Új Szó, 2010. június (63. évfolyam, 124-149. szám)

2010-06-21 / 141. szám, hétfő

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. JÚNIUS 21. Vélemény és háttér 5 FIGYELŐ Újabb csata Koszovóért Éles politikai küzdelem kezdődik Szerbia és Koszovó között rögtön azután, hogy megszületik a hágai Nemzet­közi Bíróság (ICJ) tanácsadó véleménye Koszovó függet­­lenségének.kikiáltásáról - ír­ta tegnap egy koszovói albán lap. Mindkét fél megpróbálja majd a maga javára fordítani a döntést, és ebbe a politikai küzdelembe bekapcsolódnak a Szerbiát, illetve Koszovói támogató országok is - jósol­ta az Express című újság. Szakértők szerint a koszovói vezetés kérni fogja az egykori szerbiai tartomány államként való elismerését azoktól az ENSZ-tagországoktól, ame­lyek ezt eddig nem tették meg. (MTI) A Bugár elleni suttogó propaganda már akkor elkezdődött, amikor az MKP még javában kormánypárt volt Romeltakarítás Szombaton megkezdte a romeltakarítást a Magyar Koalíció Pártja kong­resszusok közti időszakok­ban illetékes legfelesőbb szintű döntéshozó testüle­té, az Országos Tanács. Jobban mondva, ki lettek jelölve a választási fiaskó okozta károk felmérésére hivatott személyek. BARAK LÁSZLÓ Nekik a július 10-én esedékes „tényfeltáró és tisztújító” kong­resszuson mindenekelőtt kendő­zetlenül színt kellene vallaniuk az elmúlt években viselt dolgaik fe­lől. Alternatívát nyújtva egyszer­smind a hogyan tovább, azaz a parlamenten kívüli egyletté silá­nyult, vagyis silányított párt eset­leges megújulásának tárgyköré­ben. Végzetes önámítás lenne azt hinni, hogy képes erre az OT által kijelölt személyek bármelyike. Különös tekintettel Berényi Jó­zsefre, Farkas Ivánra, Bárdos Gyu­lára és Szigeti Lászlóra. Csáky Pál­ról nem beszélve! A napnál világosabb ugyanis, hogy ők voltak azok a politikusok, akik a pokolba vezető útra vezet­ték a párt tagságát. Közvetve pe­dig a párt több mint százezer vá­lasztóját. Akiknek túlnyomó része nyilván sokkal inkább jó szándék által vezérelve, mondhatni a meg­tévesztettek naivitásával ragasz­kodott hozzájuk, mint ők maguk a szlovákiai magyarok végzetes megosztását eredményező pisz­kos kampányukhoz. Merthogy elsősorban a párt­szakadás óta folyó zsigeri gyaláz­­kodás miatt következett be a bu­kás. Evidencia, hogy a gyalázkodás, a Bugár Béla és szimpatizánsai el­leni suttogó és nyűt piszkos pro­paganda már abban az időszak­ban elkezdődött, amikor az MKP még javában kormánypártként funkcionált. A kormányzati fel­adatok megoldásához egyrészt a magyar nemzetet ért valós és vélt sérelmi elvei miatt kelletlenül vi­szonyuló, másrészt konkrét mun­kavégzésre eleve alkalmatlan in­dividuumként a pártstruktúra karbantartásával megbízott Du­­ray Miklós már akkor azon dolgo­zott, hogy döntő befolyást szerez­zen a pártban. Csáky Bugárral szembeni kijátszása nyilván már akkor benne volt Duray paklijá­ban. És rendelkezésére álltak azok a hamiskártyások, sunyi intriku­­sok is, akik a hiú Csákyt aztán a párt hóbortos királyává kiáltották ki. Miután elhitették vele, csak kellőképpen pökhendinek és gát­lástalannak kell lennie, hogy idő­vel hűséges alattvalójává zülljék valamennyi szlovákiai magyar... Duray szombaton bejelentett távozása ezért az egyetlen pozitív fejleménye a szóban forgó ta­nácskozásnak! Berényi (elnökhelyettes), Far­kas (OT-elnök), Bárdos (kam­pányfőnök), Szigeti (elnökségi tag) és Csáky akárcsak ideiglenes megmaradása az MKP élén pedig azért egy további végzetes hiba, mert nélkülük Duray habókos geopolitikai meggondolások vagy épp csak infantilis hiúság motivál­ta hatalomszerzési projektje egy­általán nem valósulhatott volna meg. Ők voltak azok a végrehaj­tók, akik az OT markáns többsé­gének a torkán minden olyan dön­tést lenyomtak, amelyeket Duray irányításával hatalmi kamarillá­­ban hoztak meg. A „bugáristák” pártból való módszeres kiutálásá­­tól kezdve a magyar nemzetből történő jelképes kiátkozásukig bezárólag... Bele lehet gondolni, képesek-e ezek az emberék átlépni saját ár­nyékukat!? Ha valamire képesek, az nem más, mint a megélhetési célú pál­­fordulás! Akik ugyanis kb. húsz éve politizálásból élnek, nemigen rúghatnak labdába polgári szak­májukban. Mondjuk vegyészmér­nökként, tanárként, közgaz­dászként. .. Nincs más lehetőségük tehát, mint a köpönyegfordítás vagy a további parasztvakítás. Ez eset­ben viszont általában elkerülhe­tetlen a végleges hitelvesztés. Márpedig hitelesség nélkül hosszútávon legalább olyan lehe­tetlen közszereplőként működni, mint vegyészmérnökként a kémi­ai elemek periódusos rendszeré­nek ismerete nélkül... Úgy néz ki tehát, az MKP-ban va­lami végleg eltörött. Ezért bármily fájdalmas, jobb lenne talán tudo­másul venni ezt a tényt az MKP tagságának is. Ahelyett, hogy új­fent ugyanazoknak a konjunktúra­lovagoknak a boldogulásához le­gyenek kénytelenek asszisztálni, akik, miután privatizálták, romba döntötték az MKP-t... JEGYZET Fókuszban a tévések JUHÁSZ KATALIN Atörténelmijelentőségű parla­menti választások utáni héten mindenki a nagypolitikára fi­gyelt, engem is főleg az érdekelt, elcsábul-e a KDH, ki a legesélye­sebb a miniszterenöki posztra (egy szimpatikus, okos asszony), lemond-e Slota a pártfőnöki funkcióról (igenis, meg nem is). Szóval majdnem elkerülte fi­gyelmemet egy hír, mely szerint megalakult a Szlovákiai Magyar Televíziósok Szövetsége. A tévés újságírók és szerkesztők azért gyűltek össze, hogy értékeljék munkafeltételeiket és a tovább­lépés lehetőségeit. Az alakuló közgyűlés zárónyilatkozata több helyen olvasható a neten, ezért most inkább szubjektív leszek. Először is: ideje volt már. Ha működhet szlovákiai magyar képzőművészek, könyvillusztrá­torok, filmesek, könnyűzenészek, amatőr színját­szók, (hegymászók, lovasíjászok, zabhegyezők....) egyesülete, mi­ért ne tömörülhetnének a tévések is, ha szakmai szempontból ér­telmét látják. Aki néz itteni magyar nyelvű vá­rosi vagy regionális televíziót, az tudja, miről beszélek. Legyen elég annyi, hogy ki vagyunk éhezve a helyi, illetve szőkébb ré­giónkat érintő hírekre, tudósítá­sokra, ám ezeket gyakran siramas színvonalon kapjuk meg. Nem hibáztatok senkit, tudom, hogy szinte az utcáról betoppanó em­bereket kénytelenek alkalmazni ezek a tévék, mert szakképzett munkaerő vagy nincs a környé­ken, vagy nincs pénz megfizetni őt. Szükség lenne segítségre az „anyaországtól”, lehetőleg in­gyen és gyorsan. Mert a „kicsi, sárga, savanyú, de a miénk” elv szem előtt tartása hosszú távon nem lehet gyógyír az ordító szakmai hiányosságokra. Ez az igény is szerepel a Szlovákiai Ma­gyar