Új Szó, 2010. június (63. évfolyam, 124-149. szám)

2010-06-22 / 142. szám, kedd

2 Közélet ÚJ SZÓ 2010. JÚNIUS 22. www.ujszo.com RÖVIDEN Semjén: A Híd mondja ki, hogy magyar Budapest. Még a nyáron összehívja a Magyar Állandó Értekezle­tet a kormány, és fenntartja a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumát is - jelentette ki tegnap a Kossuth Rádióban Semjén Zsolt. A miniszterelnök-helyettes elmondta: bukaresti tárgyalásain pozi­tív hozzáállást tapasztalt a magyar állampolgársági törvénnyel kap­csolatban. A szlovákiai magyarságról szólva Semjén Zsolt azt mondta, hogy nem ennyire egyértelműek a viszonyok. Vátják, hogy Szlovákiában megalakuljon egy jobbközép kormány, és szerinte van remény arra, hogy érdemi párbeszédet lehet folytatni. „Mi nyi­tottak vagyunk a Híd felé, de alapvetően a Hídon múlik, hogy mi­lyen pártként definiálja magát. Hogy kap-e meghívót például a MÁ­­ÉRT-re, az attól függ, hogy magyar pártnak tekinti-e magát. A Híd jelen pillanatban egy szlovákiai párt, amelyben emblematikus ma­gyar politikusok is vannak” - tette hozzá Semjén Zsolt. (MR) Összesen 230 millió euró kellene a kiadásokra Csőd szélén a települések SÁNDORRENÁTA Pozsony. Sok önkormányzatot az összeomlás fenyeget a kisebb adóbevételek miatt. „Katasztrofális a helyzet. Idén eddig is csak a töre­dékét kaptunk annak, amekkora összeg tavaly befolyt, a legutóbbi hónap pedig a negatív csúcs. Sok helyen már nemhogy az uniós pro­jektek kivitelezésére nincs pénz, hanem lassan a villanyszámlára se” - mondta lapunknak Zachariáš Ist­ván, a ZMÖS elnökségi tagja. ,A megoldást elsősorban a kormány­nak kell megtalálnia. Hasonló helyzet volt már március-április környékén, akkor kaptunk pénzin­jekciót. Most még rosszabb a hely­zet” - fejtette ki Zachariáš. Az ön­­kormányzatok kasszájába idén 30%-kal kevesebb összeg folyt be a természetes személyek jövedelem­­adójából, mint tavaly - elsősorban a magas munkanélküliség miatt. Most mintegy 230 millió euró hi­ányzik a folyó kiadások fedezésére. „Semmi köze a választásokhoz meg a kormányváltáshoz annak, hogy a ZMOS a választások után jött elő ezzel a problémával. Most derült ki, hogy ennyire kevés a pénz, az e hónapra esedékes adóré­szesedésnek csak a 10 százalékát kaptuk” -szögezte le Zachariáš Ist­ván, aki egyben Szepsi polgármes­tere. „A rossz anyagi helyzet min­den települést érint. A hiányzó adóbevételek oda vezethetnek, hogy hamarosan Szepsi is, sok más önkormányzattal együtt, kilátásta­lan helyzetbe kerülhet, amikor akár már a bérek kifizetése is gon­dot fog okozni, nem beszélve az ön­­kormányzat hatáskörébe tartozó intézmények rezsiköltségéről vagy a hulladék elszállításáról” - figyel­meztet Zachariáš István. A Smer elnöke talán nem lesz parlamenti képviselő Fico a sorsán gondolkodik ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Nem tudni, Robert Fi­co tagja lesz-e az új parlamentnek. A miniszterelnök nem hajlandó vá­laszolni arra a kérdésre, beül-e a parlamenti padsorba a Smer kép­viselőjeként. „Saját magam sorsá­ról akkor fogok dönteni, ha véget ér a kormányalakítási megbízá­som” - nyilatkozta Fico. Egyes hí­resztelések szerint Fico a házelnö­ki posztra pályázik, mivel szerinte az a választások győztesét, a Smert illeti. Fico ezt sem hajlandó kom­mentálni. A Smer elnöke a 2006-os választások után kritizálta az SD­­KÚ akkori elnökét, Mikuláš Dzu­­rindát, amiért kétszeres minisz­terelnök