Új Szó, 2010. június (63. évfolyam, 124-149. szám)

2010-06-23 / 143. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. JÚNIUS 23. DlGlTÁLlA 17 A szolgáltatók kedvezőnek feltüntetett ajánlatai mögött sokszor drágább tarifák vannak Ügyeljünk a roamingárakra! Ha figyel, külföldről is olcsón telefonálhat (Képarchívum Megsértette a személyiségi jogokat? Jelszavakat gyűjtött a Google utcanézegetője Július elsejétől tovább csökkennek a roaming­­árak, a hazai szolgáltatók mindegyike készül a nyári idényre valamilyen akciós ajánlattal. Az EU országai­ban szabályozott árak van­nak, azaz meg van hatá­rozva, hogy mennyibe ke­rülhet egy percnyi kimenő vagy fogadott hívás, ahogy az üzenetek és az adatfor­galom ára is maximalizálva van. Nem árt azonban ré­sen lenni, sok kedvező ajánlat valójában nem ked­vezőbb, hanem drágább ta­rifákat eredményez! SZABÓ LÁSZLÓ Az Európai Unió országaiból már olcsó a telefonálás, hiszen az uniós árszabályozásnak köszön­hetően a szolgáltatók nem szám­lázhatnak többet egy percnyi ki­menő hívásért, mint 39 cent (adóval 0,4641 euró), a fogadott hívások ára sem lehet több 15 centnél (adóval 0,1785 euró), az üzenetek ára pedig nem haladhat­ja meg all centet (bruttó 0,1309 eurót). Ezek az árak alapesetben érvényesek, van több olyan cso­mag is, amely ennél olcsóbb tari­fákat biztosít, igaz, ezek egy része havidíj-köteles, vagy csak bizo­nyos szolgáltatások olcsóbbak, némelyek pedig drágábbak. Az adatforgalom ára is szabályozott már, IMb-nyi adatletöltésért nem fizethet többet az ügyfél, mint 1 euró (adóval 1,19 euró). Az eddi­gi gyakorlat szerint mindhárom hazai szolgáltató a nyári ajánlatá­ban kedvezőbb árakon kínálja a telefonálást az olyan népszerű nyaralóhelyekről, mint Törökor­szág, Tunézia, Egyiptom vagy ép­pen Horvátország. Ezekre nem vonatkozik az euroroaming, így alapáron sokkal drágábban tele­fonálhatna haza e nyaralóhelyek­ről, egy percnyi hívás alapesetben akár a 3-5 eurót is elérheti. Fontos figyelni a számlázásra is, hiszen például 5 eurós percdíj mellett (percalapú számlázással) nem mindegy, hogy 1 perc, két másodpercnyi hívásért 10 eurót, vagy 5,17 eurót fizet (másodperc alapú számlázás esetében). Ezért minden esetben nézze meg, mely szolgáltató milyen számlázást al­kalmaz. Az uniós országokban a kimenő hívást már azonnal, míg a fogadott hívást a 31. másodperc­ről kötelező másodperc alapon számlázni. Az euroroaming, azaz a szabá­lyozott árakat biztosító uniós rendelet csak annyit ír elő, hogy minden szolgáltató köteles olyan tarifacsomagot biztosítani az ügyfeleknek, amelyek tarifái nem magasabbak a rendeletben meg­szabott plafonértéknél. Ám van­nak operátorok, akik speciális, kedvező tarifacsomagokat is kí­nálnak, így ennél még olcsóbb lehet a külföldi telefonálás, ám az is könnyen előfordulhat, hogy a kedvező csomag mögött valójá­ban drágább szolgáltatások van­nak. Ezért minden egyes tételt alaposan tanulmányozzon át, nézze meg, mennyibe kerül pl. egy SMS, vagy azt, hogy a szám­lázás másodperc- vagy percala­pú-e. Előfordulhat az is, hogy csak az egyik szolgáltatás kedve­zőbb, az összes többi drágább, így jobban járt volna, ha nem fi­zet elő (aktivál) a szolgáltató kedvezőnek mondott ajánlatára. A Digitália jövő heti számában az egyes nyaralóhelyeken érvé­nyes, szolgáltatókra lebontott ta­rifákról is olvashatnak, és elárul­juk azt is, mely szolgáltató mely csomagja a legkedvezőbb! MTI-HÍR A Google utcanézegető (Street View) alkalmazásának létrehozá­sakor a nem titkosított vezeték nélküli (Wi-Fi) hálózatokról olyan személyes adatokat is regisztrál­tak, mint például az e-mailekhez tartozó jelszavak - derül ki a fran­cia informatikai és szabadságjogok országos bizottságának (CNIL) je­lentéséből. A CNIL a múlt hónap­ban indított vizsgálatot a Google ellen, miután az amerikai informa­tikai óriásvállalat május 14-én be­jelentette, hogy az utcanézeteket rögzítő, kamerákkal felszerelt járműveik „véletlenül” a titkosítás nélküli Wi-Fi hálózatokról is rögzí­tettek adatokat. Ekkor a Google még csak azt közölte, hogy a sze­mélyes adatforgalmaknak mind­össze egy töredékét csípte el, azonban ez a töredéknek nevezett adatmennyiség a nagysebességű hálózatok esetében már nem elha­nyagolható. Alex Turk, a CNIL el­nöke elmondta, hogy a Google jú­nius 4-én bocsátott a rendelkezé­sükre k,ét, adatokkal teli merevle­mezt, illetve biztonságos hozzáfé­rést a cég adattároló szervergépei­hez - olvasható a BBC hírportálján. Turk szerint a vizsgálat még fo­lyamatban van, de már most látha­tó, hogy az elcsípett információk között a személyiségi jogok vé­delme alá tartozó adatok is van­nak, többek között e-mailjelszavak