Új Szó, 2010. június (63. évfolyam, 124-149. szám)
2010-06-02 / 125. szám, szerda
16 DlGlTÁLlA ÚJ SZÓ 2010. JÚNIUS 2. www.ujszo.com Nem érdemes CD-re menteni a képeket Korán halnak a DVD-k Mindent látnak és mindent tárolnak a fénymásolók. A 2002 óta gyártott gépek szinte mindegyikében volt már merevlemez, amelyen megtalálható az összes másolt, szkennelt vagy e-mailen küldött dokumentum képe. (Képarchívum) A legérzékenyebb adatok tömkelegé van a használt gépekben: anyakönyvi kivonatok, banki kimutatások A fénymásolók mindent tárolnak MTl-HÍR Az értékes adatok CD-re és DVD-re mentése több kárt okozhat, mint amennyi előnnyel jár - derül ki egy friss kutatás eredményéből. A francia Nemzeti Tudományos Kutatási Központ (CNRS) vizsgálatai alapján a CD- és DVD-lemezek élettartama nem olyan hosszú, mint azt sokan gondolták. „Mi is meglepődve tapasztaltuk, hogy a száz évre tervezett lemezek 5-10 évnél sem bírják tovább” - mondta a kutatás egyik résztvevője, Frank Laloe fizikus. ,A legrosszabb esetben-amelyre azért ritkán van példa - a lemezeken tárolt adatok mindössze egy évigvoltak olvashatók.” A szalagos hang- és képrögzítéssel ellentétben - amelynél a lejátszások során folyamatosan romlik a hordozó minősége - a CD-lemezek forradalmi újításnak minősültek, mert az adatok olvasását végző lézersugarak nem károsítják a korongok felületét. A CD-k adattároló képessége azonban az idővel romlik. A CNRS kutatói a lemezek természetes öregedését hő, víz, pára és fény segítségével mesterségesen gyorsították, és azt találták, hogy még az azonos márkák között is lényeges különbségek lehetnek, vagyis korántsem biztos, hogy egy jó nevű márkáért kiadott többlet nagyobb biztonságot jelentene. ,A márkajelzés önmagában még nem határozza meg, hogy az adott termék milyen minőségi kategóriába tartozik“ - mondta Jean-Michel Lambert, a Francia Nemzeti Méréstani Laboratórium (LNE) munkatársa, hozzátéve, hogy a lemezekminősége nemcsak márkánként, hanem gyártónként is eltérő lehet. A jelenleg elterjedt digitális tárolási formátumok élettartamára még a gyártók sem mernek pontos adatokat közölni. Az alkotásaikért aggódó filmeseknek mindössze annyit mondanak, hogy 5-10 év a garantált, detalán 15évigsemkell aggódniuk. Továbbra is nyitott a kérdés, hogy akár 20 év múlva mi lesz a féltve őrzött értékes adatokkal? Szakértők szerint a legjobb megoldás az éberség. Afontos információkat érdemes 2-3 évente új lemezre írni. Az új lemezek minősége pedig már annyit javult, hogy a következő másolásra 5-6 év múlva kell csak ismét sort keríteni. Lambert szerint az adatok akkor lesznek a legnagyobb biztonságban, ha egy biztonságosnak vélt archívum helyett több helyen, és legalább két különböző adathordozóra, például merevlemezre és nem újraírható lemezre másolva tárolják azokat. A gépek merevlemezei minden másolt vagy szkennelt dokumentumot eltárolnak képként, és ha ezeket nem törlik, az óriási veszélyt jelenthet. 1T CAFÉ-HÍR Igen nagy vihart kavart az amerikai CBS televízió egyik riportja, melyben arról számoltak be, hogy a modern fénymásolókba szerelt merevlemezek milyen lehetséges adatvédelmi veszélyeket hordoznak magukban. A tévé munkatársai egy New Jersey-i áruházban néztek szét, ahol hatezer használt fénymásoló gépet kínálnak a vásárlóknak. A 2002 óta gyártott gépek szinte mindegyikében volt már merevlemez, amelyen megtalálható az összes másolt, szkennelt vagy emailen küldött dokumentum képe. A riport a hatalmas biztonsági kockázatra hívja fel a figyelmet, melyet egy kifejezetten a fénymásolók biztonságával foglalkozó cég vezetője is megerősített, aki elmondta, hogy a legérzékenyebb adatok tömkelegé van a használt gépek meghajtóin: társadalombiztosítási számok, anyakönyvi kivonatok, banki kimutatások, adózási adatok - a legértékesebb információk egy adathalász számára. A tényfeltáró riport során négy használt fénymásolót vettek meg, hogy megvizsgálják merevlemezüket. De mielőtt még odáig eljutottak volna, máris találtak dokumentumot: az egyik gép fedele alatt ottfelejtett iratok rejtőztek - a fejléc szerint a buffalói rendőrség szexuális bűncselekményekkel foglalkozó osztályáról származtak. Ezek után a szakember egy internetről elérhető ingyenes program segítségével 12 óra alatt letöltötte a gép merevlemezén található több tízezer képet. És ahogy várható volt: a szexuális bűncselekmények osztályáról származott mindegyik, esetleírások, feljelentések, személyi akták. A második fénymásoló ugyanerről a rendőrségről származott, a kábítószerosztályról. Erről is bizalmas dokumentumokat tudtak letölteni, például a drograzziák helyszíneit. A harmadik gép egy New York-i építőipari cégé volt