Új Szó, 2010. június (63. évfolyam, 124-149. szám)
2010-06-10 / 132. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. JÚNIUS 10. Közélet-hirdetés 3 Másodszor lehet több mint egy magyar pártra szavazni, a választások egyik nagy rébusza, hogy mind a kettő bejut-e a parlamentbe Kis szlovákiai magyar párttörténetek Szlovákiai magyar pártok eredményei 1990 óta Részvétel: 3455 651 95,39% Részvétel: 3 174436 84,20% MKDM-Ejyüttélés 292 363 8,66% MKDM-Együttélés 228 885 7,42% 14 képviselő MPP 70689 2,29% A Független Magyar Kezdeményezés (FMK) jelöltjei a (VPN) listáján indultak. MDKM-Együttélés: 14 képviselő, MPP: 0 képviselő Valamikor régen, kormánypozícióban (TASR-felvétel) 1994 1998 1 Részvétel: 2 932 669 75,65% ■ Részvétel: 3 389346 84,24% I fl Magyar Koalíció 292936 10,18% ■ MKP 306623 9,12% 1 17 képviselő 15 képviselő 2002 2006 1 Részvétel 2 913 267 70,06% H Részvétel: 2335917 54,67% 1 1 MKP 321 069 11,16% ■ MKP 269 111 11,68% 1 20 képviselő 20 képviselő Másodszor áll elő olyan helyzet a hazai parlamenti választásokon, hogy két magyar párt vár a szlovákiai magyarok támogatására - hacsak nem számítjuk az 1990-es választást, amelyen a Független Magyar Kezdeményezés jelöltjei a rendszerváltó VPN listáján kaptak helyet, valamint az 1998-as voksolást, amikor egy Mééiar-féle magyar párt is csatasorba állt. A bársonyos forradalom óta a szombati lesz a hetedik szabad parlamenti választás. MÓZES SZABOLCS A többpártrendszer nem teljesen ismeretlen a szlovákiai magyarság számára, igaz, főként a két világháború közötti időszakra volt jellemző. Az első Csehszlovák Köztársaságban több párt küzdött a magyar voksokért, igaz, akkor még másak voltak a népességi viszonyok is: a magyarok Szlovákia lakosságának ötödét tették ki, a választási rendszer is eltérő volt a jelenlegitől. Az 1920-as első csehszlovákiai parlamenti választásokon három - részben vagy egészen - magyar párt küldött képviselőket a törvényhozásba, a helyzet csak 1936-ban, az Egyesült Magyar Párt létrejöttével változott meg. Az egyesülést nagyban támogatta a revíziós célokat követő Magyarország. Sok párt A '89-es bársonyos forradalom után több magyar párt is alakult, majd fokozatosan kezdett letisztulni a hazai magyar politikai paletta. A legnépszerűbb magyar pártnak számító Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom (MKDM) - melynek a jelenlegi két pártelnök, Bugár Béla és Csáky Pál is vezető tisztségviselői voltak - már az 1990-es első szabad választások előtt koalícióra lépett a Duray Miklós vezette Együttéléssel. A koalíció a magyarok hozzávetőleg 85- 90%-ának szavazatát szerezte meg. A többiek túlnyomó többsége a rendszerváltó Nyüvánosság az Erőszak Ellen (VPN) listáján induló FMK-sjelöltekre adta voksát. A helyzet 1992-re változott meg, amikor a VPN már nem létezett, a Magyar Polgári Párt pedig külön indult a választásokon - akkor egyik oldalon sem merült fel annak lehetősége, hogy közös, nagy magyar koalíció jöjjön létre. Ekkor kérdéses volt a parlamenti magyar képviselet jövője is, az MKDMEgyüttélés blokknak ugyanis koalícióként 7%-ra volt szüksége a bejutáshoz, az MPP-nek pedig 5-re, s félő volt, hogy egyikük sem tudja ezt elérni. Végül a koalíció négy tized százaléknyi különbséggel vette az akadályt, az A. Nagy László vezette MPP viszont mélyen az 5%-os küszöb alatt maradt. Az MPP az összes járásban alulmaradt az MKDMEgyüttélés blokkal szemben, a legnagyobb különbség a kelet-szlovákiai régióban volt a két tömörülés között: ott közel hatszor annyian voksoltak a koalícióra, mint a liberális pártra. A többi járásban nagyrészt 3:1-hez volt a két pártra leadott szavazatok aránya. Nagykoalíció, egypárt 1994-ben jött létre először nagykoalíció a magyar pártok között. A Magyar Koalíció (MKJ közel 300 ezer szavazatot szerezve 17 képviselőt juttatott a parlamentbe. A koalíció 1998-ban a harmadik Mečiar-kormány által életbe léptetett választási törvénymódosítás következtében egy párttá alakult Magyar Koalíció Pártja néven - korábban nem is merült fel reálisan az MKP elődpárljainak egyesülése. 1998-ban az MKP mellett egy másik magyar párt, a HZDS-hez közeli körök által létrehozott Magyar Népi Mozgalom a Megbékélésért és Jólétért (népi nevén a „hosszú nevű párt”) is indult a választásokon. Az MNMMJ 0,19%-os eredményével megbukott s hamarosan megszűnt. Az MKP 1998-ban gyengébb eredményt ért el, mint az MK négy évvel korábban, amiben két tényező játszott közre: a magasabb országos részvételi arány és az, hogy a magyar választók egy része a szlovák ellenzéki pártokra szavazott Mečiar megbuktatása érdekében. 2002-ben az MKP már jobban szerepelt, a 321069voks a legtöbb, amit az elmúlt 20 évben magyar párt kapott. Ez akkor 20 képviselői helyet jelentett, ugyanúgy, ahogy a 2006-os 269 111 szavazat. Ekkor viszont arányszámaiban ért el a párt történelmi eredményt, 11,68%-ot. A magyar szavazók az elmúlt 20 évben mindig nagyobb számban járultak az urnákhoz, mint a szlovákok, így a magyar pártok akkor számíthattak jobb eredményre, amikor alacsony volt az országos részvétel. 2006-ban csak a választók alig több mint fele ment el szavazni, elemzők szerint idén sem valószínű sokkal magasabb részvételiarány. FIZETETT POLITIKAI HIRDETÉS Válassza a számot A KORMÁNYVÁLTÁS CSAK VELÜNK SIKERÜLHET MOST HID az egy üttműködés pártja - strana spolupráce MP910910
