Új Szó, 2010. június (63. évfolyam, 124-149. szám)
2010-06-08 / 130. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. JÚNIUS 8. Hirdetés 3 FIZETETT POLITIKAI HIRDETÉS Berényi József: Az MKP politikáját jellemzi leginkább a folytonosság A politikustól felelősségteljes magatartást várnak „Kampányrendezvényeinken mindenhol nagy volt a részvétel. Tudjuk, akik eljöttek, azok többnyire biztos választóink. Vannak azonban, akik még nem döntöttek, hozzájuk is eljuttattuk üzenetünket, hogy szavazzanak az MKP-ra, arra a pártra, amely 12 éve képviseli az itteni magyarságot, Dél- Szlovákiát. A Magyar Koalíció Pártjának megvan az esélye, hogy nemcsak parlamenti párt, hanem kormánypárt is legyen” - mondta Berényi József parlamenti képviselő, a párt elnökhelyettese. • Képviselő úr, egy időszerű téma, az árvíz mennyire befolyásolta kampányukat? Örömmel tapasztalhattuk, hogy az emberekben él az egymás iránti szolidaritás, és a bajban össze tudnak fogni. Alsószelinek is, ahol élek, egy része veszélybe került, amit a helyi lakosok segítőkészségének köszönhetően sikerült elhárítani és megelőzni a civilkárok jelentős részét. Azon leszünk, hogy az új kormány nagyobb figyelmet szenteljen a belvízkárok elhárításának is. Egy héttel a választások előtt a kárpótlást mindenki kilátásba helyezte. Bízom benne, hogy ez nem csak afféle ígéret a Smer részéről, mint a BMG és a Horizont klienseivel szembeni ígéret volt 2006-ban. Azon leszünk, hogy meglegyen a politikai akarat arra, hogy elsősorban a civil lakosság kárát, de a mezőgazdákat ért károkat is legalább részben megtérítse a kormány. • • Megrázó képeket láttunk az utóbbi napokban az országnak szinte valamennyi térségéből. Úgy tűnik, ilyen helyzetben minden más kérdés háttérbe szorul, beleértve az itteni magyarság sorskérdéseit is. Csak részben. A választók mindenhol kinyilvánították azt az elvárásukat, hogy az MKP továbbra is álljon ki a magyar közösség érdekében. A munkahelyteremtés, az infrastruktúrafejlesztés, a szociális helyzet javítása, a déli gyorsforgalmi út megépítése olyan fontos célkitűzéseink, amelyeket az emberek sok régióban hallani akarnak, és elvárják, hogy ezek 2010 után teljesüljenek. Nemzeti közösségünk politizálása ma sokkal több pilléren nyugszik, mint a kilencvenes évek elején, ezeknek a kihívásoknak az MKP programja megfelel. • A kampányt nehezítette az a tény, hogy most az MKP-n kívül egy másik párt is a magyar szavazatokért harcol... A pártszakadás téma a kampány során? Igen. Nincs hely, ahol ne kérdeztek volna rá: miért? • A válasza? Most sem tudok mást mondani, mint hónapokkal ezelőtt. Az MKP részéről megtettünk mindent, hogy a szakadás ne következzen be. A lelkiismeretem tiszta. A minket elhagyóknak csak egyetlen föltételét nem fogadtunk el, amelyet áprilisban ultimátumként fogalmaztak meg: hogy Csáky Pál azonnal mondjon le. Szeretnék rá emlékeztetni, hogy azt a megoldást, amit az SDKIJ választott, hogy más legyen a pártelnök, és más a választási listavezető, mi is felajánlottuk a minket elhagyóknak. Sajnálom, hogy nem éltek vele, hanem ajánlatunkat politikai lefizetésnek minősítették. Az SDKÜ-ban elfogadták ezt a kompromisszumot. • Mennyire látják át a részleteket az emberek? Ön szerint kinek hisznek? Aki akarja, tisztán láthat. Elég információ napvilágot látott már. Sokan tudják, nevetséges dolog azzal vádolni Csáky Pált, hogy Duray Miklós támogatásával lett elnök 2007-ben, mikor 1998-ban Bugár Béla ugyanígy győzött Csákyval szemben. Neki akkor szabad volt elfogadni Duray támogatását, később Csákynak nem? • Az is elhangzott az MKP-ból távozóktól, hogy nem kaptak teret, kiszorítósdi folyt a pártban. Akik elmentek, azok között sokan kerületi, járási elnökök, sőt elnökségi és OT tagok voltak. A Csáky Pált megválasztó kongresszus tehát megadta nekik is az esélyt. Egy üzleti vállalkozásban talán hasznos jellembeli tulajdonság, ha valaki erőszakosan akamok, de ott az illető csak önmagáért és a saját profitjáért felel, nem egy közösségért. A politika türelmes, felelősségteljes magatartást igényel, közösen kell kialakítani az álláspontokat, és azokat közösen kell képviselni. • Miben látja a két párt programja és magatartása közti különbségeket? A Híd a megbékélés pártjaként propagálja magát, azt sugalmazva, mintha az MKP-nak nem a békés együttélés lenne a célja... Mi az együttműködést úgy képzeljük el, hogy egy erős magyar képviselet van jelen a parlamentben, amely együttműködést kínál fel a nem magyar politikai pártoknak. Ez a politikánk 1998 óta. Az MKP előnye továbbra is abban van, hogy mi magunk jelöljük ki a céljainkat, ambícióinkat, nem kell, hogy már azok megfogalmazásánál kompromisszumokat kössünk a párton belül a nem magyarokkal. Ellenben a vegyes párt a kompromisszumot már a pártban kénytelen megkötni, tehát meg sem fogalmazhatja az eredeti magyar érdekeket, célokat, követeléseket, vagyis azok a parlament elé sem kerülhetnek. Az ilyen jellegű pártnak abban az esetben van értelme, ha azt a többségi nemzet tagjai kínálják a kisebbségek irányába. Ha egy többségi párt nagyvonalúan fölvállalná a kisebbségeket, és programjában fogalmazná meg a kisebbségeket megillető jogbővítést, akkor ez egy más történet. A többségnek nincs mit vesztenie, ezt megtehetné, hiszen Szlovákia nem szűnik meg, a szlovák nemzet erősödik. Látjuk, mégsem nyitnak irányunkban. Mi viszont fogyunk. Az egység, az erő parlamenti megjelenítése ebben a helyzetben tehát megkerülhetetlen korparancs. Minden mást 2010 júniusában politikai hibának, illúziónak, rossz helyzetfelismerésnek tartok. Fogalmazhatnék másképpen is, de nem stílusom a személyeskedés. • Erre néhányan azt mondják, hogy az MKP radikalizálódik? A nemzetiségi viszály már 2006 szeptemberében, a Maiina Hedvig-ügy kirobbanásakor kezdődött, amikor még nem Csáky Pál volt a párt elnöke, viszont akkor kezdte meg a jelenlegi kormány és benne az SNS kártékony működését. Már ekkor nyilatkozatot kellett kiadnia a parlamentnek, meg kellett, hogy szólaljanak az egyház képviselői, a civil szervezetek képviselői. Nagyon feszült volt a helyzet, egyéb tettlegességekről is érkeztek hírek. Tehát nem az MKP radikalizálódott, hanem 2006-tól a szlovák politikai térfél változtatta meg a kormányzási és kommunikációs stílusát. Ismétlem, akkor még nem Csáky volt az elnök. • Volt kollégáik a pártütést azzal is szokták indokolni, hogy a párt népszerűsége 2009 júniusában 7 százaléknyira süllyedt. Az európai parlamenti választásokon 2009-ben az MKP 11 százalékos támogatottságot kapott. Annak ellenére, hogy a választások előtt egy héttel volt kollégáink bejelentették, hogy megszakítják velünk a tárgyalásokat, ami nyilván nem a választási esélyeink javítását szolgáló lépés volt. All százalék tudatában hagytak el minket, szó sem volt 7 százalékról. • Nem tartanak attól, hogy ez a vita, veszekedés sok embert elriaszt attól, hogy választani menjen? De igen. Ennek ellenére nem lehet elhallgatni volt kollégáink tevékenységének ellentmondásait, mert az embereknek dönteniük kell. Például: miközben Dél-Szlovákiát teleragasztják a Most-Híd „Magyarul bátran!” feliratú óriásplakátjaival, a Sme napilapban április 17-én megjelent interjúban a párt elnöke így fogalmaz: „Nálunk (a Most-Hídon belül - a szerk. megj.) mindenki a saját nyelvén beszélhet. Aki nem érti, annak rendelkezésére áll a fordítás, de ezt még nem használtuk ki. Ha ott vannak a szlovákok, szlovákul beszélünk.” A pártnak legalább egy alelnöke van, aki nem tud magyarul, ezek szerint a Híd elnökségének a tárgyalási nyelve a szlovák. Ugyanez érvényes a párt egyéb szerveire. A Most-Híd említett választási szlogenjét, illetve azt, hogy a magyarok ebben a pártban, saját bevallásuk szerint feladták az anyanyelv használatát súlyos ellentmondásnak tartom. • Váltsunk témát. Még a legöntudatosabb magyarok is megkérdőjelezték, helyes volt-e, hogy az állampolgárságról szóló törvény előterjesztésével a Fidesz nem várta meg, míg Szlovákiában lezajlanak a választások. Igen, mi is jobbnak láttuk volna, ha az Országgyűlés a szlovákiai választások után fogadja el a törvényt, de ez csak a mi óhajunk volt. Tekintve, hogy a többi hat érintett ország egyikében sem volt tapasztalható olyan heves ellenállás, mint Szlovákiában, ezért a 2004 óta meglévő vágy, hogy ez az intézmény mihamarabb létrejöjjön, felülmúlta a mi politikai kalkulációnkat. Tudatosítani kell, hogy 1997 és 2005 között Szlovákia is szinte azonos feltételek mellett osztotta az állampolgárságot külföldieknek, mint ahogy azt most Magyarország megfogalmazta. Szlovákiának tehát nincs mit felrónia a magyaroknak • Mi az oka, hogy a szlovák politikai elit Magyarország minden mozzanatára túlfűtötten válaszol, és irreális vádakkal illeti szomszédját? Ne legyenek illúzióink. Szlovákia 1992-93-ban viszonylag könnyen megszabadult a csehektől. A most aktív politikusok jelentős részének ki nem mondott célja homogén, egy identitású nemzetállam kiépítése. A mi történelmi küldetésünk az, hogy ennek ellenálljunk. Emelt fővel, érvekkel fölvértezve, gazdag kulturális múlttal, európai kapcsolatrendszerrel megállítsuk ezt a folyamatot, és megőrizzük magyar önazonosságunkat és fejlesszük gazdasági lehetőségeinket. Erről szól június 12-e. (és) Az MKP előnye továbbra is abban van, hogy mi magunk jelöljük ki a céljainkat, ambícióinkat, nem kell, hogy már azok megfogalmazásánál kompromisszumokat kössünk a párton belül a nem magyarokkal. Miért kellett megbontani az egységes magyar politizálást? Miért kellett a magyart magyarral szembeállítani? Kinek az érdeke ez? Egy biztos: nem a miénk. Mit válaszolunk erre a helyzetre? Az egységes magyar politikára szavazunk! A biztonságra szavazunk! 11 MP910900
