Új Szó, 2010. június (63. évfolyam, 124-149. szám)
2010-06-11 / 133. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. JÚNIUS 11. Kultúra-hirdetés 9 Jirí Vejdélek cseh komédiája kellemes nyári mozi, mely valós élethelyzetekbe állított gyarlóságokról szól Megkísértett nők - kísértő férfiak A megkísértett nők: Vilma (Eliška Balzerová), Helena (Lenka Vlasáková) és Laura (Veronika Kubarová) (Fotó: Garfield film) Az Art Film Fest színészvendégei Trencsénteplic. Ajúnius 18-án kezdődő és 26-áig tartó 18. Art Film Fest elnevezésű szemlén három Színészmisszió Díjat is átadnak. Elsőként június 19-én a cseh Josef Abrhám részesül a kitüntetésben, 23-án Milan Kňažko, a zárónapon Gérard Depardieu látogat el Trencsénteplicbe, hogy átvegye a díjat, (tb) Irodalmi pályázatok kiértékelése a Brámer-kúriában Jubilánsait köszönti a SZMÍT Álomfílm. Akárha hollywoodi lenne. Profi módon van megcsinálva, pontosan van megszerkesztve, lényegre törően van megvágva, tökéletes életképekkel bombázza a nézőt, a helyzeteket még az elfogadhatóság határán bolondítja meg érzelmekkel, van benne teatralitás, van benne mese, hab és macsó humor, hosszú is eléggé (két óra), de akár még folytatódhatna is, elnézné az ember, TALLÓSl BÉLA Van benne valami szappanoperaszerű, amennyiben nem törekszik ún. magas művészeti megoldásokra. Nem áttételekben beszél, hanem egy az egyben tálal, semmi stilisztikai plusz, vagy csak minimum, mintha csak Isaura mondaná Alvarónak vagy Leonciónak. Ez a cseh komédia nem írja le hosszan a kamerával a környezetet, és nem hagyja hosszan mélázni benne a szereplőket, amiként Valuska János andalog Tarr Béla Werckmeister harmóniákjában, hanem tömör megfogalmazásban beszélteti, tépelődés nélkül cselekedteti a szereplőket. (A Werckmeister harmóniák kedvenc Tarr Béla-filmem.) A Megkísértett nők (Ženy v pokušení) című cseh vígjátéknak nincsenek mély csendjei, amiként Bergman Suttogások és sikolyok című drámájának; a cseh opus minden jelenete cselekménytől hangos, sokszor már harsány. Nem húz le szürke esővel zuhogó depresszióval, teli van napfényes energiával, még ha nem is mindig vidám az, amit látunk - van olyan jelenete e vígjátéknak, amikor nem a kacagástól indulnak meg a könnycsatomák. Ám a vígjáték forgatókönyvírójaként és rendezőjeként Jirí Vejdélek még a legkomolyabb helyzetet is tudja humorral, iróniával, mértékletes szarkazmussal tálalni. Ez a fajta ironikus-szarkasztikus távolságtartás jellemzi a film leginkább 'szívfacsaró jelenetét is - amely a mozit szinte közös orrfúvásos performansszá változtatta a sajtóvetítésen amikor az elhunyt főhős, Vilma (Eliška Balzerová) mielőtt betolnák a krematórium kemencéjébe, a ravatalon megelevenedik, és utolsó tanácsokkal látja el a lányát - természetesen ez csak egy képzelet-jelenet, eléggé a giccs határán egyensúlyozgatva. A sajtóvetítést követően Eliška Balzerovától megkérdezték, nem volt-e kellemetlen a koporsóban feküdni. „Ellenkezőleg - mondta a színésznő a nevetést volt nehéz visszatartani.” A jelenetet ugyanis - magyarázta aztán - nem műteremben, hanem valódi krematóriumban vették fel. Az alkalmazottat, aki a'koporsót tologatta, Andélnek (Angyal) hívták, és a beállítások során fesztelenséget váltott ki, mikor „pán Andélt” utasították. ,A hamvasztóba viszont mát nem a pán