létére egyszerű képvise­lőként folytatta pályafutását. Ras­tislav Tóth politológus vasárnap az STV műsorában azt nyilatkozta, szerinte Robert Fico más feladatot fog találni magának, és nem lesz tagja a Smer frakciójának. Gál Zsolt szerint Fico jövőjét lehetet­len megjósolni, mi több, nem is ér­demes. „Ez színtiszta találgatás. Ilyenkor általában az adott politi­kus személyisége, természete dönt. Robert Fico egyébként a Smer elnökeként is kényelmesen el tudja látni az ellenzék vezéré­nek, a kormány bírálójának szere­pét, ehhez nem kell beülnie a parlamentbe” - magyarázta a poli­tológus. (vps) Ma este nyilvánosságra hozhatják az új kormányprogram egyes részeit Megépülhet a déli gyorsforgalmi út Bugár nem beszél a részletekről, amíg nincs egyezség (SITA-felvétel) Pozsony. Minden bizonnyal szerepel majd az alakuló jobboldali kormány prog­ramjában a déli, R7-es gyorsforgalmi út megépí­tése. Ezt Ján FigeF, a KDH elnöke helyezte tegnap ki­látásba, hozzátéve: a kér­désről tárgyalnak az SDKÚ, az SaS, a KDH és a Híd kép­viselői, akik ma délután ül­nek tárgyalóasztalhoz, hogy egyeztessék a leendő kabinet programját. Estére további információk szivá­roghatnak ki a kormány­­programról és arról, hány minisztériummal számol­hatnak az egyes pártok. ÖSSZEFOGLALÓ Értesüléseink szerint már csak a védelmi miniszter személye kérdéses. Szinte biztos, hogy Ivan Mikloš lesz a pénzügyminiszter, Richard Sulik viszont megkap­hatná a gazdasági miniszteri posztot. A külügyminisztériumot valószínűleg Ján Figel, a KDH el­nöke vezeti majd, Mikuláš Dzu­­rinda, az SDKÚ első embere pedig egyes értesülések szerint megpá­lyázza Pozsony főpolgármesteri posztját az őszi önkormányzati választásokon. Ha megmarad a kisebbségekért felelős miniszter­elnök-helyettesi poszt, azt min­den bizonnyal A. Nagy László, a Híd képviselője tölti majd be. A jobboldali pártok ma esti sajtótá­jékoztatójukon már nyilvánosság­ra hozhatják a kormányprogram egyes részeit. „Elégedett vagyok az eddigi tárgyalásokkal, viszont amíg nem születik mindenről egyezség, addig tulajdonképpen semmiről sincs” - mondta a TÄSR hírügynökségnek Figel, aki azt sem tartja kizártnak, hogy a prog­ram része lesz a déli gyorsforgal­mi út. „A déli régiókban történő útfejlesztés is része a projektek­nek. A megfelelő úthálózat kulcs­­fontosságú a régiók fellendülése, az ország gazdaságának fejleszté­se érdekében délen is. A kérdésről tárgyalunk, és egészen a kor­mányprogramról való egyezteté­sek befejezéséig tárgyalni fogunk” - szögezte le a KDH elnöke. Véle­ménye szerint a déli gyorsforgal­mi út nemcsak a kormányprog­ramnak lesz a része, hanem annak az új koncepciónak is, amely új feltételekhez köti az úthálózat fi­nanszírozási kérdéseit. A déli gyorsforgalmi út megépí­tését Bugár Béla pártja, a Híd már régóta prioritásának tartja. A déli útvonalat nyugaton az R7-es, Lo-Jelöltek SDKÚ Miniszterelnök: Iveta Radiéová Pénzügyminiszter: Ivan Mikloš Közlekedésügyi tárca: IvanŠtefanec Belügy: Lucia Žitňanská Oktatásügy: Eugen Jurzyca SaS Szociálisügyi miniszter: Jozef Mihál Gazdasági miniszter: Juraj Miškov vagy Richard Sulik Kulturális tárca: Dániel Krajcer Védelmi miniszter: kérdéses KDH Külügyminiszter: Ján Figel’ Egészségügy: IvanUhliarik Igazságügy: Dániel Lipšic Híd Környezetvédelem: Gál Gábor esélyesebb jelölt, mint Ivan Švejna Földművelés: Simon Zsolt A kisebbségekért felelős miniszterelnök-helyettes: A. Nagy László sonctól Kassáig pedig az R2-es képezné. Bugár azt már nem akar­ta pontosítani, milyen esélyt lát arra, hogy ez a projekt részét ké­pezi majd a kormányprogramnak. Elmondta: a pártok csak a közös egyezségekről fognak tájékoztat­ni. (dem) Ján Kvorka (Smer) képviselő ellen rövidesen folytatja a bűnvádi eljárást az ügyészség Akiket már nem véd a mentelmi jog DEMECS PÉTER Pozsony. Nem csak fizetésüktől, de széleskörű mentelmi joguktól is búcsút vesznek azok a parlamenti képviselők, akik nem kerültek be a parlamentbe. Néhányuknak csak az előírt sebesség betartására kell ügyelniük ezentúl az utakon, de néhány exképviselőt az is fenyeget, hogy rövidesen rendőrök kopog­nak majd ajtajukon. Az, hogy milyen kellemetlen le­het egy parlamenti képviselőnek a mentelmi jog elveszítése, Magyar­­országon már megtapasztalták. Hagyó Miklóst, az MSZP volt par­lamenti képviselőjét, Budapest fő­polgármester-helyettesét, a parla­menti választások után tartóztat­ták le, közveden azután, hogy elve­szítette mentelmi jogát. Azóta elő­zetes letartóztatásban van, bűn­­szervezetben elkövetett hűden ke­zeléssel gyanúsítják. A szlovák parlamenti képviselők mentelmi joga addig érvényes, amíg az új képviselők leteszik eskü­jüket. Az elmúlt egy évben a fő­ügyész két képviselő mentelmi jo­gának felfüggesztését kérvényezte. Ján Kvorka (Smer) és Sergej Che­­lemendik (SNS) ellen akart eljárást indítani, ám a parlament egyik esetben sem hagyta ezt jóvá. Kvor­ka állítólag egy roma férfi személyi szabadságát korlátozta. Sajtóérte­sülések szerint Kvorka a roma férfi barátnőjét látogatta rendszeresen egy Turócszentmártonhoz közeli községben. Egyik látogatásakor va­laki szétverte leparkolt autója szél­védőjét, a képviselő pedig azt felté­telezte, a nő partnere a tettes. Ezért néhány férfival együtt erőszakkal autóba tuszkolta és elvitték egy ga­rázsba, ahol megverték. Mivel a parlament nem járult hozzá, hogy eljárás induljon ellene, az ügyész­ség ismereden tettes ellen folyta­tott eljárást. A Zsolnai Kerületi Ü- gyészség tegnap már jelezte, Kvor­ka ügyében újraindítja az eljárást. Chelemendik 2006-ban közúti balesetet okozott, mely során egy nő megsérült. Bár önszántából le akart mondani mentelmi jogáról, nem tehette, mivel az alkotmány ezt nem teszi lehetővé, a parlament pedig őt sem adta ki az igazságszol­gáltatásnak. Miroslav Číž, a Smer frakcióvezetője akkor leszögezte: mivel nem ittasan okozta a balese­tet, nincs ok lejáratni a koalíció újabb képviselőjét, miközben a saj­tó „szervezett kormányellenes kampányt folytat.” Duray Miklóst MKP-képviseló­­ként többször megállították a rendőrök, előfordult, hogy gyors­hajtás miatt, és az is felmerült, hogy alkoholt fogyasztott vezetés előtt. Az alkoholtesztet mentelmi jogára hivatkozva mindig elutasította. Az alakuló jobboldali kormány szűkíteni akarja a képviselők men­telmijogát, de kérdés, hogy sikerrel jár-e. Ehhez ugyanis alkotmányos többség kell, az új kormánynak pe­dig csak 79 képviselője lesz. Nem­rég Pavol Paška (Smer) házelnök teijesztett elő törvényt a mentelmi jog szűkítésére, de a koalíciós kép­viselők közül csak ó szavazta meg. Gyengélkedik az euró, ezért drágul az import Drágulnak a műszaki cikkek ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Ha számítógépet, LCD-monitort, notebookot vagy ki­sebb háztartási gépet szeretnénk vásárolni, érdemes minél előbb lépnünk, a kereskedők egy része ugyanis már jelezte, a nyár végén egyes esetekben akár 10 százalékos áremelésekre is sor kerülhet. „Az új modelleket már magasabb áron szállítják, az első áremelésekre au­gusztus végén lehet számítani” - nyilatkozta Laura Ondriašová, az elektronikai cikkek egyik legna­gyobb hazai kereskedője, a Nay üz­letláncszóvivője. Az ok egyszerű: az euró az elmúlt időszakban jelentősen vesztett ér­tékéből a dollárral szemben, már­pedig a fent jelzett elektronikai cik­kek jelentős részét a dollárban számoló ázsiai piacokról hozzuk be (Japánból, Tajvanról és Dél-Kore­­ából). Az ázsiai gyártók májustól fokozatosan emelik az LCD-moni­­torok és a notebookok árát. Egyelő­re azonban nem drámai a helyzet, hiszen a kereskedőknek jelentős tartalékaik vannak raktáron, a fo­gyasztók az áremeléseket így csak később érezhetik meg. A nagyobb háztartási gépek - mosógépek, hű­tőszekrények, sütők, mosogatógé­pek - ára nem változik, mivel ezek nagy része európai gyártóktól szár­mazik; ez érvényes lehet a poprádi Whirlpool mosógépeire, a galántai Samsung és a nyitrai Foxconn tévé­­készülékeire is. (hn, ú) Magyarország gazdasága évek óta stagnál, már a nem európai uniós Horvátország is megelőzte Szlovákia az uniós szint 72 százalékán Uniós jóléti sorrend 1. Luxemburg 268 2. Írország 131 3. Hollandia 130 4. Ausztria 124 5. Svédország 120 8. Németország 116 15. Görögország 95 16. Szlovénia 86 17. Csehország 80 20. Szlovákia 72 21. Magyarország 63 23. Lengyelország 61 26. Románia 45 27. Bulgária 41 A 2009-es adatok az 1 főre jutó GDP-t tükrözik, a viszonyítási pont az EU átlaga (100). (Forrás: ČTK) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Ha a 27 tagú Európai Unió átlagát 100-nak vesszük, ak­kor Szlovákiában az egy főre jutó bruttó hazai össztermék (GDP) ta­valy 72 volt, azaz lassan elérjük az uniós átlag háromnegyedét - derül ki az Európai Unió friss statisztiká­jából. Az adatok figyelembe veszik az adott országok árszintjét. A vá­sárlóerő-paritás által finomított eredmények szerint továbbra is Luxemburg él a legnagyobb jó­módban, ahol az EU 268 százalé­kán mozog a mutató - ám ez némi­képpen torz képet fest, hiszen a nagyhercegség alig 500 ezer lako­sára több mint 100 ezer vendég­­munkás jut, akiknek teljesítmé­nyét csak a helyi polgárokra vetítik ki. A 27 tagú listából 13 állam lépi túl az átlagot - az átlagot legin­kább Spanyolország (103), Olasz­ország (102) és Ciprus (98) közelí­ti meg -, a lista végén Románia és Bulgária kullog, 45, illetve 41-es teljesítménnyel. Szlovákia a tavalyi gazdasági visszaesése ellenére 72-vel a 20. he­lyen áll, megközelítve a legfejletle­nebb régi uniós tagot, a 78-as muta­tójú Portugáliát. A volt szocialista országok közül a legfejlettebb Szlovénia felzárkózása megtor­pant (a 2008-as 91-ről visszaesett 86-ra), Csehország a maga 80-as értékével pedig Máltát és Portugá­liát megelőzve már a 17. Magyaror­szág évek óta egy helyben stagnál, az uniós 100-as középértékhez vi­szonyított 63-as szintje mindössze a 21. helyhez elegendő - déli szom­szédunkat az uniós tagság küszö­bén álló Horvátország is megelőzte (64), de a horvátok nem szerepel­nek a 27 tagú listán. A vüágválság alaposan visszavetette a korábban szárnyaló balti államokat: a 2007-ben 69-es mutatóval még előttünk járó Észtország tavaly 62-re esett vissza, Litvánia egyetlen év alatt 62-ről 53-ra, Lettország pe­dig 57-ről 49-re zuhant. (ČTK)

Next

/
Thumbnails
Contents