Televíziósok Szövetségének első nyilatkozatában, ha nem is pontosan ezekkel a szavakkal. Ha jól értem a szöveget, az itteni ma­gyar tévések megunták a szlovák feliratozást, sőt gazdasági ver­senyhátrányként értelmezik azt. „Ezen megszorítás a felvidéki magyar televíziózás fejlődésének az akadálya” - áll a dokumen­tumban. Nos, nagyon örülök, hogy megtalálták a fő akadályt, mert már kezdtem azt hinni, hogy másutt keresendő. A szövetség középtávú céljai kö­zött szerepel egy 24 órás országos sugárzású magyar nyelvű televí­zió beindítása, valamint a magyar nyelvű közép- és felsőfokú audio­vizuális képzés létrehozásának kezdeményezése. Bizony, egyika másik nélkül nem létezhet, mert vajon ki készítené az anyagokat egy 24 órás magyar nyelvű televí­zióba, ha jelenleg lasszóval fog­­dossák az éhbérért dolgozni haj - landó, ám szakmailag értékelhe­tetlen munkatársakat? Szóval szurkolok az új érdekképviselet­nek, és remélem, hogy a nyilatko­zatukban szereplő „magyarság­­kép formálása” alatt ugyanazt ér­tik, amit én... KOMMENTÁR Betartunk az eurózónának S1DÓ H. ZOLTÁN Egy hete a négyjobboldali párt egy kisebb csoda folytán megállította RobertFicoosztogató-nacionalista gépezetét, azonban máris egy még nagyobb ellenfélbe ütközött: az Európai Unióba. Ilyen menetre még nem volt példa, hiszen Pozsony2004óta Brüsszel gyakorlatilag összes ötletére, elképzelésére bólintott (leszámítva az adók egysége­sítését célzó koncepciót), most viszont aközös fizetőeszköz jövőbeni sorsát érdemben befolyásoló uniós stabilizációs programhoz nem akarja adni a nevét. Az Európai Unió a Nemzetközi Valutaalappal karöltve pénzügyi sta­­bilizációsprogramotdolgozottkielőszörcsakGörögországszámára (ennekköltségvonzata 110 milliárd euró), majd a világválság miatt bajbajutott többi uniós állam számára is (750 milliárd euróból áll a pénzügyi védelmi fal). Aközös európai garanciacsomagközös teher­viselést is jelent, ami drámai esetben Szlovákia számára akár több mint 5 milliárd euró kiadást is jelenthet- mondani sem kell, hogy en­nek töredékére sincs pénz. RobertFico leköszönő miniszterelnökként ügyesen lavíroz. A parla­menti választások előtt nem volt hajlandó összehívni a törvényho­zást, hogy megvitassáka görögöknek nyújtandó pénzügyi segély kérdését, pedig ez számunkra „csak” 816 millió euró kiadást jelent. Most viszont, amikor az elvileg Szlovákia számára 4,5 milliárd eurót elérő terhet jelentő stabilizációs paktumról szóló csomag aláírása a tét, szó szerintlvetaRadiéovászoknyájamögé akar bújni. Ez eddig rendben is volna, azonban a belpolitikai csatározásnak nagyon sú­lyos nemzetközi kihatása van. Még fel sem állt az új szlovák kormány, máris erőteljes uniós nyomás alá került. Szolidaritásról, közös fele­lősségről, a probléma együttes elhárításáról beszélnek, magyarán az uniós finomkodás, jólfésültséghelyettkeménynyomásgyakorlással próbáljákPozsonyt rávenni, írja alá a pénzügyi paktumot, mégpedig lehetőleg azonnal. IvanMiklošékérvelhetnekazzal, hogyamentő­­csomag helytelenítése részükről nem kampányfogás, a volt pénz­ügyminiszter már korábban tételesen kivesézte az uniós koncepció gyenge pontjait. Lehet, hogy az idő az SDKÚ és a SaS koncepciójának helyességét igazolja, azonban az unió két motorjának, Németor­szágnak és Franciaországnakmás