és -részletek különböző elektroni­kus levelezésekből. A CNIL várha­tóan szeptemberre végez majd az adatok elemzésével, és ekkora tud­ják eldönteni, hogy a Google ho­gyan és milyen mértékben sértette meg a személyiségi jogokat. „Véletlenül" a titkosítás nélküli Wi-Fi hálózatokról is rögzítettek ada­tokat (Fotó: sxc.hu) Az 1DC szerint idén 7,5 millió, 2014-ben már 46 millió „media tablet", azaz 7-12 hüvelykes kijelzővel rendelkező érintőképernyős eszköz talál gazdára Két év múlva több érintőkijelzős táblagép (tablet) fogy, mint netbook HWSW-HÍR A tabletek térnyerése a netbook­­korszak végét jelenti, vélekedik a Forrester Research és a DisplaySe­­arch. Az elemzőcégek úgy látják, néhány éven belül több tablet fogy majd mint netbook. Az Apple március legvégén dob­ta piacra az iPadet, amely egy ki­mondottan médiafogyasztásra és internetezésre kifejlesztett érintő­képernyős készülék. Tablet PC-k már közel egy évtizede léteznek, azonban az eddigi próbálkozások inkább az üzleti szférát vették cél­ba, míg az Apple szokásához híven a fogyasztók oldaláról közelített. A cég az eltelt időben több mint 2 millió iPadet értékesített és a ke­reslet látszólag nem hagy alább, az iPad lényegében mindenhol hi­ánycikk. A készülék sikerét még megbecsülni sem lehet, a BroadPo­­int AmTech 2010-re nem keve­sebb, mint 10 millió iPad eladását várja. Összehasonlításképp: az iPhone-ból másfél év alatt fogyott ennyi. A Forrester Research becslései szerint 2012-ben már több tablet fogy majd mint netbook, 2015-re pedig már elterjedtségben is győz­nek az érintőképernyős „táblák” a hagyományos, szétnyitható kivitelű, billentyűzettel is rendel­kező aprócska otthoni PC-k felett. A Forrester Research szerint mindkét termékkategória ugyan­azt a szegmenst célozza és azonos igényeket fed le, a netbookok és tabletek egyaránt otthoni és mobil internetezésre, médiafogyasztásra szolgáló másodlagos vagy har­­madlagos készülékek, ebből a szempontból tehát érdemes azt vizsgálni, melyik lesz a befutó. Öt év múlva a tabletek adják majd a lakossági PC-piac 23 százalékát, vetíti előre a Forrester. Az elemzőcég által nyilvános­ságra hozott számok egyébként nem támasztják alá Steve Jobs tézi­sét, amely szerint a PC-k korszaká­nak vége lenne. A Forrester úgy lát­ja, a PC-piac történetének egyik legnagyobb növekedése előtt áll, öt év alatt másfélszeresére duzzad­nak az eladások. Noha a noteboo­­kokból már egy ideje több fogy mint asztali gépekből, és utóbbiak for­galma egyre csökken, de továbbra is ez a formátum az uralkodó, ha a globális PC-használatot nézzük. 2015-ben még mindig többen használnak majd asztali PC-t mint bármi mást, véli a Forrester. A DisplaySearch számításai szerint az idei első negyedévben a tabletek és netbookok 10,6 millió darabos összesített piacából még csak 6,5 százalékot hasítottak ki a tabletek, de a második negyedévben ez az arány 30 százalék lesz. Ennek a hátterében persze az is áll, hogy az Apple iPad körüli felhajtás a tető­fokán van, hatalmas a kereslet, mi­közben a netbook-piacon épp „holtszezon” van, a PC-piacon a második naptári negyedév ha­gyományosan a leggyengébb. John Jacobs, a DisplaySearch elemzője szerint azonban ahogy az év második felében az iPad mellé megérkeznek a további tabletmo­­dellek, a netbookok vonzereje csökkenni fog. Az iPad révén az Apple jelenleg egyeduralkodónak tekinthető a tabletek piacán, de ez nem lesz mindig így. Ahogy az iPhone-t is követte a többi gyártó, úgy az iPad nyomán is érkeznek majd más cégek tabletjei Windows vagy Android operációs rendszer­rel. „Az Apple sikeresen vitte át az iPhone alkalmazás-üzletét az iPadre de az androidos telefonok jöttek a nyomában és ugyanez fog történni a tabletekkel is” - írta elemzésében Jacobs. Az IDC korábbi előrejelzése sze­rint idén 7,5 millió, 2014-ben azonban már 46 millió „média tablet”, azaz 7-12 hüvelykes kijel­zővel rendelkező, tablet formátu­mú, érintőképernyős eszköz talál gazdára. Ugyanebben az évben 398 millió notebook fogy majd, okoselefonból 439 milliót adnak el, vagyis a tabletek nem váltják le egyik kategóriát sem, inkább be­épülnek melléjük, egyedi alkalma­zásaikkal és új felhasználási mo­dellekkel. Az egyik legnépszerűbb termék, az iPad. A netbookok és tabletek egyaránt otthoni és mobil internetezésre, médiafogyasztásra szolgáló másodlagos vagy harmadlagos készülékek, ebből a szempontból tehát érdemes azt vizsgálni, melyik lesz a befutó. (Képarchívum) DIGITALLY A mellékletet a UNKPRESS készíti. Felelős szerkesztő: Szabó László tel: 02/59 233 441; e-mail: digitalia@ujszo.com, Levélcím: Digitália, Lazaretská 12, 811 08 Bratislava

Next

/
Thumbnails
Contents