Új Szó, 2010. június (63. évfolyam, 124-149. szám)

2010-06-22 / 142. szám, kedd

2010. június 22., kedd 9. oldal CSALLÓKÖZ ES MATYUSFOLD Görögországot megmentjük, a hazai önkormányzatok viszont összeomlanak - vélik a polgármesterek Üres a települések kasszája - veszélyben az elemi szolgáltatások A szlovákiai településeket az ár és a kormány is visszafelé húzza (Somogyi Tibor felvétele) Dunaszerdahely. A bel- és ár­vizek okozta helyzetet sú­lyosbítja, hogy az önkor­mányzatok kasszája szinte teljesen kiürült, figyelmez­tet a Szlovákiai Városok és Falvak Társulásának (ZMOS) vezetése június 19-én kiadott kommüniké­jében. A pénzügyminiszté­rium az e hónapra esedékes adórészesedések mindössze tíz százalékát utalta át az önkormányzatoknak. LŐR1NCZ ADRIÁN A leköszönő Fico-kormány az önkormányzatok tudatos ellehe­tetlenítésén fáradozik, véli a pol­gármesterek egy része, míg mások inkább úgy látják: az államkassza állapotát illetően a kormány hó­napokig félrevezette az ország la­kosságát. Horváth Zoltán, Tallós polgármestere elmondta: több önkormányzat az összeomlás ha­tárán áll. „Veszélybe kerültek a község által fenntartott oktatási intézmények - mondta -, és az is kérdéses, miből fedezzük a ház­tartási hulladék elszállítását, va­lamint a községi intézmények re­zsiköltségeit. Tallóson az ivóvíz­szolgáltatás, ezzel együtt pedig az iskola fenntartása is veszélybe ke­rült, tehát komoly problémával nézünk szembe.” Tallós, valamint további tizenöt galántai és vágsellyei járásbeli te­lepülés polgármestere június 17-én petíciót fogalmazott meg a vészhelyzet miatt, melyet a kor­mány illetékeseihez és Ivan Gašparovič köztársasági elnökhöz is eljuttattak. Gyors segítség helyett A Csallóközi Városok és Falvak Társulása is csadakozott a ZMOS által kezdeményezett tiltakozó akcióhoz, értesült lapunk Lelkes Vincétől, a társulás ügyvezető al­­elnökétől. „Június 18-án küldtük meg állásfoglalásunkat a ZMOS elnökségének - közölte. - Kifeje­zésre juttattuk, hogy csatlako­­zunk a többi tiltakozó regionális társuláshoz, s felvázoltuk azt is, hogy a folyamatosan csökkenő ál­lami juttatások milyen nehéz helyzetbe hozták az önkormány­zatokat. Hatványozottan érinti ez a bel- és árvizek sújtotta települé­seket, melyek gyors segítségre számítottak.” Az adórészesedések vissza­származtatása tekintetében má­jus és június mindig „gyengébb hónapnak” számított, teszi hozzá Lelkes Vince, a helyzet ennyire vészes azonban még sosem volt. A kormányzat a gazdasági válságra hivatkozik, az igazsághoz viszont közelebb áll, hogy a Fico-kabinet hónapokon át ködösített az ál­lamháztartás állapotát illetően; ez most üt vissza, és sajnálatos módon az önkormányzatokat hozza küátástalan helyzetbe. Leállították a beruházásokat Az alacsony adórészesedés mi­att Sárosfán le kellett állítani a ko­rábban megkezdett, községi fi­nanszírozású fejlesztéseket, kö­zölte a polgármester. „Összevetettem az idei év első hat hónapjának adórészesedés­ből származó bevételeit a tavalyi év azonos időszakával - mondta Földváry Terézia. - Idén a tavalyi januári juttatásnak már csak a nyolcvan, a februárinak kilenc­venegy, a márciusinak pedig az ötven százalékát kaptuk meg. Áprilisban, üdítő kivételként, na­gyobb összeghez jutottunk, mint egy éve, ám májusban már csak tizenküenc, ebben a hónapban pedig huszonegy százalékát kap­tuk meg az egy évvel korábban folyósított összegnek. Elsődleges feladatunknak az iskola és az óvoda üzemmenetének biztosítá­sát tartjuk, ezzel szemben le kel­lett állítanunk a pihenőpark és a játszótér kiépítését és a kultúr­­központ szociális helyiségeinek felújítását.” A községi hivatal júniusban ta­lán még képes kifizetni az alkal­mazottak bérét, vázolja fel a hely­zetet a polgármester asszony, ám a juttatások jelenlegi szintje mel­lett az elkövetkező hónapokban ez is kérdésessé válik. A számonkérés ideje Pápay Zoltán mérnök, a Duna­­szerdahelyi Városi Hivatal pénz­ügyi és vagyonkezelési főosztá­lyának vezetője elmondta: a város a tartalékalap kárára próbálja tar­tani a költségvetést. „Úgy vélem, a soron következő képviselő-testületi ülésen módo­sítanunk kell a büdzsé bevételi ol­dalát - közölte -, e hónapban az adórészesedéseknek ugyanis mindössze tíz százaléka futott be a számlánkra. 