Új Szó, 2010. június (63. évfolyam, 124-149. szám)
2010-06-16 / 137. szám, szerda
8 Külföld ÚJ SZÓ 2010. JÚNIUS 16. www.ujszo.com RÖVIDEN Tőkés László az EP alelnöke lett Strasbourg. Az Európai Parlament egyik alelnökévé választották tegnap Tőkés Lászlót, a néppárti frakció jelöltjét a strasbourgi plenáris ülésen. Az erdélyi magyar képviselőt 334 szavazattal, 287 ellenszavazat és tartózkodás mellett választották a tizennégy alelnök egyikévé, miután a korábbi magyar EP- alelnök, Schmitt Pál a magyar parlament elnöke lett. (MTI) Optimizmus Belgrádban Belgrad. Szerbia 2011 közepére szeretne az EU hivatalos tagjelöltjévé válni - erősítette meg tegnap a szerb kormányfő és az EU-integrációért felelős miniszterelnök-helyettes is. Azzal kapcsolatban beszéltekéiről, hogy az EU-tagállamok külügyminisztereinek előző napi döntése szerint a 27 tagállam parlamentjeiben megkezdődhet az EU-tagságra való felkészülést segítő stabilitási és társulási egyezmény (SAA) ratifikációja. A folyamat várhatóan legalább egy, de akár két évig is eltarthat, de a hivatalos tagjelölti státus elnyerése ettőlfüggetlen. (MTI) Fegyverkezés az övezetben Jeruzsálem. A Hamász és az Iszlám Dzsihád összesen ötezer rakétával rendelkezik, amelyeknek hatótávolsága 40 kilométerig teljed. Ezt tegnap közölte az izraeli belbiztonsági szolgálat (Sin Bét) főnöke. Juval Diszkin szerint a Gázai övezetben folyamatosan fegyverkeznek a terrorista csoportok. Az 5000 rakéta többsége helyben készült, csupán néhány tucat érkezett a térségbe vezető csempészalagutakon keresztül -tette hozzá. (MTI) Diplomáciai megtorlás Dublin. Írország tegnap közölte, kiutasít egy izraeli diplomatát megtorlásul, amiért a Moszad hamisított ír útleveleket használva ölt meg egy vezető Hamász-illetékest Duhajban. Mahmúd el-Mabhúhot januárban öltékmegegy dubaji szállodában. A kommandó, amely a merényletet végrehajtotta, 32 hamisított útlevelet használt, köztük nyolc ír állampolgár személyazonosságával is visszaélve. (MTI) Megaper Törökországban Isztambul. Törökországban megkezdődött annak a 33 személynek a pere, akik ellen kormányellenes összeesküvés gyanújával emeltek vádat. A vádlottak többsége a haditengerészet tisztje, köztük van egy aktív és egy nyugalmazott tengernagy és egy altengernagy. Azzal gyanúsítják őket, hogy a hadsereg hatalomátvételén munkálkodtak. (MTI) Tizenhét ország és négy szervezet ajánlott fel segítséget az USA-nak - Obama ma találkozik a brit BP cég vezetőivel Ökológiai szeptember 11-ről beszélnek Washington. Az USA elleni 2001-es terrortámadáshoz hasonlította, s a környezetszennyezés szeptember 11-éjének nevezte a Mexikóiöbölben bekövetkezett kőolajszivárgást az amerikai elnök. A washingtoni külügy közölte: 17 ország és 4 nemzetközi szervezet ajánlott fel segítséget Amerikának. ÖSSZEFOGLALÓ Barack Obama hétfőn és tegnap járt - immár negyedszer - a helyszínen, hogy tájékozódjon a kárelhárítási műveletekről. Az elnök Mississippi állam, majd Alabama és Florida partvidékét is felkereste. Első három látogatása során csak Louisianábanjárt. Anyersolaj tegnap már57. napja ömlött a Mexikói-öböl vizébe, miután április 20-án felrobbant és elsüllyedt a BP által üzemeltetett, a világ legmélyebb olajfúrását végző Deepwater Horizon nevű tengeri platform. A balesetben 