Új Szó, 2010. június (63. évfolyam, 124-149. szám)
2010-06-16 / 137. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. JÚNIUS 16. Pénzvilág 27 A legfontosabb, hogy praktikus, kényelmes és otthonos konyhát teremtsünk, ahol jól érezzük magunkat, ugyanis ez a helyiség a hétköznapi élet központja Olyan konyhánk legyen, ahol jó főzni és tartózkodni (Képarchívum) Jól átgondolt, tudatos döntésekkel mindern olyan konyhát állíthat össze magának, ahol kellemes tartózkodni, egyszerű főzni, és ahová egy fárasztó nap után is jó megérkezni. Ahhoz, hogy a konyhánk ne sivár munkahely legyen, ajánlatos időről időre felújítani elavult berendezéseit. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Egy-egy új, korszerű technikai eszköz nem csupán a munkavégzést könnyíti meg, de anyagával, formájával szebbé varázsolja otthonunkat is. A konyha stílusa meghatározza, hogy milyen anyagokat építenek be. Sokan kedvelik a természeteset,- és ragaszkodnak ahhoz, hogy egész konyhabútoruk fából készüljön. Maga a test és a belső polcok ugyanakkor általában bútorlapból készülnek. A bútorlap fa alapanyagú, fahelyettesítő termék. Előnye a fával szemben az, hogy nem deformálódik. Ez nagyon fontos a konyhában, ahol a főzés miatt sokszor magas a páratartalom. A régi, elavult polcos szekrények helyét egyre inkább átveszik a rafinált fiókok, kihúzható, kiforgatható króm tárolórendszerek, melyek megkímélik a háziaszszonyt a fárasztó keresgéléstől, hajolgatástól. A régi polcokat a legtöbb konyhaszekrényből ki tudjuk szerelni, és helyükre beépíthetők a legmodernebb rendszerek. Lényeges és sarkalatos eleme konyhánknak a munkapult. A hagyományos, laminált munkapultok számtalan színben és mintázatban kaphatók. A márvány sokak bánatára nem alkalmas konyhai munkapultnak, mert nagyon kényes, felületének minden savas és lúgos kémhatás árt, és minden karcolás meglátszik rajta. Munkapultként gyakran alkalmazzák a gránitot is, amely a márvánnyal ellentétben nem szívja magába a foltokat. A gránit gyakorlatilag örökéletű. Kemény szerkezete, sav- és lúgálló tulajdonságai teszik alkalmassá konyhai használatra. Modern és klasszikus konyhában egyaránt megállja a helyét. Ma már természetes, hogy a legtöbb gépet beépítjük a bútorba. A beépíthető sütők mérete azonos. Bármilyen terméket választunk, azt be tudjuk építeni az előre gyártott korpuszokba, akár hagyományos elhelyezéssel, akár szemmagasságba, egy magas szekrény közepébe. Az önálló hűtőszekrények ugyanakkor nem csak méretük miatt nem építhetők be a konyhabútorba, hanem azért sem, mert más a szerkezetük. Míg a különálló hűtő a hátulján, a beépíthető hűtő az erre előre kialakított lábazati részen szellőzik. Amennyiben bútorlapok közé építjük az önálló hűtőszekrényt, számoljunk azzal, hogy nem lesz túl hosszú életű, mert az elégtelen szellőzés miatt tönkremehet a kompresszora. A gáz és kerámia főzőlapok kombinálása két lap egymás mellé építésével lehetséges. Konyhai páraelszívó tervezésénél fontos, hogy a kivezető cső hossza ne legyen több öt méternél, és a cső minél kevesebb helyen törjön meg. A mosogatógépet általában a mosogatótálca mellé telepítik, szennyvizét annak a szifonjába vezetik el. Ami a konyhagépeket illeti, a trend a sokoldalúság. A sütőknél a könnyen tisztíthatóság kívülre és belülre is érvényes: kívül selymes, nem foltosodó, az ajtó belső része rés- és hézagmentes, egyöntetű felület. A több szinten való egyidejű sütés, az automatikus programokon felül a saját programok, a hűvös frontfelület mind-mind különleges és nagyszerű dolog. A főzőlapoknál megjelentek a szélesebb típusok, amelyek plusz egy főzőzónát tartalmaznak, vagy más főzési