2010 első négy hó­napjában hétszázötvenezer euró­­val kapott kevesebbet a város, mint egy éve, a májusi és júniusi kiesést is számítva jelenleg körül­belül 1,2 millió euróval kisebb összegből kell gazdálkodnunk, mint 2009 első felében. Beruhá­zásainkat ez egyelőre nem veszé­lyezteti, a rezsiköltségeken és bé­reken kell majd spórolnunk.” Pápay mérnök hozzáfűzte: időszerűnek tartja, hogy a csalló­közi települések is felemeljék hangjukat az előállt helyzet miatt, a város vezetése elsőként csatla­kozna egy ilyen petícióhoz. Gódány László, Egyházkarcsa polgármestere, a Csallóközi Váro­sok és Falvak Társulásának elnök­ségi tagja elmondta: lévén szó or­szágos problémáról, az önkor­mányzatoknak gyorsan kell lép­niük. „Megáll így az élet a telepü­léseken, a fenntartási költségeket sem tudjuk fedezni, s lassan a pe­dagógusok bére is veszélybe ke­rül. Nem tudom, miféle döntés eredményezhette ezt a helyzetet, az viszont biztos, hogy még a je­lenlegi kormányon kell számon kémünk” - mondta. Szimbolikus jelentősége is van a projektnek: a hidat ott építik fel, ahol negyven évig a vasfüggöny húzódott Új híd készül a kerékpárosoknak Ausztriába ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Dévényújfaluból (Devínska Nová Ves) vezet majd az új kerékpárúid az osztrák Sch­­losshofba. A híd építésére a Szlovákia-Ausztria 2007-2013 határon átnyúló együttműködési program megfigyelő bizottsága hagyta jóvá a 2,3 millió eurós tá­mogatást. A Morva folyón átívelő kilencszázötvenöt méter hosszú és négy méter széles híd építésé­hez a Pozsony Megyei Önkor­mányzat háromszázezer euróval járni hozzá. ,A bizottság olyan magas összeget hagyott jóvá, ami­lyet kérelmeztünk, így- a megyé­nek a többi partnerrel, a főváros­sal, Dévényújfaluval és Ausztriá­val közösen nem lesz gond felépí­teni a hidat” - tájékoztatta a jelen­levőket a híd leendő helyszínénén Pavol Frešo, a Pozsony Megyei Önkormányzat elnöke. A híd épí­tésére már megvan az érvényes építkezési engedély, jelenleg a közbeszerzési eljárás folyik. Vár­hatóan szeptemberben megkez­dődhet az építkezés. A négyméteres szélességnek köszönhetően a mentőegységek is igénybe vehetik majd az új hidat, amelynek magassága nem akadá­lyozza majd a folyami közlekedést sem. Frešo szerint szimbolikus je­lentősége is van a projektnek, a hidat ugyanis ott építik fel, ahol negyven évig a vasfüggöny húzó­dott. „Húsz évig itt nem történt semmi, most híd lesz itt, ami a két országot és a két partot összekötni hivatott” - emelte ki a megye el­nöke. Az elsősorban aktív sportolás­ra, kerékpározásra, görkorcsolyá­zásra alkalmas híd a maga nemé­ben első lesz a Morván, (jéem) Kétezer eurós kár felett igényelhető Kárpótlás a gazdáknak LŐR1NCZ ADRIÁN Dunaszerdahely. Június 15-én lépett életbe az a törvény, mely le­hetővé teszi, hogy természeti csa­pások esetén a biztosítással nem rendelkező mezőgazdasági terme­lők is kárpótláshoz jussanak. Az új jogszabály értelmében az ekképp elérhető kompenzáció mértéke nem haladhatja meg a biztosítással rendelkező gazdál­kodóknak kifizethető kártérítés ötven százalékát. Ugyanakkor csak azok a mezőgazdasági ter­melők részesülhetnek benne, akiknek a kára meghaladja a két­ezer eurót; az erdőgazdászok ese­tében a kár alsó határát a tör­vényhozók ötezer euróbán hatá­rozták meg. A kártérítés kizárólag a mezőgazdasági őstermelőkre, a halgazdaságok üzemeltetőire, az erdőgazdálkodókra, valamint a