Új Szó, 2010. június (63. évfolyam, 124-149. szám)
2010-06-18 / 139. szám, péntek
Kertészkedő - hirdetés 17 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. JÚNIUS 18. A kerti cseresznyét a pompázatosán gazdag lakomáiról hírhedtté vált Lucullus hadvezérnek köszönhetjük Az egyik legkorábbi gyümölcsünk (Fotó: Képarchívum) Ön is bizonyára megcsodált már egy virágzó cseresznyefát, amely szinte roskadozni látszik a fehér virágok alatt. Ha közel ment a fához, akkor hallhatta a nektárt és virágport gyűjtő méhek zsongását is. Ritka szép és évente csupán egyszer megismétlődő színjátéka ez a természetnek. BÁLINT GYÖRGY A cseresznyefa vadon régebben él erdeinkben, mint a kertekben. Gyümölcse apró, fanyar, kevéssé leves, de fogyasztható. Nyugat-Szibériától Angliáig a tölgyerdők övezetében honos. A kerti cseresznyét valószínűleg a pompázatosán gazdag lakomáiról hírhedtté vált Lucullusnak köszönhetjük, aki sikeres hadvezér volt. A pontuszi Kerasuntból ő hozatott egy akkor kiválónak tartott cseresznyefajtát Itáliába. Kerasunt nevét őrzi a görög kerasos, a latin cerasus, a német Kirsche és a cseresznye szó is. A Magyarországról származó cseresznye már a 16. században kedvelt volt Bécsben és Ausztriában; adatok egy dió nagyságú cseresznyéről tudósítanak, de az is lehet, hogy akkoriban a dió volt apró és nem a cseresznye nagy! Később a szőlőtermő tájak jellegzetes kísérőnövénye lett a cseresznyefa. Ez fokozta az akkori gazdák termelési biztonságát, hiszen ha a szőlőt elvitte a májusi fagy, a cseresznye akkor is nyújtott bevételt. A cseresznye az egyik legkorábbi, tavaszi gyümölcsünk: rendszerint már május 20-25-e között a piacokra kerül. Entz Ferenc, a szabadságharc tudós orvosa és egyben pomológus így ír: „Senki se tudja a gyümölcs értékét jobban megítélni, mint a kofa; de semmiféle cseresznyét sem fizet az oly jól meg, mint a kis májusi cseresznyét, s egyiket sem becsüli meg annyira, mint ezt. Hol szemenként, hol pálcikára kötve adja, hol pedig aprócska fűzetekben árulgatja méregdrága pénzen.” A cseresznyefa nagy helyet követel magának a kertből. Ezért ne a kert közepébe, hanem a ház elé; a terasz szélére ültessük, ahol kevesebb helyet foglal el, árnyékot ad és díszít is. Nem ajánlatos beszorítani se egymás, se más fák társaságába. Egy kiskertbe elegendő egy cseresznyefát ültetni. A profi kertbarátok a fiatal fa ágait különböző fajtájú cseresznyével oltják át, így a fa egyes részem a gyümölcs különböző időpontokban fog érni, tehát a szedés és a fogyasztás idénye széthúzódik, a fa termőképességét jobban ki tudjuk használni. Cseresznyefát - a nagyon kötött talajok kivételével - mindenütt lehet telepíteni. A vízigénye csak közepes, ha az érés kezdetén nagyobb eső hullik, akkor a termés felreped és rothad. A téli hidegre nem érzékeny, és a tavaszi fagyok is csak ritkán tesznek kárt benne. A vásárolt csemetékből ágcsoportos, sudaras koronát neveljünk. Már az első tavaszi, koronaalakító metszésnél nagyon fontos, hogy a vezérvessző alatt előtörő erős vesszőt eltávolítsuk, mert különben ikerágas koronánk lesz. A fiatalkori metszés meghatározza a fa termőképességét, mert ilyenkor kell elérnünk, hogy szellős, de nem ritka korona jöjjön létre. Idősebb korban is szükség lesz a korona metszésére, mert a termőrészek idővel elöregednek, és ezeket meg kell 3-4 évenként ifjítani. Aki ezt az évenkénti, részleges ifjítást nem mulasztja el, annak bőven termő fája marad évtizedekig, és nem lesz szüksége később általános ifjításra, ami egy-két évig föltétlenül terméskiesést okoz. A cseresznyefákat augusztusszeptemberben kell metszem és ritkítani. Ez a legjobb időpontja az ifjításnak is. Ha más időpontban „zaklatjuk” a fát, akkor az inzultusra erős mézgaképződéssel válaszol. Gyakran előfordul a kiskertekben, hogy a cseresznyefa olyan magasra nő, hogy a termését csak a madarak képesek leszüretelni, vagy az ágak belenőnek a villany vagy a telefon vezetékébe. Ilyen esetben a fák koronáját alacsonyabbra kell metszeni. Ez úgy történik, hogy a harmadik vagy a negyedik ágkoszorú fölött a sudarat visszavágjuk. Ez az operáció csak ideiglenesen csökkenti a termést, mert a hatására képződő oldalelágazásokon jóval több új termőrész képződik. A cseresznyefákat főként a monília, a levéllikasztógombák és a cseresznyelégy ellen kell permetezni. A tél végi lemosó permetezés kielégítő védelmet nyújt, és nyáron csak akkor permetezzük, ha arra föltétlenül szükség van. Nem győzöm hangsúlyozni: fölösleges megpermetezni rovarölő szerrel egy hatalmas cseresznyefát csak azért, mert néhány hajtás végén a levelek összekunkorodtak a levéltetvek fertőzése következtében. Ilyenkor sokkal egyszerűbb, olcsóbb - és főként a környezetre nézve kíméletesebb - eljárás, ha a fertőzött hajtásvégeket levágjuk és elégetjük! A kapható cseresznyefajták közül a nagyon korai Münchebergi korait, a korai Pomázi hosszúszárút, a középkorai Jaboulay-t és Bigarreau Burlat-t, a középérésű János cseresznyét és a legfinomabb Germersdorfit, valamint a késői Hedelfingenit érdemes telepíteni. Egy megtermett cseresznyefa akár 80-100 kg termést is érlelhet. A gyümölcsöket a kocsányukkal együtt, de a termőrész nélkül kell a fáról leválasztani. Aki a termőnyársat letöri, az egyúttal már a jövő évi termést is leszüretelte! A fáról minden gyümölcsöt le kell szedni, mert a „kukacosodást” okozó cseresznyelégy a fán maradó gyümölcsök útján terjed, és ezek a gyümölcsök terjesztik a moníliát is! AZ ÁLLATORVOS VÁLASZOL A sikertelen fedeztetésről Kutyusunk a többször megismételt pároztatás ellenére nem vemhes. Kiderült: mycoplasma fertőzése van. Kapott antibiotikumot, de a pároztatás elmaradt. Régóta tenyésztünk kutyákat, de ilyennel még nem találkoztunk. Mitévők tegyünk? (N. H.) DR. NAGY KORNÉL A kutyatenyésztés térhódításával egyre komolyabb értéket képvisel egy-egy kutyakölyök. Természetesen a tenyésztő minden alkalmat meg akar ragadni, hogy kutyájával minél több utódot hozasson a vüágra. Ha a törekvés nem sikerül, azt azonnal kellemetlen és váratlan meglepetésként éli meg. A vemhesség elmaradásának több oka lehet: lehet ez a természet akarata vagy akár egy lappangó betegség. Napjainkban egyre gyakrabban merül fel állatok körében is a mycoplasma fertőzöttsége, mint az infertilitás egyik lehetséges oka. Kutyákból eddig 12 mycoplasma fajt izoláltak. A vizsgált egyedekben leggyakrabban az ún. Mycoplasma canis fordult elő. Nem egyértelmű az önálló kórokozó képességük, hiszen egészséges állatok felső légútjaiból és az alsó nemi utakból is kimutathatók. Kutyákban a Mycoplasmák önálló kórképet okozó képessége egyértelműen nem bizonyított. Azonban nagyobb arányban találtak mycoplasma és Ureaplasma fertőzöttséget fogamzási zavarokkal terhelt szukákban, mint normális fertilitású társaikban. Tenyészkanokban magasabb arányban fordul elő fertőzöttség azokban az egyedekben, melyek spermavizsgálata nagy arányú abnormális sejt jelenlétét állapította meg. Gyakran társult a fertőzés tasakgyulladáshoz, húgycsőgyulladáshoz is. Egyes esetekben korai magzat elhulláshoz vezető mycoplasma fertőződés is kimutatható. Kórtani szempontból valószínű, hogy a csökkent fertüitás hátterében azok a mycoplasmák