11 munkás meghalt. Az újabb elnöki látogatás napján jelentette be a washingtoni kormányzat, hogy a BP immár naponta 50 ezer hordóra (8 millió literre) emeli a mélytengeri szivárgásból összegyűjtött olaj mennyiségét, egészen június végéig. A hatékonyabb intézkedések éppen Obama elnök sürgetésére születtek, miszerint haladéktalanul növelni kell a begyűjtött kőolaj arányát. A BP az amerikai kormányzat nyomására független kártérítési alapot is létrehoz fehér házi források szerint. Obama hétfőn Gulfportban a mentesítési műveleteket koordináló parti őrség parancsnokaival tárgyalt. Kiemelte a helyi lakosokkal való találkozók jelentőségét, a környezetszennyezés által leginkább sújtott két iparág, a halászat és az idegenforgalom problémáinak megoldását. Bejelentette, héttagú bizottság fogj a kivizsgálni a katasztrófa okait. Hangsúlyozta, hogy az új, „tisztább energiát” támogatja, s felszólította pártjának tagjait és minden hívét, hogy támogassák az „új jövőt, amelyet a tisztább energia fog jelenteni”. Fehér házi források szerint Obama ma találkozik először a brit BP cégvezetőivel, akiknek elmondja konkrét követeléseit. A washingtoni külügy szerint a felszerelésre, szaktudásra és általános segítségre vonatkozó felajánlások Kanadából, Mexikóból, Dél- Koreából, Horvátországból, Franciaországból, Németországból, Írországból, Japánból, Hollandiából, Norvégiából, Romániából, Oroszországból, Spanyolországból, Svédországból, az Emírségekből, Nagy-Britanniából és Vietnamból érkeztek. A segítem kész szervezetek: az ENSZ, az Európai Bizottság, az Európai Tengerészeti Biztonsági Hivatal (EMSA) és a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO). A Obama Gulfportban, a Mississippi állam déli partvidékén lévő kicsiny felajánlások közül az USA többet el kikötővárosban kezdte körútját (TASR/AP-felvétel) is fogadott, (mti, sita, ú) Nem akar békefenntartókat a kirgiz kormány Elkapták a volt elnök fiát AAerkel és Sarkozy megvonná a szavazati jogot a fegyelmezetlen tagállamoktól Uniós gazdasági kormányt akarnak ÖSSZEFOGLALÓ Biskek. Az átmeneti kirgiz kormány azzal vádolta tegnap Kurmanbek Bakijev elűzött államfő Nagy-Britanniában őrizetbe vett kisebbik fiát, hogy tízmillió dollárt fordított az országban kiújult erőszakcselekmények szervezésére. Almazbek Atambajev miniszterelnök-helyettes sajtóértekezletén azt mondta, hogy a történteket jól megszervezték. Szerinte Makszim Bakijev ez év áprilisától pénzelte a zavargásokat. Az Interpol által is körözött Makszim Bakijevet a brit hatóságok vették őrizetbe, miután egy magánrepülőgéppel Angliába érkezett. Kurmanbek Bakij ev volt államfő a 87 halálos áldozattal járó áprilisi eleji biskeki tüntetések és sortűz után menekült el Kirgizisztánból. A múlt csütörtök óta újabb zavargások és etnikai jellegű erőszakcselekmények rázták meg az országot. A tegnapi adatok szerint 170-en haltak meg, a sérültek száma kb. 1700. Róza Otunbajeva ügyvezető államfő tegnap azt mondta, nincs szükség külföldi békefenntartókra, és a véres erőszakcselekmé-MT1-HÍR Madrid. Barcelona a spanyol nagyvárosok közül elsőként tiltja be a középületekben az arcot és a testet elfedő hagyományos iszlám öltözék viselését. A hétfői önkormányzati döntés nyomán Katalónia több kisebb települése után most már a több