korábban, és ez is tele volt érzékeny információval: nevek, címek, társadalombiztosítási számok, csekkmásolatok. A negyedik gép sem okozott csalódást: egy egészségbiztosító ügyfeleinek személyes kartonjai voltak rajta, betegségek, egészségügyi adatok, kezelések. A riport nem maradt visszhang nélkül, Ed Markey massachusettsi képviselő levélben fordult a Szövetségi Kereskedelmi Bizottság (FTC) elnökéhez, Jón Leibowitzhoz, melyben azt követelte, hogy a testület indítson vizsgálatot az ügyben. Leibowitz közölte, hogy a vizsgálat megindult, elkezdték felvenni a kapcsolatot a fénymásolók gyártóival és terjesztőivel, hogy utánajárjanak a súlyos adatvédelmi problémának. Az FTC egyebek között arra kíváncsi, hogy a gyártók és a kereskedők figyelmeztették-e a vásárlókat a kockázatra, vagyis tudták-e a fogyasztók, hogy a gépek tárolják a dokumentumokat, illetve arról is tudakozódnak, milyen biztonsági megoldásokat ajánlottak a vevőknek. 2008-ban a Sharp már felhívta erre a gondra a figyelmet, mivel egy felmérésükből kiderült, az amerikaiak 60 százaléka nem tudja, hogy a fénymásoló rögzíti is az adatokat. A Xerox is már évekkel ezelőtt felvette ezt a kérdést, és azóta is tartanak tanfolyamokat, amelyeken a biztonságos használat módszereit mutatják be, a gépeken pedig olyan beépített lehetőségeket kínálnak, amelyek segítségével akár automatikusan is lehet törölni a rögzített adatokat. A Xerox egyik vezetője szerint ez az eljárás sajnos nem általános: sok gyártó nem építi be ezeket a lehetőségeket a fénymásolókba, illetve a titkosított rögzítésért vagy a törlésért külön díjat kémek. Az írható optikai lemezek zöme öt-tíz éven belül megöregszik, a rajta levő adatok pedig elvesznek (Fotó: sxc.hu) 2009-ben alacsonyabb volt az internetszolgáltatás ára, a mobiltelefon-hívásokért pedig az EU fogyasztói 7 százalékkal kevesebbet fizettek, az átlagos percdíj 13 cent Tavaly olcsóbb lett az internet és a telekommunikáció Európában FELDOLGOZÁS Ugyan bővül a szélessávú intemetelérések piaca, és az új technológiák bevezetésével egyre több európai számára érhető el a világháló, a valódi cél, az egységes piac (mind szabályozási, mind gazdasági szempontok szerint) azonban még messze van - szögezte le Neelie Kroes, az Európai Bizottság digitális politikáért felelős biztosa. Kroes az uniós tagországok telekommunikációs piacának tavalyi fejlődési ütemét értékelő, frissen közzétett jelentés kapcsán emelte ki ismételten a szektor egységes, uniós szintű szabályozásának fontosságát. A politikus ezzel együtt felhívta a figyelmet, hogy a meglevő uniós szabályozások átvétele és alkalmazása bizonyos tagállamokban jelentősen elmarad a várakozásoktól, ennek a levét pedig a fogyasztók isszák meg. A biztos emellett kiemelte, hogy a távközlési szolgáltatások uniós átlagára tavaly szinte minden téren csökkent. Az átalánydíjas ajánlatoknak és a gyorsabb szélessávú internet-hozzáférésnek köszönhetően 2009-ben alacsonyabb volt az internetszolgáltatás ára, a mobütelefon-hívásokért pedig az EU fogyasztói 7 százalékkal kevesebbet fizettek, mint 2008-ban; az átlagos percdíj 14 eurocentről 13 eurocentre csökkent. A fogyasztók emellett a korábbi lehetőségekhez képest gyorsabban válthattak szolgáltatót számhordozással: a folyamat 2009-ben a mobiltelefonok esetében ádagosan 4,1 napot vett igénybe, a vezetékes telefonok esetében pedig 6,5 napot, összehasonlítva az előző év 8,5 és 7,5 napos átlagával. A biztos álláspontjában kifejtette, ettől függetlenül még mindig jelentős árkülönbségek tapasztalhatók az egyes tagállamok között mind kis-, mind pedig nagykereskedelmi szinten. A legdrágább díjszabást alkalmazó tagállamok kiskereskedelmi mobilárai jóval magasabbak a legolcsóbb tagállami áraknál, például Lettországban 4 eurócent, Máltán 24 eurócent a percdíj. A kialakult helyzetnek részben az EU-n belüli különböző szabályozási megközelítés az oka. A fogyasztók és a vállalkozások a biztosi álláspont szerint még mindig 27 széttöredezett nemzeti piaccal találják magukat szemben, mivel a távközlési piacot szabályozó nemzeti hatóságok gyakran akár éveket is késhetnek az uniós jogszabályok végrehajtásával. A nagykereskedelmi széles sávú piacokon például egyes nemzeti szabályozó hatóságok ellenőrzik a már jelen levő piaci szolgáltatók üvegszálas hálózatait, míg mások a rézalapú hálózatok Még mindig jelentős árkülönbségek tapasztalhatók az egyes tagállamok technológiájára korlátozzák a szatarifái között (Fotó: Nokia) bályozást. (hwsw) DIGITALIA A mellékletet a LINKPRESS készíti. Felelős szerkesztő: Szabó László tel: 02/59 233 441; e-mail: digitalia@ujszo.com, Levélcím: Digitália, Lazaretská 12, 811 08 Bratislava