okozta idült gyulladásos folyamatok állnak, melyek megváltoztatják az optimális környezeti feltételeket a petesejt és a spermiumok számára a méhben és a petevezetőben. A korai alompusztulások hátterében is néhány esetben mycoplasmosist mutattunk ki. A bakteriológiai vizsgálat eredménye tehát megfelelő szakmai mérlegeléssel értelmezendő. A mycoplasmosis teijedésének egyik gyakori formája a fedeztetés útján történő fertőződés, és valószínűleg meddőségi szempontból ennek van a legnagyobb jelentősége. Lényeges lehet az ellés során a magzatok fertőződése is, ami a fertőzött szülőúton történő áthaladáskor következhet be. Mivel a mycoplasmák előfordulnak a felső légutakban is, a fertőzött állat orrkontaktussal is továbbadhatja a kórokozókat, ezért ajánlatos a fertőzött egyedeket elkülöníteni a társaitól. A mycoplasmák a levegőn gyorsan elpusztulnak, teijedésük csak az állatok közvetlen érintkezésével lehetséges. Pozitív eredmény esetén 7-10 napos célzott antibiotikum kúrával jó eredményt lehet elérni. A kutyatenyészetekben előforduló fertilitási zavarok hátterében számos ok állhat: anatómiai, hormonális, genetikai, immunológiai, fertőző eredetű és táplálkozási faktorok egyaránt. Ezek gyakran együttesen ún. multifaktoriális jelleggel jelentkeznek. Felderítésük és kiküszöbölésük nagyon nehéz. Ott, ahol halmozottan jelentkeznek fogamzási zavarok, ajánlatos a tenyészállatokat szűrővizsgálatnak alávetni. Piaci árséta Pozsony Komárom Rimaszombat Zselíz Losonc Szepsi Kassa június 16-án június 16-án június 16-án június 16-án június 12-én június 16-án június 16-án sárgarépa 0,90 euró/kg 0,35-0,40 euró/cs 1 euró/cs 0,50 euró/kg 0,60-0,80 euró/cs 0,70 euró/kg 0,50-0,70 euró/cs petrezselyem 1,50 euró/cs 0,85 euró/cs 1,20 euró/cs 0,75 euró/kg 0,60-0,70 euró/cs 1,90 euró/kg 0,80 euró/cs burgonya 1 -1,20 euró/kg 0,90 euró/kg 0,85 euró/kg 1 euró/kg 0,45 euró/kg 0,80 euró/kg 0,75-1 euró/kg tojás 0,13 euró/db 0,12 euró/db 0,10 euró/db 0,10 euró/db 0,10-0,11 euró/db 0,10 euró/db 0,10 euró/kg zeller 1,35 euró/kg 0,50-0,60 euró/db 1,20 euró/db 0,40 euró/db 1,40 euró/kg 1 euró/kg 0,59 euró/db paprika 2-3,50 euró/kg 3-3,20 euró/kg 3,20 euró/kg 0,30-0,50 euró/db 1,80-2,80 euró/kg 1-2,60 euró/kg 2,40-2,90 euró/kg paradicsom 2-2,50 euró/kg 1,50 euró/kg 2,90 euró/kg 2,30 euró/kg 1,70-2 euró/kg 0,90-1,50 euró/kg 1,49-2 euró/kg borsó/eper 2/3-4 euró/kg 1,50/3-4 euró/kg 4/3,50 euró/kg 1/1 euró/kg 1,90-2,50/2,70-4 euró/kg 1,50/3 euró/kg 1,50-2/1,70-3 euró/kg kel/fejes saláta 1,30 euró/kg/0,40 e/ db 0,65 euró/0,40 e/db 1,20e/kg/0,70 euró/db 0,40/0,30 euró/db 0,60-1,20 euró/kg/0,40 e/db 1 euró/kg/0,40 e/db 0,80 euró/kg/0,30/db alma/körte 0,50-1,50/1,50 euró/kg X 0,70/1,60 euró/kg 0,70/x euró/kg 1,20/1,33-1,50/kg 0,70/1,50 euró/kg 0,39-0,80/1,50 e/kg retek/új hagyma 0,50/0,50 euró/csomó 0,30/0,30 euró/cs 0,60/0,70 euró/csomó 0,30/0,40/euró/csomó 0,50/0,50 e/csomó 0,40/0,40 euró/cs 0,50/0,50 e/cs karfiol/karalábé 1,40-1,90/0,70 euró/db 0,60-1/0,30 euró/db 1,50-1,80/0,60 euró/db 0,50-0,80/0,30 euró/db 1-1,20/0,50-0,60 euró/db 1,10/0,40 euró/db 0,70-1,50/0,50 euró/db káposzta 0,50 euró/5 kg 0,50 euró/db 1 euró/db X 0,60-0,70 euró/kg 0,60 euró/kg X cseresznye/meggy 3/3 euró/kg 2-2,50 euró/kg/x 4,90/x euró/kg 2/x euró/kg 3,20/3 euró/kg 1,50/2 euró/kg 3-3,50-2,99 euró/kg Micsoda VASÁRNAP! i Vasárnapiéi Harmóniában J aVasámapGyósycisszal / A tartalomból: • Férfi lett a múlt év 2. nővére? • Az érsekújvári gimnázium igazgatója Afganisztán szolgálatában • Min bánkódik Michael Douglas? • Koktélruhák a napfény jegyében • Mi az elektroakupunktúra?