faiskolák fenntartóira vonatkozik; a mező- és erdőgazdászok a Me­zőgazdasági Kifizető Ügynöksé­geken keresztül igényelhetik. A törvénytervezet megvitatása során Simon Zsolt képviselő arra figyelmeztetett, hogy az ország több, úgynevezett rizikós terüle­tére a biztosítótársaságok egyszerűen nem kötnek biztosí­tást. Az ilyen területeken gazdál­kodók tehát hatványozottan hát­rányos helyzetbe kerülnek. Vla­dimír Chovan agrárminiszter Szlovákia európai uniós kötele­zettségeire hivatkozva igazságos­nak nevezte a kárpótlásnak ezt a formáját. A jelenleg érvényes tör­vények értelmében csakis azok a biztosítással rendelkező gazdák számolhatnak a károk nyolcvan, illetve kilencven százalékos kom­penzációjára, akik az éves ter­mésnek legalább a felére kötöttek biztosítást. A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Kamara legfris­sebb felmérése értelmében orszá­gos viszonylatban 224 646,58 hektár szántóföld került víz alá vagy ázott fel a bel- és árvizek mi­att; ugyanilyen okból 22 340,69 hektár szántó maradt bevetetlen. Összesen 636 vállalat szenvedett károkat, 52-nek közülük hetven százalékban vagy annál is na­gyobb mértékben használhatat­lanná váltak a szántói. A mező­­gazdasági ingatlanokban keletke­zett kár nyolcmillió euróra rúg. A vízkárok által leginkább súj­tott termény a búza, a kukorica, az árpa, a repce, a napraforgó, a rozs, a cukorrépa és a szója, ám takarmánynövényekből is jóval kevesebb terem idén. A kiadós esőzéseket, a bel- és árvizet az ország szántóföldjeinek mintegy harminc százaléka meg­sínyli. RENDŐRSÉGI NAPLÓ Három autó is kiégett Galgóc/Dunaszerdahely/Dénesd. Égő autókhoz riasztották a Nagyszombati Kerületi Tűzoltó-parancsnokság munkatársait va­sárnap éjjel és hétfő hajnalban. Galgócon egy személyautó motor­ja gyulladt ki. A tulajdonos becslése szerint a keletkezett kár ötezer euró körül mozog. Az előzetes vizsgálatok alapján szándékos gyúj­togatás okozta a tüzet. Hétfőn hajnalban Dunaszerdahelyre, a Vá­rosháza térre hívták a tűzoltókat. Ott egy Audi A4-es gépkocsi bel­ső tere gyulladt ki. A tűzoltók kiérkezéséig a lakosok próbálták megfékezni a tüzet. A gyors beavatkozásnak köszönhetően a kö­zelben parkoló autók nem sérültek meg. Az Audit szintén szándé­kosan gyújtottak fel, az előzetes becsült kár ötezer euró. Dénesden egy Fiat Ducato rakodótere, motorja és kabinja gyulladt ki. Az okokat vizsgálják, (jéem) Bankrablót keresnek Pozsony. Keresi a rendőrség azt a férfit, aki pénteken kirabolt egy bankfiókot a pozsonyi Nivy autóbusz-pályaudvar közelében. A fegyveres rabló pisztolyt szegezett az alkalmazottra, és az életét féltő nő 5875 eurót adott át neki. Személyi sérülés szerencsére nem történt - tájékoztatott a Pozsonyi Kerületi Rendőr-főkapi­tányság. A tettes körülbelül 185 centiméter magas, sovány testal­katú, a rablás idején újsággal takarta el az arcát. A rendőrség a rab­lással és a tettessel kapcsolatban a 158-as segélyhívón vagy az őr­sökön várja a lakosság segítségét, (ú) Tinédzserek raboltak az állomáson Zólyom. Tizenéves fiatalok raboltak ki egy 47 éves férfit pénte­ken a zólyomi vasútállomás közelében. Hátulról támadtak rá. Előbb a fejét ütötték, majd - amikor a földre esett - rugdosták. Amikor már képtelen volt védekezni, átkutatták a zsebeit. Egy mobiltelefont és 67 eurót vettek el tőle. A legidősebb - 19 eszten­dős - támadó vizsgálati fogságban van, két társa (14 és 17 éves) szabadlábon védekezhet a rablótámadás miatt indult eljárás so­rán. (SITA) Tragikus baleset Vághosszúfaluban Vághosszúfalu. Tragikus közlekedési baleset történt a vág­sellyei járásbeli Vághosszúfaluban a hétvégén. Egy Ford Escort 27 éves sofőrje eddig ismeretlen okokból áttért a szemközti forgalmi sávba, kisodródott az úttestről és többször átfordult. A sofőr a helyszínen életét vesztette. (SITA)

Next

/
Thumbnails
Contents