Új Szó, 2010. június (63. évfolyam, 124-149. szám)

2010-06-11 / 133. szám, péntek

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. JÚNIUS 11. Vélemény És háttér 7 TALLÓZÓ MAGYAR SZÓ Kihirdették Belgrádban a nemzetitanács-választások hivatalos végeredményét - írta a Magyar Szó című újvi­déki lap. Az új összetételű Magyar Nemzeti Tanácsban 28 képviselője lesz a Vajda­sági Magyar Szövetség által támogatott Magyar Összefo­gás listának, a maradék hét hely a másik négy lista között oszlik meg. Négy mandátum jutott a Vajdasági Magyar­ként Európába listának, amely mögött Borisz Tadics szerb elnök Demokrata Párt­ja áll. Egy-egy képviselői he­lyet szerzett a VMSZ-ből az év elején kizárt Bunyik Zol­tán újvidéki polgármester­helyettes és Rácz Szabó Lász­ló, a zentai önkormányzat elnöke vezette Kézfogás a Magyarságért-Polgári Moz­galom lista, a Magyar Liga lista és a Magyar Remény Mozgalom, (mti) Számos szlovák nem tartja tiszteletben a magyarok nemzeti érzéseit, nyelvét, történelmét, ami bánt engem Miért választom a Hidat? ŠTEFAN HRÍB Rendkívül fontos a holnapi vá­lasztás, az eredménye viszont a rendszerváltás óta megtartott voksolások közül a legkétsége­sebb. Minden százalék, minden egyes szavazat arról dönt, a mai kormány marad-e hatalmon, tele nacionalistákkal, primitív tolva­jokkal, vagy egy jobb váltja fel. Ebben a helyzetben mindenki­nek - akinek fontos az ország sor­sa - kötelessége holnap az urná­hoz járulnia. Én elmegyek, és a Most-Hídra adom a szavazatom. Három komoly okom van rá. Az első - Bugár Béla tisztessé­ges ember. Újságíróként húsz éve ismerem, és tudom, hogy nem lop, betartja adott szavát és a magyar-szlovák együttműködés és barátság mellett tette le a ga­rast. Ezen kívül a Híd jelöltlistáján szerepelnek az OKS emberei is, akik 1989 óta küzdenek e két, egymáshoz közeli nép barátságá­ért. A Híd választása ennek a ba­rátságnak a választása. A másik érv, amely amellett szól, hogy a Hidat válasszam az, ha a mai kormányt, amely a ma­gyarokat ellenségnek tekinti, le akarjuk váltani, az ellenzéknek elegendő voksot kell szereznie. Ezért nagyon fontos, hogy a Híd a szavazatok több mint öt százalé­kát megszerezze, és bejusson a parlamentbe. Ezért kérem az Új Szó olvasóit, hogy holnap menje­nek választani, és Bugár Béla párt­ját támogassák. Ezzel fontos lé­pést tesznek annak érdekében, hogy a nacionalista kormányt a nemzetek egyetértésének kormá­nya váltsa fel. A harmadik ok személyes: szlovákként támogatni akarom Bugár Bélát és az őt körülvevő, a vele szimpatizáló magyarokat, mert.úgy érzem, mi, szlovákok az adósaik vagyunk. Bugár és emberei a múltban minden jó törvényt elfogadtak, amelyek előbbre vitték Szlovákiát. És ez nem volt mindig könnyű. Mégis sok szlovák (nem csak az SNS- beliek, mert ostoba nacionalis­ták az ellenzékben is vannak) azzal gyanúsítja őket, hogy nem lojálisak ehhez az országhoz, hogy inkább Magyarországot tartják hazájuknak, és titokban arról ábrándoznak, hogy Dél- Szlovákia leszakad Szlovákiáról. Közben számos szlovák nem tartja tiszteletben a magyarok nemzeti érzéseit, nyelvét, törté­nelmét. Ez bánt engem, és szlo­vákként szégyellem magam, hogy néhány nemzettársam így gondolkodik. Az, hogy holnap a Hídra szavazok, azt jelenti, hogy szlovákként elnézést . kérek önöktől, a mi magyarjainktól, amiért saját nemzetem egyes tagjai így gondolkodnak. Csak a saját nevemben beszélek - azt szeretném, ha megbékélnénk és együttműködnénk. Tudom, hogy a szlovákiai ma­gyarok bonyolult helyzetben van­nak. Tudom, hogy a Híd és az MKP között kell választaniuk, te­hát Bugár és Csáky közt. Csákyt ráadásul Orbán is támogatja, aki ügyes és intelligens politikus, akiknek a mi koalíciós politikusa­ink a lába nyomába se érnek. Még­is azt gondolom, hogy Bugár Béla Híd pártjának választása jobb megoldás, mert a pártelnök min­den hiányosságával, hiúságával és lobbanékonyságával egyenes em­ber, aki kész a szlovák demokra­tákkal való együttműködésre. Ez­által nagyobb lehetősége van ar­ra, hogy a következő kormányban megvalósítsa a magyar kisebbség érdekeit. Az MKP támadásai, hogy Bugár elárulja a magyar kisebbsé­get, szétveri az egységet arra em­lékeztetnek, amikor 1992-ben Mečiar hasonlóképpen reagált bí­rálói szavaira. Csáky pártja ezzel az övön aluli ütéssel elvesztette minden szimpátiámat. Belső megnyugvást érzek hol­nap, amikor leadom a Hídra a szavazatomat, örömmel, amelyet senki sem vehet el tőlem. Itt, a nyugtalan Közép-Európában a nemzetek barátsága mindig egyéni döntés függvénye. Holnap a voksommal újra szabadon vá­lasztok. A szerző a .týždeň főszerkesztő­je és a Lámpa című tévéműsor vezetője. A politika nem a barátságról szól, hanem az érdekképviseletről és a kompromisszumokról Miért szavazok az MKP-ra? KÖVESDI KÁROLY Feladták a leckét Bugárék a szlo­­/ákiai magyaroknak! Mindazonál­­:al én az MKP-ra fogok szavazni, innék oka egyszerű. Egyetlen szlo­­/ák párt sem vállalja fel a szlovákiai nagyarság képviseletét, ennek :zámos tanújelét adták. Kisebb­égben élő etnikum érdekeit, külö­­íösen, ha azt a többség ellenfélnek, egjobb esetben megtűrt idegennek artja, csak etnikai párt tudja képvi­­elni. Nincs két magyar pártunk, sak az MKP. Illetve van a Híd, mely félig-meddig magyar, meg­­pékelve szlovák demokratákkal, uni nem lenne baj, de a társadalmi éke, a barátság, a szeressük egy­­rást gyerekek-féle szlogenek nem lkothatnak választási programot, z szépen hangzik, csak édeskevés hhoz, hogy fordítson a sorsunkon, társadalmi békét ugyanis nem az fogja megteremteni ebben az or­szágban, ha szép eszmék mentén (és akkor nem szólok az érdekek­ről, pedig lehet, hogy arról kellene) összeborulunk a társnemzettel. A politika nem a barátságról szól, ha­nem az érdekképviseletről és a kompromisszumokról. Az első, azt hiszem, mindenki számára világos. A második annak függvénye, hogy mit szeretne elérni az itt élő ma­gyarság, amelyet húsz év óta az or­ránál fogva vezetnek. A mostani ka­tasztrófakormány csak a jéghegy csúcsa, amelyet dicséretes lenne le­törni, de attól még megmarad a tár­sadalmi feszültség, hiszen a többi - beleértve az ellenzékieket is - szlo­vák pártban is akad jócskán nacio­nalista. A társadalmi béke megte­remtése ráadásul nem a kisebbség feladata. Azért, tetszik, nem tet­szik, a szlovák demokratáknak kell többet tenniük, és nem csak négy­évente egyszer. Ahelyett, hogy be­sorakoznak Bugár csapatába, a szlovák demokraták sorait kell erő­síteniük. Egyszerűen azért, hogy erősödjenek, és le tudják győzni a nacionalizmust. A szlovákiai magyarság érdekeit - látva az asszimiláció következ­ményét, alkotmányos nem-létün­ket, elfuserált megyerendszerün­ket, sorvadó iskolarendszerünket, az összes eddigi kormány által fel­állított tiltótáblák erdejét - nem le­het egy választási időszakra, Fico, Slota vagy Mečiar pártjainak pilla­natnyi helyzetéhez, preferenciái­hoz mérni. Vágyván elképzelésünk a jövőnkről, vagy megette a fene. Múltunkat kényszerű kilencven évben méljük, jövőnket sem lehet négy évben meghatározni. Bár megfogadtam, csak arra a pártra fogok szavazni, amely választási programjába felveszi az autonómia elérését (ami a legtisztább modellt kínálja a konfliktusmentes együtt­élésre), tisztában vagyok vele, hogy ezzel még a megdolgozott, agyamosott szlovákiai magyarság­nál sem lehet pontokat szerezni. De az MKP legalább nem bújtatja hangzatos szlogenek mögé az önös érdekeit. Ismédéin: a szlovák nacionaliz­mus a szlovák demokraták prob­lémája. A kisebbség szerepe annyi lehet, hogy teljes erejével, minden potenciáljával (ahogyan tette is az MKP nyolc éven át) támogatja tö­rekvéseiket. Ők pedig segítik és támogatják identitásunk megtar­tására, jólétünkre irányuló törek­véseinket. Ehhez az kell, hogy a szlovákiai magyarságnak erős képviselete és súlya legyen - nem­csak a parlamentben, hanem a tár­sadalomban is -, és ne hagyja ér­vényesülni a szalámitaktikát. KOMMENTÁR Mennyit ér egy szavazat? TOKÁR GÉZA Ügyan formálisan a Smer a legnépszerűbb politikai erő Szlovákiá­ban, valójában létezik egy ideológia, aminek még Robert Fico párt­jánál is erőteljesebb a képviselete a szavazók között: a passzívak fantompártja. Rengeteg oka van annak, hogy a választópolgár nem megy el sza­vazni: jobb dolga akadt, úgy érzi, hogy egyetlen párt sem képviseli az érdekeit, minden politikust disznónak tart, egyáltalán nem ér­deklik az ország ügyei, vagy éppen úgy gondolja, hogy távolmara­dásával nem befolyásolja a végeredményt. Valóban ennyire jelentéktelen lenne egy voks? Egy szavazatnak csak nagyon speciális esetekben van döntő súlya, de ha belegondo­lunk, mennyi dolgot befolyásolhat a döntésünk, a kép már nem ennyire egyértelmű. Ahhoz, hogy egy párt bejusson a parlamentbe, nagyon gyenge, öt­venszázalékos részvételi arányt feltételezve mintegy száztízezer szavazatra van szüksége. Durván ennyien laknak összesen a Ko­máromijárásban. Ha egyszer egy párt átlépte a parlamenti küszöböt, tizenhárom­­ezer voks ér egy mandátumot. El tudjuk képzelni? Ha Nagykürtös egész lakossága egy pártra szavazna, akkor az azonnal egy képvi­selői helyet érne. Nem mindegy persze, hogy a parlamentben pontosan ki is ül ab­ban a székben, amit verejtékes munkával megszerzett magának kedvenc pártunk. Ha feltételezzük, hogy pártunk hatszázalékos eredményt ért el, akkor ehhez mindössze négyezer karikázásra van szüksége bárkinek a választási listáról. Ez azt jelenti, hogy Tiszacsemyő lakossága elméletileg bárkit.bejuttathatna a parla­mentbe. Nem beszéltünk még arról, hogy minden leadott voks növeli a részvételi arányt - bárkire szavazunk is, annyival nehezebb dolga van a parlamentbe kerüléssel Slotának vagy Mečiamak. Igen, még Csákynak és Bugámak is, ha éppen nem őket támogatjuk a vok­­sunkkal. Végül, de nem utolsósorban minden szavazattal, amit a nagy pártokra adunk le, támogatjuk őket nagyj ából hét euróval az állami költségvetésből. Egy szavazat valóságos értéke tehát gyenge választási részvétel mellett: egyszázezred parlamenti képviselet, egytizennégyezred képviselői mandátum, egy négyezred képviselő, valamint hét eu­ró. Jó üzlet? Mindenki döntse el maga, gondolja megjól. Négy­évente egyszer adott az a lehetőség, hogy egyáltalán megfontolja. Azt nem lehet mondani, hogy nincs választék. Ott az MKP és a Híd. Aki szerint az SaS, vagy az SDKÚ a megoldás, válassza őket. For­radalmi hajlamú szavazók fontolják meg valamelyik kispártot, vagy a Pali Búcsúpohara Vidám Parlamenti Pártot (a hasonlóan vicces Borbarátok Pártja sajnos beolvadt a Szlovák Testvériségbe, úgyhogy bennük nagyot csalódhatott a közvélemény). Egy dolog biztos: minden le nem adott szavazat Ficót, Slotát, és Mečiart erő­síti - négy év után mindenki tisztában lehet vele, mit is jelent ez számunkra. FIGYELŐ Csehországi reformok Széleskörű politikai, gazda­sági és társadalmi reformokat tervez az új kormánykoalíció lét­rehozásáról tárgyaló három cseh jobboldali párt. „Megállapod­tunk, hogy megkezdjük a munkát a választási törvény módosítá­sán, mely lehetővé tenné a köz­vetlen államfőválasztást” - jelen­tette be Petr Nečas. A Polgári De­mokratikus Párt (ODS) kormány­főjelöltje a múlt héten kapott megbízatást Václav Klaus köztár­sasági elnöktől a kormányalakí­tási tárgyalásokra. Nečas elismer­te: ő inkább a jelenlegi rendszer, a parlamenti elnökválasztás híve, de kész elfogadni a többségi ál­láspontot, s keresni a kompro­misszumos megoldást. Az elnöki jogkörök módosításáról egyelőre vitáznak a felek. Nečas szerint az­zal senki sem számol, hogy az el­nöki jogkörök megerősödhetné­nek. „Szükségesnek tartjuk az al­kotmány felülvizsgálatát is, és meg kellene vitatni a jogkörök jobb felosztását az államfő, a képviselőház és a szenátus közötti’ - mondta Karel Schwar­zenberg, a TOP 09 elnöke. Radek John, a Közügyek elnöke szerint a közvetlen lakossági elnökválasz­tást lehetővé tevő jogszabályvál­tozásokat mihamarabb tető alá kell hozni, s el kell fogadni. A Pol­gári Demokratikus Párt, a TOP 09 párt és a Közügyek (W) párt a múlt hét elején több szakértői csoportot hozott létre, amelyek feladata kidolgozni a kormány­­program alapelemeit. A szakértői bizottságok megállapodásait a pártelnökök hagyják jóvá. A pár­toknak eddig már több kérdésben - például ä nyugdíjreform alap­elemeiben, az egyetemi tandíj be­vezetésében - sikerült közös ne­vezőre jutniuk. A nyugdíjreform­ról folyó vitába a jövőbeni koalí­ció szeremé bevonni az ellenzéki Cseh Szociáldemokrata Pártot (CSSD). „Miután ez a kérdés több évtizedre meghatározza a Cseh Köztársaság jövőjét, fontosnak tartjuk, hogy a döntés kidolgozá­sába a CSSD is bekapcsolódjon” - fejtette ki Nečas, a kormányelnöki tisztség várományosa. Az egye­temi tandíj kérdésben az a megál­lapodás született, hogy 2013-ig bevezetik, s az évi összeg nem ha­ladhatja meg a 10 ezer koronát. A fizetés módjáról nincs döntés, elvi megállapodás van arról, hogy a diákok a tandíjra kedvezményes kölcsönt vehetnénekfel. Afizetési kötelezettség a Csehországban tanuló szlovákiai diákokra is vo­natkozna. (kés)

Next

/
Thumbnails
Contents