mint másfél millió lakosú Barcelonában is tilos az egész testet beborító burka és az arcot elfedő nikáb viselése a közintézményekben. A város polgármestere, Jordi Hereu nem tett eleget annak a felhívásnak, hogy minden nyilvános helyen tiltsa be az iszlám viseletét, szerinte ugyanis ennek elrendelése már nem tartozik a városi vezetés hatáskörébe. A nikáb és a burka viselésének tilalma a nyék ellenére is megtartják június 27-én az alkotmányról kiírt népszavazást. Az orosz vezetésű Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetébe (ODKB) tömörült tagállamok előzőleg Moszkvában javaslatokat dolgoztak ki az esetleges kirgizisztáni beavatkozására. Otunbajeva szerint a békefenntartók beavatkozása egyelőre nem tűnik célravezetőnek. Közben az ENSZ és az Európai Unió is arra ösztönözte a kirgiz vezetést, hogy tartsa meg a kulcsfontosságú népszavazást, majd a parlamenti választásokat. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) tegnap azt közölte, hogy az öt napja tartó kirgiz zavargások miatt 200 ezerre nőtt a belső menekültek száma, és 75 ezren a határokon túl kerestek menedéket. A Nemzetközi Vöröskereszt becslése szerint a múlt csütörtök óta több száz embert öltek meg Kirgizisztánban. A szomszédos Üzbegisztán miniszterelnök-helyettese, Abdullah Aripov bejelentette, hogy az erőszakhullám kezdete óta több mint százezer üzbég kisebbségi - többségükben nő - menekült Üzbegisztánba. (mti, ú) könyvtárakban, piacokon és az összes többi középületben várhatóan a nyári hónapok után lép érvénybe a katalán fővárosban. „A burka és a nikáb sérti a nők méltóságát és szabadságát” - írta honlapján Alberto Fernandez, a konzervatív Néppárt (PP) barcelonai képviselője, aki a tilalmat az utcára is kiterjesztené. Egyébként Francisco Caamano spanyol igazságügy-miniszter tegnap azt mondta, a madridi kormány azt tervezi, hogy az összes kormányépületben betiltják az arcot és a testet elfedő hagyományos iszlám öltözék viselését. A helyi Iszlám Bizottság 2009-es adatai szerint Spanyolországban mintegy másfél millió muszlim él, vagyis a lakosság közel 3 százalékát teszik ki. MT1-ÖSSZEFOGLALÓ Berlin. A nemzetközi pénzügyi válság, illetve az euróválság kezelése érdekében a német kancellár és a francia elnök egyfajta európai gazdasági kormány felállításában állapodott meg hétfőn késő este. Angela Merkel és Nicolas Sarkozy szerint rendkívüli helyzetekben a 27 tagállamnak együttesen kell eljárnia. Ez egyfajta kompromisszumot jelent, hiszen amikor Sarkozy felvetette az ötletet, csupán az eurózóna 16 országáról beszélt. Sarkozy hétfő délután érkezett néhány órára Berlinbe, hogy egyeztessen az unió holnap kezdődő, kétnapos csúcstalálkozójáról, valamint az EU, illetve ezen belül az euróövezet előtt álló stabilizációs feladatokról. A találkozó kedvezőtlen előjelek közepette kezdődött. A német kormány szóvivője ugyanis a tanácskozása előtt megerősítette: Merkel nem enged a 27-ből, ragaszkodik ahhoz, hogy a gazdasági és pénzügyi Nemzetközi bűnbanda Rajtaütések 12 országban Madrid. Tizenkét országban - köztük Magyarországon - 178 embert állítottak elő a rendőrök azzal a gyanúval, hogy egy olyan bűnbanda részét képezték, amely jelentős részben Spanyolországban működött. Az intézkedést a francia, az olasz, a német, az ír, a görög, a román, az ausztrál, a svéd, a görög, a finn, a magyar és az egyesült államokbeli hatóságok hajtották végre. A kétéves nyomozás egy hitelkártyacsalással, rablással, zsarolással, nőfuttatással és pénzmosással foglalkozó banda tagjaira terelte a gyanút, amely vagy 20 millió dollárt halmozott fel illegális tevékenységeivel. A spanyol rendőrség 84 rajtaütést hajtott végre, amelyek során tizenegy, hitelkártyák hamisításához berendezett laboratóriumot talált. (MTI) politika összehangolásában valámennyi EU-tagállam vegyen részt. Nicolas Sarkozy ugyanakkor korábban egy olyan, ún. európai gazdasági kormányt követelt, amelyben csak az euróövezet tagállamai működnének közre. Ebben tehát merkel győzött, viszont Sarkozy álláspontja diadalmaskodott annak leszögezésében, hogy szükség esetén az euróövezet 16 tagállamának kell minderről tárgyalnia. Egyetértettek abban: a jövőben átmenetileg meg kell vonni a szavazatijogot azoktól a tagállamoktól, amelyek rendszeresen megsértik a maastrichti szerződés 3 százalékos költségvetési deficitkritériumát. Sarkozy németországi látogatására eredetileg egy héttel korábban került volna sor, Berlin azonban a vizitet pár órával Sarkozy érkezése előtt lemondta. A német kormány azon a napon fogadta el az ország háború utáni történetének legdrasztikusabb takarékossági programját, amit a francia államfő a diplomáciában szokatlan módon bírált. Sarkozy úgy vélte, hogy mindenfajta takarékossági program a gazdasági növekedést fékezi. Berlin a bírálatot visszautasította, azt hangoztatva, hogy a takarékosság elkerülhetetlen, de nem feledkezett meg a növekedés ösztönzőiről sem. A francia elnök és a német kancellár egyetértett egy közvetett banki adó - a megfogalmazás szerint banki hozzájárulás - bevezetése mellett, aminek fő célja a válságmegelőzés lenne. A Sarkozy-látogatás előestéjén szakértők úgy foglaltak állást: az unió, illetve az euróövezet jövője érdekében elengedhetetlen, hogy Berlin és Párizs közös nevezőt találjon, és ismét vállalja az unió motorjának korábbi szerepét. Ugyanakkor a megfigyelők is, a német újságok is csak találgatásokba bocsátkoztak azzal kapcsolatban, hogy mit is jelent valójában a szóban forgó európai gazdasági kormány. POLITIKAI ABSZURD ■■■' 'i,''«.-. SSSSSSSSSSSB IS v-__■■ ■ H8WMHHBHI Bin Ladent akarta megölni Pesavar. Őrizetbe vettek Észak-Pakisztánban egy amerikait, aki azt állította, hogy meg akarja ölni Oszama bin Ladent - közölte tegnap a pakisztáni rendőrség. Az 52 éves kaliforniai férfit egy erdős területen fogták el vasárnap. A rendőrök egy pisztolyt, egy tőrt és éjjellátó felszerelést találtak nála, valamint egy keresztény zsoltárokat tartalmazó könyvet. Az amerikai férfi a kelet-afganisztáni Nurisztánba készült, amelyet az al-Kaida vezetőjének egyik lehetséges rejtekhelyeként tartanak számon. A rendőrök először csak nevettek azon, hogy a férfi bin Ladennel akart végezni, de miután megtalálták nála a fegyvereket, elkezdtek gyanakodni. Az illetőt a pa-Vajon hol lehet bin Laden? (TASR/AP) kisztáni hírszerzés is kihallgatta. Arra a kérdésre, miből gondolta, hogy egyediH képes a 2001 óta nagy erőkkel keresett bin Laden nyomára bukkanni, azt felelte, hogy Isten vele van. (mti) Hiába tiltakozik a másfél milliós iszlám közösség Hadat üzentek a burkának
