ható jele a nemzetgazdaságok nö­vekedésének, továbbra is érzékel­hető a munkanélküliségtől való fé­lelem, és a személyes pénzügyi vá­rakozások jelenleg - s várhatóan a következő hónapokban is - pesszimisták. Mindezt a pénzügy­­minisztereknek és a központi ban­kok vezetőinek is szem előtt kellene tartaniuk. Átlagban a megkérdezettek 39 százaléka hiszi, hogy országa a he­lyes irányban halad. A legelégedet­tebbek a kínai polgárok, 77 száza­lékuk szerint jó úton jár az orszá­guk, míg a legborúlátóbbak Belgi­um, Franciaország és Spanyolor­szág lakosai. Európában a legopti­mistábbak a svédek (54 százalék) és a németek (52 százalék). A válaszadók 48 százaléka tu­dott említeni a családjában, vagy a közvetlen környezetében olyan személyt, aki a gazdasági nehézsé­gek miatt veszítette el az elmúlt fél­évben az állását. A felméréskor át­lagosan 58 százalék volt azok ará­nya, akik kevésbé voltak biztosak a saját, a családtagjaik vagy ismerő­seik állásának a megőrzésében, mint fél évvel ezelőtt, (mti, tasr, ú) Tovább maradt az eredetileg tervezettnél - súlyos gondok szakadtak rá Lemondott Fischer hivatalnokkormánya KOKES JÁNOS Prága. Benyújtotta lemondását tegnap a Jan Fischer vezette cseh hivatalnokkormány. Václav Klaus államfő ezt elfogadta, és pozitívan méltatta a távozó kormány mun­káját. Az új kabinet hivatalos meg­alakulásáig a Fischer-kormány ügyvezetőként fogja irányítani az országot. A cseh alkotmány szerint a kép­viselőházi választásokat követően azután kell lemondania a kor­mánynak, hogy megalakul az új törvényhozás, ami csütörtökön megtörtént. Jan Fischer kormánya 2009 május elején alakult meg, miután március végén megbukott a Mirek Topolánek vezette jobb­közép koalíciós kabinet. Fischerék legfőbb feladata az lett volna, hogy befejezzék a cseh európai uniós el­nökséget és megszervezzék az elő­rehozott parlamenti választáso­kat. A belpolitikai fejlemények kö­vetkeztében végül is több mint egy évig maradt hatalmon. Az előre­hozott képviselőházi választást októberre tervezték, de a belpoli­tikai viszályok miatt végül is nem tartották meg. A Fischer-kormánynak sikerült befejeznie a Lisszaboni Szerződés csehországi ratifikációját, s elfo­gadtatni egy nagyszabású takaré­kossági csomagot, amelynek célja az állami kiadások csökkentése. A kabinet nemzetközi téren is aktív volt, és kezelnie kellett azt a tényt, hogy az USA lemondott rakétavé­delmi rendszerének Csehországba és Lengyelországba tervezett euró­pai elemeiről. Jan Fischer, aki korábban a sta­tisztikai hivatal elnöke volt, nem tér vissza szakmájához. Szeptem­bertől az Európai Újjáépítési és Fej­lesztési Bank elnökhelyettese lesz. Petr Nečas, a polgári demokra­ták elnöke július közepéig szeretné felállítani hárompárti - ODS, a TOP 09 és Közügyek - jobbközép kormányát. Washingtonban a szlovák-magyar viszonyról Kedvező folyamat kezdődhet MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Szlovákia és Ma­gyarország viszonya is szóba került Hillary Clinton amerikai és Marto­­nyi János magyar külügyminiszter csütörtöki washingtoni találkozó­ján. Clinton hangsúlyozta: az ame­rikai adminisztráció nagyra értéke­li, hogy az új magyar kormány elkö­telezte magát a roma állampolgá­­rokjogainak védelme mellett. Azt is méltatta, hogy Magyarország lépé­seket tesz Dél-Kelet-Európa irá­nyában, és az európai integráció erősítésére törekszik. Martonyi magyar újságíróknak tartott tájékoztatóján elmondta, a találkozón szó esett Szlovákiáról is. Jelezte, hogy új helyzet lesz az új jobbközép koalíció megalaku­lásával; vannak olyan jelek, ame­lyek lehetőséget adnak arra, hogy átfogó tárgyalási folyamat indul­jon valamennyi vitás kérdésben. „Nyilván lesznek nézeteltérések, de ezeket megpróbáljuk meg­oldani.” Azt is jelezte Clintonnak, Budapest messze eltúlzottnak tartja a korábbi szlovák kormány reakcióját az állampolgársági tör­vény módosításával kapcsolat­ban, hiszen „szó sincs a területi in­tegritás sérelméről”. Újabb amerikai lépés a perzsa állam ellen Kőkemény szankciók MT1-H1R Washington. Új, egyoldalú