Andél, hanem a Windows küldi a koporsót” - egészítette ki az elmondottakat a rendező. Ilyenféle hangulat, alapállás, rendezői-alkotói attitűd jellemzi a filmet: a komolyat se komolyan mondja, a rosszban is meglátja a jót. Nem belevisz a helyzetbe, hanem távolságtartással felülnézetből láttatja, nem átéltet, hanem átláttat: s mindezzel nagyszerűen szórakoztat. Méltó párja az előző Vejdélek-opusnak, a Társasutazásnak, amely ugyancsak valós élethelyzetekbe állított gyarlóságokról anekdotáz úgy, hogy tanulságosan szórakoztat. A Megkísértett nők három nőről szól. A negyvenes éveiben járó Helénáról (Lenka Vlasáková), aki huszonhárom évig kitartott egy férfi mellett, egészen addig, míg a férj félre nem lépett egy néger nővel. S bár pszichológus, és fő területe a párkapcsolati tanácsadás, saját érzelmi válságát nem képes lélektantudása szerint kezelni. A húszévesek nemzedékét képviseli a lánya, Laura (Veronika Kubarová), aki olyan megrögzött környezetvédő, hogy ha a barátja bánatában felakasztaná magát egy fára, elsőként a fa sorsa aggasztaná, hogy nem volt-e védett. Végül a hab a tortán Vilma, az anya és nagyanya, aki nagykanállal fogyasztotta a férfiakat, egész archívumot épített ki szerelmi naplóiból, amelyekben részletesen leírta, ki milyen mérettel ostromolta és vette be. Helena a drámai vonal, Vilma, az egykori, mostanra elfelejtett színésznő figurája a komikus véna - bár megnyilvánulásai helyenként eltúlzottak. Laura pedig valahol kettőjük között lavíroz, keresi a köztes, de intenzív utat. Egy azonban közös bennük: a férfiak részéről érkező kísértés elől egyikük se szívesen térne ki. S érkezik is a kísértés több férfi személyében. A kísértés legvágyottabb „tárgya” azonban a szolid, szelíd, kisfiúsán angyali Jakub (Vojtech Dyk), aki alig férfi ugyan, de ennivalóan bájos, s adakozóan hagyja is, hogy jóízűen falatozzanak belőle a nők, korhatár nélkül! Jirí Vejdélek új opusa férfiaktól megkísértett nőkről és nőket megkísértő férfiakról szóló női film. Amely azonban férfi szemmel is igaz, valódi gyöngyszeme a komédiázásnak. Különösen, hogy a történetét egy férfi álmodta vászonra. A fiatal cseh rendező elmondta a pozsonyi sajtótájékoztatón, hogy azért ismeri ilyen jól a nőket (ahogy a film tanúbizonyságot is tesz róla), mivel nők között nőtt fel, két nővére van, s anyai részről több nagynénje. S mint mondta, azért tűnhetnek olyan valószerűnek a kellemetlen szerelmi bonyodalmak, mert megélte. Vejdélek filmesként a férfiakat sem szeretné cserben hagyni: tervezi, hogy filmbe foglalja őket is. Szándéka szerint az azonban nem a megkísérlésükről, hanem a reményeikről fog szólni. Addig is nézzük a nőket, ámuljunk a megkísérléseken, hogy kiderüljön, miért szállítják ki a teherautónyi tűsarkút, torokszorítóan hatásos zárójelenetben. ÚJ SZÓ-TÁJÉKOZTATÓ Pozsony. Az irodalom lesz ma a főszereplő a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumának pozsonyi székházában, a Brámer-kúriában (Žižkova 18). A Szlovákiai Magyar írók Társasága (SZMÍT) 10 órától az életjubileumukat a közelmúltban - vagy a közeljövőben - ünneplő tagjait, Bereck Józsefet (65), Popély Gyulát (65), Dobos Lászlót (80), Duba Gyulát (80), Fonod ÚJ SZÓ-HÍR Mesejátékot, drámát és zenés vígjátékot visz a következő két hétben sorra kerülő tájelőadásaira a Komáromi Jókai Színház társulata. A jövő héten kedden, június 15-én este hat órakor Ajnácskőn, a kultúrházban Süsü, a sárkány kalandjain derülhet felnőtt és gyermek. Másnap, 16-án Rimaszombatban, a városi művelődési központban is a híres egyfejű szórakoztatja majd a kis nézőket délelőtt fél tizenegytől. A zenés bábos meserevüt Pille Tamás rendezte. Este a drámakedvelőket várja Zoltánt (80), Szeberényi Zoltánt (80), Lehoczky Viezler Terézt (90), L. Erdélyi Margitot (65), Kövesdi Jánost (70), Tóth Elemért (70), Tőzsér Árpádot (75) köszönti. A jubilánsok köszöntését követően, 13 órakor a SZMÍT két pályázatának (a pályakezdő írók számára kiírt Pegazus, valamint a pedagógusok részére kiírt meghatározó olvasámányélményem - diákjaimnak) kiértékelése szerepel a programban, (ú) ugyanoda a színház társulata: 19 órakor kezdődik Anton Pavlovics Csehov Három nővér című darabjának Martin Huba rendezte előadása. Ezt a produkciót láthatja majd a Magyar Színházak XXII. Kisvárdai Fesztiváljának közönsége és szakmai zsűrije is, június 23-án, szerdán 18 órakor. Az Anconai szerelmesek is feltűnnek Kisvárdán. Lévay Adina m.v. rendezését június 21-én, hétfőn 21 órakor tekinthetik meg a Kisvárdai Várszínház nézői. Másnap, június 22-én kedden este hat órakor Királyhelmec kultúrházában adják majd elő a zenés vígjátékot, (szél) Ajnácskő, Rimaszombat, Kisvárda, Királyhelmec Utazik a Jókai Színház David Grossman izraeli írónak ítélték oda a német könyvszakma békedíját Síkraszáll a megbékélésért MTl-JELENTÉS Berlin/Frankfurt. David Grossman izraeli írónak, újságírónak ítélték idén a német könyvszakma békedíját - jelentette be tegnap, a berlini könyvnapok kezdetén a Német Könyvkiadók és -kereskedők Egyesülete. A békedíj az egyik legrangosabb németországi kitüntetés, amelyet hagyományosan a frankfurti nemzetközi könyvvásár zárónapján adnak át. 25 ezer euróval jár, eddig két magyar kitüntetettje volt: 1991-ben Konrád György, 2004-ben pedig Esterházy Péter. Grossman októberben, a frankfurti Szent Pál-templomban veheti át a díjat. A békedíj alapítványi tanácsának indoklása szerint az 56 éves iz-David Grossman (TASR/AP-felv.) raeli író „tevékenyen síkraszáll az izraeliek és palesztinok közötti megbékélésért”. „Könyvei arról tanúskodnak, hogy az erőszak, gyűlölet és elüldözés közel-keleti spiráljának csak az odafigyelés, az önmérséklet és a szó erejével lehet véget vetni”-írták. Az Egy nő menekül egy hírtől című főművében Grossman a nyelv jelentőségéről írt az identitáskeresésben, és óva intett a nyelv növekvő „militarizálásától”. A több mint 30 nyelvre lefordított könyvben elsősorban Izrael önazonosságával és az izraeli-palesztin konfliktussal foglalkozik. Emellett tevékenyen részt vesz a közel-keleti konfliktus békés megoldásának lehetőségeiről zajló politikai vitában is. Egyik fia a libanoni háborúban halt meg. A Jeruzsálem egyik külvárosában élő kétgyermekes családapát írói munkásságáért többször kitüntették, Németországban megkapta a Scholl Testvérek-díjat is. GALÁNTÁN a Városi Művelődési Központban 2010. június 11-én 19 00 órakor az ország egyetlen politikusmentes műsora KOLTAI RÓBERT és GALLA MIKLÓS majd Bognár László zenés műsora Belépődíj: !,-€ Jegyek elővételben 0,50€ a Csemadokban kaphatók tel.:031-780-23-96 MINDENKIT SZERETETTEL VÁRUNK! MP910918