igény kielégítésére is alkalmasak. Például két-két gázégő között egy üvegkerámia lap van. A mosogatógépeknél két funkciót kell megemlítem: a késleltetett indítás és a félkosaras gazdaságos működés egyedi igényeinkhez igazodik. A szagelszívó a főzési szagok kivezetésével csökkenti a szagterheltséget. Az elszívó lehet épített kürtös, szekrénybe épített teleszkópos, vagy anélküli és önálló. Kiválasztásakor teljesítménye és zajszintje a legfontosabb két tényező. Az új mosogató és csaptelep is sokat javít a konyha megjelenésén. Ma már számtalan új mosogató közül válogathatunk, melyek nagy része beépíthető a régi bútorba is. Alapanyagai épp olyan változatosak, mint formai megjelenésük. A megszokott, rozsdamentes acélmosogatók mellett gránitőrleményes termékeket is találunk, változatos színekben. A különféle formai kialakítások is több variációs lehetőséget nyújtanak. Nagyméretű mosogatómedencék, gyümölcsmosók és csepegtetőtálcák tehetik még kényelmesebbé a konyhai munkát. Gyakorlatilag minden mosogató alá beépíthető a konyhamalac, ami összepréseli, megőrli a mosogatószifonba kerülő ételmaradékokat, megkímélve a háziasszonyt a lefolyó eldugulásától. A régi, összekarcolódott munkapult cseréjével alapvetően megváltoztatható az enteriőr hangulata, de a konyhai falburkolat megújítása is sokat változtathat a konyha megjelenésén. A jól megválasztott vüágítás minden helyiség lelke, különösen igaz ez a konyhára. A legjobb megoldás, ha nagy a konyha ablaka és a természetes fény szemből világítja meg a munkafelületet. Amennyiben ez nem kivitelezhető, nagyon fontos, hogy a munkapultot, és a mosogatómedencét jól megvilágítsuk. Erre a legjobb megoldás a felső tároló szekrények alsó síkjára szerelt rejtett vüágítás. Esti megvilágításkor is a legfontosabb a munkafelületek árnyékmentes megvilágítása, úgy, hogy a fény az asztalra, munkapultra, mosogatóra irányuljon. Legtöbb problémát az jelenti, hogy a konyha használata során derül ki, hogy kevés az elektromos csatlakozóhely vagy nem jó helyen van. Különösen fontos erre figyelnünk és még csempézés előtt megterveznünk és kialakítanunk a kellő mennyiséget az egyre szaporodó elektromos háztartási gépek használata miatt. Nem kevésbé fontos a konyha színe is. Ahol sokat főzünk, a világos, ösztönző színek a megfelelőek. A vüágos piros ösztönzi az anyagcserét, de ügyeljünk a piros árnyalatára, mivel kisméretű konyhában, a sötétvörös tériszonykeltő hatású lehet. Mivel pozitív és kellemes közérzetet nyújt, a konyhában alkalmas a narancssárga szín is, de ügyeljünk arra, hogy a narancssárga színnek étvágyfokozó hatása van, így inkább alkalmas az éttermek, mint konyhánk színezésére. A sárga szín frissességet kölcsönös, és kimondottan az ételre összpontosít bennünket. A barna a komfortot és a boldogságot jelenti, így világos árnyalatai igencsak alkalmasak a konyhában. A világoszöld friss, természetes egészséges érzést hoz a konyhába, ami segíti az egészséges étkezésünket. Akárhogy is döntünk konyhánk megtervezésekor a legfontosabb az, hogy jól működő, praktikus, kényelmes és otthonos konyhát teremtsünk, ahol mindig jól érezzük magunkat, (mi, otth.) Apró trükkökkel is sok pénzt spórolhatunk a víz- és gázfogyasztás terén Vízigényes munka a mosogatás A műszaki cikk vételekor nézzük meg, mit állít az energiahatékonysági címke Beszédes betűk a háztartási gépeken ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Szlovákiában korábban tömegeket győztek meg arról, hogy a gáz a legolcsóbb energiaforrás, mára így faluhelyen is rohamosan elterjedt a gázsütő, míg az előző rendszerben épült panellakásokban ez alapvető felszerelésnek számított. A gázárak azonban évről évre magasabbra szöktek, így nem árt tudni, hogyan spórolhatunk főzés közben. A legmagasabb hőmérséklet a láng csúcsában van, így a túlérő csóva csak a levegőt melegíti. Mindig vigyázzunk arra, hogy a gázláng ne érjen túl az edény szélén, mert ez okozza a legnagyobb energiapazarlást. A mélyhűtőből kivett húst helyesebb, ha előbb hagyjuk felengedni. Ilyenkor ugyanis megtakarítjuk a rejtett hőt, valamint a konyha hőmérsékletére való felmelegítéshez szükséges hőmennyiséget. Csak forrásig használjunk teljes lángot, utána takaréklángon főzzünk. Ha erős a forrás, ne a fakanalat tegyük a fedő alá, hanem csökkentsük a gázlángot. Lehetőleg alacsony, széles edényben főzzünk! A láng így nagyobb felületen éri az edényt, jobb a hőátadás és kevesebb gáz kell. Tegyünk fedőt az edényekre. Fedő alatt hamarabb fő meg minden, tehát kevesebb gáz kell, és az étel is ízesebb lesz. A forrásban lévő ételt tartalmazó edényre hasonló nagyságú edényt helyezhetünk, amiben lassú párolást igénylő étel készülhet. így külön gázfogyasztás nélkül is készíthetünk, melegen tarthatunk ételt. A „toronyfőzéssel” sok gáz takarítható meg. Ha az étel vagy a sütemény elkészült, előbb zárjuk el a gázt, és csak utána emeljük le a tűzhely lapjáról az ételt, illetve ekkor vegyük ki a sütőből a süteményt. Környezetvédelmi és gazdasági szempontból egyaránt fontos és egyre nagyobb jelentőségű feladat napjainkban az ivóvíz-megtakarítás és ivóvízpótlás. A kommunális, a mezőgazdasági és az ipari termelés olyan nagymértékben szennyezi trágyával, növényvédő és egyéb vegyszerekkel vízbázisunkat, hogy egyre nagyobb nehézségekkel kell megküzdeni az ivóvízellátásban. Épp ezért nem mindegy, hogyan gazdálkodunk a vízzel. A háztartásban az egyik leginkább vízigényes tevékenység a mosogatás. Ha kevés piszkos edényünk van, a leghatékonyabb megoldásnak a kézi mosogatás számít. Semmiképp sem azonban a folyóvíz alatti. Folyó vizes mosogatásnál ugyanis 40-50 liter víz is elfogy, míg állóvizes mosogatás esetén (ugyanannyi edényhez) elég 20 liter is. Ha több piszkos edénnyel kel megküzdenünk érdemes géppel mosnunk. A mosogatógépek energiaszükséglete azonban erősen függ a berakott mosogatandó mennyiségtől. Ezért több étkezés edényét, esetleg több nap edényét kell összegyűjteni, hogy teljes töltést tudjunk gazdaságosan mosogatni. Ha a gép mosogatóterét teleraktuk szennyes edénnyel, legalább naponta egyszer futtassuk le az előmosogató programot. Ez nem túl drága, mert az erősen szennyező ételmaradékokat feloldja, és a valóságos mosogatást a szuperprogrammal, az energia intenzív felhasználásával valósítja meg. Ha a mosogatandó edények kevésbé szennyezettek, elég a mosogatógép tartalmát rövid programmal, rövidebb mosogatási idővel, mérsékelt hőmérsékleten elmosogatni, amely általában kb. 50 fokos meleg vízzel történő mosogatást jelent. Ha közelebbről megvizsgáljuk az ivóvíz-felhasználást, kiderül, hogy gyakran olyan célokra használjuk, amelyekre tulajdonképpen kár elpazarolni. A napi vízfogyasztás csaknem felét a WC-öblítés, a mosás és az öntözés teszi ki. E területeken be lehetne vezetni az ún. háztartási víz felhasználását. Olyan vízről van szó, melynek minősége nem éri el az ivóvízét, de a fenti célokra alkalmas és használata nem jár egészségügyi veszélyekkel. Háztartási vízként alkalmazható pl. a tetőkre hulló esővíz, (tasr, mi) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A gazdasági válság ellenére az energiaárak nem csökkentek, ezért továbbra sem marad más hátra, mint a takarékoskodás. Energiafogyasztás szempontjából az egyik legigényesebb helyiségnek minden háztartásban a konyha tekinthető. A fejlett országokban készült felmérések alapján - egy minden időtakarékos géppel és berendezéssel felszerelt korszerű konyhában - a háziasszony mintegy 20%-kal több időt tölt el, mint egy száz évvel ezelőtti, az akkori, „kézi működtetésű” eszközökkel ellátott konyhában. Érdemes tehát odafigyelni a készülékek, eszközök beszerzésére, használatára, az energiatakarékossági lehetőségek figyelembevételére is. Ha villamos fogyasztót vásárlunk, ma az egyik legfontosabb kritériumnak az úgynevezett energiahatékonysági címke számít. A címkén az energiafelhasználásra utaló osztályok A-tól G-ig vannak jelölve, ahol az „A”-jelű a leggazdaságosabb, a „G”-jelű pedig a legkevésbé gazdaságos készüléket jelöli. A vásárlók érdeke az, hogy minél nagyobb hasznos űrtartalmú, a lehető legalacsonyabb energiafogyasztással és zajszinttel rendelkező készüléket vásároljanak, természetesen a legalacsonyabb áron. Ebben a döntésben igen komoly segítséget jelent ez a címke. Az A-jelű készülékek például 20%-kal több energiát takarítanak meg, mint a B-jelűek. Még nagyobb az eltérés a „C” és „D” kategóriákhoz képest. Ha ilyen jelű készülékeket vásárolunk, a fogyasztásunk akár 45%-kal is nagyobb lehet, mint ha a kicsit ugyan drágább, de „A” jelzéssel ellátott készülék mellett döntenénk. A legnagyobb energiafalók a „G” jellel ellátott készülékek, ilyeneket azonban manapság már nem gyártanak. A legnagyobb megtakarítást a régi hűtők és fagyasztók kicserélésével érhetjük el. Ezek havi fogyasztása ugyanis meghaladhatja a 10 eurót is. Mindezt azonban a felére lehet csökkenteni, ha új berendezéseket vásárlunk. A hűtőszekrény áramfelvétele és napi fogyasztása nagymértékben függ a környezeti hőmérséklettől. Meleg, különösen gőzölgő élelmiszert ezért ne rakjunk a hűtőszekrénybe. Gondosan ügyeljünk arra, hogy berakodáskor ne zárjuk el a levegő körforgását a hűtőszekrény belsejében. Ez olyan módon biztosítható, ha a polcokon az élelmiszert nem rakjuk szorosan egymás mellé - különösen közvetlenül az elpárologtató alatt -, hanem hézagosán helyezzük el. A levegő áramlásának eltorlaszolása, „melegzsákokat“ hoz létre, amelyek hőmérséklete tárolásra nem alkalmas. A hűtőszekrény a gyorsan romló élelmiszerek tárolására szolgál, ne rakjunk bele hűtést nem igénylő termékeket. Az ajtónyitások - főleg a szükségtelen nyitva tartások - során a hűtőszekrénybe bekerülő nedvesség gyakoribb leolvasztást tesz szükségessé. Ezen túl felesleges költségtöbbletet is okoz, hiszen lecsapódáskor a vízgőz rejtett hőjét a hűtőkészüléknek kell elvonnia. Ha az ajtótömítő szalagja az ajtó kerülete mentén nem tömít kifogástalanul, a zárt ajtó ellenére lassú, de állandó levegő-beáramlás jön létre, ami folyamatosan „szállítja“ a hűtőszekrény belsejébe nemcsak a hőt, hanem a nedvességet is. A készülék gyorsan bederesedik. Az ajtópántok beállításával vagy a tömítőszalagok cseréjével elháríthatjuk a hibát - energiát takaríthatunk meg. Ha a hűtőlamellákra jég rakódott rá - csökkentve a hűtés hatásfokát - automatikus leolvasztás hiányában, mi magunk gondoskodjunk az időnkénti leolvasztásról. A szekrény hátsó részén lévő géprészek (kondenzátor, kompresszor, stb.) a lakás helyzetétől függően rövidebb-hosszabb idő múlva beporosodnak. A lerakódó porréteg, majd később a lazán összetapadó porpamacsok jelentősen lerontják a kompresszor, a kondenzátor természetes hűtési viszonyait - többletfogyasztást idéznek elő. (mi) PÉNZVILÁG A mellékletet a reklámosztály szerkeszti. Reklámmenedzser: Richard Hanusek, tel.: 0915/750 940, felelős szerkesztő: Sidó H. Zoltán. Levélcím: Pénzvilág, Petit Press Rt., Lazaretská 12, 811 08 Bratislava, tel.: 02/592 33 425