büntetőintézkedéseket hagyott jó­vá Irán ellen az amerikai kong­resszus. Néhány óra eltéréssel előbb a szenátus, majd a képviselő­ház is megszavazta az újabb szank­ciókat, amelyek szigorúbbak az ENSZ BT, illetve az Európai Unió ál­tal foganatosított korlátozásoknál is. A szankciókat törvénybe kell ik­tatnia Barack Obama elnöknek. A büntetőintézkedések az iráni energia- és bankszektort sújtják, de azokat a külföldi vállalatokat is érintik, amelyek üzleti kapcsolat­ban állnak a perzsa álammal, illetve a Forradalmi Gárdával. Szankciók­kal sújthatja az amerikai elnök azo­kat a vállalatokat, amelyek benzint vagy más olajipari termékeket szál­lítanak Iránba, vagy olyan cikkek­kel, illetve szolgáltatásokkal látják el a perzsa államot, amelyek segít­ségével maga tudja előállítani eze­ket az olajszármazékokat. Hason­lóképpen szankcionálhatók azok a vállalatok, amelyek üzleti kapcso­latban állnak egészében az iráni energiaszektorral. A törvény megtiltja az amerikai bankok együttműködését olyan külföldi pénzintézetekkel, amelyek kapcsolatban állnak a Forradalmi Gárdával, vagy közreműködnek az iráni atomprogramban. Az ameri­kai elnök többfajta büntetőintéz­kedéssel sújthatja a szankciókat megszegő vállalatokat vagy ban­kokat, megtüthatja például szá­mukra a hitelfelvételt amerikai pénzintézeteknél vagy a deviza­ügyleteket. Belgium felkészült a soros uniós elnökségre Oszlatták az aggodalmakat ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Belgium készen áll ar­ra, hogy július elsejétől átvegye az Európai Unió soros elnökségét - hangoztatta Yves Leterme ügyve­zető miniszterelnök Brüsszelben, a féléves elnökség programját ismer­tetve. Az ezzel kapcsolatos aggodal­makat eloszlatandó hangoztatta: az uniós munkában nem fogja érez­tetni a hatását az, hogy az ország­nak a június eleji választások nyo­mán várhatóan csak hónapok múl­va lesz új kormánya. Mint mondta, az előkészítő munka már évek óta tart, és problémamentesen haladt a belga belpolitikai fejlemények ide­jén is. Leterme emlékeztetett arra, hogy az előző és a következő elnök­lő országot is magában foglaló cso­portos elnökségről van szó, amely­nek programját Spanyolországgal és a jövő év elején sorra kerülő Ma­gyarországgal közösen készítették el. A18 hónapos közös elnökség in­tézménye szerinte lehetővé teszi, hogy az érintett országok idejeko­rán megismerjék a többi tagállam véleményét egyes témákban. A fő hangsúlyt a belga félévben is a gazdasági válság következmé­nyeinek enyhítése, illetve a pénz­ügyi stabilitás megteremtése kap­ja. Az unió életének irányításában a belga elnökség kellő teret kíván hagyni a volt belga kormányfő, je­lenleg az uniós állam- és kormány­fői tanácsot elnöklő Herman Van Rompuynek, a külügyek terén pe­dig a kiszélesített jogkörű Catheri­ne Ashton kül- és biztonságpoliti­kaifőképviselőnek. (mti, ú) Csalizsidók Amszterdamban Amszterdam. Az antiszemita támadások jelentős növekedése miatt az amszterdami hatóságok csalik bevetését fontolgatják. Ortodox zsidónak öltözött rend­őröket küldenének az utcákra, akik őrizetbe vennék a gyaláz­kodó vagy erőszakosan fellépő gyanúsítottakat, és ezzel elret­tentenék az esetleges további támadókat. „Komolyan vizsgál­juk, hogyan segíthetik a zsidók elleni diszkrimináció és erőszak megakadályozását az olyan ha­gyományosnak nem mondható módszerek, mint az ún. csalizsi­dók bevetése” - mondta Lodew­­jik Asscher, az amszterdami pol­gármester szóvivője. Az elképze­lést határozottan támogatja egy hollandiai zsidó lapítvány (CIDI) is. A csalizsidók bevetését nem­régiben egy szociáldemokrata politikus, Ahmed Marcouch ja­vasolta. A marokkói származású muzulmán politikus így reagált egy TV-adásra, amelyben titok­ban filmre vett muzulmán fiata­lokat mutattak, akik a hitleri kö­szöntéssel inzultáltak és megfe­nyegettek egy rabbit a nyílt ut­cán. A CIDI szerint aggasztóan megszaporodtak az ilyen táma­dások Hollandiában, s főleg ma­rokkói származású fiatalok az el­követők. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents