Új Szó, 2010. június (63. évfolyam, 124-149. szám)

2010-06-14 / 135. szám, hétfő

10 Külföld ÚJ SZÓ 2010. JÚNIUS 14. www.ujszo.com WKKHinUMM Pakisztáni kettős játszma London. Anyagi támoga­tást, kiképzést és menedéket nyújt az afganisztáni tálib erőknek a pakisztáni katonai hírszerzés (ISI), amelynek tag­jai a tálibok irányító testületé­ben is jelen vannak. Ez áll az egyik patinás londoni egyetem tegnap közzétett jelentésében. A London School of Economics (LSE) szakértői tálib vezetők­kel, valamint nyugati és afgán hírszerzési illetékesekkel ké­szült beszélgetések alapján ál­lították össze jelentésüket. Szerintük Pakisztán „elképesz­tő méreteket öltő kettős játsz­mát” folytat. (MTI) Robbantás a bank előtt Bagdad. Pokolgép robbant tegnap az iraki központi bank bagdadi székháza előtt, legke­vesebb 15 ember halt meg. Ira­ki biztonsági források szerint a sebesültek száma 43. Most elő­ször lett a központi bank me­rénylet céltáblája. A pokolgép éppen akkor robbant fel, ami­kor a banki alkalmazottak munkaidejük leteltével el­hagyták az épületet. (MTI) Féltik a brit szuverenitást London. Nagy-Britannia mereven ellenzi, hogy az Eu­rópai Bizottság vagy bármely más EU-testület előzetesen vizsgálhassa, véleményez­hesse az EU-tagországok nemzeti költségvetési terve­zeteit. „A brit költségvetés tervezetét a brit parlament elé kell terjeszteni, és ehhez az ál­lásponthoz ragaszkodunk” - hangsúlyozta tegnap a BBC- nek Wüliam Hague brit kül­ügyminiszter. (MTI) Orosz hatalmi vetélkedés Moszkva. Dmitrij Med­­vegyev orosz elnök tegnap felmentette tisztségéből Vik­tor Cserkeszovot, a Szövetségi Fegyverszállítási Ügynökség Vlagyimir Putyin kormányfő szövetségesének tekintett ve­zetőjét, aki 2008 óta töltötte be ezt a funkciót. Az ügynök­séget 2007-ben hozták létre, ez a szervezet rendeli meg az állam nevében a fegyvereket, továbbá a különleges és hadi­­technikai eszközöket. A céget Medvegyev nemrégiben a vé­delmi tárca alá helyezte egy elnöki rendelettel. (MTI) Gázmérgezés az öbölben New Orleans. Az olajka­tasztrófa miatt a Mexikói­öbölben mentést végző hajók közül 120-nak kellett partra tennie az összesen mintegy 800 fős legénységet, mert egy ellátóhajó átszakított egy gázvezetéket az egyik plat­formnál, és mérgező gáz ke­rült a levegőbe. Gázmérgezés miatt 36 embert kórházba kellett szállítani. (MTI) A DPA szerint a szlovákiai választók a mindenütt jelen lévő korrupcióra és a nacionalista hőzöngésre mondtak nemet Orbán veresége is az MKP kudarca Pozsony/Budapest/Bécs/Lon­­don. Tényszerűen tudósítot­tak a világ vezető hírügynök­ségei a szombati szlovákiai választásokról. A brit Reuters például azt emelte ki, hogy egy lehetséges jobb­oldali pozsonyi kormány ja­víthat Szlovákia és Magyar­­ország viszonyán. ÖSSZEFOGLALÓ A Reuters úgy látja, egy jobb­oldali kormánykoalíció hatéko­nyabban harcolhat a korrupció eílen és csökkentheti a költség­­vetési deficitet. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy Ro­bert Fico továbbra is a leg­népszerűbb politikus Szlovákiá­ban, az eurozóna legszegényebb országában. A német DPA szerint a szlovákiai választók a mindenütt jelen lévő korrupció, a nacionalista hőzöngés és az elmúlt négy év populista gaz­daságpolitikája ellen tiltakoztak. A DPA kiemelte, a szélsőséges SNS elveszítette szavazótáborának a fe­lét, és azt, hogy Vladimír Mečiar pártja nem jutott be a parlamentbe. Megjegyzi, hogy a két magyar párt közül a radikálisabb MKP sem érte el a parlamenti küszöböt. Az APA osztrák hírügynökség kommentárja szerint Pozsonyban fordult a világ, és a győztes párt, a baloldali Smer valószínűleg ellen­zékbe kényszerül. Az APA úgy lát­ja, a szlovákok jelentős része szá­mára, így a miniszterelnöki poszt­ra is pályázó Iveta Radičová szá­mára megnyugvást jelent a radiká­lis MKP kiesése a parlamentből. A magyarországi Index.hu hír­portál megállapítja: „A magyaror­szági média és politika az elmúlt években radikalizálódott MKP-t támogatta, így különösen meglepő, hogy a párt nem került a parla­mentbe, a részben MKP-s szakadá­rok szervezte Híd viszont igen. A Híd ráadásul tisztán szlovákiai já­rásokban is kapott 1-1,5 százalé­kot, amire az MKP soha nem volt képes. Az MKP helyzetén a Fidesz is rontott az elmúlt hetek offenzívá­­jával (kettős állampolgárság, Tria­non-törvény), mivel a felvidéki magyarok a jelek szerint a megbé­kélés hívei.” Az Index hangsúlyoz­za: az MKP kiesésével Orbán Viktor látványos vereséget szenvedett, mivel korábban nem vett tudomást a Híd létezéséről, Csákyékat vi­szont mindenben támogatta, a vá­lasztások előtt két nappal például Esztergomban találkozott vele. Balázs Péter volt külügyminisz­ter a Népszabadságnak kijelentet­te: „Az MKP túl későn jött rá, hogy a Fideszre való túlzott támaszko­dás halálos csók a számára. S ami­kor feladta a túlzásba vitt lojali­tást, és kérte, hogy a magyar ál­lampolgársági törvény módosítá­sát ne fogadják el a szlovákiai vá­lasztások előtt, már késő volt. Ké­sőn ébredt rá az MKP arra is, hogy a Fidesz már nem az ő érdekeit te­kinti elsődlegesnek; Orbán állam­polgársági politikája magyar bel­politikai használatra készült.” Kovács László országgyűlési képviselő, volt külügyminiszter és uniós biztos hangsúlyozta: „A Fi­desz önző érdekből korábban a ro­mániai magyarságot osztotta meg, s később ugyanezt tette a szlovákiai magyarsággal is. Romániában a Fi­­deszhez kötődő csoport maradt alul, de a szakadás az RMDSZ pozí­cióit is gyengítette. Most ugyanez történt Szlovákiában is.” Semjén Zsolt, az Orbán-kor­­mány miniszterelnök-helyettese, a KDNP elnöke kijelentette: telje­sen átrendeződött a szlovákiai po­litikai mező, de a magyar kor­mány üdvözli azt, hogy várhatóan a jobbközép fog kormányt alakí­tani, és azt is, hogy a Híd-Most párt bekerült a törvényhozásba. Németh Zsolt (Fidesz) külügyi államtitkár kijelentette: a magyar kormány nyitott a párbeszédre a szlovákiai választások után meg­alakuló jobbközép koalícióval, és sajnálja az MKP kisesését a szlo­vák parlamentből. A Jobbik Magyarországért Moz­galom - mint a párt tegnapi közle­ménye fogalmaz - magyar szem­pontból rendkívül rossznak, ugyan­akkor számos okból igen elgondol­kodtatónak tartja a szlovák válasz­tások eredményét. A korábbi vitáin felülemelkedni nem tudó, ezért pártszakadást elszenvedő, és vá­lasztási kampányában saját prog­ram hirdetése helyett inkább főbb riválisát szapuló, a választási vitákat rendre elkerülő MKP kiesett a tör­vényhozásból. Ezzel lényegesen gyengült a felvidéki magyarság poli­tikai képviselete. E kudarcnak egyértelmű részese Orbán Viktor és Martonyi János is, akik határozott kiállása a párt mellett épp ellentétes hatást ért el: nem a jobb eredményt segítette, hanem a bukás esélyét nö­velte. (tasr, sita, mti, nol, ú) A liberálisok kaptak megbízást a kormányalakításra Wilders nyeregben van Flandriában csak flamand, Vallóniában csak vallon pártokra szavazhattak Előretörtek a függetlenségpártiak MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Az előrejelzéseknek nagyjából megfelelően a függet­lenségpárti, Bert De Wever vezette Új Flamand Szövetség (N-VA) elő­retörését hozták a tegnapi belgiumi parlamenti választások az első részeredmények, illetve exit poll adatokszerint. Úgy tűnik, hogy a holland nyelvű Flandriában a Belgium fo­kozatos kettéválasztását hirdető Új Flamand Szövetség (N-VA) most megelőzte a három évvel ez­előtti választásokat megnyerő ke­reszténydemokratákat, bár az előre jelzett 26 százaléknál, gyen­gébb eredménnyel. Egy kora esti felmérés valamivel húsz százalék fölötti eredményt jósolt az N-VA- nak, és kevéssel húsz százalék alattit a flamand keresztényde­mokratáknak. A Flamand Érdek nevű párt, amely nem csupán ra­dikálisan függetlenségpárti, ha­nem egyben idegengyűlölő szél­sőjobboldali formáció, az exit pol-Bert De Wever (SITA/AP) lók szerint veszített eddigi nép­szerűségéből. A franciaajkú Vallóniában vi­szont a szocialisták végeztek az élen a szavazatok kb. 32 százaléká­val -, a második helyre pedig a libe­rálisok kerültek 10 százalékponttal alacsonyabb aránnyal. A vallon ke­reszténydemokraták, illetve a kör­nyezetvédők egyaránt 14-15 száza­lék körül teljesítettek. Voltaképpen két választást tar­tottak, hiszen az északi ország­részben, Flandriában csak fla­mand, a déli Vallóniában pedig csak vallon pártok közül lehetett választani. A többségében fran­ciaajkú, de hivatalosan kétnyelvű Brüsszelben akár flamand, akár vallon pártokra leadhatta voksát a szavazópolgár. A részvételi arány mindig 90 százalék feletti, hiszen Belgium­ban - pénzbírság terhe mellett - kötelező a részvétel a választáso­kon. Belgiumban 1974 óta min­dig az ország lakosságának 60 százalékát kitevő flamand nép­közösség adta a miniszterelnö­köt. A szakértők tegnap csak ab­ban értettek egyet, hogy hossza­dalmas koalíciós alkudozásokra lehet számítani, (mti, ú) MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Hága. A szerdai hollandiai vá­lasztásokon győztes Szabadságért és Demokráciáért (WD) liberális pártot kérte fel szombaton Beatrix királynő, hogy tegyen lépéseket egy életképes koalíció összeková­csolására. Úri Rosenthal, a WD felsőházi frakciójának vezetője el­Ceert Wilders sóként azt vizsgálja meg, van-e esélye a koalíciónak a szélsőjobb­­oldali, Geert Wilders vezette Sza­badságpárttal (PW). A legtöbb szavazatot a WD kapta, de az isz­lámellenes PW erősödött meg a leginkább. Wüders már a válasz­tás éjszakáján közölte, hogy párt­ja benne kíván lenni az új kor­mányban. (Képarchívum) Moszkva nem szándékozik beavatkozni a kirgizisztáni belpolitikai konfliktusba Oroszország nem nyújt katonai segítséget ÖSSZEFOGLALÓ Biskek. Róza Otunbajeva ügy­vezető kirgiz államfő szombaton katonai segítséget is kért Oroszor­szágtól, de Moszkva közölte, hogy nem kíván beavatkozni a közép­ázsiai ország belpolitikai konflik­tusába. Ugyanekkor Otunbajeva aláírta azt a rendeletet, amelynek értel­mében figyelmeztetés nélkül is lő­hetnek a kirgiz fegyveres erők az etnikai konfliktusok körzetében. A kormány ugyancsak szombaton a tartalékosok részleges mozgósítá­sát is elrendelte, hogy megerősítse a zavargások megfékezéséért küz­dő erőket. Otunbajeva hangsúlyoz­ta: az Osban és körzetében kiala­kult helyzet „mind nagyobb erők bevetését követeli a fosztogatások, erőszak, gyilkosságok és az állam­­hatalommal való szembeszegülés hulláma ellen”. Tegnap reggel az átmeneti kormány állandó kijárási tilalmat rendelt el Osban városában és két másik déli körzetben. A legfris­sebb adatok szerint a többségi kirgizek és az üzbég kisebbség kö­zötti, a múlt csütörtök óta tartó összetűzéseknek 82 halálos áldo­zata és több mint ezer sebesültje van. Egy tegnap délutáni jelentés sze­rint a hadsereg ellenőrzése alá von­ta Os összes stratégiai pontját, így az annak számító városi pékséget is. A város vezetésének utasítást ad­tak arra, hogy nyújtson segítséget a különböző kereskedelmi közpon­tok megnyitásában, ahol a lakosság élelmiszert vásárolhat. Egy további utasításban a közszolgáltatások normalizálását rendelték el. Ezzel egy időben megkezdődött az út­akadályok eltakarítása a város fő útvonalain. Az átmeneti kormány hangoztatta, ha ellenállásba üt­köznek, a katonák lőni fognak. A tömeg korábban felgyújtott egy egyetemi épületet, és megostro­molt egy rendőrőrsöt. Ez utóbbi helyről és egy laktanyából fegyve­reket raboltak, illetve egy páncélo­zottjárművet. Ugyancsak tegnapi hír: Osban egy pakisztáni diákot megöltek, és 15-öt túszul ejtettek. Iszlámá­bádban közölték: a pakisztáni ha­tóságok megpróbálnak kapcsola­tot teremteni a kirgiz hatóságok­kal, tisztázandó a történteket. Kirgizisztánban közel 1200 pa­kisztáni diák tanul, (mti, ú) Varsói bejelentés Izrael is kéri a kiadatást Varsó/Jeruzsálem. A varsói ügyészség tegnap megerősítette, hogy az országban letartóztattak egy férfit a januári dubaji gyilkos­sággal - egy Hamász-vezető meg­ölésével - összefüggésben. Izrael­ben két miniszter is kérte, hogy Úri Brodszkit a zsidó államnak adják ki. A férfi lengyelországi elfogását, teljes nevét és azt, hogy az izraeli titkosszolgálat, a Moszad embere, a Der Spiegel honlapja tette közzé szombaton. Brodszkit okirat-ha­misításért fogták el a varsói repté­ren még június 4-én a német igaz­ságszolgáltatás európai letartózta­­tási parancsa alapján. Berlin azért kérte Varsótól a kiadatását, mert Brodszki „szerezte be” a dubaji moszados kommandó egyik tagjá­nak német útlevelét. A gyilkossá­got Dubaj Izraelnek, közelebbről a Moszadnak tulajdonítja, amit a zsidó állam hivatalosan sem meg nem erősít, sem nem cáfol. (MTI) Gyújtogatások, rablások, gyilkosságok kísérik a kirgiz-üzbég etnikai konfliktust. Mát több mint nyolcvanan haltak meg. (TASR/AP-felvétel)

Next

/
Thumbnails
Contents