sem hiányzik, mint az eddig igyek­vő újonc, azazSzlovákiakekeckedése.BárTomáš Halán, azEurópai Bizottság szlovákiai képviseleténekszóvivője szerint a pénzügyi vé­delmi mechanizmus beindításához nem szükséges az eurózóna va­lamennyi tagországának aláírása, ajelenlegi hisztérikus légkörben, amikor Debrecen polgármesterének meggondolatlan nyilatkozata (Magyarország csődközeli állapotban van) nyomán pánik tört ki a nemzetközi pénzpiacokon, más sem hiányzik, minthogy Szlovákia ellenkezése miatt az euró újra nyomás alá kerüljön. A leendő Radičová-kormány tehátjobb, ha aláírja az eurózóna erózi­óját meggátolni szándékozó stabilizációs programot, ami egyelőre úgyis csak elvi nyilatkozat, tehát nem kell azonnal a kasszába tenni a vészhelyzetre szántpénzt. Azúj külügyminiszternekpedigkésőbb Brüsszelben szorgos háttéralkuk révén el kell érnie, hogy mint az eu­­rózóna legszegényebb tagjára, a Pozsonyra eső pénzügyi terhet mér­sékeljék. Különben olyan áron leszünk kénytelenek segíteni Dél-Eu­­rópa tékozló uniós államain, hogy abba mi magunk is beleroskadunk. TALLÓZÓ NÉPSZAVA Többéves közigazgatási és szakmai gyakorlat, a terület iránti elkötelezettség jellemzi a Szülőföld Alap új kollégiumi tag­jait - reagált Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyet­tes államtitkár a Népszavában megjelentekre, és lejárató jelle­gűnek nevezte a cikket. A napi­lap azt írta, „sokak szerint el­lentmond a szakmaiságnak az, hogy Répás Zsuzsanna kiket vá­lasztott a határon túli magyarok éves szinten mintegy 2 milliár­dos állami támogatása felett ren­delkező Szülőföld Alap szakmai kollégiumainak vezetőivé”. Az újság elsősorban az oktatási és szakképzési kollégium, az ön­­kormányzati együttműködési és informatikai kollégium vezető­jének kinevezését rótta fel, illet­ve azt kifogásolta, hogy több kol­légiumban tagságot nyert a he­lyettes államtitkár sajtótitkára. Répás Zsuzsanna közleménye szerint az információk jelentős csúsztatásokat tartalmaznak. Nem állja meg a helyét, hogy az új kollégiumi tagokat a szakérte­lem és a tapasztalat hiánya jel­­■ lemzi: több publikáció, többéves közigazgatási illetve szakmai gyakorlat es a terület iránti elkö­telezettség jellemzi őket. Azzal kapcsolatban, hogy miért kel­lett ilyen gyorsan kinevezni az új tagokat, közölte: az első fél­éves támogatási döntések álta­lában áprilisban megszületnek, de ez a szocialista kormány hi­bájából most nem történt meg. Ezért azok a kulturális szerveze­tek, amelyek nyári rendezvé­nyeket szeretnének tartani, komoly anyagi problémákkal néznek szembe. Félő, hogy emi­att több tervezett program el­marad. Hangsúlyozta: mivel a Szülőföld Alapot később átala­kítják, nem tehették meg a ha­táron túli szervezetekkel, hogy nem hívják össze a Szülőföld Alap kollégiumait a lehető leg­rövidebb időn belül, és nem döntenek a nekik járó források­ról. Hozzátette: jelentős kétsé­gek merültek fel a támogatási rendszer átláthatóságával kap­csolatban, illetve egyes konkrét döntések megalapozottságát il­letően. Ezért át fogják világítani a támogatási rendszer egészét. A jelenlegi struktúra kaotikus, átláthatatlan és nem logikus, ezért az egész határon túli tá­mogatási rendszer is jelentős átalakításra szorul. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents