Új Szó, 2010. június (63. évfolyam, 124-149. szám)

2010-06-19 / 140. szám, szombat

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. JÚNIUS 19. Szalon 13 zsidóság élt, még 1989 után is hosszabb ideig elzárkóztak a ke­gyeleti lépéstől, hogy a kifosztott, megtagadott, majd meggyilkolt egykori polgárainak méltó emlék­jelet állítsanak. Ebben a tekintet­ben elsősorban 2005-ben érzékel­hető jelentősebb változás. Figye­lemre méltó, hogy néhány olyan településen is állítottak emlékjelet az áldozatoknak, ahol már nem él­nek zsidók. Gútoron 2006-ban a Feigenbaum, Pozbán 2007-ben pedig a Perlman és a Schwarz csa­lád emlékét örökítették meg. Pél­daértékű a református Szénási lel­kész házaspár martosi kezdemé­nyezése is, akiknek köszönhetően ez év májusában a helyi ravatalozó falán emléktáblát avattak a holo­kauszt 19 martosi áldozatának em­lékére. Több városban, mint pél­dául Rozsnyón, Rimaszombatban, Párkányban, Ipolyságon stb. is em­lékjelet avattak az elmúlt években, s Komáromban is új emlékbála ke­rült az 1996-ban ellopott helyére a zsinagóga falára, ezúttal a város fedezte a költségeket. A holokauszt roma áldozatai­nak legelső emlékjelét Szlovákiá­ban 2005-ben, a Garam-menti Csatán áhította a helyi Romano Ji­­le Polgári Társulás. A kopjafát-em­­lékoszlopot Oravecz Lajos helyi, nem roma származású lakos farag­ta ingyenesen. Dunaszerdahelyen egy évvel később 2006-ban avat­tak emlékművet a roma áldoza­toknak, de tévesen úgy került be a köztudatba, hogy ez az első emlékmű, nem pedig a csatai. A jeruzsálemi Jad Vasem Múze­umban található a Világ Igazainak Emlékfala, itt olvasható azok neve, akik emberek maradtak az ember­telenségben és sokszor életük koc­káztatásával zsidókat mentettek meg a haláltól. A zsidókat bújtató személyek sok esetben a zsidókkal együtt a nácik vagy pedig az őket kiszolgáló kollaboránsok áldoza­tai lettek. Gyakran közös tömeg­sírba kerültek az üldözöttekkel, s nevük ismeretlen maradt. Az ő em­léküknek adóznak a Zólyomban, a zsidó temető szomszédságában létrehozott Nemes Lelkek Parkja (Park ušlachtilých duší) létrehozá­sával, ahol 2009. szeptember 8-án egy különleges üvegből készült emlékművet is lelepleztek. Az ötlet Miloš Žiaktól (az Izraeli Kereske­delmi Kamara szlovákiai képvisel­tének elnökétől) származik, az ő édesanyja is az őt bújtató nemes lelkeknek köszönheti, hogy élet­ben maradhatott. Tájainkon az egyik legismertebb Nemes Lélek a nácik által meggyilkolt kassai szü­letésű Salkaházi Sára volt. A holokauszt áldozatainak emelt különféle emlékjeleket ille­tően azonban még mindig hiány­érzetünk van. Egyetlen olyan or­szágos vagy helyi emlékjelet sem találtunk, amelyet a keresztény egyházak állítottak volna (a mar­tosi emléktábla ebben a tekintet­ben különösen felértékelődik!) va­lamely településen azoknak a meggyilkolt híveknek emlékére, akik a faji törvények értelmében zsidónak minősültek, annak elle­nére, hogy sokan közülük már több évtizede kikeresztelkedtek, vagy már ők maguk keresztény családban születtek. A keresztény egyházak véleményünk szerint mind országos, mind pedig helyi szinten még adósak az utókornak mártírhalált halt híveik holoka­­uszt-emlékjelével. Magyarorszá­gon egyedülálló Majsai Tamás, a Wesley János Lelkészképző Főis­kola Theológus és Lelkészképző Szak dékánjának és társainak sok­éves fáradozása. Nekik köszönhe­tőek a transzportokat indító ma­gyarországi vasútállomásokon el­helyezett emléktáblák. Ugyancsak az ő érdemük, hogy a Magyaror­szág területéről 1941-ben külho­­nosnak bélyegezett magyar ál­lampolgárságú, valamint a mene­déket kereső sok ezer kitoloncolt, majd az ukrajnai Körösmezőn (Kamenyec Podolszkijban) legyil-19^5 lOJVLEGlil n alussza szomorú álmát »ELETET qVŰLÖLET mOLTOTTA A s Et. emléküket megőrzi Tömegsír a komáromi temetőben (L. Juhász Ilona felvétele, 2007) A Hirschberger házaspár síremlékének alsó része a holokauszt során elpusztított gyerekeik (Holló) és azok csa­ládtagjainak névsorával (Baranyovics Borisz felvétele, 2010) * A második világháború martosi zsic áldozatainak emlékére ^ Breuer Dávid Gürtler Márta Deutch Ernő Gürtler Zoltán Deutch Ibolya Guttmann Hermann Deutch Imre Guttmann Matild Deutch Mária Schultz Berta Deutch Rózsa Schultz Sándor Gürtler Edit Steiner Gizella Gürtler Erna Steiner József Gürtler József Steiner Pál Gürtler Judit Emlékezzél meg Uram, mi esett meg rajtunk, ... feremiás siralmai 5,1 A 2010. májusában felavatott emléktábla a martosi ravatalozó falán (L. Juhász Ilona felvétele Megemlékezés a jelképes kemencénél a komáromi zsinagógában (L. Juhász Ilona felvétele, 2007) Schöner Alfréd budapesti főrabbi kavicsot helyez el az emléktáblánál a komáromi Mártímapon (L. Juhász Ilona felvétele, 2007) kolt zsidó áldozat emlékét 2009 óta végre emlékmű is őrzi. Köve­tésre méltó a drezdai keresztények gesztusa is, akik még 1988-ban emléktáblát helyeztek el a „Kreuzkirche” külső falán a követ­kező felirattal: Szégyenkezve és gyászolva emlékeznek a kereszté­nyek e város zsidó polgáraira. 1933-ban Drezdában 4675 zsidó élt, 1945-ben hetvenen voltak. Hallgattunk, amikor felgyújtották templomaikat, amikor megfosz­tották a zsidókat jogaiktól, depor­tálták és meggyilkolták őket. Nem ismertük fel bennük fivéreinket, nővéreinket. Megbocsátásukat kérjük, béke veletek. Napjainkban, a holokauszt után több mint hat évtizeddel az anti­szemitizmus előretörését, a holo­kauszt tényét tagadók táborának növekedését tapasztalhatjuk, köz­tük ismert értelmiségiek, sőt - ami a legmegdöbbentőbb - papok is vannak. Az antiszemita irodalom magyar nyelvű kánonjának egyik megalapozója, Szabó Dezső gon­dolatait manapság gyakran idézik antiszemiták és holokauszttaga­­dók egyaránt. Sokszor emlegetik személyével kapcsolatban azt is, amikor a zsidóüldözés idején be­csengetett Török Sándorhoz (aki­vel egyébként kölcsönösen utálták egymást), s a következőket mond­ta: „Török úr, mindazért, ami a zsidósággal eddig történt Magyar­­országon, és mindazért, ami ez­után történni fog, bocsánatot kérek.” Ekkor már késő volt. A sza­vakkal gerjesztett gyűlölet régen átjárta, megmérgezte a lelkeket, tettekké változott, s rövidesen több mint félmillió magyarországi zsidó kiirtásával végződött. A holokauszt nem a vagonok­kal, hanem a szavakkal kezdő­dött... Szabó Dezső antiszemita mondatait napjainkban egyre töb­ben és egyre hangosabban idézik és terjesztik. S teszik ezt a holo­kauszt szörnyűségei után, mit sem törődve a még élő néhány túlélővel... Kegyetlenség és szé­gyen, szégyen, szégyen! Mindnyá­junk szégyene. ~ Miim -'i ó GSr A, FELNŐTTKORT MEGÉRT T NAGYSZERŰ GYERMEKETEK KÖZÜL 3 A MÁSODIK M*GHALT. A FENMARADÓ 4 VISZONT A HOLOCAUST A'LDO­­ZA^ÚtTT. GÉZÁNAK ES MALIIDNAK A NEVE E TEMETŐBEN HITVESÜK SÍP IÁN VISZONT.ITT ŰRÖK .EMLÉKÜL AZON KÉT FIATOK NEVE 1AK ELUStGUKKEL ES GYERMEKÜKKEL EGYÜTT AUSCHWITZBAN PUSZTUL­IPOLYSÁG. KITŰNŐ ÖGYVén u a; miáUMA a,>OLYS^mo.AUG.4J a» m°GÍZm (£G£G.ld69.HAJ.9. mCZ ANNA (GSUZ/í899.HAPC.fí.) hollü endqe (tompa,192t.FEBii.tt.) ,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents